Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-19 / 42. szám
4 SÉPÓJSÁG 1966. február 19., péntek A tsz-ek szerfa -épül etei ral, a faanyag biztosításáról beszélgettünk főmérnökével DSwaflba jött áss olcsó, peaikfcíkas éK a célnak nagyon megfelelő Mserfa-épület. Télire be lebet rakni j* oldalát swrimabálávail, téglával vagy vályoggal. Megszerették a teK-ek és igényéül egyre- mám, —- Begatóbb 20 émg megteszi, adfflff» össaegyűjtjök a nezkíhik- eses, modem istáHÓBa valót — mondják. — Csak kapjunk fát, vasat, építünk mi szívesen — teszik hozzá. — Hány épülethez ad szerfát az erdőgazdaság? — kérdeztem az Állami Erdőgazdaságnál Kállay József főmérnöktől. — Terv szerint 23 húsz férőhelyes sertésfiaztató, 12 ötven férőhelyes növendék-istálló, 15 százhúsz férőhelyes sertéshizlalda, 5 kétszázötven férőhelyes süldőszállás, 6 háromszáz férőhelyes juh- hodály és 2 háromezer férőhelyes csibenevelő épületének az anyagát termeljük ki és szabjuk le. A terv szerint összesen 63 épülethez szükséges faanyagot szállítunk. De vállaltuk, hogy ezen felül felépítünk egy istállót az erdőgazdaság által patronált gyulai József Attila Tsz-nek. Hamar elkészül, nem kell kivitelezőre várniuk. Van egy hat tagú építő brigádunk, amely havonta két szerfa épületet tud elkészíteni. Tavaly rövid idő alatt két 300—300 férőhelyes juhhodályt, két 50—50 férőhelyes növendék istállót és egy 20 férőhelyes sertésfiaztatót építettünk a mezőgyámi Rákóczi Tsz- nek. Ezenkívül segítettek építeni brigádunk tagjai a sarkadi Vörös Csillag Tsz tagjainak egy sertésfiaztatót, egy juhhodályt és egy novendékmajrha-isbállát. Nagyon ügyesek voltak a Vörös Csillag Tsz vezetői: az eredetileg 50 férőhelyes, egy sor jászlos istállóból kétsor jászolos, vagyis 100 férőhelyes istállót csináltak. — Az idén. hol építkeznek még? — Szívesen építünk bár hol, ha megbízást kapunk rá. VéleméKlSZ-élet Békésen A békési területi KISZ-szervezet vezetősége a közelmúltban tartott ülésén több fontos határozatot hozott. Elsősorban azt, hogy szülői ankétot tartanak, ami nagy segítséget nyújt az ifjúság nevelésében. Ilyen ankétot már tartottak is, ahol sok szülő felszólalt és tanácsot a- dott a kiszeseknek. Munkához láttak a különböző szakkörök is. A hímzö-szakkörben részt vevő lányok elhatározták, hogy a klubszoba részére 14 darabos torockói mintás garnitúrát készítenek. Felhívási Békéscsaba Városi Tanács VB Földrendező Bizottsága felhívja mindazon földtulajdonosokat, a- kik nem léptek be tsz-be, de Békéscsaba város határában földterülettel rendelkeznek (zárt kertén kívül) legkésőbb 1960. február 22-ig (vasárnap délelőtt is) a városi tanács Szt. István tér 7. s*., 50. sz. szobájában a földre vonatkozó Iratokkal együtt, ingatlanuk számbavétele végett jelentkezzenek. Ugyancsak jelentkezzenek azok a földtulajdonosok is, akik már kaptak idézést, de még ezideig nem jelentkeztek a városi tanács 50. sz. szobájában, mert meg nem jelenés esetén ingatlanaikat hivatalból fogjuk számbavenní Földrendező bi- íottság. 87 nyem szerint már lehetne építeni, mert kiengedett a fagy, s jó néhány épület faanyagát készítettük már el. Csakhogy még nem tudjuk, melyik tsz kap szerfa épületet. A tavalyihoz képest sokkal bonyolultabbá tették az anyag- szállítást. A megyei tsz-beruházá- sá iroda megrendeli az épülethez szükséges anyagot a MEZŐS ZÖV- től, a MEZÖSZÖV megrendeli a fát az erdőgazdaságtól, a vaspán- tókat a Szentendrei Kocsigyártó Ktsz-től, a szeget, csavart a Műszaki- és Vasnagykereskedelmi Vállalattól. Nagyon komplikáltnak találom az egészet. Mit mondanak erre a MEZÖ- SZÖV-nél? Azzal fogadták Kállay Józsefet, hogy már éppen írni akartak az erdőgazdaságnak a szállítási szerződés megkötése végett. Aztán mutatták az FM Ellátási és Beruházási Igazgatóságának az utasítását, mely szerint Békés megye tsz-ei az első ütemben 65 szerfa épületet kapnak. Ebből 31- et a Békés megyei, 34-et pedig a hajdúsági és a Nyírségi Állami Erdőgazdaság szállít. Hát bizony, ezt is nehéz megérteni. Miért kell a Nyírségben vagy a Hajdúságban vagont lefoglalni, költséggel terhelni a szerfát, mikor a Békés megyei Erdő- gazdaság 64 szerfa épület kitermelésére kapott utasítást a felsőbb hatóságoktól? Ez még akkor sem lenne indokolt, hogyha egyik erdőgazdaság csak istálló, a másik csak hodály, a harmadik csak csibenevelő faanyagát szabdalná le, mert le tudja szabdalni mindegyiket a Békés megy« erdőgazdaság is. Fogjuk rá: helyes, hogy a ME- SZÖV-öt közbeiktatták azzal az indokkal, hogy az erdőgazdaságok ne foglalkozzanak vasanyag megrendeléssel és átadással, bár egyszerűbb lenne, ha a vasat is ott kapnák a tsz-ek, ahol a fát. De arra, hogy innen Hajdú megyébe, onnan meg ide szállítsák a fát, csak az tudja ráfogni, hogy helyes, akinek nem számít se az idő, se a pénz, aki nem tudja megérteni,' mennyire sürgős az új tsz-eknek az istálló, mert az állatállományuk széjjel van, s a takarmányozásuk nemcsak fáradságos, hanem költséges is. Kukk Imre Egy lottó-nyeremény története A legutóbbi lottó- sorsoláson az S 3 243 849 számú szelvény négyes találattal 139 477 forintot nyert. Szinte hétről hétre találkozunk hasonló rövid hírrel, de most egy egészen különleges esetről van szó. Lovász György, a kétegyházi tanács dolgozója hosszú idő óta hétről hétre három lottószelvényt tölt ki s a szelvényekre feladóként három kisgyermeke nevét szokta ráírni. A tekintélyes összegű nyereményt képviselő játékjegy hátlapján ezúttal is ott olvasható gyöngybetűkkel a legkisebb gyermek neve: Lovász Klárika, Kétegy- háza..i Szegény Boldog és ifjúságot tott volna Klárika! gondtalan biztosíthaszámodra édesapád és Te soha nem tudhatod ezt meg. Igen, mert a másfél éves kislány, a család szemefénye, nem él már; kicsi szive, amely még nem érzékelhette mindennapi életünk zajló és érdekes eseményeit, alig egy hónapja megszűnt dobogni..; Lovász elvtársat, aki alig néhány hónapja temette el édesapját, kegyetlen sorscsapás érte. A kicsi Klárika emlékezetére továbbra is minden héten kitöltötte a szokásos lottószelvényt s most a kis leányka csak megerősítette azt az emléket, amelyet a fájó szülői szívekből amúgy sem lehetett volna sohasem kitörölni. A kis család — érthetően — nem tud igazán megvigasztalódni. A fájó sebre talán némi enyhülést jelent majd az a tudat, hogy a kis Klárika emléke is hozzájárult ahhoz, hogy a megmaradt két gyermek további boldogulását elősegítse. Lovász elvt)árs, akt egyébként a helyi takarékszövetkezet felügyelő bizottságának elnöke, úgy intézkedett, hogy a nyere- rnényt a szövetkezetnél takarékba helyezi s annak egy részét é- pülő új lakóháza befejezésére használja majd. Testvéreinek, szüleinek is segítséget nyújt s nemes emberi gondolkodására vall, hogy e I- húnyt kisgyermeke emlékezetére a nyeremény egy részét a kétegyházi Szabadság téren épülő 40—50 férőhelyes óvoda bútorzatának beszerzésére kívánja fordítani, ö- szinte és mély emberi együttérzés kíséri a szomorú családot, a- rnely nem tud igazán örülni a nyereménynek sem. Mégis, talán gyógyító írként hat majd a fájó sebre az a felismerés is, hogy társadalmunk nagyra értékeli Lovász György cselekedetét, amellyel a legméltóbb emléket állítja az elhunyt gyermek tiszteletére. Székhiány Sarkodkereszturon, Kétezer forintos széktakarás Tótkomlóson Targoncás kiszolgálás Battonyán Ellenőrzésen három község futsz-ein él Ügy beszélnek az emberek Sarkadkereszturról, hogy „isten- hátamögötti” hely. Sokat jártam ott, de én még nem találtam ott semmi különöset, ami a fenti jelző használatára készítetett volna, azaz egyszer megáss SARKAPKERESZTUBON Nem sokkal ezelőtt Nun elvtárs, a MÉSZÖV elnöke ellenőrzésre indult, és én is vele tartottam. Utunk során Sarkadke- resziturra is eljutottunk, ahol a boltok és egyéb egységek látogatása után benyitottunk a vendéglőbe. Ekkor gondoltaim arra, hogy csakugyan „istenhátamö- götti” hely ez a Sarkadlkeresztur. Hogy miért? — Arra az alábbi párbeszéd ad feleletet. — Kérek két pohár- sört — mondja Nun elvtárs, és széket húz elő, amire leülhetünk. — Csak két székük van? — Sajnos, több nincs — válaszol a vezető. — Miért nem kértek? — Mi már kértünk, de sajnos, nincs beruházási 'keret, úgy látszik, hogy a mieink — érti ez a- latt a Földművesszövefckezetet — nem tudnak úgy „sírni”, mint a tótkomlósiak. A vendéglőből kilépve egymásnak halkan megjegyeztük: — Lehet, hogy igaza van, hisz Tótkomlós nemrég 1 200 000 forintos beruházással felépítette a megye legszebb vendéglőjét. — Akkor nézzük meg Tótkomlóst — mondja Nun elivtárs. TÓTKOMLÓSON az üzemágvezető kíséretében ellátogattunk a Komló Étterembe. Itt merőben más kép fogadott bennünket, mint Sarkadkeresztu- ron. A vendéglő szépen berendezve, ülőhely bőven. Igazi étterem. — A sírásnak megvan az eredménye — jegyzi meg Nun elvtárs viccesen, azzal benyit a nemzetiségi terembe és aiz előbbi mosoly eltűnik arcáról. Mit láttunk? — A szépen berendezett terem falai mellett a plafonig székek vannak felrakva, s azon ruhák száradnak. Lelki szemeim előtt Sarkadkereszbur jelenik meg az állva fogyasztó vendégekkel és a fülembe cseng: „nem tudnak úgy sírni”. Hát miért használják a nemzetiségi termet székraiktámak, és máért szárítják ott az abroszokat és törülközőket? Ha mór raktár- és szárítóhelyiség felépítéséhez ennyi pénzt tudott adni a MÉSZÖV Kereskedelmi Főosztálya, máért nem adott arra is, hogy egy mosógépet vegyenek, amivel a nemzetiségi teremben bérmosást vállalnának? Ha ezt megtennék, akkor nem lenne a tótkomlósi fmsz. vezetőinek olyan problémája, hogy kétezer- forintos függönyt vegyenek a székek eltakarására. Javaslom, „sírjanak”, lesz még annyira el* néző a MÉSZÖV Kereskedelmi Főosztálya, hogy erre is ad keretet... BATTONYÄRA vezetett innen az utunk, ahol az elmúlt év végén négy új, korszerű boltot nyitottak meg. Ügy látszik, a baj csakugyan nem jár egyedül, mert amit itt láttunk, iskolapéldája a közösség vagyona iránt érzett felelőtlenségnek. A kívülről nagyon szép önkiszolgáló fűszer- és csemegebolt ajtaján, targoncával tolták be az árut. A bolt közepén a „hajó” helyett; egy csomó összedobált göngyöleget (ládát) találtunk. — Itt nem kosárban van a kiszolgálás, hanem targoncán? — kérdi Nun elvtárs a bolt vezetőjét —, vagy talán a módosabbak ökrös szekérrel hajtanak be vásárolni? A boltvezető mosolyog, mi pedig sírni szeretnénk a felelőtlenség láttán. Három hely, három probléma, amit nem vesznek vagy nem alkarnak vagy nem mernek észrevenni a társadalmi ellenőrök, az fmsz-efc vezetői, a járási kereskedelmi felügyelők, de még a MÉSZÖV Kereskedelmi Főosztálya sem, amely legilletékesebb a dologban. Héjjá Sándor Figyelemre méltó kezdeményezés A bélmegyeri Aranykalász Tsz- ben a minap egy új kezdeményezés alakult ki. A néhány héttel ezelőtt: hízóba állított kocasüldők közül 40 darabot kiválasztottak, ezeket bebúgatták, egyszer lefialtatják és az év végéig felhizlalva az állatforgalmi vállalatnak átadják. A kocák malacait a jövő évben hizlalják meg, így 1961- ben biztos alapot teremtettek ahhoz, hogy a hízóállomány meglegyen. A békési járásban a bélmegyeri Aranykalász Termelő- szövetkezet kezdeményezése élénk visszhangra talált a József Attila és a mezőberényi Aranykalász Termelőszövetkezetben. Kínai vendégek a Szőnyegházban A békéscsabai Szőnyegházat gyakran látogatják meg külföldi vendégek. Az elmúlt években szovjet, svájci, holland, koreai, csehszlovák és lengyel szakemberek keresték fel a szövetkezetét, hogy megismerkedjenek a világhírű békéscsabai szőnyegszövőkkel és a helyszínen tanulmányozzák a szőnyegszövés technikáját. Szerdán délelőtt a budapesti Kulturális Kapcsolatok Intézete vendégeként ellátogatott a Szőnyegházba CSŐN KUO-CHANG elvtárs, a SZUCSUN tartományi Iparművészeti Főiskola helyettes tanszékvezetője CHANG JANG CHUN ■ elvtárs kíséretében és megtekintették a szövetkezet torontáli- és perzsaszőnyeg részlegét CSŐN KUO-CHANG elvtárs elmondotta, hogy harminc napos tanulmányútra érkezett Magyarországra és a népi iparművészeti szövetkezetek munkáját tanulmányozza. A legnagyobb elismeréssel nyilatkozott a csabai szőnyeg- szövők munkájáról, és megállapította, hogy a Szőnyegházban készülő szőnyegek mintái igen szépek, technikai kivitelezésük igen kiváló és különösen megnyerték tetszését a sűrű, népi motívumú torontáli szőnyegek. Hosszan elbeszélgetett a dolgozókkal, majd a koradélutáni órákban továbbutazott. uj és régi termelőszövetkezetek (jgyeimébe! Biliárdasztalok javítását szakszerűen vállaljuk, Reszelővágó részlegünk használt rész élők újravágását szakszerűen végzi. Kovács és bognár részlegünk mindennemű javítási munkát vállal. Köteles részlegünk megrendelésre bá (-milyen kötélárut készíti Békési Járműgyártó Ktss, 50 Békés, Szarvasi út 14. Telefon: 58.
