Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-03 / 53. szám

BÉKÉS MEGYEI * Ara: 50 füléi * Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPUJSAG I960. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA T. ÍVFOLYAM, 53. SZÁM CSAK RAJTA! Kedves, dédelgetett volt ha- az egész társadalom egyengeti, se­zánkban tíz év óta minden új termelőszövetkezet, de annyi segí­tője nem volt egynek sem, mint a mos* alakultaknak. A 8—10 év­vel ezelőtt alakult tsz-ek nem is kaphattak annyi anyagi és erköl­csi segítséget, mint a mostaniak, hiszen akkor még jóval fejletle­nebb volt az ország ipara, jóval kisebb volt a szakemberek száma is, de azoknak a száma is, akik értettek a nagyüzemi gazdálkodás szervezéséhez. Ismeretlenül, tapo­gatózva és bukdácsolva láttak munkához a tagok, száz holdakon a gazdálkodás irányításához az el­nökök, akik többségének csak pár évig, vagy soha sem volt földjük S mégis hova fejlődtek! Tavaly ősszel már csak nagyon keresve lehetett régen alakult, gyenge ter­melőszövetkezetet találni. Szinte kivétel nélkül mindegyik kihever­te a fejlődést gátló gyermekbe­tegségeket, s amellett, hogy gyors ütembene építkezett, gépeket, ön­tözőberendezést vásárolt, állatál­lományt fejlesztett, jó jövedelmet, jó módot biztosított tagjainak. Csak néhány, s nem is közis­merten a legjobb szövetkezet pél­dáját említjük meg. A hunyai Üj Élet Tsz, amellett, hogy tavaly saját erőből 124 ezer forintot ru­házott be a termelési alap növelé­sére, munkaegységenként — a 14 hónapos év dacára — 39,56 fo­rintot osztott. A békési Vörös Csillag Tsz-ben katasztrális hol­danként 2700 forint volt tavaly a tiszta vagyon gyarapodása, s munkaegységenként 40,76 forintot osztott. Az endrődi Búzakalász Tsz-nek az elmúlt évben csaknem egymillió forinttal növekedett a vagyona, s a 2 411 000 forint ter­melési alapjának 96 százaléka már saját erőforrását képezi. Ez az a- ránylag gyenge minőségű földdel rendelkező tsz is 36,40 forintot osz­tott munkaegységenként. A két- sopronyi Dózsa Tsz-ben 42,70 fo­rintot ért tavaly egy munkaegy­ség és így sorolhatnánk tovább. Most azonban nem a régi tsz-ek kezdeti nehézségeiről, s nem is ta­valyi zárszámadás eredményeiről akarunk szólni. A fentieket csu­pán „jelzőtáblákként” említettük meg, annak a hitnek és tudatnak a megerősítésére, amely az új tsz- ek tagjainak többségében él, hogy íme: erre vezet az út, oda ér min­den új tsz, ahol a régiek tartanak S ahhoz, hogy odaérjenek, hogy több millió forint értékű termelési alappal rendelkezzenek, s nem 40, hanem 50—60 forint értéket ossza­nak munkaegységenként, már nem kell tíz év, legfeljebb a fele. Lehet, hogy túl délibábosnak tűnik ez egyes borúlátók szemé- bene, a valóság azonban az, hogy az új tsz-ek nemcsak a régiek ál­tal kitaposott, kitapasztalt úton indulnak el, hanem első lépteiket giti, s ami a legfőbb: az uj útra tért dolgozó parasztok többsége azt vallja, amit Sajti Lajos sarka- di középparaszt mondott: „Miután a tez-be léptem, olyan maikacsul küzdők, hogy jól gazdálkodjon, mint amilyen makacsul húzódoz­tam tőle évekig.” S ezek nemcsak szép szavak. Már egész sor bá­mulni való van a tavaiy ősszel gazdálkodni kezdett sarkad i Hala­dás Tsz-ben. Nem kevésbé a vész­tői Aranykalászban, s a frissen a- lakult gyulai Aranykalász, a gyo­mai Győzelem, s a többi tsz-ekben is. Vannak persze gondok is bő­ven, úgyannyira, hogy egyik­másik tag gondolkodóba esett: ér­demes volt-e belépni, hiszen e- gyébet se teszünk, mint hogy számba vesszük, má minden nincs, mi mindent kell építeni. Nincs még jóformán semmije a békés­csabai Kulich Tsz-nek sem, csak terve, hogy istállókat, ólakat, ka­rámokat építenek, hogy 40 holdon kertészkednek, pár száz holdon szerződött növényt termesztenek, s január elseje után 40 forint körüli értéket osztanak munka­egységenként. — Meg kell lenniük az épületeknek is, a 40 forintnak is — mondják, miközben vágják az építkezéshez szükséges fát, gyomlálják a melegágyban a pa­lántákat. Senki máson, csak raj­tuk múlik, hogy elérjék. S elmen­ni valahová, vagy elérni valamit csakis úgy lehet, ha elindul, ha neki kezd az emeber, s nem űl le töprengeni. A tsz-tagőkon mú­lik, hogy lesz-e férőhely az álla­toknak, hogy jól terem-e a föld, hogy lesz-e annyi jövedelmük, mint amennyit az első évben el­terveztek? Gondjaik megoldása közben velük van a párt, a kor­mány, a munkásosztály, az egész társadalom. De a párt csak útmu­tatást, a kormány beruházási hi­telt, nemesített vetőmagot ad, a munkásosztály gépeket, felszere­léseket, az értelmiség pedig szak­mai segítséget. A cserevetőmagot a isz-tagóknak kell összegyűjteni, nékik kell szántani, vetni, kapál­ni, betakarítani, építkezni, egy­séges akarattal, szorgalommal, vé­leményeik összeegyeztetésével — munkabíró családtagjaikkal e- gyütt. Az irány, a cél jó. Nemcsak azt tudják az új tsz-ek tagjai, hogy hova jutottak a korábban összefo­gott dolgozó paraszttánsaik, ha­nem azt is tudják, hogy mit akar­nak elérni ebben az évben. E ket­tős tudatból fakadó lelkesedés, az egész társadalom segítsége a biz­tosítéka annak, hogy az új terme­lőszövetkezetek terméseredménye, jövedelme, vagyona néhány év a- latt megközelíti, eléri a régi tsz-ekét. Csak rajta! (K. I.) „Barátságunk alapja nemcsak a történelmi múlt, hanem a jövő történelme is!“ — II Magyar—Szovjet Baráti Társaság megyei küldöttgyűlése Békéscsabán — A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság megyei elnöksége, dr. Juba Adolf, a gyulai megyei kórház igazgató-főorvosának elnökletével nagysikerű megyei küldöttgyűlést rendezett szerdán délelőtt Békés­csabán, a Városi tanácsháza pál­mákkal díszített, barátságos dísz­termében. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Pjotr VUtgyimirovics Mezencev elvtárs. a szovjet had­sereg alezredese, Kakukk József- né elvtársnő, az MSZBT Országos Elnökségének képviselője és Sza­bó Sándor elvtáns, az MSZMP Békés megyei bizottságának má­sodtitkára is. Dr. Juba Adolf elnöki megnyi­tóját követően. Pankotai István elvtáns, az MSZBT megyei titká­ra tartott ünnepi beszámolót. — Társaságunk Szovjetuniót népszerűsítő munkájának értéke­lésére az ellenforradalom óta má­sodszor jöttünk össze — mondotta bevezetőül. — Nyugodt lelkiisme­rettel megállapíthatjuk, hogy a Szovjetunió népszerűsítése, népei­nek megszerettetése terén igen szép és bíztató eredményeket ér­tünk el rrj,egyénkben. Ezek az e- redmények mutatják, hogy me­gyénk dolgozó népe túlnyomó többségéber« őszinte hittel és sze­retettel viseltetik nagy szövetsé­gesünk iránt. Ezu 'ú/solta a Szovjetunió békepbhiika.;ét, rendkívüli ered­azt még jobban szélesíthetjük és hasznosíthatjuk. — Fejlődésünk másik fontos mércéjének a szovjetundóbeli uta­zásokat tartom. Két év óta napja­inkig a társaság szervezésében, a megyei IBUSZ igen önzetlen se­gítségével csaknem 300 dolgozó, főleg munkás és paraszt járt kint a Szovjetunióban. Azonkívül két­szer orvosdelegációt küldtünk ki. Előreláthatólag ez év végéig to­vábbi 120 fő kiutazását biztosít­juk. — A Magyar—Szovjet Baráti Társaság céltudatos és határozott politikai tömegmozgalom, és a magyar—szovjet barátság elmé­lyítésén dolgozik. A barátság ma igen erősnek mondható, s ennek ápolása megyénkben mindjobban tömegéket átfogó politikai mozga­lommá válik. A meglévő szűk tár­sadalmi keretek azonban nem al­kalmasak a mozgalom további szélesítésére. Nem elegendő csak barátsági hónap, könyvnap, film­ünnep, vagy más napok megren­dezése, hanem ezeken túlmenő­en szükséges, hogy új propagan- daformákat alkalmazzunk, és a gyakorlati életben nap mint nap a különféle szerveken belül hal­lassuk szavunkat. Ez a munka mindenütt önálóan, saját anyagi erőre épülve kell, hogy rendsze­resen folyjon, melyhez az MSZBT javaslattétellel és eszmei-politikai segítségadással járul — hangsú­lyozta többek között, majd befe­jezésül ezeket mondotta: — A magyar—szovjet barátság egy­szerre szolgálja az emberiség e- gyetemes érdekeit és a magyar nép nemzeti érdekeit, s a mi munkánk az egész világ békéjét is szolgálja. A hozzászólók sorában Kakukk József né élvtársnő, az MSZBT Országos Elnökségének képviselő­je is azt hangoztatta, hogy a magyar—szovjet barátság ápolá­sa népünk boldogulásának az ü- gye. Szabó Sándor elvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára többek között a termelőszövetkezetek megszilárdításának nagyfontossá­gú feladatára hívta fel a jelenlé­vő aktivisták figyelmét. P. V. Me­zencev alezredes élvtárs a szovjet nép nevében köszönetét mondott a meleg, baráti szavakért és ha- zánkbeli tartózkodása tapasztala­tának kedves emlékeit elevenítet­te fél. — A mi barátságunk alap­ja nemcsak a történelmi múlt, hanem a jövő történelme is! — mondotta nagy helyesléstől kísér­ve. A rendkívül lelkes felszólalá­sokat követően 34 t*gú megyei el­nökséget, s az MSZBT III. orszá­gos kongresszusára 18 megyei küldöttet választottak. Ez alka­lomból tíz kiváló aktivistának öt arany-, illetve öt ezüstkoszorús kitüntetést és oklevelet is ünne­pélyesen átnyújtottak; ménjfit. amelyek szoro^ összefüg- ^p<K>0WKHXKKKKK><KXH><KKK><K><><>O<KK><>O<>O<K><X><KK>O<XK>0-Od gésben' vannak hazánk szocialista^ építésével a magyar—szovjet ba- ö ráti kaPf'soi4tok erősödésével, 9 Részletesen' beszámolt a Ma- ? gyár—SzoVjet Baráti Társaság ( jövőbeli feladatairól, s a Szovjet- [ uniót népszerűsítő propaganda- < munka tartalmáról és módszeré- c ről. — Az 1957-—58-as években p rendkívüli mértékben fokozódott § a Szovjetunió iránti érdeklődés—9 folytatta a társaság megyei tit- 0 kára. — A megye dolgozóinak kő- < rében nagyon megnőtt az igény [ a Szovjetuniónak és népének kő- c zelebbi megismerésére. Napjain- ( kdg több mint 700 szovjet vendég j járt különböző együttesekkel. < küldöttségekkel megyénk terüle- ( tén. — E találkozók egyik értékes jelensége, hogy nem a vezetőkkel való leszűkített barátkozásra szo-i átkoztak, hanem az egyszerű dől- \ gozó tömegekkel történtek. A Szovjet Hadsereg, a Szovjet Nagy- < követség és a Szovjet Híradó g szerkesztőségének tagjaival való 9 sorozatos baráti találkozók szer- o vezése munkánk egyik fő lénve- $ gét képezi. Az elnökség nevében ezúton is külön köszönetét kell, hogy mondjak Pjotr Vlagyimiro­vics Mezencev alezredes elvtárs­nak a baráti támogatásért. Úgy gondolom: sikerült kapcsolatain­kat a szovjet elvtársakkal olyan alapokra helyezni, hogy a jövőben Hatvan négyzetes kukorica-vetőgép érkezett megyénk termelőszövetkezetei részére A Földművelésügyi Minisztérimm Anyagellátó Vállalatának bé­késcsabai kirendeltségére az elmúlt napokban 50 csehszlovák gyártmányú szuper-Zetor mellett 60 magyar gyártmányú négyze­tes vetőgép is érkezett. Ezeket a szovjet mintára készült gépeket megyénk termelőszövetkezetei kapják. A kirendeltség raktárában mintegy 7200 fajta különböző gép- alkatrész áll a gépállomások és a termelőszövetkezetek rendelke­zésére. Az ez év első negyedére tervezett 12 millió forint értékű készlet helyett február végén 16 és félmillió forint értékű készletet tárolt. Ez is bizonyítja, hogy az Anyagellátó Vállalat gondoskodott a bőséges alkatrész-választékról. Azonban a 7200 fajta tárolt alkat- . rész ellenére is több minden hiányzik a raktárból. Többek között hiába keresik a DT traktorokhoz a csillagkereket és a lánckerék- dobot, a négyzetes kukorica-vetőgépekhez a kioldó szerkezetet és « magvető csövet. A kirendeltség a napokban készítette el a hiány­cikk-listát, a vállalat központjához igénylést terjesztettek be,

Next

/
Oldalképek
Tartalom