Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-03 / 53. szám

I960, március 3., csütörtök N EPUJSAG 3 „Ha rövid a kard...^ Néhány nappal ezelőtt fejezték szervezettebb kihasználásával, be megyénk gépállomásai terme­lőszövetkezeteinkben az idei gép­igény összeirását. Miután az egyes tételeket összesítették, meglepőd­tek: a megye 450 ezer katasztrá- lis hold tsz szántójára 2,4 millió normálhold gépi munkát tervez­tek a közös gazdaságok, vagyis minden kát. holdra 5,3 normál­holdat. Ha visszapillantunk a mező- gazdaság gépesítésének „őskorá­ra”, ami nálunk végeredményben az első ötéves terv időszakára esik, akkor megállapíthatjuk, bogy rövid nyolc év leforgása alatt a parasztember megszerette a gépet. Nem egyszerű segítőtár­sat lát a ma földművese a gépbe, mint amilyet a lóban látott — a- mely mellé gyakran önmagát is oda fogta —, hanem egy olyan sokoldalú szerszámot, amely mel­lett megkíméli önmagát, ugyan­akkor a gépek alapos kihasználá­sával növelheti a terméshozamot. Annyira megszerették a gépet, hogy többet kérnek, mint ameny- nyi rendelkezésre áll. A gépállomásokon és a tsz-ek- ben lévő traktorok kapacitásának maximális igénybebételével, kü­lönféle műszaki intézkedésekkel és a munkaszervezetek újjászer­vezésével igen jó teljesítmény lesz a kát. holdanként elvégzendő öt, vagyis összesen 2 250 000 normál- h(£d. Ebből a gépi munkából a gépállomások, 1,8 milliót tudnak majd ellátni; 450 ezer normálhol­dat a közös gazdaságok tulajdo­nában lévő erőgépekkel kell meg­oldani. A fennmaradó 150 ezer normálhold munkát pedig a szö­vetkezetnek kell a lófogaterő részben pedig az Autpközlekedési Vállalat segítségével elvégezni. íme, igy állunk a gépesítés frontján. A megye tsz-ei a gépál­lomásoktól 1,8 millió normálhold­ra számíthatnak, vagyis kereken félmillióval többre, mint 1959- ben. Beszélnünk kell erről, hogy a közös gazdaságok tagjai már most a tavaszi mezőgazdasági munkák idején lássák, mire szá­míthatnak a gépállomásoktól, s ezt saját erejükből mennyivel kell megoldaniok, hogy a tava­szi, a nyári és az őszi mezőgazda- sági feladatok időben befejezést nyerjenek. De helyes erről szót váltani azért is, hogy a lóeladási kampány, amely jelenleg a me­gyében itt-ott mutatkozik, ne tud­jon általánossá válni. Ezek után bárki jogosan kérdezheti: egy pár lófogatra az új tsz-ekben mek­kora területet számítsanak? Köz­gazdászok és üzemszervezők vé­leménye szerint az új szövetkeze­tekben, amennyiben saját gépeik nincsennek. helyes, ha minden 25 hold szántóra egy-egy pár igás- lovat megtartanak. Azokban a kö­zös gazdaságokban pedig, ahol saját Zetorral, teherautóval, trak­torral rendelkeznek, ez a szám növekedhet 25-től 50 holdig is. Az előttünk álló mezőgazdasági feladatok a géperő és a különbö­ző fogaterő gazdaságos szervezé­sével, kihasználásával teszi csak lehetővé, hogy minden termelő­szövetkezetben a tavasz folyamán idejében földbe kerüljön a mag, a nyár és az ősz folyamán pedig betakarításra az első termés. Dupsi Károly Cfeti hác'ii mjMÁjAijb ü mmt Új boltot adnak át Szeghalmon A szeghalmi földművesszövet kezet az elmúlt évben eredmé­nyes munkát végzett. Éves tervét 104,6 százalékra teljesítette. Csaknem másfélmillió forinttal nagyobb forgalmat értek el az el­múlt évben az előző évekhez visz onyitva. Ez év februárjában pe­dig 60 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolítottak le, mint az elő­ző év hasonló időszakában. A szövetkezet dolgozói a tagszervezés terén is szép eredményeket értek el, 261 új tagot toboroztak az el­múlt évben. A szövetkezet dolgozói közül különösen jó munkát végzett Gaál Gyula és Pipó József. A szövetkezet boltegységei 1959-ben új létesítményekkel bővültek. A szeghalmi Üjtelepen egy korszerű vegyesboltot és italboltot építettek, mintegy 420 ezer fo­rintos költséggel. Az új egységek et még ebben a hónapban átadják a forgalomnak. Nátor János J'AVALY NYÁRON ismertem, meg Török Feri bácsit, ami­kor a tiltakozó gyűléseken nagy hévvel beszélt arról, hogy Görög­országban veszélyben forog egy igaz hazafi élete. A békéscsabai MÁV fűtőházban egy emberként harsant akkor a világ millióinak hangjával: — Szabadságot Manolisz Gle- zosznak! Több hónap telt el azóta. Feri bácsi, az öreg villanyszerelő, ha esett, ha fújt, minden reggel pon­tosan ott volt a szívéhez nőtt vi­lágítás és erőátviteli műhelyben. Előszedte a kedves szerszámokat: a kombinált fogót, a csavarhúzót, a villáskulcsokat, a próbalámpá­kat. Ha valahol feltűnt zömök a- íakja, mindenki szeretettel üdvö­zölte. — Birod-e még Feri bácsi? — Miért ne bírnám! — s mo­solyra húzódott a szája, szeme szögletében táncba perdültek a ráncok. Mindenkihez volt jó szava. A brigád fiataljait meg különös­képpen kedvelte, segítette őket munkájukban. — így csináld, fiacskám — ok­tatta, ha egyik-másik valamit rosszul, balkezesen csinált. Hal- gattak rá. Hogyne hallgattak vol­na, hiszen több mint 40 éves szak­mai gyakorlat áll a háta mögött. S ezt a töménytelen tapasztalatot mindenkor jószívvel osztogatta. fcOMMUNISTA. Nagyon sze­reti az embereket. Talán ép­pen ezért választották a békebi­zottság elnökének. Tudták róli, hogy nálánál senki sem látná el becsületesebben. Sokat szenvedett életében. Hányszor hallották tőle rrvunka- társai: — Nagyon csóró gyerek voltam. Nem sok örömben volt részem fi­atalkoromban. Azért harcoltam, hogy egyszer jobb legyen. Szegeden nevelkedett. Itt, a magyar fasizmus bölcsőjénél kós­tolta meg először az ü&egeket. Puskatussal verték el, többen fel­pofozták, mert egyszer piros szeg­fűt mert tűzni kabátjának gomb­lyukába. Két veséje azóta is érzi a verés nyomát, Horthy szemé­lyes kormányzói rúgásával együtt. Ezzel indult az életbe... 1926-ban került Szegeden a va­súthoz. Onnan négy év múlva Bé­késcsabára küldték a fűtőházba. Azóta dolgozik itt. Most eljött a búcsúzás ideje. Néhány héttel e- zelőtt a műhelyben többször hal­lotta: — Nem sokáig lesz már köz­tünk Feri bácsi. IVEM SZÓLT SEMMIT SEM. ' Elfordult, s szeméből po­tyogtak a könnyek. Hát tényleg eljött már az idő, hogy letegyem a szerszámokat és nyugdíjba menjek? — morfondírozott ma­gában. A szive is össze szorult er­re a gondolatra. Itt kell hagynia a brigádot, azokat az embereket, akiket úgy szeretett, mintha test­vérei lettek volna. Most amikor már négy hónapja a szocialista brigád óimért versenyeznek. — Mit csinálok majd otthon — tör­te a fejét, soha sem loptam a na­pot. Világéletemben dolgoztam. Nagyon nehéz lesz, de majd ta­lálok magamnak elfoglaltságot — vigasztalta önmagát. És eljött a búcsúzás pillanata. Február 17-én egy kedves ember hiányzott a műhelyből. Török Feri bácsi otthon maradt, nyug­díjba vonult. Nem vált el azon­ban végleg munkatársaitól. Ked­den este ismét ott ültek vala­mennyien a fehér asztaloknál, a fűtőház nagytermében. A brigád hívta meg, hogy elbúcsúzzanak Török bácsitól és átadják a ked­ves ajándékokat. — Búcsú? — húzta fel 6 a szemöldökét. — Nem válunk mi el örökre egymástól. Nem tudok én végleg elszakadni ettől a nagy családtól. Ha ráérek, ki-kinézék majd — ígérte. J^ZEN AZ ESTÉN nem Feri bácsi könnyezett, hanem a munkatársai. Volt olyan is, aki tízszer haza indult, de mindany- nyiszor mégis ottmaradt. A ke­sergő hangulatban Feri bácsi ta­lálta fel magát a legjobban: — Mi az, sírunk? Azt hiszem, nem azért jöttünk össze. Igyunk egyet — javasolta, összekoc­cantak a biztatásra az aranysárga borral telt poharak, aztán Feri bácsi rázendített, és vele együtt a többiek is, a kedvenc nótára: A szegedi sürgönykaró jaj, de [magos, Tetejében a porcelán jaj, de [magos, Rá van csavarintva az a kutya [derót, Akármilyen magos, mégis [leadja a szót.... Aztán egymás után csendültek fel a szebbnél szebb magyamóták. Feri bácsi egész tűzbe jött. — Ilyenek vagyunk mi — ma­gyarázta —, tudunk mulatni is, de ha meg kell fogni a dolog vé­gét, akkor megfogjuk. Hát lehet itthagyni ezt a kedves családot? — kérdezte. öreg este lett, mire véget ért a búcsúztatás. ö továbbra is a brigád tagja marad. S ha néhány hónap múl­va a brigád elnyeri a szocialista címet, Feri bácsi ismét ott lesz közöttük... Podina Péter O- -o -o- -O O -O- -O- -O- -O- ■<> -O- -0- *o- -o- -o- o o -o- -o -o- ~o~ -o -o -o* o -o- -o- -o- -o- o* ~o O -O -O -O­IFJÚ MŰVÉSZEK A balett szerelmesei, ifjú mű­vészek jöttek össze vasárnap a Balassi Bálint Művelődési Ott­honban Békéscsabán, hogy elbú­csúzzanak a farsangtól és bemu­tassák azt is, hogy mit tanultak mesterüktől. A balettiskola növen­dékei, kicsik és nagyok tartottak vidám, jelmezes farsangi bálát. Önállóan szállít exportra primőr-árut a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz Néhány éve Gyulán és Gyula környékén egyre jobban felien* dűl a zöldséghajtatás. Belföldre, külföldre egyaránt szállítanak a földművesszövetkezet közvetítésével a termelőszövetkezetek. Az idén már önállóan is küldenek ár ut Csehszlovákiába és a többi szomszédos államokba. A sarkadi Lenin Tsz például ma, csü­törtökön három-négyezer csomó retket ad át a kiskereskedelemnek a lakosság részére. Ugyanakkor a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz 2000 csomó retket küld önállóan Csehszlovákiába. Ma, csütörtö­kön a koradélutáni órákban Békéscsabán darabáruként adják fel az árut. s az éjfélre már Csehszlovákiában lesz, holnap Bratiszla- vában, Prágában, Gyulaváriban hajtatott csemegét árusítanak. A jövő héten a zöldség hajtatásaról híres sarkadi Lenin Tsz a fejessaláta exportálását kezdi m eg. Ugyanakkor a retek szállítását tovább folytatják. Népi ellenőrök Hidasháton Csaknem száz ifjú vonult fel a bá­lon érdekesebbnél érdekesebb és ötletesnél ötletesebb jelmezben. A bál szünetében a balettiskola ötöd­éves növendékei farsangi táncké­peket adtak elő Kabódi Sándor- né balettanárnő vezetésével. A műsort és a bálát a szülői munka- közösség rendezte. Képeink a ba- 1 lettiskola növendékeiről készültek. I Izgalmas pillanat meglesni, hogy figyel-e a közönség? — Jaj, mi lesz, ha elvétem a tán- •«* — gondolják az ifjú „ba- lettművészefc" fellépés előtt. A közelmúltban vizsgálatot tartott a békési járási NEB a Hidasháti Állami Gazdaságban. A népi ellenőrök — igen helye­sen — nemcsak azt vették figye­lembe, hogy a megadott vizsgá­lati kérdések előírásait teljesít­sék lelkiismeretesen, hanem o- lyan hibákat is észrevették, me­lyek ugyan nem tartoznak szo­rosan vett vizsgálati témához, de a későbbiek során e hibákból népgazdasági károk származ­hattak volna. Sok különbö­ző, értékes faanyag a gon­datlan tárolás következtében károsodásnak volt kitéve. An­nak ellenére, hogy egy fedett helyiség fele része üresen állt, mégsem oda rakták a faanya­got — de még depóniába sem —, hanem ahogyan a gépkocsiról ledobálták, hosszabb időn ke­resztül úgy tárolták. Pillanat­nyilag ugyan különösebb kár még nem keletkezett a gondat­lanságból, azonban ha ezt a hi­bát időben nem tárják fel, két­ségtelenül népgazdasági kár ke­letkezett volna. Ezt pedig fe­gyelmi felelősségre vonás, kár­térítés követi. Helyes volt a népi ellenőrök észrevétele azért is, mert a gazdaság vezetőd a vizs­gálat óta rendeztették az anya­got és így az nem csúfítja to­vább az egyébként eléggé ren­des és tiszta gazdaság központ­ját. SIKLÓSI FERENC járási NEB elnök Már nem is izgulunk, minden rendben megy, hiszen tudjuk a lé­péseket, s lám anyuka is itt van, biztat a mosolya. É. M. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat vizsgázott építőipari gépkezelőket vesz fel. Jelentkezni lehet : Békéscsaba, Irodaház, II. emelet, 84. Munkaügyi Osztály. 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom