Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-12 / 61. szám
KÉPÜJSÁG I960, március 12., szombat Május 27-én és 28-án tartja második kongresszusát a Hazafias Népfront — Ülést tartott a Hazafias Népfront Országos Tanácsa — A Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken ülést tartott a népfront székházában. A tanácskozáson megjelent Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke. Ott volt Apró Antal, a Minisztertanács első elnökhelyettese, Fehér Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Kállai Gyula, a Miniszter- tanács első elnökhelyettese és Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, valamint a kormány számos tagja. Részt vett az ülésen Harrer Ferenc és Szabó Pál, a Népfront Országos Tanácsának alelnöke, dr. Ortutay Gyula főtitkár és Harmati Sándor, a Népfront Országos Tanácsának titkára, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. A Hazafias Népfront második kongresszusának előkészítéséről Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke beszélt. Elismeréssel szólt a népfrontmozgalomnak az elmúlt három évben elért eredményeiről, majd megállapította: — A népfront megerősödésének alapfeltétele és biztosítéka volt, hogy leküzdöttük a népfronttal kapcsolatos, különféle helytelen, sok tekintetben revizionista nézeteket. Az eredmények igazolták, hogy helyesen döntöttünk, amikor a népfront tömegmozgalmi jellege mellett foglaltunk állást. E mellett az álláspontunk mellett továbbra is kitartunk és javasoljuk a kongresszuson is, hogy a népfront a jövőben is mint tömegmozgalom folytassa tevékenységét — A Hazafias Népfront-mozgalom ma országunkban fontos politikai tényező. Jelenleg 3400 népfront-bizottság működik, ezek 127 000 bizottsági tagot tömörítenék. Becslések szerint további, körülbelül 200 000 dolgozó segíti — mint aktivista — a mozgalom tevékenységét. ■ — Pártunk hetedik kongresszusa azt a célt tűzte ki, hogy viszonylag rövid idő alatt fejezzük be a szocializmus alapjainak lerakását, gyorsítsuk meg a szocialista építést. Nagy történelmi feladatainkat a pártonkivüli tömegekkel szoros egységben kívánjuk megoldani. Éppen ezért helyes, ha a feladatokról, a népfront-mozgalom szerepéről a népfront-kongresszuson tárgyalunk; értékeljük eddigi munkánkat, összegezzük tapasztalatainkat, döntünk a további teendőkről. Beszéde után a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elhatározta, hogy a Hazafias Népfront második kongresszusát május 27-én és 28-án tartja Budapesten. A határozathozatal után az országos tanács áttért a második napirendi pont megtárgyalására A termelőszövetkezeti mozgalom helyzetéről, a termelőszövetkezetek megszilárdításának felnapirendi pont megtárgyalására, társaság Elnöki Tanácsának elnöke beszélt. Dobi István rámutatott arra, hogy hazánkban február 14-ig termelőszövetkezeteink taglétszáma 889 000 főre, a családok száma 775 000-rei a termelőszövetkezetek kezelésében levő szántóterület pedig több mint 5 300 000 ka- tasztrális holdra növekedett. Me- zőgazdas-vgt—’kbau jelentős túlsúlyra jutott, a szocialista szektor: ma már az ország szántóterületének 71 százaléka a szocialista szektorhoz tartozik. Amikor a szövetkezeti mozgalom nagyszerű fejlődését összegezzük, világosan kell látnunk, hogy parasztságunk gondolkodására igen nagy hatással voltak a pártkongresszus eseményei. A kongresszuson elhangzott felszólalások, a kongresszus határozatai félreérthetetlenül bizonyították, hogy a párt. annak vezetői megbecsülik. értékelik, tisztelik a parasztság termelőmunkáját, mélyen átérzik a munkás-paraszt szövetség jelentőségét és a legnagyobb figyelmet fordítják a falu és a mezőgazdaság szocialista átalakulásával összefüggő kérdések helyes. becsületes, emberséges megoldására. — A szövetkezetek gazdálkodására — amint általában az égés? mezőgazdasági termelésre és árutermelésre — ösztönzően hatott a párt és a kormány helyes gazdaságpolitikája. Szélesedett a termelési és értékesítési szerződéskötések rendszere; a termelőszövetkezetek igénybe vették a különböző kedvezményeket, amelyeket — a párt kezdeményezésére — azéri honosított meg a kormány, hogy a mezőgazdasági termelés szerkezetének belterjes fejlesztésére, az állattenyésztés színvonalának növelésére, az árutermelés fokozására ösztönözze a dolgozó parasztságot. elsősorban a termelőszövetkezeti nagyüzemeket. Az anyagi érdekeltségen alapuló árpolitika nagymértékben fokozta az új és a megnövekedett termelőszövetkezetek termelési eredményeit. Dobi István ezután hangsúlyozta, hogy a szövetkezetek vagyoni helyzete általában kedvezően alakul, majd arról beszélt, hogy a szövetkezet csak keret és lehetőség, amit a szövetkezeti tagoknak kell megtölteniök jó tartalommal. A párt fáradhatatlanul dolgozik a boldog paraszti jövőért, de ennek megteremtéséhez elengedhetetlenül szükséges az érdekelt paraszti tömegek cselekvő együttműködése is a politikai és gazdasági eredmények eléréséhez, —- Szövetkezeti mozgalmunk mostani szakaszában — folytatta — a politikai felvilágosító munka épp olyan fontos — ha ugyan nem fontosabb —, mint az újonnan alakult, vagy megnövekedett szövetkezetek anyagi támogatása és a megfelelő gazdasági tanácsadás. — Párt- és állami szerveink minden rendelkezésre álló erővel elősegítik a közös gazdaságok erősítését, fejlesztését — folytatta Dobi István. — Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy az árutermelés fejlesztésében a közös gazdálkodás mellett jelentő« szerep jut a tagok háztáji gazdaságának is: minél több árut — főleg sertést, baromfit, burgonyát, zöldséget, gyümölcsöt, tejet és tojást — adjanak közfogyasztásra. Ezután az öregekről való gondoskodásról, majd a falusi fiatalokról szólt, akik — s ez egyáltalán nem különleges magyar sajátosság — igyekeznek hátat fordítani a mezőgazdaságnak, s az iparban akarnak elhelyezkedni. Természetes és érthető a fiatalság vonzódása a gépekhez, a technikához, hiszen az idősebb parasztemberek is egyre inkább érdeklődnek a tudomány, a technika dolgai iránt. A fiataloknak azonban ma már nemigen kell városba menniük azért, hogy élvezhessék a technika vívmányait; népi államunk gondoskodásából kapnak rádiót, televíziót, mozit, könyvtárat; a gépállomások és a termelőszövetkezetek megkapják a gépeket: a közös gazdaságok pedig mindinkább biztosítják a szórakozási, a sportolási s a művelődési lehetőségeket. Mindezek figyelembe vételével úgy érzem, jogosan figyelmeztethetjük a falusi fiatalságot: kötelességei vannak, olyan kötelességed, amelyeket elsősorban otthon, a faluban kell teljesítenie. Beszéde befejező részében a Hazafias Népfront feladatait foglalta össze Dobi István. A népfront-bizottságok is segítsék a közösségi élet kialakítását, erősítsék az új szövetkezeti tagokban a szocialista öntudatot és a hűséget a szocialista építés ügyéhez. — Segítsék elő a tavaszi mezőgazdasági munkák zavartalan megindulását és eredményes elvégzését. Fordítsanak gondot a termelőszövetkezeti építkezések re, kérjék fel a műszaki értelmiségieket, hogy társadalmi munkában készítsenek terveket, adjanak tanácsokat a szövetkezeti építkezésekhez, s keressenek lehetőségeket a szövetkezeti gazdaságok szakember-gondjainak enyhítésére. A jól működő termelő- szövetkezetekben szervezzenek tapasztalatcsere látogatásokat, ankétokat. — Hívják fel a figyelmet a szemes- és a silókukorica vetésterületének növelésére és karolják fel a harminc mázsás kukoricatermelési mozgalmat. A burgonyatermó vidékeken támogassák a burgonya vetésterületének és terméshozamának növelésére irányuló munkát. Segítsék a szövetkezeteket a talajerő fenntartásában és gazdagításában. Hallassák szavukat annak érdekében is, hogy az asz- szonyok, fiatalok, általában a családtagok úgy dolgozzanak a termelőszövetkezetekben, ahogyan eddig a családi magángazdaságban. A világ közvéleménye Glezosz és társainak szabad on bocsátását követeli A Nemzetközi Újságíró Szervezet élesen tiltakozik az athéni bíróság törvénytelen ítélete ellen, amely Glezosz börtönbüntetését hét hónappal meghosszabbította. A szervezet felhívja a világ valamennyi újságíróját, hogy bélye- geze meg a görög uralkodó körök szégyenteljes eljárását. A Nemzetközi Nöszövetség levelet intézett Manolisz Glezosz szüleihez. A nőszövetség ugyanakkor felhívta a világ valameny- nyi asszonyát, fejezze ki szolidaritását Glezosz édesanyjával és feleségével. A Német Demokratikus Jogász Szövetség nyilatkozatában tiltakozik a Glezosz és Kirkosz ellen hozott terrorítéletek miatt. A Manolisz Glezosz védelmére alakult Német Bizottság felhívta a német népet, követelje Manolisz Glezosz és társainak szaba- donbocsátását. A bizottság táviratot intézett az athéni fellebbvitelí bírósághoz és ebben követeli, hogy érvénytelenítsék az 1959. július 22-én hozott törvénytelen ítéletet és helyezzék szabadlábra Glezoszt és társait. Prága népe nyilvános gyűlésen tiltakozott a Glezosz ellen hozott ítélet miatt. A gyűlés részvevői táviratot intéztek az athéni legfelső bírósághoz. Követelik, hogy vonják vissza a Glezosz és a többi görög hazafi ellen hozott jogtalan ítéletet. (MTI) Amerika szégyene a négerek elleni hajsza újabb houstoni megnyilvánulása London (MTI) A Yorkshire Post1 nátorok feláldozzák éjszakai piheírja a „Texasi vademberek” című vezércikkében: — A Texas állambeli Houstonban a hét elején lezajlott véres fegyveres támadás egy védtelen, ártatlan néger ellen rendkívül nagy felháborodást keltett a közéieményben. — Mialatt Texas-államban mindenre elszánt bandák garázdálkodnak megtorlatlanul, a washingtoni törvényhozásban a szenőjüket, csakhogy megakadályozzák a törvényhozást abban, hogy megadják a polgári jogokat a négereknek is. — Mindez olyan időszakban történik, amikor komoly haladás mutatkozik a fehérek és a feketék egyenjogúságának elismerésében Az Egyesült Államok tragédiája, hogy ilyen súlyos vádiratot állít ki önmaga ellen... — Nem szabad megfeledkezni a még egyénileg dolgozó parasztokról sem. A jövendő termelőszövetkezeti parasztokat lássuk bennük, akiknek termelőmunkáját segíteni, becsülni kell, s közben találjunk alkalmat arra, hogy megismerjék a termelőszövetkezetek életét, a közösségi munka előnyeit, szépségét. Dobi István beszéde után Szatmári Nagy Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára beszámolt arról, hogy a népfront-bizottságok sok száz előadáson, széles körben is mertették a párt agrártéziseit. Most azon munkálkodik a népfront, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdítását a jelenleginél is inkább társadalmi üggyé tegye, Z. Nagy Ferenc országgyűlési képviselő után Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára arról szólt, hogy az új közős gazdaságok, az új termelőszövetkezeti falvak sokoldalú segítséget várnak. Losonczi Pál földművelésügyi miniszter arról beszélt, hogy milyen lehetőség van a szocialista gazdálkodás útjára lépett falvakban az eddigi terméseredmények túlszárnyalására. Nagy Dániel, azi Elnöki Tanács elnökhelyettese a közös állatállomány mielőbbi kialakulásának fontosságát hangsúlyozta. Cseterki Lajos, a Fejét megyei Pártbizottság első titkára példákkal bizonyította, hogy náluk a szocialista szektor győzelme a terméseredmények javulását hozta. Kelemen János zombal tsz-tag az 1959-ben alakult közös gazdaság munkájáról számolt be a tanács tagjainak. Ezután Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt a hozzászólásokra, majd dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Ctezágos Tanácsénak főtitkára bezárta az országos tanács ülést; (MTI) Barátaink így dolgoznak A falusi akadémiák és klubok szerepe az NDK-ban A Német Demokratikus Köztársaságban a falusi a- kadémiák a Tudományos Ismereteket Terjesztő Társaság hatékony támogatásával mindinkább a falvak tudományos központjaivá válnak s a német történelemben első alkalommal lehetőséget nyújtanak az összes falusi lakóknak magasabb általános műveltség és nagyobb szakmai-tudományos ismeretek elsajátításához. A falusi akadémiák nagy előnye a falvakban eddig alkalmazott oktatási rendszerrel szemben, amely főleg ötletszerű előadásokból állt, hogy kiküszöbölik a továbbképzés esetleges jellegét, tervszerűvé, rendszeressé teszik azt; s lényegében a hallgatók szilárd körére támaszkodhatnak. Az első falusi akadémiák tematikájában még általános világnézeti kérdések voltak túlsúlyban. Jelenleg erős fordulat megy végbe olyan témák felé, amelyeket a szocialista nagyüzemi gazdálkodás szükségszerűen felvet, amelyek a helyi problémákból, a falusi lakosság érdekköréből adódnak, s amelyek közvetlenül segítik a hétéves terv céljainak elérését. igen fontos, hogy a falusi a- kadémia oktatási terve összhangban legyen a termelőszövetkezetben kidolgozott továbbképző tervvel, amelyet a népgazdasági feladatok figyelembe vételével készítenek el. Különösen fontos ez az olyan falvakban, a- hol a termelőszövetkezet már átvette a gépállomás technikai felszerelését. Wachowban például, ahol már minden paraszt közösen gazdálkodik, a falusi akadémia a termelőszövetkezet perspektivikus terve alapján hosszú- távú továbbképző tervet dolgozott ki. így például a növénytermesztő brigádban és az állattenyésztő brigádban dolgozó termelőszövetkezeti tagok kiképzési idejét 13 hónapban állapították meg. A termelőszövetkezeti tagok 80 százaléka közölte, hogy részt kíván venni a továbbképzésben. jyjagyon fontos, hogy az olyan falvakban, ahol még nem minden paraszt termelőszövetkezeti tag, a falusi akadémiák az egyénileg dolgozó parasztoknak is lehetőséget nyújtsanak a továbbképzésre, hogy azok megismerkedjenek a nagyüzemi termelés előnyeivel és gyorsabban meglássák a kisüzemi gazdálkodás korlátáit. A tanrend összeállításánál figyelembe kell venni a helyi termelési lehetőségeket, a speciális adottságokat, továbbá az érdeklődési kört. A cottai falusi akadémián például, amely ilyen szempontok szerint állította össze a tematikát, 1958 novemberétől 1959 júliusáig 14 előadást tartottak, átlag 91 hallgatóval. Ezek közül 70- en szinte minden előadáson ott voltak. Ez a falusi akadémia az új szemeszterben négy tanfolyamot is indít, egy általánosan kép. zö tanfolyamot, egyet a fiatalok, egyet a férfiak és egyet a nők számára. Más falusi akadémiákon a brigádtervek alapján állítják össze az egyes tanfolyamok tematikáját. Olyan tanfolyamok is vannak, amelyek államvizsgára, szakmunkás-, vagy mestervizsgára, illetve fei.yéuxLi yi»gára készítenek elő.
