Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-11 / 60. szám
4 I960, március II., péntek Ohai A becstelen becsületrendje Az Űj Magyar Lexikon 264. oldalán a becsületrendről a következők olvashatók: „— Becsületrend, Légion d’honneur (lézsjon donor) (fr.): katonai és polgári érdemek jutalmazására Napoleon által 1802-ben alapított kitüntetés. Jelvénye a politikai fordulatok függvényeként több ízben változott. Szalagja piros. Nagykeresztes, főtiszti, parancsnoki, tiszti és lovagkeresztes osztálya van. Jelenleg is a legfőbb francia kitüntetés.’’ Ha így van, akkor nyilván százszor meggondolják, hogy kit tiszteljenek meg vele. Egy tőkés országban bizonyára nem a mi fogalmaink szerint mérik az érdemeket, az ember mégis úgy képzeli, hogy ilyen közismert rendjelet a burzsoá urak közönséges tolvajnak, sikkasztónak, csavargónak nem adományoznak. Talán a logikai bukfenc elkerülése miatt? Á, dehogy. Ilyesmi naponta előfordul arrafelé. Egyszerűen nem akarnak anpak az „átkozott kommunista ,világnak” olcsó alkalmat teremteni ahhoz, hogy az orrukra fricskázzon, mert ha másra nem is, de a szaglószervükre felettébb kényesek. Franciahonban most mégis egy olyan urat tüntettek ki a becsületrenddel, aki — ejnye, hogy is fejezzük ki helyettük magunkat — nem a leg- pedánsabban simul e tárgyhoz. Mármint a rendjelhez. Eme ékkel ékesített személynek zengze- tes francia neve — Monsieur Charbbonier — ma már világszerte ismert. Vajon mi hiba lehet egy ilyen csinos nevű úriemberben? Hiszen katonatiszt is ráadásul, ami odaát egyenlő a gáncsnélküli lovag fogalmával. Lehetséges volna, hogy elcsábította a nőt, akit kimentett az égő házból? Ugyan kérem. Vagy talán elcsente az ezüstöt valahonnan, ahol dáridózott? Esetleg csalt, sikkasztott a báránykája? Jaj, ne tessék gyalázni a francia hadsereg tisztjét! Hát akkor miféle műhibája lehetett? —* Megfojtott egy hazafit! — É... és becsületrendet... ennek ellenére?! — Bocsánat, de tévesen tetszik felháborodni nyíltszívű olvasónk, mert nem „ennek ellenére”, hanem éppen ezért. Egyébként a megölt embert Maurice Audin-nek hívták, nős volt. családja és Párizsban a Sorbon- ne-on most avatták a matematika doktorává. Az avatáson nem lehetett jelen. Kínvallatás közben megfojtotta Charbonnicr hadnagy, ejtőernyős inkvizitor. Tettéért a jelenleg legfőbb francia kitüntetést, a becsületrendet kapta. Hogy az áldozatnak mi volt a bűne? Az, hogy hazafisá- gát és a leghaladóbb világnézet iránti törhetetlen hűségét tettekkel is bizonyította. Például nem árulta el szabadon lévő elvbarátait. — Ez hihetetlen! Ez őrület! — Nem, nem tisztaszándékú olvasó. Azok az urak, akik Char- bonnier ejtőernyős hadnagy urat cselekedetéért a becsületrenddel ékesítették, józanul cselekedtek. Tudják, hogy hatalmukat már csak a gyilkosok megnyerésével és lekenyerezésével, hóhérok még hűségesebbé tételével biztosíthatják, ameddig, addig. De jaj annak a világnak, melyben a jó családapának, a lelkes hazafinak, a tudomány so<kat ígérő tehetségének, a leghaladóbb világnézet erős vallójának a meg- fojtőja — becsületrendet kaphat. Huszár Rezső NÉPŰJSÁfi Miről beszéltek és miről »sem a kéiegyházi Lj Barázdában? Almádi László tudományos gyakornok a plexiüveg radioaktív hígít. kamrában izotópokat ocuc: Kinn már szürkült. EgytszJ tag az ablakhoz lépett és levette > a még előző esti, függöny helyett > odaszögelt papírost. A szoba erős J félhomálya elszállt.- Csak később lesz villany — ! jegyezte meg, aki a világosságot J csinálta. Most láttam csak, milyen sokan ’összegyűltek az irodában. Kisgyű- ) lésnek is beillett volna, annyian J voltak.- Ha szikkad, megindulunk a 5 szántással és elvetünk — szólt az Jegyikük. — 20 holdon még talpon > áll a szár, akadályozza a munkát. — Le kell vágni és behordani J— így az elnök. — A brigádok meg a munka- J csapatok most már meglennének, Jcsak valahol össze kellene hívni >őket, mert mostanában sokat kér- Jdezősködnek a tagok — lépett ; o oooooooooooooooooooooooooooo ooo o-oo-ooooo-oú közelebb a beszélgetőkhöz egy jól megtermett kucsmás ember. — Nem értik még egészen, hogyan számítódik 9 munkaegység. Jobb lesz, ha a területen a- dunk választ a kérdéseikre. Ügy a munka is jobban halad, mintha össze-vissza gyűlésezgetünk — magyarázta az elnök. — Az igaz — helyeseltek egyszerre többen is. — Nagy most a munkakedv, csak így maradjon mindig — társult a beszélgetésbe egyik nemrég érkező tag, aki eddig csak figyelte a beszélgetést. Látva, hogy hallgatják, folytatta: — Ma kinn voltunk vagy ötvenen fát nyesni, meg hordani. Velünk volt 82 éves ember létére Trucz Mihály is. Mondtuk neki, maradjon. Nem n^kivaló már az. Majdnem meglőj eljárást dolgoztak ki a szövés nélküli textilgyártásra Két évvel ezelőtt a Könnyűipari Minisztérium megbízta a Budapesti Műszaki Egyetem szerveskémia-technológiai és textiltechnológiai tanszékeit, keressenek új eljárást, amellyel szövés nélkül lehet textiliát előállítani. Az eljárást kidolgozták, sőt már elkészült az első gép is, amely egyelőre géptisztító-rongyot és háztartási törlőruhákat gyárt majd szövés nélkül. Nyolc-tíz ilyen gép az ország egész gé^iszítítórongy-szükségletét ki tudja elégíteni, és ezzel jelentékeny behozatal válik feleslegessé. A gép könnyen átalakítható olyan finom textiliák előállítására is, amelyekből akár estélyi ruhát is lehet majd készíteni. Az új eljárással készült kelmét az olaj és a különböző oldószerek nem támadják meg, az a- nyag könnyen mosható és vízfelszívó képessége is megfelelő. A szövés nélkül gyártott géptisztító rongyod féléven belül forgalomba korülnek. (MTI) Miért korszerűtlen a békéscsabai színház? A napokban érdekes tartalmú levelet kaptunk K. K. olvasónktól. Többek között arról ír, bogy a furfangosok játékának megyei döntőjére vett két jegyet. A jegyek a második emeleti páholy bal oldal egyes-kettes szám hatos- h»ftos székére szóltak. — Még örültünk is — írja levelezőnk —, hogy páholyból nézhetjük meg az érdekesnek ígérkező műsort. Amikor a helyünket megmutatták, az örömből üröm lett. A műsorból nem láttunk semmit, csupán a színpad felső részét. — Miért nem korszerűsítik a Békéscsabai Jókai Színházat? — teszi fel a kérdést a levélíró. — Ha már megfizfettük a jegy árát, ami elég borsos volt (12 forint darabja), akkor elvárjuk, hogy lássunk is valamit. — Ennyit a levélből. A panasz kivizsgálása végett elmentünk a Jókai Színház szervező irodájába, ahol Radó László, az iroda vezetője többek között elmondta, hogy a jelzett napon az Országos Rendező Iroda rendezte a furfangosok játékát, tehát a jegyet is ők adták ki. De ők is eladják ezt a jegyet, ha telt ház van, 6 forintért. Ezek szerint az Országos Rendező Iroda százszázalékos áremelést is rendezett (vajon miért?) — Sajnos, valóban így van, hogy a színházunkban az említett páholyból ülve nem lehet látni semmit — mondotta Radó László. Ez viszont nem a mi hibánk, hanem a korszerűtlen építkezésé. Nekünk a kalkulációban ezeknek a jegyeknek az eladása is benne van. Én már többször említettem társulati ülésen is, hogy ilyenfajta panasz van, és korszerűsíteni kellene a színházat. Annál inkább, mert nemcsak a második emelet, de az első emeleti páholyok hátsó székeiből is csak úgy lehet látni, ha a néző áll. Ez pedig igen kellemetlen, mert a jegyek ára megfelel az első három szék árának összegének. Igaza van tehát K. K. levélírónknak. Megoldást kellene találni erre a problémára. — Jantyik — sértődött. Azt mondta: — Szeretek én veletek dolgozni, ne küldjétek el. — Jött is. öt kilométert gyalogolt velünk. Egész nap tett-vett, csinálta. Előbb a nehezebbjét, a szedést. Aztán, hogy szóltunk, nem neki való az, a gödröket húzogatta befelé. Öregesen csinálta, de hiba abban nem volt. Jó hangulattal dolgoztunk. Mondták is néhányan, hogy ha a nyáron meg tovább is így lesz, akkor nem lehet baj... Közben megnőtt a beszélgető emberkoszorú. Már talán tízen is álltak az elnök körül. Szavaik egymásbafonódtak. Igyekeztem megjegyezni egy-egy mondatot. — ... Most az állatférőhelyek építéséhez is hozzáfogunk... — ...Holnap jönnek a bankosok, megbeszéljük a pénzügyeket... — ... A családtagok munkájára is feltétlen számíthatunk — és így tovább. Szóba került ott sok minden, amit csinálni kell egy most kezdő nagyüzemi gazdaságban. Csak egyről nem beszélt senki. Történetesen arról, hogy nekik nem tetszik a termelőszövetkezés. Nem is beszéltek erről, mert tetszik nekik. Akkor miért említettem ezt meg? Eszembe jutott, hogy a Szabad Európa rádióban a dollárfejű Bálint-gazda esetleg hiányolja. Azt hiszi, elengedtem valamit a fülem mellett. Nos, emberséges vagyok vele szemben. Ha nem kap eperohamot, elárulom: a termelőszövetkezés ellen tényleg nem szólt senki egy szót sem... Boda Zoltán Békéscsabai Faipari Kisipari Termelőszövetkezet 1959. évi mérlegzárd közgyűlését március hó 12-én délután 4 órakor a KIOSZ kultúrtermében, Kossuth tér 8. szám alatt tartja A szövetkezet vezetősége Kis Károly, a laboratórium munkatársa a radioaktivitást méri modern számláló készülékkel. Dombóvári János, a laboratórium vezetője a laboratórium szennyeződését ellenőrzi. Képek az izotóp-laboratóriumból | Hazánk egyik legmodernebb izo top-laboratóriumát Szarvason, a g egykori Bolza gróf kastélyában, az Öntözéses és Rizstermesatési Ku- o tató Intézet központjában rendezték be. A 700 ezer forintos beru- 8 házassal felszerelt modern laboratórium sokat segít a tudományos 9 kutatók nemesítő munkájában, a növények fejlődésének szaka- ó szónkén ti megfigyelésében, a mélyművelés és műtrágya hatásának 0 ellenőrzésében. g Az izotóp-laboratóriummal szemben 200 ezer forintos költséggel 5 új izotóp-növényház épül, ahol télen is kísérletezhetnek. Az alábbi 5 képek a védekező berendezésekkel is jól felszerelt izotóp-laboratóri- 9 um ban készültek, P
