Békés Megyei Népújság, 1960. április (5. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-24 / 96. szám

WBfl. áprltis 24., vasárnap népújsAg 5 Vásárcsarnok épül Békéscsabán Grúz együttes Békéscsabán 'Thai {egyh A városi tanács az elmúlt na­pokban vásárolta meg Békéscsa­bán, a Luther utca és a Lázár ut­ca sarkán lévő épület komplek- szumot. A telken és az épület he­lyén kívánják majd felépíteni az állandó vásárcsarnokot. A terve­zési munkálatok már megindul­tak. Az építkezést csak a jövő év­ben kezdik meg. Az épület-tömb körül lévő teret fogják majd a he­tipiac részére is annak idején ki­jelölni. A jelenlegi állatvásárteret kitelepítik az újkígyósi út mellett lévő rétre, mert itt emeletes lakó­házakat kívánnak építeni. eő— Negyedévenként már 500 teievíziét vásárolnak a megyében Mióta a szentesi televízió köz­vetítő állomás megépült, me­gyénkben tízszeresére emelkedett a televíziók vásárlása iránti ke­reslet. Míg az elmúlt év utolsó negyedében csak 50 televíziót ad­taik el, addig most az első negyed­évben több mint 500 darab kelt el. E nagyarányú fejlődés szük­ségessé tette, hogy a Békés­csabai Műszaki Boltból leválasz- szák a hanglemez-, s a hangszer­részleget és ezt a Sztálin úton most épülő új üzlethelyiségben helyezik el. eő— Felhívás Az MSZMP Pest megyei Bizottsága jelenkezésre hívja fel azokat az elv­társakat, akik 1940. április—június hó­napokban a dunakeszi községházán, il­letve az alagi csendőrőrsön a VK F/2 (dcffenziv osztály) letartóztatásában voltak. A jelentkezéseket május 15-ig pontos cím, munkahely (telefonszám) megje­lölésével a Pest megyei Pártbizottság part- és tömegszervezetek osztályára kell megküldeni. (Budapest V., kerü­let, Árpád u. 12.) (MTI) Figyeli bácsinak sehogysem tet­szett az új segédkönyvelő. No- persze nem azért, mert a veje he­lyére került, dehogy is! Neki, a BEKIVÁL, vagyis a Beszerelése­ket Kiszerelő Vállalat portásának olyan alantas jellembeli fogyaté­kosság, mint a „pikkelés“, nem volt és nem is lesz a tulajdona soha! Az új segédkönyveid egy­szerűen nem tetszett. Hogy miért? Ezen már sokszor törte a fejét. Talán a neve miatt? Valóban, o- lyan gyanútkeltö neve van: Ho­mály Lajos. Ám, ha ez a Homály a személyzetiben megfelelt, ő nem szólhat bele, de figyelni fogja. Homályt egyik nap a portán a felesége várta. Belékarolt, s vitte egyenesen a Ruházati Boltba. — Ballont veszünk, mert itt a tavasz és nem kerékpározhatsz már abban a nehéz télikabátban, Igen ám, de baj volt. Az árudá­ban nem akadt csak térdig érő, azaz túl modern ballon. Homály­nak két okból nem tetszett: 1. Öt senki se nevezze jampinak, még viccből se, 2. A portás amúgy is olyan furcsán, szinte ellenszenve­sen kezeli, hátha ráadásul beállí­tana ebben a maskarában. — Mit tehettek mást, odébbálltak. A kö­vetkező áruházban próbálkoztak, de nem volt, a harmadikban, pe­dig már elfogyott. — Pedig ha most nem veszünk, a következő hónapra már nincs ballon beütemezve, riogatta az asszony. Ez pedig azt jelentette volna, hogy őszig fuccs a ballon­nak. A rövid kabát nem szorul a a küllők közé, — érvelt tovább a felesége. Végül is visszakanya­rodtak az ejső boltiba» tűikor Figyeli bácsi másnap meaetiktaUoUa a segédkönyveiül Vidám találkozás címmel megyénkben ad műsort április 25-ón a békéscsabai Jókai Színházban délután és este a grúz együtes. A műsoros est alkalmával fellép a megyénk közönsége előtt már is­mert és közkedvelt művésznő: Margareta Petrova. Ezenkívül több grúz művész, mint Marihi Godziasvili, Tengiz Datusvili, Kojte Ma- kavidze. A grúz művészek fellépése alkalmával magyar művészek is szerepelnek. így a Harsányi együttes, Hajdú Júlia és Romhányi József konferanszié. Megyei színjátszó A Felszabadulási Szemle szín­játszó fesztiválja megyei döntőjé­nek „első fordulója” lezajlott. A gyulai, gyomai és eleki színjátszó csoportok léptek színpadra. Szombaton, 16-án este, a békési kultúrház nagytermében, sajnos, kis létszámú közönségnek szinte színházi élményt nyújtott a Gyu­lai Harisnyagyár színjátszó cso­portjának „Kötéltánc”-a. A darab adottságait nagyszerűen használ­ták fel a kitűnően alakító szerep­lők. Kár, hogy az ünnepre készü­lődő színházkedvelők nem láthat­ták a harisnyagyáriak kitűnő elő­adását. Vasárnap délután a Gyomai Gimnázium színjátszói adták elő Dobozi Imre Szélvihar c. drámá­ját. A kiadása óta már nagy sike­reket aratott dráma jó gazdákra talált a Gyomai Gimnázium szín­játszó gárdájában. Tapintható kö­zelségbe hazták az ellenforradal­mi problémákat és jó alakítások­kal segítették megértetni az 1956- os események szörnyű kavargását. Dicséretet érdemel a darabot ren­dező Balog József tanár, aki nagy hozzáértéssel és művészi igé­nyességgel tanította be a drámát. Vasárnap este telt ház volt a békési kultúrotthonban. Sajnos, hogy csak az Eleki Művelődési bemutató Békésen cát és a becsületes emberek győ­zelmét. Műsoron volt még a Gyulai Ro­mán Gimnázium „Galamb a vá­rosházán” című egyfelvonásosa és a „Két próba” a Gyulai Ápolónő- képző és MTH előadásában. Ezek a darabok kiütköztek az előbb fel­soroltak közül. Sajnos, sem a té­maválasztás (Két próba), sem a felkészülés nem ütötte meg a me­gyei versenyek színvonalát. Kiss Máté Tanácstagi beszámolók Békéscsabán A 30. sz. békéscsabai városi vá­lasztókerületben Such Jánosné ta­nácstag a ruhagyár kultúrtermé­ben 1960. április 25-én 19 órakor, a 31. sz. városi választókerületben Rutkai Jenő tanácstag a ruhagyár kultúrtermében április 25-én 19 órakor tartja meg beszámolóját. Kérik az érintett választókerüle­tek lakóit, hogy tanácstagjaikat hallgassák meg, és észrevételeiket, javaslataikat nyilvánítsák. Időjárásjelentés Néma gyereknek... Megcsörren a telefon: — Miéit volt április 19-én este egész Jaminában töksötét? — kérdezi valaki a vonal túlsó vé­gén szerkesztőségünktől tömö­ren. — Fogalmunk sincs, de meg­kérdezzük a DÁV-ot — válaszol­juk. Még befut néhány telefon­érdeklődés ezirányban. Azt kifo­gásolják, hogy Jaminában oly’ gyakori a sötétbe borulás, a vá­ros központjában viszont ilyen nem tapasztalható. Persze, mert az utóbbi állandóan a DÁV sze­me előtt van, míg Erzsébethely csak' „periféria“ — jegyzi meg az egyik telefonáló ironikusan. Nosza, nyomban érdeklődjünk a legilletékesebbeknél. A Dél­magyarországi Áramszolgáltató Vállalat erőművénél azt mond­ják, hogy ők megtermelik és a hálózatba bocsátják a szükséges áramot, ám, hogy az hol, merre akad el, ha elakad, nem tudhat­ják. Az üzletigazgatósághoz fordu­lunk. Egy férfihang kérdezi, hogy kit és miért kapcsoljon. Mikor megtudja, hogy a jaminai sötétség oka felől érdeklődünk, felkiállt: — Az ám! Csakugyan úgy van. Én is odavalósi vagyok, tudom. Mielőtt azt válaszolhatnánk, hogy akkor miért nem szólal fel 6 az ügyben, hiszen ott van hely­ben, ahol a baj orvosságát mé­rik — már át is kapcsol a szak­értőhöz, Kecskeméti elvtárshoz, ö pedig ámulva kérdi: — Hát sötét volt Jaminában? Erről mi nem is tudtunk. Ne­künk senki sem szólt. Pedig ha értesítenek, nyomban kimegy az ügyelet, s megkeresve és kijavít­va a hibát, világosságot teremt. Jelenleg Erzsébethelyen sem­mi olyan jelentős hálózati mun­ka nincs, ami miatt szüneteltet­ni kellene az utcai világítást. Nyilván jelentéktelen hibáról le­het szó. A jaminaiak munkából, mozi­ból, művelődési otthonból jövet nem a legjámborabb hangulat­ban vitatkoztak affelett, hogy míg a város közepe fölé a fény hatalmas kupolája borul, miért mostohagyermekek ők, miért kell nekik a csillagtalan estében hazafelé tapogatózni és attól félni, hogy mikor ütköznek ösz- sze a szembejövővel? Bizonyára csepülték az Áramszolgáltató Vállalatot, holott nem volt iga­zuk, legalább is nem egészen. Mert való ugyan, hogy a vállalat részéről szét kell nézni estén­ként, hogy a város minden ré­szében működik-e az utcai vilá­gítás, viszont az is igaz, hogy akad Erzsébethelyen, ha másutt nem, hát az üzemekben, az or­vosi lakásokban vagy a moziban telefon. Nem kell egyéb, csak feltárcsázni a DÁV-ot és intéz­kednek. Azonban néma gyerek­nek az anyja sem érti a szavát. És ó, hányszor vagyunk efféle „némák”. Olyan egyszerű volna életünk más területén, egyéb esetekben is odafordulni, ahol legközelebb van a szakértelem, a segítség, az okos válasz és a jó orvosság, de sokunk vagy hall­gatva emészti magát, vagy a ma­ga közvetlen körében füstölög, hogy ez miért van így, az miért amúgy, vagy pedig bonyolult áton-módon igyekszik választ kapni, eredményt elérni. Holott, mint jelen esetben is, csak fel kellett volna emelni a telefon- kagylót és 20—25 percen belül világosság ragyogott volna a ja­minai utcák járókelőire. Huszár Rezső Otthon színjátszó gárdája nyújtott művészi élményt a Piros madár című egyfelvonásos darabbal. Az izgalmakkal teli darab emberien ábrázolta hazánk felszabadulása alkalmával összeütköző erők har­Varható időjárás ma estig: Szeles, hűvös idő. fe 1 h őátv ónul ásókkal, több helyem esővel. Legalacsonyabb éjs'za- kal hőmérséklet 3—7, legmagasabb nappali hőmérséklet: 10—13 fok között. | A Békés megyei Vendéglátó A jővő hét első felében hajnali fa- > Vállalat Gyulán, a Kossuth téren gyök. Söröző-pince korszerű söröző-pincét épít. A sö­a térdig érő ballonban, ajkáról el­röppent a szó: — jampi. Lám az ő veje ilyesmit sosem tett volna! No, nem azért, mert a lánya fér­je, hanem mert jellem! Vagy itt van a főkönyvelő, a Puritánffy Ti­hamér, még külsőben is olyan, mint a könyvelés: tetőtől talpig hiánytalan! Ezt a szorgalmas em­bert mindig szolid ruhadarabok­ban látta. Még nyáron sem jár ki­hajtott gallérral, nyakkendőt kö­tött a legnagyobb kánikulában is. Egyszerű, de mutatós vörös nyak­kendőt hord az utóbbi időben. Ta­lán ezzel, ilyen finoman akarja kifejezésre juttatni hovatarto- zandóságát. Micsoda főnök! És most tessék, jön ez a gyanús ne­vű, ez a Homály és a jampiságot csempészi a vállalóit szellemébe. Hát nincsenek, akik felszólalná­nak ez ellen? No de csak lássák meg odabent ezt az alakot, ezt a madárijesztőt, biztosan nem úsz- sza meg szárazon! — így füstöl­gőit Figyeli. De legnagyobb ámu­latára, hiába teltek-múltak a na­pok, Homálynak a vállalatnál a ballon miatt semmi kellemetlensé­ge sem támadt. Érthetetlen. A következő hónap elején a se­gédkönyvelőt ismét felesége várta a porta előtt. — Itt az enyhe idő, valami könnyű szandál-féle kell a helyett a zárt félcipő helyett — szólt, s belekarolva elvitte a cipőüzletbe. Homály kedvencéből, a tömpe or­rúból azonban vagy nagyobb volt egg számmal, vagy kisebb, mint amilyen neki kellett volna. Egy szürke, hegyesorrú viszont csodá­latosképpen igen kényelmes volt. — Arról szó sem lehet — tilta­kozott Homály hevesen. A BEKI- VÁL portása amúgy is feltűnően mustrálhatja a ballonom. — Szó ami szó, szandál nélkül távoztak. Végigjárták a város többi lábtyű- boltjait is, de hiába. Megint visz- szakanyarodtak az elsőbe. Mikor Homály másnap a rövid ballonban, s lábán a hegyesorrú szandállal lekászálódott a porta előtt kerékpárjáról, s bűntudato­san el akart suhanni Figyeli előtt, az határozott mozdulattal galléron ragadta, mélyen a szemébe né­zett, s csupán ennyit mondott: — Hát ide süllyedtünk, Homály- kám? — azzal undorral eltaszítot­ta magától. Egész nap azt várta, hogy odafönt a hivatali részlegen megdördül az ég, istennyilák csap­kodnak, s az a jampi, mert nem nevezhető már értelmiségi mun­kaerőnek, kirepül valamelyik ab­lakon, egyenesen arra a rozoga kerékpárjára. Ám semmi ilyesmi nem történt. Másnap sem és a ti­zedik napon sem. Azaz valami mégis. Olyasmi, ami teljesen fel­villanyozta Figyelit. Már régeb­ben feltűnt neki, hogy a józan é- letű és mindig pontos időben tá­vozó Puritánffy, a főkönyvelő mind gyakrabban maradt hivata­lában, de csak olyankor, ha Ho­mály is bent. tartózkodott. Eav al­kalommal. Puritánffy, mikor ilyen, Hgmáiy-Jéle túlórázást követően hazaindult, belépett Figyelihez, igenis hozzá, a kis portáshoz és izgatottan csak ennyit súgott: — Homályra ügyeljen, de erről senkinek egy szót se! — s azzal elsietett. — A! így állunk! Tehát ez a gaznáció, ez a jampikirály Homály valami alattomos dologban töri a fejét. És ez a becsületes Puritán­ffy a maga szakállára figyelgeti? Én az ő helyében rég alarmíroz- tam volna a rendőrséget! A tükör elé állt és szembe mondta önma­gának: — Látod Figyeli! A megérzés! Tudtam, hogy ez így végződik! Micsoda gyönyörűséges elégtétel lesz! Persze nem a vömért, ugyan. Az eset után alig néhány nap múlva, a „túlórás“ időben Figyeli a lépcsőház felől nagy robajt hal­lott. Nem lepte meg különöseb­ben a dolog. Már napok óta fel­készült arra, ha Puritánffy vala­min rajtakapja és leleplezi azt a gazembert, akkor ö menten a fő­könyvelő segítségére rohan. Kiug­rott a portásfülkéből és a lépcső­ház felé tekintett. Homály Lajos rohant alá, mint akit üldöznek. Már messziről kiabálta: — A tele ...a telefon! Micsoda ócska alibi, mosolyo- , dott el Figyeli, s a már előre el- \ készített nehéz tűzpiszkálóvassal úgy vágta fejbe a fülke irányá­ba száguldó Homályt, hogy az el­terült, akár egy béka. — Mikor a tárgyaláson azt kér­dezte a bíró Figyelitöl. hogy mi­ért ütötte le a derék Homály ta­rnst, aki a százezreket sikkasztó Puritánffy leleplezője, az öreg ^'"•letövéia elniruIva no>rr>mkarta. a fejebúbiát és — Iallaatott» Új Rezső épül Gyulán főző a budapesti híres Mátyás pincéhez lesz hasonló. A söröző gótikus, boltíves stílusban épül és box-rendszerű lesz. Gömbölyű, színes ablakokkal látják el. A sörpince nevezetessége Gyula vá­rosának, de a megyének is. A hi­deg és meleg ételek mellett a lé­tező összes sörféléket meg lehet majd itt találni. Közvetlen ellá­tásban részesülnek. Ez azt jelenti, hogy a Kőbányai Sörgyár gon­doskodik közvetlenül az igények állandó kielégítéséről. A sörpin­ce hamarosan elkészül. A mögöt­te levő Körös-parti kert-söröző viszont megszűnik, városrendezé­si okokból. eő— Egy éve van úton Hanzeika és Zikmund Párga (MTI) Hanzeika és Zikmund csehszlo­vák világjárók egy évvel ezelőtt indultak keleti útjukra. A két pótkocsis autón vándorló négyta­gú expedíció 15 000 kilométert tett meg és tíz országot járt be. Üti élményüket közel 200 riport­ban és több ezer méternyi filmen örökítették meg. Jelenleg Irakban forgatnak színes filmet a kurd törzsek életéről. Vállalatok figyelem! Építkezési, mozdony és vakoló homok korlátlan mennyiségben, vagon- léteiben megrendelhető. Cím­ÉM. Kavicsbánya Vállat kevermesi üzeme. Kevernie». Békés megye. 526?

Next

/
Oldalképek
Tartalom