Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-26 / 73. szám

4 hépOjság I960, március 26., szombat Az egészségügy mindenki ügye j A napokban megbeszélésre jöt­tek össze Békéscsabáin, a Magyar Vöröskereszt Békés megyei tit­kárságán a megyei elnökség tag­jai, és különböző szervek képvise­lői. A résztvevők a tisztasági moz­galomról és az ebből adódó fel­adatokról tárgyaltaik. A megbeszélést dr. Faikas Ernő megyei elnök nyitotta meg, majd Cserei Pálné eivtársnő, megyei titkár mondott rövid tájékoztatót a tisztasági hónap beindulásának előkészítéséről. Beszélt a tiszta­sági mozgalom jelentőségéről, melynek nálunk már hagyomá­nyai vannak. — Ebben az évben társadalmi üggyé kell tenni a tisz­tasági mozgalmat — mondotta többek között Cserei eivtársnő. Ezután dr. Szentkereszty László főorvos ismertette a résztvevőkkel, a tisztasági hónapra elkészített programtervezetet. A program szerint tervbe vették, hogy a me­gye különböző szerveit is bevon­ják a tisztasági mozgalomba. A megyei tanácsnak javasolják, hogy a mozgalomban részt vevő és legjobb eredményt elérő váro­sokat, községeket, üzemeket ju­talmazzák. Kérik a Hazafias Nép­front és a tanácsok egészségügyi állandó bizottságainak segítségét is, és javasolják, hogy az állandó bizottságok külön tisztasági albi­zottságokat alakítsanak a közsé­gekben. Kéréssel fordulnak a me­gyei rendőrfők apdtányságoz, hogy a tisztaságra vonatkozó rendelete­ket fokozottabban tartassák be. A programtervezetben javasolják, hogy a nagyobb üzemekben, vál­lalatoknál, állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben külön tisztasági bizottságokat szervezze­nek. A filmszínházakban, a Mozi- üzemi Vállalattal egyetértve, a szünetekben egészségügyi filme­ket vetítenek. A Megyei Könyv­Járási döntő Gyulán Fiatalokkal utaztunk a különvona- ton, össaenevettünk, találkozott a szemünk és ezek a szemek tiszták voltak, ragyogtak. A felszabadulás lg éves évfordulójára rendezett kul­turális szemlére utaztak. Sorompók­nál zásziódíszes autók várakoztak vonatunk elhaladására. A ponyva alól integető karokról tudtuk, hogy ők is Gyulára jönnek a járási bemutató­ra. A színpompás felvonulás után, délután került sor a bemutatóra. Az Erkel Ferenc Művelődési Otthon A dobozi együttes „Hortobágyon” című egyfelvonásossal kezdte. A többre képes együttesnél most sok hiba volt tapasztalható. Az öttagú citeraegyüttesük viszont jó felké­szültséget árult el. Az Apolónóképzó és MTH egyesült erejének eUenére csalódást okozott gyenge szereplésé­vel. Szövegtudás ellenére az átélés­ben hiányt éreztünk. Bizva lelkes munkájukban, mégis reményeket fü­zünk hozzájuk. A Román Gimnázi­um Galamb a városházán c. darab­tárral közösen ugyancsak filme- J két vetítenek az egyes összejőve- i teleken, a Megyei Könyvtár a mű- J velődési autója pedig szintén J egészségügyi filmeket és propa- t ganda anyagokat visz ki a legtá- J volabbi tanyára is. A MÁV-val * közösen megszervezik a pályaud- t varok, várótermek tisztaságát és ‘ ellenőrzését. E'okozottabban el- [ lenőrzik — a különböző szervek- J kel karöltve — a munkásszálláso- , kát, egészségügyi intézményeket, J napközi otthonokat, óvodákat, , üzemi konyhákat. A napközi ott- J honok és óvodák ellenőrzésében J részt vesznek a védőnők is. A J tisztasági mozgalom, tisztasági J hónap idejére a KÖJÁL vándor- • zászlót bocsát ki. { Az üzemekben, hivatalokban, ál- * lanti gazdaságokban és termelő- J szövetkezetekben megszervezik a { házi tisztasági versenyeket. A Vő- * röskereszt javasolja, hogy a tisz- * tasági hónap alatt több előadást, # műsoros estet rendezzenek a me- \ gyében a VöröSkereszt-szerveze- J tek, nőtanácsok, a TIT, a Hazafias J Népfront és egyéb szervek. * A tájékoztató után több javas- J lat hangzott el. Cserei elvtársnő * közölte a résztvevőkkel, hogy ver- * seny indul a megye legtisztább < városa, községe, ipari, valamint | mezőgazdasági üzeme címért. Az J ifjúság körében már a tanév meg- J kezdése óta folyik hasonló ver- * seny. Dr. Rucz László, a véradó • állomás vezető orvosa javasolta. \ hogy elsősorban az állami szer­'Thai {egykeiünk. Az idősebb testvér szeretetével Csak egy részét tudjuk szá­mokban kifejezni annak a hatal­mas segítségnek, amit állami gazdaságaink adtak tavaly, s adnak az idén fiatal termelőszö­vetkezeteinknek. Csak azt tud­juk számokban kimutatni, hogy tavaly a nagyüzemi gazdálkodás­ban sok tapasztalatot, jártasságot szerzett 12 kiváló szakembert és 130 fizikai dolgozót engedtek át állami gazdaságaink a szövetke­zeteknek. Az értéket, amit e- zeknek a szakembereknek és ta­pasztalt dolgozóknak a munkája gyümölcsöz a tsz-ekben, nem le­het felmérni. Csakúgy, mint a- hogy nem lehet felmérni annak az üzemszervezésről, állatte­nyésztésről, növénytermelési módszerekről elhangzott 21 elő­adásnak az értékét sem, amelyet a Mezőhegyesi Állami Gazdaság szakemberei tartottak termelő­szövetkezeti elnökök és bri­gádvezetők részére. Amilyen nagy ezeknek az előadásoknak az értéke, olyan nagy, vagy még nagyobb érték az, hogy állami gazdaságaink igazgatói, föagro- nómusai, főkönyvelői, állatte­nyésztői gyakran meglátogatják az új és fiatal tsz-eket, s az ott látottak alapján mondják el, mit, hogyan lehet jobban, gaz­daságosában megvalósítani. — Az üres kamrával rendel­kező szakácsnőnek hiába mond­ják meg, hogy mit, hogyan lehet főzni — mondhatják erre sokan. Igaz, hogy az új termelőszövet- kezetek nem a legjobb termelést, alappal, törzsállatállománnyal kezdték a gazdálkodást, azonban nem is semmivel. S az állami gazdaságok nemcsak üzemszer­vezési, növénytermesztési és ál­lattenyésztési szaktanácsot ad­tak, hanem nagymennyiségű mi­nősített vetőmagot, nagyszámú kiváló tenyész szarvasmarhát, sertést és baromfit is. Egymaga a Mezőhegyesi Állami Gazdaság 1307 tenyészüszőt és süldőt, 3000 törzskönyvezett csirkét és 194 vagon különböző jó minőségű vetőmagot bocsátott a tsz-ek rendelkezésére az elmúlt év fo­lyamán. Állami gazdaságaink kommu­nistái, kiváló dolgozói nemcsak segítői, hanem jelentős előre- lenditői voltak a tél folyamán a termelőszövetkezeti mozgalom­nak. A dolgozó parasztokkal va­ló beszélgetésük közben elmond­ták, hogy mennyit segítettek a tavaly alakult tsz-eknek, s meg­ígérték, hogy segítenek a leg­újabbnak is mindennel és min­denben, amivel csak tudnak. S most legelőbb azt adják, amire legégetőbben szükség van az ú- jonnan alakult, apró, sok szán- tatlan parcellára tagozódó szö­vetkezeteknek: erőgépet és mun­kaegységet, hogy minél előbb fel tudják szántani és bevetni föld­jeiket. tánc, kórus és énekszólónak, a Jó­kai Mór Kultúrház pedig a színját­szásra, szavalatra, zeneszóra nyitot­ta fel függönyét. A szép számmal benevezett együttesek nemes vetél­kedését zúgó taps kísérte. íme a közönségsikert így lehet megvaló­sítani! Ilyen lelkes munkával, ötle­tekkel, ahogy ezt ü gyulai KISZ bi­zottság tette. javai a legjobb együttesként mutat­kozott be. Minden egyes alakítás helyén volt, de különösen a prefek­tus. Mindezek mondhatók Szabad- kígyós és Elek színjátszóira is, Füsi ..Hajnal” és Lépési Mária „Piros ma­dár” c. egyfelvonásosának bemutatá­sáért. GAZSY E1WRE megyei szakreferens vek tartsák be a tisztasági sza­bályokat és ezt a felettes szervek utasításban is adják meg. A programtervezetet az elnök­ség elfogadta és javasolta a me­gyei tanács végrehajtó bizottsága elé. <K. J.) Egy ifjú házaspár története Riportsorozat az első hónapokról Ma írja alá két fiatal az anyakönyvvezető e- lőtt az igent. Hogyan kezdik az életet? Mit terveznek, hogyan gya­rapodnak? Hogyan il­leszkedik be társadal­munkba az emberi kö­zösség legkisebb sejtje, a család? Mint él, mint dolgozik, mint szórako­zik, mi foglalkoztatja őket az élet hétköznap­jaiban, a mindennapi életben? Hogyan őrkö­dik a családi élet felett társadalmi rendünk? Ezernyi kérdés, amire választ kaphat az em­ber. Elkísérjük hát ő- ket a családi élet első időszakában, s heten­ként riportban számot adunk arról, hogyan kezdték életüket, milyen örömökön, milyen gon­dokon ment keresztül az ifjú pár, társadalmunk mint segíti, mint egyen­geti, sokszor észrevétle­nül, a családi élet első lépéseit. Jövőjüket előre nem tudjuk. Lehet, hogy nem lesz történetünk tipikus, hiszen nem a regény jó karakterű, jól megraj­zolt hősei ők, hanem élő emberek, akiknek húsát és vérét nem a szerző adja, mert itt élnek és dolgoznak közöttünk. Nekünk csak az a dol­gunk, hogy hetenként elmondjuk az olvasónak, mi történt egy-egy hé­ten. Azt mondjuk, nem tudjuk, tipikus történet lesz-e a két fiatal törté­nete. Egyben azonban az lesz: olyan fiatal párt választottunk ki tudato­san, melynek egyik tag­ja munkás, a másik pa­raszt. No, nem a sablo­nért! Nem is félünk a vádtól, hogy „miért ép­pen munkás és pa­raszt”? Azt válaszoljuk: azért, mert a társadalom nagy többsége munkás és paraszt. A két fiatal nevét nem írjuk le. Még csak a ke­resztnevüket sem hasz­náljuk, hanem más ne­vekkel szerepeltetjük őket. Legyen mondjuk a fiú Kerekes Ferenc, le­endő neje pedig Horváth Katalin. Most eléggé elfoglal­tak. Készítik elő a lako­dalmat. Van tehát mit csinálniuk, mert közben mindketten dolgoznak is. Feri lakatos egy ü- zemben. Három éve sze­relt le, Miskolcon töltöt­te katonaidejét, örveze- tő volt. Két testvére van: Juci és Karcsi. Feri a középső gyerek. Jucinak már két családja van, Budapesten tanítónő Karcsi a legfiatalabb, most végzi a műszaki technikumot. Még nem tudja, mérnök lesz-e vagy esztergályos. Él­nek a szülők is. Édes­anyja nem dolgozik, é- desapja szakszervezeti elnök egyik nagy vas­gyárunkban. Kati nagyon csinos pa­rasztlány. (Remélem e- zért a bókért megbocsát Feri), most 21 éves. Saj­nos iskoláit áthúzta a sors. A második gimná­ziumot végezte, amikor meghalt édesapja gyo­morrákban. Kubikos volt, 45-ben nyolc hold földet kaptak, s ezen gazdálkodtak. Elég so­káig töprengtek, belép­jenek-e a tsz-be. 53-ban, egy évvel apja halála előtt választották aztán a közöst. Kati is odake­rült könyvelőnek. Eay kislány testvére van, Gi­zi, ő most harmadikos gimnazista. Aztán persze ágas-bo- eas mindkét család, van­nak unokatestvérek bő­ven. és még nagyma­mák is. Ezért is lesz né- nes a lakodalom Száz emberre számítanak az esküvőn. Ennyit tehát egyelőre. Amit nem mondtam el. azt majd a történet fo- Ivamán elmondom ró­luk. Még annyit, hogy az esküvő után egyelőre Katiéknál laknak. Két szobájuk van a tanyán, egyiket megkapják Kati édesanyjától, ö Giziké­vel a másik szobában lakik majd. Egyelőre megfelel, s reményked­nek persze, hogy majd csak kapnak lakást is. Az igénylést beadták már a tanácshoz, s az osztályvezető biztatta ő- ket, hogy nehéz ugyan a helyzet, de remélhetnek. Ma lesz az esküvő. Most tudtam meg, hogy Feri művezetője is ott lesz a lakodalomban fe­leségével együtt. Kati nagyon örül ennek, mert hát majd megmondja neki: álljon csak a sar­kára Ferinek, ezután se lányok, se ital... Igen, hát ezek a nők még fel sem kötötték a fejkendőt, máris rosszra gondolnak.. De egyelőre ne bonyo­lódjunk a dolgokba, vár­juk meg az esküvőt, s utána április 3-i, vasár­napi számunkban be­számolunk az első hét történetéről, no meg a lakodalomról. Ezt köve­tően pedig minden va­sárnap beszámolunk a Kerekes párról. Addig is kívánjunk nagyon, de nagyon boldog életet az. ifjú párnak. Varga Tibor Akiknek még nem jut hibrid vetőmag... Az ősikukorioa valamikor keveset termett, mert 3—1 csövön kevés volt a magsor. A nemesítők már a múlt szá­zadban arra törekeditek, hogy az ere­detileg 6—12 magsorszám emelked­jék, s ma ott tartunk, hogy három- négyszeresére is sikerült ezt felfokoz­ni. A ma használatban lévő nemesí­tett és hibrid fajtáik csövének átlagos magsorszáma IC—22. A hibrid-üzemek futószalagjaim keresztülmenő csövek közül kidobják a 16 magsorszámot el nem érőket, bár ilyen alig akad. így akadályozzák meg a fajta leromlását. Egy-egy cső átlagos hossza 20 cm és egy-egy magsvoron 45—50 szem talál­ható. Ha egy cső 8 magsoros, szemei­nek száma 400, tíz sorosnak 500 és így tovább. Tizennyolc magsorosnak 900, 20 magsoros szemeinek száma 1000, 22 magsornál 1100. Ezenfelül már nem mutatható ki szemszaporodás, in­kább apadás, mert a legkedvezőbb ál­lapot visszafejlődésbe csap át. Talál­tam már 30 magsoros csövet is. de ez inkább játéka a természetnek, mint kimutatható haszna. Megalakult a magyarországi Sem József lengyel kulturális egyesület A hazánkban élő lengyel szár- ! mazású dolgozók művelődésének I segítésére megalakult a magyar- országi Bem József lengyel kultu­rális egyesület. Feladata, hogy a két ország szocialista építőmun­kája eredményeinek népszerűsí­tésével tovább mélyítse a Magyar és a Lengyel Népköztársaság kö­zötti barátságot, erősítse, fejlesz- j 1 sze a hagyományos kulturális j kapcsolatokat. (MTI) A kukoricanemesítés sikere akkor vált teljessé, amikor nemcsak sok lett a cső magsorszáma, hanem meg is nyúltak a szemek. Ez a körülmény a morzsolási arányt javította a szem ja­vára, ami azt jelenti, hogy 100 kilo­gram száraz csőből 80—84 küogramm szem is lesz. Ez a szám persze csak a legkiválóbb nemesített fajtákra vo­natkozók. Több éven ást vizsgáltam az össze­függést a magsorszámmal és a mor­zsolási aránnyal kapcsolatban, s állan­dó mértékű törvényszerűséget állapí­tottam meg. Ahogyan emelkedik a magsorszám, úgy emelkedik a cső sú­lya is és javul a morzsolási arány. Legkedvezőbb a helyzet 18—2S magsor­nál, innen lefelé és felfelé csökkenés indul meg. A soksorúság éppen olyan tulajdon­sága a kukoricának, mint a szín, érési idő stb., vagyis átöröklődik. Mivel a soksorúság hasznos tulajdonság, eze­ket használjuk fel vetésre. Ez a ta­nács azoknak szól, akik az idén még nem tudnak hibrid vetőmaghoz jutni. BOROSS MIHÁLY gazd. szaktanár A Csárdesféllási Állami Gazdaság felvesz tehenész brigád- vezetői, valamint trakto­ros gépész szakképzett­séggel rendelkező, gya­korlott SZ—100-as és RS- 09. Maulwurf traktor­vezetőket. Jelentkezés a gazdaság központjában. 130 F e I h A 49/1953. sz. rendelet értelmében minden kukoricaszárat (levelessszárat, szárízék, csutkatő, cirokszár) május í 15-ig fel kell használni, vagy ha ez nem lehetséges, elvermelni, illetve fél méteres szalmaréteggel betakarni és befödni. A kukoricamoly évi kártétele több millióra rúg. A rendelet be nem tartása következtében a kukoricamoly elterjedése olyan nagy mérvű, hogy a termésből nagy kiesésre lehet számí­tania Hogy ee be ne következzen, a ívás! j rendelet betartását a legszigorúbban megköveteljük és a mulasztók el­len szabálysértési eljárást indítunk, súlyosbítva a kártérítés megfizetésé­vel. Felhívunk mindenkit a rendelet ha­táridőre történő betartására, hogy a kártételét megakadályozzuk és ezzel a népgazdaság károsodását elkerüljük. Városi Tanács V. B. Mezőgazdasági Oszt,, Békéscsaba

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom