Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-17 / 65. szám
1960. március 17., csütörtök NÉPÚJSÁG 3 Kiterjeszttették a termelői igazolványok rendszerét Budapestre és 29 újabb helységre A Magyar Közlöny 1960. február 28-i számában megjelent az élelmezésügyi miniszter rendeleté a termelői igazolványok rendszerének újabb kiterjesztéséről. Ez az intézkedés lényegében a harmadik ebben a tárgyban. Először , 1958. augusztus 1-én Debrecenben és Szegeden vezették be kísérletképpen a termelő igazolványt. A kísérletek tapasztalatai alapján 1959. január 1-től Pécsre és nyolc megye egyes helységeire, összesen 35 községre és városra terjesztették ki a termelői igazolványok rendszerét. A második ütemben vezették Száz holdanként 74 hízott sertést adnak át A kétsopronyi Dózsa Termelőszövetkezet állattenyésztése kezdi visszanyerni azt a szintet, amelyen 1956 előtt volt. Tavaly például 460—470 hízott sertést adtak át az állami felvásárló szerveknek, az idén száz holdanként 52-re növelik az állatforgalminak átadott hízott sertések számát. Jelenleg 160 darab sertés már hízik. Ezeket május—június hónapban adják át. Év végére 540 sertés átadását tervezik. Ugyanakkor a jövő évi hízóalapanyag biztosításához kocaállományukat ugyancsak 100 holdanként 5,5 darabra növelik. A tsz vezetősége számba vette a háztáji gazdaságokban hizlalásra kerülő sertések számát is. A közös gazdaságot alkotó 84 család 200 sertés hizlalását tervezi, ez mind eladásra kerül. így ez a szövetkezet év végére 740 hízót ad á népgazdaságnak. Megóvják a vízkártól a füzesgyarmati Aranykalász Tsz földjét A füzesgyarmati Aranykalász Tsz területén március elsején kezdték meg a vízlevezető csatornák takarítását. Eddig 450—500 köbméter földet termeltek ki. Szeptember 1-ig befejezik a vízlevezetési munkát és több mint 8 ezer köbméter földet mozgatnak meg ez idő alatt. Ezzel a munkával a termelőszövetkezetnek be a termelői igazolványt a következő helyeken: Komló, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Lajozsmizse, Békéscsaba, Szarvas, Hódmezővásárhely, Kistelek, Csongrád, Makó, Szentes, Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Balmazújváros, Berettyóújfalu, Biharkeresztes, Derecske, Komádi, Polgár, Püspökladány, Kaposvár, Siófok, Nyíregyháza, Mátészalka, Kisvár- da, Űjfehértó, Dombóvár, Szek- szárd. A most megjelent rendelet szerint csak Szolnok megyében nem került sor a termelői igazolványok bevezetésére. A most érintett községek és városok a következők: Budapest, Miskolc, Jánoshalma, Kiskunhalas, Battonya, Medgyes- egyháza, Mezőberény, Tótkomlós, Ózd, Székesfehérvár, Bicske, Mór, Győr, Csorna, Sopron, Eger, Gyöngyös, Tatabánya, Dorog, Oroszlány, Salgótarján, Cegléd, Monor, Nagykőrös. Vác, Szombathely, Veszprém, Pápa, Nagykanizsa, Gyoma. A termelői igazolványokat a spekuláció megszüntetese érdekében vezették be. Az ellenőrzésre a második ütemben 30 piaci ellenőrt állítottak be a tanácsok a kereskedelmi osztály létszámába. A piaci ellenőrök működése nyomán több mint háromezer szabálysértési eljárást tettek folyamatba. A harmadik ütemben újabb, körülbelül 30 főt állítanak be piacellenőrzésre. Ezzel az intézkedéssel lényegében az ország csaknem minden jelentősebb forgalmú piacát ellenőrzik majd. A termelői igazolványok rendszere azt is megmutatta, hogy körülbelül hány termelő végez értékesítő tevékenységet a piacokon. A múlt év végéig mintegy 140 ezer termelői igazolványt váltottak ki, ami elég tekintélyes szám. Az újabb intézkedés nyomán a kiváltott igazolványok száma előreláthatólag meghaladja majd a 200 ezret. Ez a magas szám bizonyítja a piacoknak az ellátásban betöltött . jelentőségét és a piaci forgalom nagyságát. olyan földterülete válik jól megmunkál- hatóvá, amelyen eddig igen sok kárt okozott a talajvíz és nagyobb esőzések idején szivattyúzni is kellett. Az újonnan kijelölt piaci ellenőrök feladatait a Belkereskedelmi Minisztérium a közeljövőben szabályozza majd. Barangolás a munkazájos újkígyósi határban Hiába figyeltem, nem láttam szántó-vető embereket se Gyula, se Szabadkígyós határában. Ivedig sütött a nap és enyhe, földszárító szél is fújt, a föld háta pedig munkálható barnának látszott. — Az újkígyósi homokoson biztosan dolgoznak már — gondoltam, s nem is csalódtam. Alig hagytuk el Szabadkígyós határát, közel egymáshoz két szántó traktort pillantottunk meg. — Halad a szántás, halad? — kérdeztem jobb gondolat híján az egyik traktorostól, aki előbb ért a föld végére, s aki Harangozó Géza néven mutatkozott be. — Itt halad, de bezzeg a község észak-nyugati határrészén, az örökföldi dűlőkben csak dagasztottuk a földet — válaszolta bő- beszédűen. — Jól tették az Aranykalász Tsz vezetői, hogy átirányítottak bennünket tegnap, mert ebben a homokosban legalább dolgozhatunk. — Gépállomási gépek ezek vagy a termelőszövetkezeté? — A Kétegyházi Gépállomásé. Én is gépállomási vagyok. Évekig műhelymunkás voltam, de mostanában sokszor elhangzott az a panasz, hogy azért romlik, áll sokat a gép, mert nem hozzáértők ülnek rajta, így aztán kijöttem én is szántani. — És a másik traktoros? — Az Balogh József. Ö mestere a traktornak. Legalább 25 éve nyergeli már. Elköszöntünk Harangozó Gézától, hogy szót váltsunk Balogh Józseffel is, aki a borostás kukoricatarló forgója felé közeledet. — Hányadik hold szántás ez ma? — Mérés nélkül nem tudnám megmondani. Azt viszont tudom, hogy tegnap 6,5 holdat szántottam, de ma jóval többet szántok, mert korán kezdtem. — Sok szántani való van? — Van vagy 200 hold, és mind a télen hoztak be az új tagok. Rengeteg lesz az üres járat őszig. Akkor aztán egybeszántjuk a tábláikat. Tovább megyünk, s az örökföldeken állunk még, ahol először a pétisóval tele paprízsákokat, aztán vagy 20, vödörrel felszerelt embert pillantottam meg. A legközelebb lévő négy taggal: Balogh Mihállyal, Zsóri Ferenccel, Bánfi Ferenccel és Bacsa Ferenccel kezdünk beszélgetni. Üj tagok, a télen léptek be. ki kettő és fél, ki hét és fél hold földdel. — Én föld nélküli vagyok — jelentette ki Bacsa Ferenc. hiszen csak a Csatlós brigádnak 1200 hold területe van. ^(f Derűs, jókedvű emberek, o- lyan lendülettel szórják a műtrágyát, mintha máris markukban éreznék az ez évi jó jövedelmet. — Majd év végén látjuk meg, hogy milyen lesz, hogy érdemes volt-e belépni — komolyodik el Balogh Mihály, mikor megkérdezem, hogy mire számítanak. .;— Jó a szövetkezet, de én úgy látom, hogy többet is oszthatna, nem kellene annyit tartalékolni — veti közbe Zsóri Ferenc. — Meg aztán attól tartóit, nem lesz itt e- gyéni szorgalom. Én mikor este 9 órakor hazavittem a határból egy tarn, meg nekiálltam villanyfénynél napraforgómagot szelekéi, mert minden munkát sürgősnek tartottam. — Most is sürgősnek kell tartani minden munkát, ha azt akarják, hogy jó jövedelemhez jussanak. — Jó jövedelem? Csak azt elérjük, amit egyéni korunkban. — A föld megterem annyit, mint amennyit az egyénieknek termett volna. Sőt még többet, hiszen most műtrágyát is szórnak rá. A legtöbb egyéni legfeljebb csak a cukorrépa alá szórt pétisót. Most nemcsak a búzára, hanem úgy látom, a tavaszi árpa és a zab alá is kerül holdanként egy- egy mázsa. — Szórtunk volna mi egyéni korunkban is, de nem jutottunk hozzá. — Nem volt sok a műtrágya, az igaz, de ami volt, az se igen kellett, mert idegenkedtek tőle, drágának tartották. Ügy voltaic vele, mint a trakorral, hogy nem kell, mert magnyomja a földet. Ami a I tartalékolást meg a jövedelmet j illeti, nát az sem új az egyéniek j számára. Ha 3—4 családja dolgo- j zott; s cipőt, ruhát meg zsebpénzt ] kértek, akkor azt mondta a gazda: csínján fiam, lányom, mert majd lakóház is kell, ha megnősülsz, bútor, staférung, ha férjhez mész. A szövetkezet sem törődhet csak a mával, gondoskodnia kell a holnapi még több jövedelemről is. S hogy több legyen, elsősorban magukon múlik. Azon, hogy az e- gyém szorgalom ne lankadjon a közösben sem. — Csak volt — igazítják ki —, n saját traktor szorgoskodik a sarkad! Lenin Tsz határában A hazánkban elsőnek alakult sarkadi Lenin Termelőszövetkezet a téli hónapokban több száz új taggal gyarapodott, a határuk pedig 4200 hold föld lett. Az új útra tért gazdák földjük jó részét szántatlanul vitték a közösbe, így a tavaszi munkák idején sok a tennivaló a jó gazdálkodásáról híres, felfejlődött szövetkezetben. A jó idő beálltával nagyon megelevenedett a határ a Lenin Tsz-ben. Reggelenként a saját autóbuszuk 250 dolgozót szállít a mezőre, nagyrészt asszonyokat, lányokat, akik ültetik a maghozónak való dugványrépát, fokhagymát és palántázzák a paprikát. A földeken 11 saját traktor — közöttük egy SZ/100- as lánctalpas — szánt, vet, boronái. Eddig több mint 200 holdon került földbe a tavasziak magja. A Lenin Tsz régi és új tagjai egyforma lelkesedéssel dolgoznak, hogy a korábbi éveknél is jobb eredménnyel zárjanak 1960-ban. ilyen, kis keskeny parcella, amit szekér kukoricát, miután ledobálfi-, a tehéngondozás kimondottan a nő dolga, sőt esetenként a férfi lealacsonyítva érzi magát, ha neki kell elvégezni ezt a munkát. Érdekes módon járásunkban csak egy-két termelőszövetkezetben találunk fejőnőt, a többi helyeken férfiak végzik ezt a munkát. A vezetésben is bátrabban kell nőket bevonni még akkor is, ha nem tetszik az, hogy élesebb a szemük és a látott hibákat bátran elmondják a vezetés felé. Mindehhez elsősorban lehetőséget kell adni, bízni a nőkben, nevelni őket, hogy szakszerűen, jól el tudják végezni feladatukat. Nagy jelentőségű a Központi Bizottság határozatának az a része, amely a munkából kiöregedett dolgozó parasztok anyagi segítését javasolja a kormány felé havi 260 forintos öregségi járadékkal. A havi 260 forint a háztáji, a földjáradék, a teljesíthető 10—120 munkaegység, a termelőszövetkezet segítése feléjük, az iregekről való társadalmi gondoskodásnak hű kifejezője. A termelőszövetkezetek pártszervezetei íelyesen foglalkoznak ezzel a do- eggal. Különösen elismerés illeti i mezőberényi Aranykalász pártszervezet tagjait, főleg Székely András elvtársat, aki házról házra járva az öregeknél végzi a tudatos felvilágosító munkát A gazdasági, szervezeti megszilárdítás legfontosabb része, hogy a termelőszövetkezetek már ez évben is többet termeljenek, mint az elmúlt évben. Vagyis a nagy átszervező munka utáni közvetlen évben be kell bizonyítani a szocialista nagyüzemi gazdálkodás fölényét. Több árut adni, mint az egyéni gazdaság. Ha ezt biztosítani tudjuk 1960-ban, s az utána való években fokozni, akkor nyert ügyünk van. Most mindenekelőtt legfontosabb a tavaszi munkák időbeni elvégzése. A birtokba vett földeket, a táblák kialakítását, a növények elhelyezésének csoportosítását úgy kell most végezni, hogy őszre nagyüzemi táblák alakuljanak ki. A Központi Bizottság határozata nyomán a kamut! Béke 5000 holdas termelőszövetkezet kezdeményezte a járásban a ka- tasztrális holdanként! 30 mázsás szemeskukorica-termelési mozgalmat, amelyhez sorban csatlakoznak termelőszövetkezeteink. Nagyon fontos a kukorica termelése, alkalmas terület megválasztása, szerves- és műtrágya megfelelő adagolása, a vetőmag előkészítése, a vetés, főleg a négyzetes vetés nagy gondossággal való elvégzése, a megfelelő tőállomány biztosítása, a többszöri kapálás stb. ^yagy felelősséget és munkát jelent a közös állatállomány megfelelő számarányának és minőségének a biztosítása. A sok siló- és szemeskukorica termelése nem öncélú dolog. A bővülő takarmánybázishoz elegendő állat is kell. Már ez évben helyes lesz, ha elérjük, hogy a növénytermesztés és állattenyésztésből származó bevétel mérlege az állat és állati termék bevétel javára billenjen. Nagy erőfeszítés kell ahhoz, hogy 100 kh-ként 42 darab hízottsertést, 5 darab hízottmarhát adjunk az államnak a tsz-ek- ből. Ezenkívül a gabonafélék, baromfi, tojás, tej, vaj tömegét. A közös állatállomány bővítése megfelelő elhelyezést igényel. Megnövekedett az építkezés szerepe a termelőszövetkezetekben; a szükséglet pedig megköveteli az építőbrigádok létrehozását, működését a helyi építőanyagok feltárását, felhasználását. A tagok háztáji szükségletét meghaladó épületeket, istállókat is fel kell használni a közös állatállomány fejlesztésére. Az ország ellátását mezőgazda- sági termékkel, áruval döntő súllyal a termelőszövetkezeteknek kell biztosítani. Ez új helyzetet, új feladatot, felelősséget jelent a pártszervezetek, a tsz-ta- gok számára s megköveteli a termelőszövetkezetek vezetése színvonalának erőteljes javítását. Járásunkban 1959-ben, 60-ban 24 termelőszövetkezetet erősítettünk káderekkel. 36 tsz-ből még 7-ben nincs agronómus, de van olyan termelőszövetkezetünk is, ahol kettő, sőt 5 agronómus is van. Rövidesen el akarjuk érni, hogy minden termelőszövetkezetben legyen agronómus, a nagyobb termelőszövetkezetekben állattenyésztési szakember is. ^ termelőszövetkezetek megszilárdításának sok irányú munkájában a pártszervezetek, a kommunisták nem lehetnek szemlélők, hanem vezetői, szervezői, lelkesítői kell hogy legyenek. A pártszervezeteknek a termelőszövetkezetekben a politikai, a nevelési és termelési feladatok szervezőivé kell válniuk. Csatári Béla, a békési járási pártbizottság titkára 4^ A beszélgetés végén abban állapodtunk meg, hogy majd év végén találkozunk, s akkor nemcsak találgatják, hogy érdemes volt-e belépni, hanem kerek-perec megmondják. Balogh Mihályéktól nem messze egy Zetorra szerelt műtrágyaszóró hintette a pétisót. A Zetort Csatlós Mihály kormányozta, s az A- ranykalász egy idős tagja, Nagy Antal volt a segítője. — Mikor kezdték? — Tegnap, s mint minden kezdet, ez se ment jól, csak 37 holdat szórtunk meg. Ma azonban nemigen adjuk 60 holdon alul —magyarázta Csatlós Mihály. — Antal bácsi is új tag? — kérdeztem Nagy Antaltól. — Nem éppen. Engem egy éve vitt be a feleségem. _ ? — Ügy, hogy súlyos beteg volt, s a gyógyítása úgyszólván tönkretett- el kellett adjam a lovakat, a szekeret, aztán, hogy nem volt mivel munkálni a hat holdat, hát beléptem. De bizony, nem értettem én a szövetkezeti életet. Most már. a tavalyi 19 000 forint jövedelem után — pedig csak kilenc hónapot dolgoztam — azt mondom, bár 10 évvel ezelőtt léptem volna be, k, i.
