Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-18 / 41. szám

tK9. február 18., csütörtök NÉPC /SÁG A hétköznapok arnyoldalai Mindenki szereti, s ez termész etes is, ha meghallgatják, figye­lembe veszik javaslatait, elgondolásait. Velünk született tulajdon­ság ez. Senkinek sincs joga mai társadalmi rendünkben ahhoz, hogy az emberekbe fojtsa a szót, elzárkózzék a lüktető élet olyan napi gondjai elől, amelyek gy akorta nem éppen hízelgő szavak­ban jutnak kifejezésre. Aki ért a szóból és képes az igazságot felis­merni, az ilyesmit sem engedheti el füle mellett a semmibe. Nemrégiben az egyik békés csabai gyár Igazgatójának a mur kasok a szemére vetették, hogy n ovember eleje óta nem látták ír .- guk között a munkahelyen. Az Igazgató, amikor ez szóba ke dt, sok munkájára, elfoglaltságára hivatkozott. A munkások azr man azt is hozzáfűzték előbbi szavaikh oz: „...Ha bezzeg baj van. akkor rögtön jönnek.” Lehet-e annyi munkája, papírmunkája eg' vezető­nek, hogy az oda láncolja irodájához, az íróasztalhoz? Hr az üzem munkásainak gondját is magáénak tudja, ha azok szem lyes prob­lémái érdeklik, akkor bajosan. Hiszen többek között ez is munkájá. hoz tartozik. A munkások jobban szeretik az olyan V' zetőt, aki na­ponta megfordul közöttük, érdeklődik munkájuk, ,ondjaik iránt, aki nemcsak akkor „ereszkedik le’ ’ hozzájuk, ha valamilyen hiba fordul elő. Káros jelenség ez, az elbizakodottságban gyökeredzik. Valamiféle olyan szemléletből fakad, különösen, amikor jól halad a termelés, megy itt minden, mint a karikacsapás. Aztán, ha vala­hol mégis hiba adódik, azonnal rádöbbenhetnek, hogy azért még- sincs éppen úgy, ahogyan hiszik. Nem általános jelenség az el zárkózottság. Mégsem árt róla szólni most még idejekorán. A sikerek, az eredmények láttán — sajnos — sokan hajlamosak arra, hogy könnyebben vegyék a dol­got, hogy elszakadjanak a munkásoktól, akik munkájukkal éppen az eredmények kovácsolói. A múlt esztendei kongresszusi munka­versenyben a munkások számtalan példáját adták tettvágyuknak. Gyakran az óvatos vezetőket is m aguk mögött hagyva, olyan ered­ményeket produkáltak, amelyek — túlzás nélkül mondható — híven kifejezték a haza, a nép iránti sze retetüket. Márpedig ilyen embe­rektől, ha tetszik, ha nem. illő el fogadni a bírálatot, kérésüket tel­jesíteni. A tapasztalatok szerint egyik- másik üzemben baj van az üzemi demokráciával is. Ez pedig legtö bbször nem abban nyilvánul meg, hogy nem hagyják szóhoz jutni a munkásokat. Ez nagyon is átlát­szó dolog lenne. Sokkal finomabb módszerrel is meg lehet gátolni, gúzsba kötni az emberek gondolat alt. Tudvalévő, hogy az üzemi de­mokrácia legteljesebb fóruma a termelési tanácskozás, az az okos gyülekezet, ahol a vezető és a munkás tekintet nélkül beosztására egyenragú, az adott üzem kollektívájának egy-egy tagja. Céljuknak is azonosnak kell lennie: jó javaslatok hasznosításával eredménye­sebben dolgozni, méghozzá emberibb, jobb körülmények között. Legtöbbször azonban éppen az ily en tanácskozásokon sértik meg a munkások alkotó kezdeményezéseit. A minap a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának ülésén Karaba elvtárs, a HVDSZ megyei bizott­ságának elnöke égy Orosházán tartott vizsgálat tapasztalatairól szólt. Elmondotta, hogy a vas- és kályhaipari, valamint a faipari vállalatnál — véleményük szerint — a vezetők nem számolnak be a termelési tanácskozásokon a korábbi értekezleteken tett munkás­javaslatok sorsáról, valahogy feledésbe merülnek azok. A munká­sok sem pro. sem kontra véleményt nem hallanak róluk. Hogyan bontakozhat ki ilyen körülmények között az alulról jövő bírálat, á termelést elősegítő javaslatok bősége? Ahol süket fülekre, meg nem értésre találnak az okos szavak, ott hamar kivész az alkotó kezdeményezés. Veszélyes dolog ez. Előbb-utóbb a munkások közönyösségéhez, a javaslatok klveszéséhez vezethet. A javaslatok ilyetén kezelése háttérbe szorítja, leszűkíti az üzemi demokráciát. Pártunk arra ta­nít bennünket, hogy merjünk igent vagy nemet mondani. S ez a megállapítás még a munkásjavasl átok elbírálására is vonatkozik. Ha valamely indítvány helytelen vagy megvalósíthatatlan, akkor mondják meg, de ne hallgassák el. Ha viszont jó, megvalósítható, akkor ezzel kapcsolatos véleményüket sem szükséges véka alá rej­teni, főleg pedig elmulasztani a be számolást. A fejlődés kibontakozását segítő kezdeményezések, javaslatok munkásosztályunk öntudatából fakadnak. E mozgalom minden ve­zetőtől, legyen az gazdasági vagy műszaki, amint a párt VII. kong­resszusa tanítja: támogatást, bátorítást követel, megbecsülést < tiszteletet érdemel. Podina Péter Te /vek a 7000 holdas dobozi Petőfi Tsz-ben Táv j májusban, amikor Szi- sza a lovakra. A dobozi Petőfinek : ség értéket, amely nagy megelé- geti abor elvtársat, a gyulai, js van „lókérdése”? gedést váltott ki a tagok körében. jár volt főállattenyésztőjét pl- .. . . . , .. , — Az állatférőhelyekkel hogyan *• nek választották a dobozi] Ä f állnak? ... _ , .... tál behozottakkal együtt 543 lo-; .tofi Tsz-ben mindössze 150i vimlr van Sl,rE()Sen szeretnénkl - Az idén ha törik, ha szakad, jalahany tagja es 1000 vala­k van. Sürgősen szeretné _ .... megszabadulni 250-től, mert fel- építenünk kell öt 100 férőhelyes hanyszaz hold földje volt a tsz- j ,ják a drága takarmányt anél- istállót, egy 500 férőhelyes hídnl- nek Most, január elejen, szinte ^ hogy yalami haBnot hajta. dát, öt 10 vagonos kukorica-górét. eJ!Vl, nnpr°.. a.™as\ 'ra? e ° r nának érte. Bár szarvasmarhából — Hogyan képzelik el az épít- Tsz-be tömörült a község egész, tenyészkocából tengene túl a kezést? lakossága. Doboz egy község, egy .... . ,. . , , tsz lett, vagy ahogy tréfásam \letszam- ^z uj tagok azonban _ £gy> hogy belépett a tsz-be mindössze 69 szarvasmarhat es a községben éiő mintegy 80 cigány négy kocát hoztak be. Jelenlegi mondják: egy falu — egy nóta. — Januárban a belépéskor azo­nos volt a község lakóinak az a- karata, vagyis a nótája, de azo- nos-e most is, amikor több mint 7000 holdon kell megalapozni és megkezdeni a gazdálkodást? — kérdeztem Szigeti Gábor elvtárs­tól. — A számbavételnek lassan a végére érünk. Elhúzódott, de hát 1600 tagot kellett egyertkérít fel­keresni, megkérdezni, mit hoz be, milyen beosztásban akar dolgoz­ni. A számbavétellel párhuzamo­san készítettük a tavalyi zár­számadást, az ez évi tervet, alakí­tottuk ki az üzemegységeket. Ügy határoztunk, hogy 5 üzemegységet alakítunk ki, 5 növénytermesztő brigádvezetőt, brigádvezető-he- lyettest és brigádirnokot válasz­tottunk. Az üzemegységvezptöl tisztségre legalább technikumi végzettségű agronőmusokat sze­retnénk beállítani Az 5 növény- termesztő brigádon kívül külön alakítottunk szarvasmarha-, ser­tés- és baromfitenyésztési brigá­dot. Egy brigádot képeznek a ko­vácsok, bognárok, gépészek, épí­tők. — Honnan vették a mintát a bri­gádok kialakítására? állatállományunk 229 szarvas- marha, ebből 1Ó0 tehén, 71 pedig hízóbika. A tehenek számát év végére 180—200-ra szeretnénk nö­velni, és a bikákon kívül még vagy 1Ó0 szarvasmarhát meghíz- lalni. Sertéshizlalási tervünk 2000 erre az évre. Emellett szeretnénk felnevelni és beszállítani 20 000 rántanivaló csirkét, 1000 libát, 1000 pulykát és 500 kacsát. Az a célunk, hogy az idén is elérjük a tavalyi 32,50 forintos munkgegy­is. Az ő legfontosabb dolguk az ! lesz, hogy amint lehet, s amíg le­het, verik a vályogot. A mi véle­ményünk szerint a vályogfalas é- pület kibírja 20 évig, addigra majdcsak előteremtjük a rézkilin- cses, palatetős istállóra valót. E- gyelőre megteszi a fakilinccsel és nádtetővel. A község határában sok kitermelhető, tetőszerkezet­nek alkalmas fa van. Mi az állam­tól csupán mészre, nádra és e- gyéb építkezési anyagra kérünk támogatást. Tavaszi elfikészilletek telekgerendás!’ Vörös Hajnal Tsz-ben A telekgerendási termelőszövet­kezetek az idén tavasszal min­den őszi vetésű nővén yt fej trá­gyáznak a biztosabb és magasabb terméseredmények érdekében. A napokban már meg is kezdték a fejtrágyázást. Az Üj Élet Tsz-ben egy, a Vörös Hajnal Tsz-ben pe­dig három gép szórta a műtrá­gyát. A Vörös Hajnal Tsz-ben nem­gyát is jól előkészítik. Kukoricá­ból az idén 30 mázsát kívánnak termeszteni. Beneveztek a 30 má­zsás kukoricatermesztési mozga­lomba. Ügy tervezik, hogy az e- gész kukoricát négyzetesen vetik. A növénytermesztéssel egy időben az építkezésre is nagy gondot for­dítanak. Hamarosan befejezik az 50 férőhelyes szerfá6 növendék- marha-istálló és egy 20 férőbe- lyes' szabadszállásos sertésfiaztató építését. csak kalászosokból akarnak jó — A tsz néhány vezetője egy | termést elérni, de a kapások á­pár napig tanulmányozta a füzes- gyarmati Vörös Csillag Tsz fel­építését, s átvettük, amit jónak t T> |JT/> /> T7T T A T A />/r\ TkT tartottunk, az itteni sajátos viszo-| JAj ÜJ f T \ T Fj i J ^CjL /~ / \_ßJ\ nyokat is figyelembe vettük. — Ezek szerint egy-egy üzem-! -jjt Elmúlt az enyhe idő, s ma egység kisebb termelőszövetkezet t reggelre a betonúton hófehér dér nagyságú lesz? ? csillogott. A békéscsabai piacon — Általában 1200 holdas lesz?« asszonyok meleg kendőbe bur- mindegyik üzemegység. Ezt a te-í holózva topognak egy-egy csomó rületet 150 növénytermesztő mun-7 sárgarépa, krumpli halmaza előtt. kálja meg, 30 fogatos, azaz 30 ló-I£97/ asszony hangos szóval oktat fogat, gépek segítségével. A foga-íja életpárját tok már javában hordják a trá-t — Ne oda rakd azt a krumplit! gyát, ami van, mind kitakarítjuk I wó jó _ dünnyög a férfi s a községből. Simítózzák, készítik*™« te’h^tne V°° *** elő a vetésre 50 holdon a földet máknak. — Ilyen soíí mákot vetnek? — Érdemes. Tavaly is volt 11 hold, s átlag 11 000 forintot jöve­delmezett. Szeretnénk lencsét is vetni, de nem szerződtet a válla­lat, szerződés nélkül pedig nem jutunk vetőmaghoz. ,rancsol, a férj végrehajtja. Most \egy fiatalasszony lép a vitatko- vzókhoz, s kérdően mutat a tojás- ' ra: — Be hát. A földet úgyis kiad» tűk mindig haszonbérbe, az em­ber nem jön haza Pestről. Meg­szokta a gyárat. — Értem... ^ Most egy idős asszony meg­kérdi: — Hogy a tojás? — 1,40 — hangzik a válasz. Az asszony vásárol vagy tíz az asszony pa- darabot, aztán továbblép, elin- dúl az almások felé. A szél le­begteti a kendősök kirakodó sát­rát és a zöld-piros színűre festett A nőmozgalom kendőkről olvasom az írást: — Hogy a tojás? „Tündérkirálynő légy a pa­1,60 — s máris adná, de a rom”, „Konyhapénzem legyen vásarla már továbbálU. A piac eUg, mimdig finom iesz „ eöéd„ túlsó vegén fehér-fekete ládák, s végnélküli sorban „szebbnél kasok között az őszi szellő illatát szebb” mondások. Egyelőre vá- — Egy kicsit talán térjünk visz-Jer2em- Az almákból úgy árad az sárló még távolról sem jön Az ________ í*“at’ ^tha október lenne. Fe- utca végén bá i J ' — —— t her, piros, sárga Jonathán és té- ov Ili alma. most pakolják még csak, piac, haj­senki se i «... , i - .. - í későbben kezdődik a hatékonyan segíti a termelőszövetkezetek Inaiban még jóformán megszilárdítását a sarkadi járásban A járás termelőszövetkezeteiben a nőtanácsok gyűléseket tartanak, melyekre meghívják a tsz- asszonyokat, és azokat, akik nem tagjai ugyan a közös gazdaságoknak, de hozzátartozóik ott dolgoznak. A tanácskozásokon ismertetik a nő­mozgalom céljait, tevékenységét és szólnak a- zokról a kedvezményekről, szociális juttatások­ról, melyek a termelőszövetkezetben dolgozó nő­ket megilletik. Már az első ilyen megbeszéléseken több hasz­nos kezdeményezés és javaslat született. Az oká- nyi Alkotmány Tsz-ben, ahol csaknem százötven nő tanácskozott, harmincán jelentkeztek a közös gazdaságba állandó munkára. Az okos szavak és a jó példák győzték meg a résztvevőket. Többek között Balogh Julianna helybeli tsz-tag az előző gazdasági évben hét hónap alatt 233 munkaegy­séget teljesített, és ezáltal a háztáji jövedelem­mel együtt 2125 forint havi keresethez jutott. A gyűlésen a felszólalók elmondották, hogy szí­vesen dolgoznak a termelőszövetkezetbe/!. a- zonban ehhez egyik előfeltétel, hogy megoldják a gyermekek elhelyezését a munkák idejére. Egri Józsefné, látva, milyen nagy/gond a gyer­mekek elhelyezése, felajánlotta, hogy vállalja 20—25 gyermek napközi gondozását. — Házam tágas, megfelel ennyi gyermek befogadására — mondotta. Jó példa ez az ajánlat arra, hogyan le­het jó akarattal, közös erővel megszüntetni a kezdés gondjait. A járási nőtanács végrehajtó bizottságának tagjai és a helyi nőtanácsok mindenütt tevéke­nyen hozzájárulnak a nők e fontos tanácskozá­sainak sikeréhez, és hatékonyan segítik a ter­melőszövetkezetek me^ailásditóaát* , volt. Most fél nyolc. ■jjí- Egy idősebb bácsi kezében ■ árkus papírral lép az almát áru- \ lókhoz. — Mennyi ez súlyra? — Nem tudom... — Nem tudja? Ha az enyém ■ volna, még azt is tudnám, hogy hány darab... — Hát lehet — s oz öreg rá­bök két ládára —— van vagy egy [mázsa. A másik oldalon asszo- [ nyok előtt kék- tarkakockás, pi- • ros csikós kendőben túró, kancsó- ban tejföl, s a kannákban tej. Vásárló egyelőre nem nagyin í mutatkozik, az asszonyok egy­patással beszélgetnek. • a* Beléptél? nagy kalitka, és a kalitkában kék-zöld-sárga kanári madarak, gubbasztanak a karikákon, a lé­ceken. — Mióta árul a bácsi kanári madarakat? — Óh, nagyon régóta... — Kik vásárolják? — Hát inkább a paraszt asszo­nyok. — A városiak nem? — Nem nagyon, azok úgy lát­szik, idegesek és idegesíti őket o madárcsicsergés. — Magának van odahaza? — Néhány családdal van. Továbbmegyek, s az előbbi két asszonyt már itt látom ma­gam előtt menni, belépnek az a- jándékboltba. Nyilván elkelt a túró, tejfel, s most bevásárolnak... k—eöi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom