Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-02 / 52. szám
2 N ÉPÚJSÁG I960, március 2., szerda 11 leszerelés kérdéséi úgy kell megoldani, hogy minden népnek hasznára váljék és a békét szolgálja — Kérdések és feleletek Hruscsov sajtóértekezletén — A szocializmust építő országok életéből Üzemi főiskolák a Szovjetunióban Djakarta (TASZSZ) Nyikita Hruscsov szovjet miniszterelnök héttőn Djakartában sajtóértekezletet tartott. Miután felolvasta nyilatkozatát, válaszolt az újságírók kérdéseire. Az első kérdést az Antara indonéz hírügynökség tudósítója tette fel. Megkérdezte, mit mondhat Hruscsov azokról a lapjelentésekről, hogy a Szovjetunió Ambon szigetén állítólag katonai támaszpontot akar építeni. Hruscsov így válaszolt: — Mit felelhetnék erre a kérdésre? Azt mondják, hogy egyetlen bolond annyi kérdést tehet fel, hogy tíz okos ember sem tud rá válaszolni (derültség). Kérem, ne értsenek félre, nem a kérdést feltevő újságíróról van szó. Minden jelenlévőt nemcsak okosnak, de egyenesen lángésznek tartok. (Derültség, jól van — felkiáltások). De hadd feleljek érdemben is a kérdésre, nehogy azt mondják, hogy Hruscsov kitérő választ a- dott. Aki figyelemmel kíséri a Szovjetunió politikáját, az tudja, hogy megszüntettük külföldi katonai támaszpontjainkat, csökkentjük fegyveres erőink létszámát és követeljük, hogy külföldön minden katonai támaszpontot számoljanak fel, s minden ország kizárólag saját területén tartson csapatokat. Mi több, nemcsak a külföldi katonai támaszpontok, de minden hadsereg teljes felosztatását javasoltuk. Ezért az amboni szovjet támaszpontról kifundált ostobaság egyáltalán nem illik bele a szovjet kormány józan politikájába. A második kérdést is az Antara tudósítója tette fel. Megkérdezte, meg tudja-e oldani a csúcsértekezlet a nagy világproblémákat a Kínai Népköztársaság részvétele nélkül? Hruscsov azt válaszolta, hogy Kína, India, Indonézia és Japán és más nagyhatalmak csúcsérte- kezleti részvételéről már elég részletesen beszélt az indonéz parlament ülésén. Ma viszont olyan a nemzetközi helyzet, hogy egyes országok még az ENSZ munkájában sem vesznek részt. A népi Kína valóban nem lesz ott a májusi csúcsértekezleten — mondotta a többi között a szovjet kormányfő. — De úgy vélem — folytatta —, hogy a csúcsértekezletre váró kérdéseket nem szabad befagyasztani. A most megoldható kérdések közül több probléma — a német kérdés, és több más — elsősorban a csúcsértekezlet résztvevőit érinti. Egyetlen értekezleten különben sem lehet minden vitás kérdést megoldani. Ezért azt hiszem, hogy a május 16-i talákozó jó kezdet lehet, ha valamennyi résztvevője erőfeszítéseket tesz ezért. Azt hiszem, a csúcsértekezlet meggyőzni a ma még értet leneket arról, hogy bővíteni kell az ehhez hasonló értekezletek résztvevőinek körét, s a népi Kína így nemcsak az ENSZ-ben, hanem a csúcsértekeleten is elfoglalja majd az öt megillető helyet, akárcsak India, Indonézia és Japán. Ezeket az országokat valóban nagyhatalmaknak tartom a Szovjetunió és az Egyesült Államok mellett. Az Antara tudósítója még megkérdezte, milyen segélyt ad a Szovjetunió a gazdaságilag fejletlen országoknak. Hruscsov válaszában utalt rá, hogy a Szovjetunió igen sok országot segít, s ez a segély valószínűleg fokozódni fog. Ami a segély feltételeit illeti, tette hozzá, azt hiszem, hogy önök, újságírók, nemcsak írnak, de olvasnak is. Ezért kérem, hogy olvassák el legalább a ma közölt egyezményt, amelyet tegnap írtunk alá az indonéz köztársasági elnökkel. Akkor meglátják, hogy a legkedvezményesebb feltételek mellett nyújtunk hitelt, mégpedig nem gazdasági célból, hanem testvéri segítségképpen, s ezt a segélyt érdemének megfelelően becsülik barátaink, a megsegélyezett országok népei. A Harin Rákjai tudósítójának kérdése a japán imperializmus feléledéséről szólt. Megemlítette, hogy Hruscsovnak az indonéz parlamentben ezzel kapcsolatban elmondott szavait Kisi, japán miniszterelnök „beavatkozásnak” nevezte. Hruscsov ezzel kapcsolatban kijelentette: Ha Kisi úr így értelmezi nyilatkozatomat, akkor én is apellálhatok őhozzá. Elmondhatom, hogy ő is beavatkozik belügyeinkbe, mert az a szerződés, amelyet ő írt alá Washingtoniban, előirányozza, hogy amerikai csapatok továbbra is megszállva tartják Japán szigeteit. Vajon miért maradnak Amerikai csapatok Japánban? Nem hinném, hogy az errefelé gyakori tájfunok leküzdésére! (Derültség.) Ez elsősorban a népi Kína és a Szovjetunió ellen irányul. Következésképpen ez beavatkozás a mi ügyeinkbe. Ha pedig ilymódon beavatkoznak, akkor hadd válaszoljunk nekik: harcoltunk és harcolni fogunk az idegen területeken létesített katonai támaszpontok és tömbök Hruscsov elutazott Djakartából DJAKARTA (TASZSZ) Hruscsov és kísérete kedden magyar idő szerint 1.55 órakor az IL—18 típusú repülőgépen elutazott Djakartából. A feldíszített repülőtéren Sukarno elnök, Djuanda első miniszter, Sartono parlamenti elnök, valamint a kormány tagjai, parlamenti képviselők, a fegyeveres erők parancsnokai és a diplomáciai képviseletek vezetői búcsúztatták a szovjet vendégeket. Hruscsov és Sukarno szívélyes hangú búcsúbeszédet mondott, majd a két államfi meghitt búcsút vett egymástól, ezután a repülőgép magasba emelkedett és elindult Kalkutta felé. (MTI) É. M. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat vizsgázott építőipari gépkezelőket vesz fel. Jelentkezni lehet : Békéscsaba, Irodaház, II. emelet, 84. Munkaügyi Osztály. , 23 ellen. Meggyőződésem, hogy a józan ész, amelynek mi hívei vagyunk, győzni fog! A Rudé Právo tudósítója megkérdezte, milyen személyes benyomásokat szerzett Hruscsov Indonéziában. Hruscsov elmondotta, hogy Indonézia valóban mesés, paradicsomi ország. Hiszek benne — folytatta —, ha Indonézia kiheveri az évszázados gyarmati elnyomás következményeit és kifejleszti iparát, mezőgazdaságát, az egyik leggazdagabb és legboldogabb országgá válik majd. Nagyon tehetséges és dolgos nép az indonéz, boldogságot, virágzást kívánok neki. Az AP amerikai hírügynökség tudósítója a következő kérdést tette fel: Valóban mondotta-e ön, „hogy ragaszkodni fog hozzá, a nyugati szövetségesek hagyják el Nyugat-Berlint, függetlenül attól, tesznek-e engedményeket Oroszországnak a leszerelés kérdésében? — Mondott-e ön ilyesmit Gronchi olasz köztársasági elnöknek? • • Hruscsov: A kérdés feltevése nem egészen helyes. A nyugati hatalmak — úgymond — engedményt tesznek a Szovjetuniónak a béke biztosításában, mi pedig engedményt teszünk a Nyugatnak Berlin ügyében. Ez nem helyes. Ezek önálló kérdések és külön kell őket megoldani. Vagy talán csak a Szovjetunió és a többi szocialista ország érdeke a leszerelés, a béke biztosítása? A béke fenntartása minden nép érdeke. Ezért a leszerlés kérdését úgy* kell megvitatni és megoldani, hogy minden országnak, minden népnek hasznára váljék és a békét szolgálja. A nyugat-berlini kérdés egészen más dolog. Arról van szó, hogy meg kell szüntetni a második világháború maradványait, s ez á probléma immár 15 éve, a háború befejezése óta húzódik. Egyáltalán meddig várjunk még? Nemsokára összeül a csúcsértekezlet a béke megszilárdítására, de hiszen még az elmúlt háború maradványait sem számolták fel. Ez a helyzet ellentmond a józan észnek. Ezért követelni fogjuk, számolják fel a háború maradványait, igyekszünk meggyőzni háborús szövetségeseinket, kössenek békeszerződést a két meglévő német állammal. Ha pedig ők ezt nem értik meg, vagy megértik, de nem akarják megtenni, akkor mi békeszerződést kötünk a Német Demokratikus Köztársasággal. Amikor pedig ez a szerződés meglesz, akkor a Németország ellen vívott háborúból folyó valamennyi követelmény érvényét veszti az NDK területén. így Nyugat-Berlin kérdésében is. Nyugat-Berlin ugyanis a Német Demokratikus Köztársaság területén fekszik. Az Antara tudósítója ezután felvetette az össznémet népszavazás kérdését. Hruscsov így válaszolt: Annak idején már megmagyaráztuk ezzel kapcsolatos álláspontunkat. A más országok beltigyeibe való be nem avatkozás elvi alapján állunk. A népszavazás kérdése csak az illető ország lakosságát érinti. A Szovjetunió és Németország még csak nem is szomszédok, ha felvetődik a népszavazás kérdése, akkor jöjjenek össze a két német állam képviselői és e- gyezzenek meg. A Szovjetunió elismeri és tiszteletben tartja majd döntésüket. De mi nem veszünk részt ilyen kérdések megoldásában, és ellenezzük, hogy; bármely más ország idegen országok belügyeibe avatkozzék. A londoni Times tudósítója megkérdezte: Önök változatlanul fenntartják a nyugat-berlini szabad város tervét? Hruscsov: Igen, más kiutat nem látunk. A New York Times tudósítója megkérdezte: Miniszterelnök úr, lapjelentósek szerint ön titkos találkozót tűzött ki Eisenhower elnökkel, Washingtonban megcáfolták ezt a jelentést. Mit mondhat Ön erről? Hruscsov: Meglepő, hogyan tudták az újságírók kifürkészni ezt a titkot. De ha már leleplezlek, be kell ismernem, hogy valóban találkoztam Eisenhower elnökkel. Indonéziában jöttünk össze és sokáig tárgyaltunk. Beszélgetés a lehető legbarátsógo- sabb volt. Az elnök ma visszarepült Washingtonba. Ezt be kellett vallanom. (Általános derültség, taps.) A Bintang Timur tudósítója ezt kérdezte: Milyen jövő vár az egymást kölcsönösen segítő tömbökre, mint például a SEATO, a CENTO és a többi? Hruscsov: Mély meggyőződésem, hogy ezeknek az agresszív tömböknek a létrehozása ostoba ötlet volt, s mint minden ostobaság, okvetlenül kudarcra van kárhoztatva. Mi pedig, a Szovjetunió és a többi békeszerető ország, mindent megteszünk, hogy ez a kudarc minél előbb bekövetkezzék. Ezzel megköny- nyítjük a népek életét, nyugod- tabbá tesszük az emberek napjait. A Pantja Warta tudósítója megkérdezte: Milyen maximális eredményt vár Ön a csúcsértekezlettől? Hruscsov: A maximum és a minimum fogalma politikailag nehezen alkalmazható, mivel hiányzik a pontos mérce. De bízom Eisenhower elnök, Macmillan miniszterelnök és De Gaulle elnök jó szándékában. Jómagam hasznos eredményeket várok az értekezlettől és mi mindent megteszünk ezért. Az indonéz sajtó-szolgálat tudósítója megkérdezte, szabadon dönithetnek-e a külföldi országok a szovjet segélyek felhasználásáról. Hruscsov azt válaszolta, hogy ezt természetesen szabadon dönti el a megsegélyezett ország. Ugyanez az újságíró megkérdezte, milyen benyomást szerzett Hruscsov Sukarnoval folytatott tárgyalásai során. Hruscsov így válaszolt: Már sokszor tárgyaltam Sukarno elnök úrral. Most már hatodszor találkoztunk, s minden alkalommal egyre nagyobb tisztelet tölt el a fáradhatatlan politikus iránt. Elmondhatom, örülök a vele való találkozásaimnak és beszélgetéseimnek, s remélem, hogy ezek a találkozók ismétlődni fognak a népek javára, a béke üdvére. Most pedig hadd kérdezzek és uraim. Vitassuk meg, hogyan folytathatnánk legjobban ezt a sajtóértekezletet. Két lehetőség van: vagy befejezzük a sajtóértekezletet, mert több tárgy nem marad, vagy pedig elnapoljuk és majd Moszkvában folytatjuk. Ezennel meghívom Önöket Moszkvába. Egy hang a teremből: Kapunk majd víziumot? Hruscsov: Természetesen! Forduljanak nagykövetségünkhöz és megkapják a víziumot. Mindenki jöhet, aki csak akar. Egyébéként megköszönöm figyelmüket, és sok sikert kívánok. (Hosszantartó taps). (MTI) Az új közoktatásügyi törvény értelmében a Szovjetunió közoktatásügyi minisztériuma, hogy a szakemberek képzését egészen közel hozza a termeléshez, üzemi főiskolákat létesít a legnagyobb iparvállalatok keretében. Az év folyamán megnyílik a moszkvai Lihacsov Autógyár, a leningrádi vasgyár, a rosztovi mezőgazdasági gépgyár és a dnyeprodzer- zsinszki Dzerzsinszkij-vasgyár üzemi főiskolája. Az üzemi főiskolákon egyaránt lesz nappali és levelező oktatás. A tanulmányi időt 5,5—6 évben szabják meg. Új kínai olaffúrógép A lancsoui olaj- és vegyipari gépgyárban elkészült az első nagyméretű kínai olaj-fúrógép. A hatalmas, 130 tonnás géppel 3200 méter mélységig lehet fúrni. A géppel végzett kísérletek e- redményeseknek bizonyultak. Rövidesen megkezdik a gép sorozat- gyártását. A fúrógép elkészítésében szovjet szakemberek és más kínai gyárak kollektívái is resztvettek. BerlT s bekapcsolják a Prága-Varsó—Moszkva ktfzt tervezett koaxiális kábelbe A következő esztendőkben a tudomány és technika legújabb vívmányai alapján tervezett koaxiális kábelvonalat építenek fel. Prága, Varsó és Moszkva közt, amelybe Berlint is bekapcsolják, később más szocialista országok is csatlakoznak. A kábelvonal lényeges mértékben elősegíti a szocialista országok közötti távbe- szélőforgalom teljes automatizálását és a televíziós adások közvetítését 3000 kilométeres távolságig. Reprezentatív jellegű kultúrház épül Ostravában Ostrava, Csehszlovákia ipari központja, ebben az évben új létesítménnyel gazdagszik: 15 millió korona beruházással felépül a reprezentatív jellegű kultúrház. A korszerűen felszerelt kultúrház 1100 férőhelyes esztrádteremmel, 620 férőhelyes színház-teremmel és 450 férőhelyes filmszínház-teremmel rendelkezik majd. A kul- túrházban helyet kapnak az ü- zemi klubok szakörei, továbbá a színjátszó-, zene, tánc és egyéb kulturális együttesek. fl Constanta’ régészet’ tolatások újabb eredményei A romániai Constanta tartományi régészeti múzeum kutatói 1959-ben Tekirghiol, Limanu, Costtinesti és Petrosani helységek közelében négy új kőkor- szakbeli települést fedeztek fel. Lumanunál, Mangalia közelében díszes cserép-edényeket, egy márványból készült tányért (most elsőízben találtak ilyen leletet Dobrudzsa területén), finoman csiszolt porfirvésőket és fejszéket, továbbá spondilus kagylóból készült nyakláncokat és egy ugyanolyan anyagból készült gyűrűt találtak. Minthogy a spondilus kagyló csak a Földközi-tengerben fordul elő, a lelet azt bizonyítja, hogy ősi árucsere kapcsolatok állottak fenn a Aobrudzsai lakosság és r öld- közi-tenger pa, i.vidékén lakó népek közötts
