Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-25 / 72. szám
MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGINAK LAPJA MB». MÁRCIUS 85., PÉNTEK V. ÉVFOLYAM, 72. SZÄM BÉKÉS MEGYEI * Asa: 56 HMr * VHóg proletárjoi, egyesüljetek! Három éves a nyereségrészesedési rendszer A forradalmi munkás-paraszt kormány 1957 II. negydévóben vezette be az anyagi ösztönzés új formáját, a nyereségrészesedési rendszert. Három évvel ezelőtt indult el útjára ez az új ösztönző forma, s ez idő alatt minden kétkedést, a proletárdiktatúra ellenségeinek uszításait megsemmisítve, bizalmait szerzett. A vállalatok, üzemek dolgozói bizton szá- méthataaik továbbra is minden év tavaszán az eredményes munkájuk alapján járó részesedésre. , A múlt évi munkasikerek után az idén is megkezdődött a nyereség kiosztása, melynek módja, s összege évről évre fejlődött, növekedett. Ennek a növekedésnek hátterében megtalálhatjuik pártunk helyes politikájának töretlen vonalát, a megváltozott gazdasági vezetést, a reális tervezést, s mindezek következtében a munkások, dolgozók megnövekedett alkotó kedvét A múlt évi eredmények elérésében nem kis része van annak, hogy pártunk helyesen alkalmazta az anyagi érdekeltség lenini elvét. Ezt tette akkor is, amikor 1957-ben bevezette a nyereségrészesedési rendszert, mely általában megelégedésre talált a dolgozók között és az életszínvonal emelkedésében jelentős tényezővé vált. Eredményt hozott az elmúlt évben is a nyereségrészesedési rendszer. Igaz, számokban ezt nehéz kifejezni, az viszont tagadhatatlan tény, hogy megyénk szocialista iparának 7,7 százalékos tervtúlteljesítésében nem kis része van ennek az ösztönző módnak. Több termést értünk el a mezőgazdaságban, az építőiparban, eredményes volt a község-, városfejlesztés, a beruházás. A nyereségrészesedésnek azonban elsődleges és lemérhető jelentőségét a politikai-erkölcsi hatása adta. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a dolgozók soha nem érezték úgy a gazdaságos termelés és a jobblét, jobb élet között fennálló kapcsolatot, mint az utóbbi években. Az emberek magukénak érzik a vállalatot, üzemet. Tudják, hogy a termelékenység növelése, a takarékoskodás közvetve és közvetlenül mind a közösség, mind pedig az egyén javát szolgálja. Ez év tavaszán tartott termelési tanácskozások félreérthetetlen bizonyítékai ennek. Nem volt közömbös a Békéscsabai Ruhagyár munkásainak, hogy napi, sőt havi tervüket nem tudták teljesíteni. A munka jobb megszervezését kérték. A Békéscsabai Téglagyárban a szocialista munka brigád tagjai állandóan új dolgokon, új gépek munkába állításán dolgoznak. És van még számtalan más példa arra, hogy megnövekedett a dolgozók érdeklődése a vezetés iránt, éberen figyelik a vállalati életet, s nem tűrik a fegyelmezetlenke- dőket, a selej tgyártókat. Természetesen az anyagi érdekeltség fűzi őket ehhez. De lehet-e a dolgozók millióit munkájukhoz fűződő anyagi érdekeltség nélkül elvezetni a szocialista társadalomba? Lehetséges-e szocialista gazdaságot teremteni e nélkül? A szocializmus építésének eddigi Ur pasztaiatad már feleletet adtak erre. Nem lehet! És a nyereségrészesedésnek éppen ebben van nagy jelentősége. Érdekeltté tette a hétköznapok embereit, húzóerőt adott a gyorsabb ütemnek, megszüntette a mumkaerővándorlást és segítette kialakítani a törzsgárdát, melynek minden egyes dolgozója szakmájának, munkájának igazi mestere. Üzemekben, Vállelatoíkinérl a napokban osztják a részesedést. Megyénk szinte valamennyi üzeme nyereséggel zárt. Egyik helyen kevesebb, másutt többet osztanak. Azok a vállalati vagy üzemi dolgozók, akik év közben végzett munkájukban igyekeztek a legtöbbet adni, akik gondoskodtak a műszaki fejlesztésről, újítottak, korszerűsítettek, most többet kapnak. A Békéscsabai Villanyszerelési Vállalat dolgozói 25,1 napi fizetésnek megfelelő összeget, a Szőrme- és Kézműipari Vállalatnál 23,4 napi keresetnek megfelelő összeget, másutt egyhónapi nyereséget osztanak. De ezen vállalatok dolgozói olyan eredményeket mutattak fel a múlt év során, melyek csak számokban kifejezve is gondolkodóba ejtik az embereket. A Bánya- és Építő- anyagipairi Egyesülés dolgozói a 129,1 százalékos tervteljesítés mellett 160 családi ház építéséhez elegendő téglát adtak terven felül. A Szőrme- és Kézműipari Vállalatnál 21,6 százalékos termelékenység emelkedést értek el. Nincs nagy múltja hazánkban a nyereségrészesedési rendszernek, de az eddigi tapasztalatok szerint igen jól bevált ösztönzési mód, s hogy a dolgozók szavaival éljünk: jó dolog. De most, amikor a lendületes, jó munka eredményeként szétosztják a nyereségrészesedést, nem lehet közömbös hogy majd 1961-ben lesz-e miből osztani. Egyes vállalatok munkásai a maguk kárán tanultak, s a következő évnek már az elején lendületesen, jó minőséggel dolgoztak, hogy minél vaskosabb borítékot kaphassanak tavasszal. A követelmények ugyanazok maradtak, de vérgehajtásuk napról-nap- ra nagyobb erőfeszítéseket követel. Az idei munka azt kell, bizonyítsa, hogy megyénk dolgozói is lépést tudnak tartani a gyorsabb ütemmel. A múlt évben volt lemaradás, s nem mindenben sikerült elérni a kitűzött célt. A terveket, igaz teljesítettük, de pártunk március 6-i határozatában javasolt öt százalékos termelékenység emelkedést azonban már nem. A dolgozók mellett nagy feladai hárul a gazdasági vezetőkre, a pártszervezetekre, szakszervezetekre is. Kísérjék figyelemmel a vállalatok gazdasági tevékenységét. Ne tűrjenek meg szabálytalanságokat. Kellő időben tegyék meg a szükséges intézkedéseket a hibák megszüntetésére. Csakis így érhető el, hogy hároméves tervünk utolsó évében biztos alapot teremtsünk a II. ötéves terv megkezdéséhez, hogy a nyereségrészesedési rendszer negyedik évében ismét és még többet oszthassanak. Majnár József Itt az ideje, hogy véget vessünk az európai rendellenes helyzetnek Hruscsov elvtárs franciaországi látogatásának második napja Párizs (MTI) Hruscsov francia- országi tartózkodásának második napján a francia állam és Párizs városának vezetőivel, s a kereskedelem legfontosabb képviselőivel találkozott. A szovjet—francia tárgyalások minden vonalon kedvező légkörben kezdődtek meg. E tárgyalások közül a legfontosabb a szovjet kormányfő és De Gaulle személyes tanácskozása volt, amely délelőtt tíz órakor kezdődött az Elysée-palotábam és két óra tíz percen át tartott. A tárgyalásokról nem adtak ki hivatalos közleményt, mégsem nehéz következtetni a megbeszélések tárgykörére. Hruscsov eddigi felszólalásaiban, különösen a szerda esti pohárköszöetőben, három lényeges kérdést vetett fel: a leszerelést, a német militarizrmis veszélyét és a francia—szovjet barátság szükségességét. De Gaulle pohár-köszöntőjéből kiderült, hogy lényeges elvi ellentétek á leszerelés és a francia—szovjet barátság tárgykörében nincsenek a két ország között. Ami a harmadik kérdést, a német militari zmust illeti, ebben De Gaulle- nak más az álláspontja. De Gaulle ugyanis kijelentette, hogy az a nagyon rossz propagandát fog kifejteni a Szovjetunió népének életszínvonaláról. Beszéljen hangosabban, mert különben az emberek azt fogják hinni, hogy Ön rosszultáplált. Az ilyen kedves, humoros jelenetek is bizonyítják, hogy a tárgyalások a szovjet kormányfőt jó hangulatba hozták. Még inkább a tárgyalások jó légkörére lehet következtetni abból a két pohárköszöntőből, amely Hruscsov és De Gaulle megbeszélései után a Ma- tignon-pailotában, a miniszterelnökségen rendezett ebéden hangzott el. Ezt az ebédet Debré miniszterelnök adta a szovjet kormányfő tiszteletére. Az ebéden Michel Debré pohárköszöntőt mondott. Ön — fordult Hruscsov- hoz — tapasztalhatta, hogy a lelkes érdeklődés, amelyet az Ön látogatása nálunk keltett, nem csupán egy kimagasló látogató iránt tanúsított egyszerű udvariasság. Franciaországban mindenki tudja, hogy e találkozót követően a dolgok nem maradhatnak úgy, ahogy eddig álltak. A francia közvélemény reméli, hogy a francia— szovjet kapcsolatok e látogatás után szorosabbá válnak és akkor mértéktelen ambíció, amely ellen a látogatás — nem túlzás azt mon valamikor a Szovjetunió és Franciaország egyesítette erőfeszítéseit, már megszűnt. Ezzel azt akarta mondani, hogy nem áll fenn többé a német Se. | A tárgyalások légköre minden jel szerint jó volt. A megbeszélő- j sek után Hruscsov és De Gaulle mosolyogva lépett ki a tanácskozóteremből. Hruscsov az Elysée- palota lépcsőházában mosolyogva integetett vissza az őt üdvözlő tő- ] megnek és ugyancsak rendkívül j jókedvűen üdvözölte az útvonalon ! leisorakozott párizsiakat is. Két epizód is bizonyítja egyébként, hogy Hruscsov szerdán i dani — történelmi jelentőséget nyer. A francia nép — folytatja Debré — őszinte tiszteletet és barát- mililarizmus vészé- ságot érez az orosz nép iránt és | leghőbb óhaja, hogy ez a barátság tovább fejlődjék. Michel Debré beszélt a csalódott reményekről, amelyekkel azt béke. Ma — folytatta — már nem látszik illuzórikusnak az a hit, hogy a világ elindulhat azon az úton, amelyre nem lépett 15 év* vei ezelőtt. Ahhoz, hogy béke legyen — hangsúlyozta — szükség van bizonyos nemzetközi rendre, a nemzetek közötti összhangra, a népek együttműködésére. Hruscsov pedig, aki pohárköszöntőjét papírról olvasta fel, beszéde végén letette a papírt és rögtönözve néhány szóban válaszolt Debré. miniszterelnöknek. Rögtönzött felszólalásában kijelentette, hogy bár rövid ideje tartózkodik Franciaországban, máris megállapítja — és szerda meg csütörtöki találkozásai s megbeszélései is ezt bizonyítják —, hogy ami a béke megőrzésének szükségességét és a népek közötti barátságot illeti, ugyanazok az érzelmek töltik el mindkét ország vezetőit, azonosak törekvéseik és gondjaik. Csütörtök délben Terrenoire francia tájékoztatásügyi miniszter fogodást adott a Párizsba érkezett szovjet újságírók tiszteletére. A fogadáson, amelyre külföldi újságírókat, köztük magyarokat is meghívtak, meg lehetett állapítani, hogy a nyugatnémet sajtó képviselői között bizonyos idegesség uralkodik. Ennek oka egyrészt az, hogy Hruscsov oly erőteljesen vetette fel a nyugatnémet militarizmus kérdését, másrészt pedig attól félnek, hogy a franciákra rendkívül nagy hatást gyakorolt Hruscsov szerdai látogatása a francia partizánok meg- a Valerien-hevárták, hogy minden háborúk leg- szentelt helyén i'orzalmasabbja után beköszönt a , gyen. Hruscsov a párizsi városházán terelnök csütörtökön délután a Matignon-palotából röviddel négy óra után megérkezett Párizs vá- a pohárköszöntők elhangzása után , őshazához. igen jó hangulatban volt. Amikor . A városháza előtti téren körül Párizs (AFP) Hruscsov minisz- , lül 25 perces beszédében összefogásra hívta fel Franciaországot cs a Szovjetuniót, a háború mindenfajta lehetősége és a militarizmus bárminemű újjászületése ellen. Az egyik legsürgősebb kérdés — mondotta Hruscsov — a bemutatta huszonhárom éves fiát belül tízezer ember gyűlt össze, De Gaulle elnöknek, azt mondta: j köztük sok fiatal, hogy üdvözöl- német kérdés. Itt az ideje, hogy me, a fiam, már nagyobb, mint ’ íe üruscsovot. A szovjet miniszterelnök rendkívül meleg fogadtatásban részesült. én, mármint termetére nézve, de nincs semmiféle esélye arra, hogy elérje az ön magasságát, elnök úr. A második epizód, amelynek fültanúja Raymond Schmittlein UNR-képviselő, a Francia—Szovjet Társaság alelnöke volt, a következőképpen zajlott le: Hruscsov odaszólt a tolmácsához, hogy ha nem beszél hangosabban, A városháza nagytermében a hatalmas csillárok fényében csaknem kétezer meghívott vendég várta a szovjet miniszterelnököt, akit Pierre Devraigne, a városi tanács elnöke fogadott. A városi fogadás alkálijából Hruscsov ismét beszélt a tiszteletére egybegyűltek előtt. Körülbeéget vessünk az európai rendellenes helyzetnek és a hadiállapotnak. amely Németországgal meg fennáll. Nyugtalansággal tölt el bennünket a fejét ismét felülő német militarizmus és nyugtala-. nít bennünket az a türelem, a- mely ezzel szemben megnyilvánul — mondotta Hruscsov. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után Hruscsov és kísérete elhagyta a városházát. (MTI)
