Békés Megyei Népújság, 1960. március (5. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-01 / 51. szám

BÉKÉS MEGYEI Ära,: 90 mit * Világ proletárjai, egyesüljetek I960. MARCTPS 1., KEDD MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA ▼. ÉVFOLYAM, 51. SZÁM Legfőbb feladat a tavaszi munkák jő előkészítése és elvégzése — Fehér Lajos elvtárs Okányban — Szombaton Okány községben nyilvános pártnapot tartottak, melyen ötszáz résztvevő előtt Fe­hér Lajos elvtárs, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a me­zőgazdaság soron lévő feladatai­ról, a VII. pártkongresszus jelen­tőségéről, a kül- és belpolitikai kérdésekről tartott tájékoztatót. A közvetlen teendőkről szólva Fe­hér Lajos elvtárs hangsúlyom hogy most a legeslegtöbb feladat a vaszi munkák jó előkészít és elvégzése. Felhívta a figyelmet a vetőt bevitel jelentőségére, m<j»t köz­ponti készletre _yetőmagb|in nem Okáhyban, lehet számítani sem máshol. Táv; volt. Hozza be szabály által t»l hozott földje pénzfizetés, v; természetben f: termés az alap- magot be- kész- terméskor ellenében. A következőkben bőszéit arról, hogy a hibridkukorhja-vetőmagot ide­jében igényeljék a termelőszövet­kezetek. A cserearány nem ma­gas, hiszen 15—20—25 százalék­kal terem többet a beltenyésztéses hibrid kukorica. Lehetőleg az e- gész kukorica-vetésterületünket ezzel vessük be. A körülmények szükségessé teszik, hogy 27—29 százalék­kal többet vessünk, mint ta­valy, vagyis a háztájival együtt a szántóterület 30 szá­zalékán termeljünk kukori­cát. Az ország jelentős eredmé­nyeket vár a 30 mázsás mozga­lomtól. Jóval nagyobb termést kell elérni a tsz-gazdasagoknak, mint egyéni korukban. A továbbiakban részletesen fog­lalkozott a babtermelés növelésé­vel, mert mint mondotta, az utób­bi években egyre kevesebb babot termelünk. Most Budapesten egy kilo­gramm bab ára egyenlő 3 kilo­gramm Jonathán alma, vagy 1 kg marhahús árával. A városiak jo­gosan kérdezik; a mezőgazdaság miért nem termel eleget. Fehér elvtárs javasolta, hogy a tsz-ek- ben a kukorica közé vethetnek babot is, és megfelelő javadal­mazással tegyék ebben érdekeltté a tagokat. Ezután az őszi gabona­vetés fejtrágyázásáról beszélt. A múlt évben a szükségesnél keve­sebb búza került elvetésre. A fej- trágyázással és az időben végzett gyomirtással lehet növelni a ter­mést. A tsz-ek megszilárdításának to­vábbi fontos feltételéről szólva hangsúlyozta, hogy a háromszori kapálást mindenütt végezzék el. Ennek érdekében a tsz-ek vezetői, s a pártszervezetek világosítsák fel az embereket, majd a munka­erő biztosítása került szóba. Az okányi tsz-ekben is volt olyan pa­nasz, hogy kevés a munkaerő, fehér elvtárs azt ajánlotta, hogy asszák fel a területet a családta- íok között, tegyék érdekeltté őket i közös munkában. A munkaegység és plusz a premizálás fo.«íos eszköze a munkában való érdekeltség fokozásának. A fiatalok visszatartásának helyesebb módja a rendszeres munkaegységelőleg-juttatás és a kultúráiét feltételednek gyors megteremtése. A televízió már most a községbe tudja hozná a városi kultúra jó részét Fehér élvtans beszédében to­vábbá részletesen szólt az állatte- pes fejlesztéséről. Nem ülünk Dárius kincsein mondotta többek között — S ez arra késztet, hogy olcsón épít­kezzünk. Az okányiak jó példáját mutattak ennek, amikor saját anyagokból, saját erőből készítik el a gazdasági épületeket. Egyszerű, olcsó megoldásokat kerestek. Csak így tovább, helye­sek a törekvések. Amíg teljesen felépülnek a közös férőhelyek, addig a há­zaknál elhelyezett közös ál­latokat jó gazda módjára ne­veljék, mert közben is meg kell teremteni a népgazdaság szükségletét. Nagyobbak és bonyolultabbak a feladatok, melyek most a gaz­datársadalom előtt állnak. Bízza­nak saját erejükben és abban, hogy továbbra is mellettük áll a párt és a munkások-parasztok ál­lama és segíti a parasztságot. A parasztság is adja meg, ami okos erejéből telik. Csak ily módon elégíthetjük ki az egyre növekvő igényeket — mondta végezetül Fehér elvtárs. Átlag 759 forint a nyugdíjas tsz-tagok havi jövedelme — Falugyűlés Gyomán — Nagy érdeklődés előzte meg Gyomán a plakáton és hangszórón február 28-ra hirdetett falugyű­lést. Az érdeklődést bizonyította az is, hogy zsúfolásig megtelt a mintegy 500 fő befogadóképessé­gű járási kultúrház. A falugyűlést Gajdács György elvtárs, a járási tanács mezőgaz­dasági osztáyának vezetője nyitot­ta meg. Beszédében hangsúlyozta, hogy a gyomai járás minden köz­ségének dolgozó parasztsága a nagyüzemi gazdálkodás útjára lé­pett. Gyoma határának 98 száza­léka nagyüzmi tulajdonná vált. A járás nyolc új termelőszövetkeze­tének tagjai eddig 250 szarvas- marhát, 220 sertést és 10 vagon vetőmagot gyűjtöttek össze a gaz­dálkodás megindításához. Külön kiemelte a gyomai Győzelem Tsz példáját. Ennek a tsz-nek a tag­jai egy-egy mázsa kukoricát és egy-egy tyúkot visznek be a kö­zösbe. Gajdács elvtárs bejelentette, hogy Szatmári Nagy Imre, a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára mond beszédet a falu­gyűlésnek. Szatmári Nagy Imre azzal kezd­te beszédét, hogy több új belépő­ben felmerült a kérdés: „vajon jól döntöttem-e?” Az ilyen kéte­lyekre többek között azzal adott választ hogy a szocializmus erői annyira megerősödtek, hogy képesek voltak a kardélen táncoló nemzetközi helyzetett meg­enyhíteni, békésre változtatni. S az amit a szocialista országok vezetői, népei akarnak, az jó a vi­lág minden népének, azt helyesli a világ minden népe. Az orosz pa­rasztokban is felmerült a kérdés, hogy jól döntöttek-e, amikor a kö­zös gazdálkodás útjára léptek. Ez­óta megbizonyosodtak róla, hogy helyes volt. 1921-ben a szovjet me­zőgazdaság mindösgze 0,8 száza­lékig volt gépesítve, jelenleg 98 százalékban. Ezután párhuzamot vont a Szovjetunió és az Amerikai Egye­sült Államok között. Az Egyesült Államokban 160 1 300 000 cserepet gyártottak szombat estig a Békéscsabai Téglagyárban Egy Jó héttel ezelőtt kezdték el a cserépgyártást a Békéscsa­bai Téglagyárban. Szombat estig 1 300 000 cserepet gyártottak. Ez. zei jelentősen túlteljesítették a februári tarvet. Ez a mennyiség hétfőn, a hónap utolsó napján tovább növekedett. Az óvatos becs­lések szerint ez mintegy 100 ezer cserépre tehető. A figyelemre méltó eredmények elérésében jelentős része van a gyártásnál a két szocialista cím ért vetélkedő brigád munkájának. Egyperces interjú Bővítik-e a strandot 1960-ban? kiló az egy főre eső búzater­més, a Szovjetunióban pedig 360. Az USÁ-ban mégis a me­zőgazdaság válságának .jelei mutatkoznak, nem tudják el­adni a mezőgazdasági termel- vényeket. — Jól döntöttek a magyar dol­gozó parasztok is, amikor a szö­vetkezeti útra léptek — hangsú­lyozta Szatmári Nagy Imre elv­társ. — Persze a szövetkezetbe lé­pés csak egy része, kisebbik része a nagyüzemi gazdálkodás megte­remtésének. A többit, a nehezeb­bet azok teremtik meg, akik be­léptek, szorgalommal, akarattal. Helytelennek nyilvánította az olyan nézeteket, hogy most már elég lesz a mezőgazdaságban napi nyolc órát dolgozni. A mezőgaz­dasági termelésre évente mind­össze hét hónap áll rendelkezés­re. Ennyi idő alatt kell elvetni, a növényeket ápolni és betakaríta­ni, vagyis nem az órák számát, hanem azt kell nézni, hogy el $ van-e végezve a munka. Ecsetelte § azt, hogy egyelőre 9 nagy szükség van a lovakra, s g azt, hogy minden szövetkezet- P ben 100 holdanként öt-hat p fiaskocát kell tartani ahhoz, 9 hogy biztosítsuk az ország ó lakosságának sertéshússal, 0 zsírral való ellátását. «íj Megemlítette, hogy az ellenséges 9 elemek azt kiabálják: jól kiszúr- ó ta az állaim 260 forint nyugdíjjal 2 a tsz-be lépett idős parasztok sze- o mét. o — Álljunk itt meg egy pillanat- $ ra. A munkásosztály tagjainak — akik évtizedek óta fizetik a nyug- 2 díjalapot —, átlagosan 650 forint ó a nyugdíjuk. c Az idős dolgozó parasztok va- o lóban 260 forint nyugdíjat 2 kapnak, de kapnak egy hold c háztájit és évente szerezhet- p nek 80—120 munkaegységet, ® Ha ezt összevetjük, az átlag c nyugdíj 750 forintra jön ki. p Ez az összeg csak akkor nő meg 2 igazán a szemünkben, ha vissza- P emlékezünk a régi öregek hánya- p tolt életére. ® Kérdéssel fordultunk a békés­csabai városi tanács ipari- és épí­tési osztályához, hogy az elmúlt évben az Árpád ligetben fúrott kút mellé épül-e medence, bőví­tik-e a strandot? Mint elmondották, a távlati ter­vek szerint az Árpád ligetben egy modem uszodát szeretnének épí­teni. Ehhez eddig 500 ezer forint gyűlt össze a községfejlesztési a- lapból. A strand bővítésének aka­dálya az is egyelőre, hogy a vá­rosi tanácsnak ebben az évben nem áll rendelkezésére hitelkeret. Hétfőn összeült az ipari és építésügyi állandó bizottság, hogy a következő tanácsülésre javasla­tokat dolgozzon ki a strand bő­vítésére. A tervben szereltei az is, hogy felkérik a vállalatokat, hogy az Árpád-liget bekerítéséhez jé« ruljanak hozzá azzal, hogy egy- egy vállalat vetkőző, illetve ka­binokat épít. Ezzel az Árpád-sori kerítés már elkészülne. A híd át­helyezése a fürdő előtt nem volna akadály. Ezt a városi tanács sa­ját erőből elvégezné. Gondot o- koz az, hogy a fürdő épületében jelenleg a Vendéglátóipar nagy helyiséget foglal el, ezért újabb vetkőző-helyet nem tudnak építe­ni. Ahhoz, hogy a fürdőbővítés már 1960-ban Valamennyire is megvalósuljon az kellene, hogy a békéscsabai vállalatok, de a város lakói is társadalmi úton segítsék az egész város érdekét szolgáló építkezést. Jó javaslatokat és kezdemé­nyezéseket a városi tanács ipari és építési osztálya szívesen fogad. (—czi) jOOOOOO-OOOOOOOOOOOO-OOOOO-OOOO-OO-OOO-O-OOOOO'OOOOOOOO* KEZDŐDIK A TAVASZI FORDULÓ! ÍA képen Berta és Kunos, az Orosházi Kinizsi csatárai, a háttérbe» Kaposi játékvezető,

Next

/
Oldalképek
Tartalom