Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-03 / 28. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. február 3., szerdc ____ B eszélgetés Hankó György országgyűlési képviselővel HÍREK. Békéscsabán, az Irodaház folyosóján gyakran hallani, amint idős nénikék, fehérhajú nagyapók, vagy éppen fiatalok Hankó György országgyűlési képviselőt keresik. A postás ugyancsak tu­catszámra hordja a levelet a 75-ös szobába: tanácsot, segítséget kémek a választók, vagy éppen köszönetét mondanak ügyes-ba­jos dolgaik elintézéséért. Látva a nagy forgalmat, felkerestük a közkedvelt képviselőt, hogy adjon választ néhány kérdésünkre. Mikor tart fogadóórákat. mennyien keresik fel ilyen. kor? — Engem már 1953-ban pótkép- viselanek választottak s 1957 de­cemberében a rendes képviselők sorába hívott az országgyűlés. Ezt csak azért kívántam elmondani, mert képviselői munkámban nem­csak egy éves tapasztalatokról be­szélhetek. Az utóbbi hónapokban kimondott fogadóórákat nem tar­tok. Azt tapasztaltam ugyanis, hogy az emberek jó része — akik a hivatalos fogadóórára nem jö­hetnek el, éppen dolgoznak, vagy egyéb elfoglaltságuk akad —, hi­vatalos időn kívül vagy egyálta­lán nem, vagy igen fél szegen lé­pik át a küszöböt, félnek, hogy za­varják a munkámat. Ezért nem tűzök ki pontos időt, hanem azt mondtam: akinek sérelme, kéré­se, vagy bármilyen jellegű mon­danivalója akad, felkereshet hét­köznap, vasárnap, az irodában és a lakásomon bármikor. Azt ta­pasztalom, hogy bevált ez a mód­szer. Igen sokan keresnek fel odahaza, de a hivatalban is. Alig múlik el nap, hogy már reggel ne keresnének, vagy ne várnának este. őszintén mondom, jól esik az emberek bizalma. Igyekszem ezt a legmesszebbmenő segítséggel viszonozni. Jut-e ideje a kérelmek, pa­naszok meghallgatására és orvoslására? — Ismét az utóbbi évek^ tapasz, talatadra hivatkozom. Ha szeret­jük embertársainkat s úgy hallgatjuk meg problémáikat, mintha az a saját ügyünk lenne, akkor soha nem terhes, nem fá­rasztó a munka s időt is szívesen szakítunk rá. Az emberek teljes bizalommal jönnek, hálátlanság lenne ezzel visszaélni. De meg­mondom őszintén, sokat segít ne­kem a feleségem is. ő mindig szí­vesen látja a vendégeket, elbe­szélget velük, amíg én hazaérek, vagy ha sietnek, felírja panaszai­kat s megmondja, legközelebb mi­kor leszek odahaza. Milyen kérdésekkel keresik fel legsűrűbben? — Mivel tanítottam a korábbi években, igen sok tanácsot kér­nek tőlem nevelőik és szülők egy­aránt a gyermeknevelésben. El­mondják, hogy mi ad okot az ag­godalomra, mit javaslok, hogyan lehetne derék, becsületes állam­polgárt nevelni az említett gye­rekből, hisz a fiatalság hajlik a jó szóra, ha okosan bánunk velük. Az idősebbek főleg nyugdíjügy­ben keresnek fel, de jönnek hoz­zám lakás-, állás-ügyben, vagy el­mondják észrevételeiket, javasla­taikat, hogyan lehetne szépíteni a várost, vagy emelni annak az üzemnek a termelését, ahol épp ők dolgoznak. Közületek, vállala­tok is fordulnak hozzám segítsé­gért. Nagy előny, hogy beszélek szlovák nyelven, így azok is szí­vesen mondják el legbensőbb dol­gaikat, akik magyarul nem tudják magukat a legpontosabban kife­jezni. Akadnak persze olyan ese­tek is, amikor nem adhatok iga­zat a dolgozónak, mert törvényte­lenséget követnék el. Ilyenkor igen nehéz megtalálni a kellő hangot, hogy meg ne sértődjön a fél; megértse, nincs igaza. Sok fiatal keres fel pályaválasztás előtt, vagy felsőbb iskolába je­lentkezés előtt. — Örömmel mondhatom azt is, hegy a felsőbb szervek a legtöbb esetben gyorsan válaszolnak a le­Töfclt divatos ruha kerül forgalomba — bővül a konfekciómba-választék Kötőt! árukból tovább javul az ellátás I960 első negyedévében külö­nös gondot fordítanak ország­szerte a ruházati boltok áruellá­tására. Főleg a raktárkészletek összetétele javul. Pamut méter­áruból az idén nagyob lesz a vá­laszték, mint az elmúlt évben. Ki­fogástalan lesz az ellátás az év első negyedében damasztáru- ból. Jelentős mennyiségű szőnye­get importálunk, nylonárukból kétszeresére emelkedik a válasz­ték. Több kész férfi és női nylon ruhanemű kerül a vidéki szak­üzletekbe is. Jacquard szövetféle­ségekből az idén ötven százalékkal többet hoz forgalomba a keres­kedelem, mint 1959 első negyed­évében. Kötöttáruiból 1960 első negyed­évében 13 százalékkal több áll a vevők rendelkezésére, mint ta­valy. Különösen javul az ellátás gyermek kötöttárukból. Konfekció-ruhákból az idén több kerül forgalomba, és a vá­laszték is bővül. Az új, modern- vonalú női kabátok ötven száza­léka fésűs, húsz százaléka tweed és 30 százaléka veluranyagból ké­szül, élénk tavaszi színekben, nagyrészt japán szabással. Női félkabátokból húsz százalékkal több készül tavaszra, mint az el­múlt évben. Női ballon kabátok­ból eddig minden esztendőben ke­vesebb volt a szükségesnél. A ta­valyi mennyiségnél ezért az idén 69 százalékkal gyért többet az i- par. Férfi konfekció-áruból szin­tén több kerül a boltokba, mint az elmúlt években. Az átmeneti és a ballonkabátok kivétel nélkül modern vomalúak. É. M. Békés megyei Állami Építőipari Vállalat — Békéscsaba, József Attila u. 4. — felvesz kőműves, ács és szobafestő tanulókat 14—16 éves korig, akik az általános is­kola nyolc osztályát elvégezték eredményesen. Jelentkezés személyesen vagy levélben a vállalat munkaügyi osztályán vagy a 611. sz. Mii. M. Intézetben, Békéscsaba, Lenin tér 5. szám alatt. 249 velemre, ha valaki ügyében hoz­zájuk fordulok, vagy intézkednek, ha személyesen járok el az ügy­ben. Vaskos füzetet szed elő, amely­ben ABC sorrendben vezeti a ne­veket, s azt is, hogy milyen ké­réssel fordulnak hozzá. Ha az ügyeit elintézte, piros ceruzával kipipálja. — Minden kérést fel jegyzek, ha levelet írok, másolatot is készítek, hogy lássam a munkám mene­tét. Az utóbbi hónapokban mint­egy 70—80 ügyet intéztem el a vá­lasztók kérésére. Jó szívvel te­szem és ez kötelességem is. A. R. Időjárásjelentés Párás, hideg idd. Többféle köd. Leg­feljebb egy-két helyen hdszállingózás. ► Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet [mínusz 10—mínusz IS fok között. A hideg ► Idő tovább tart. A ködképződés tokoződik. — Ifjúsági munkacsapatokat [hoznak létre a régi és újonnan ► megalakult termelőszövetkezetek-^ [ ben a KISZ alapszervezetek. A [termelőszövetkezetek fiataljai kö­► zött ebben az évben is megszer- [vezAk a kukorica termesztő. silózó-, traktoros és kombájn-versenye­iket — Havi vásár lesz Orosházán, [február 4-ón, csütörtökön, a vá­sári naptárban megállapított idő­rend szerint. iniHiaHniifiiiKiii Pataky Ferenc számolómfivész Békéscsabán A közelmúltban Pataky Ferenc, az is­mert fejszámoló mű­vész látogatott el Bu­dapestről, hogy a bé­késcsabai ifjúságnak bemutassa tehetségét és egy-egy vidám fel­adatával elszórakoz­tassa őket. Előadását a Balassi Művelődé­si Otthonban tartot­ta délben 12 órakor. Az ifjúság zajongott, tolongott a teremben, de a számolóművész színpadra lépését nagy csend követte. Bemutatkozás után két nyolcadikos lányt és fiút hívott fel ma­gához, akiknek kü­lönböző számtani adott fel. a táblán bonyolult példákat Ezeket kiszá­mított példákat fej­ben ellenőrizte, a- mit mindig nagy taps követett. Megtanítot­ta a tanulókat köny­vyen szorozni, és több beugratás példát is mondott, mint példá­ul két zsemle meg két zsemle az meny­nyi? Erre a kérdezett Kesjár Judit azt fe­lelte, amit mindenki felelt volna, hogy: négy. Azonban erre Pataky válasza az volt, hogy nem négy, hanem egy hatvan. Persze mindenki jót kacagott a tréfán, mert a zsemle való­ban annyiba kerül. A fejszámoló mű­vész rövid előadását befejezve elbúcsúzott tőlünk. A kis szín­padra alig fértek fel az aláíráskérők. Ké­sőbb a terem kiürült, és a vidám általános iskolásokat középis­kolások váltották fel, hogy ők is tanuljanak Pataky Ferenctől, és jót nevessenek tréfá­in. KOVÁCS MARIA Békéscsaba, 2. szá mű ált. iskola. — Meghalt Huszka Jenő. Husz­ka Jenő, a kiváló magyar zene­szerző, keddre virradóra, rövid szenvedés után elhunyt. Huszka Jenőt, a Magyar Zeneművészek Szövetsége a saját halottjának te­kinti. A temetés időpontjáról ké­sőbb történik intézkedés. — Űj eszperantó szakkör ala­kult Szeghalmon. A körnek 15 tagja van, s hetenként egy alka­lommal tartanak oktatást. A szük­séges könyveket már beszerezték a hallgatóknak. Tervezik, hogy a járás területén több szakkört is indítanak. — Haydn-estet rendez február 8-án, hétfőn este 8 órai kezdettel Békéscsabán a TIT művészeti szakosztálya. Műsorban az 1959. évi Salzburgi Ünnepi Játékok hangfelvétele lesz bemutatva. ÜTTÖRÖK LÄTOCATÄSA Tegnap délután a békéscsabai isko­lák úttörőiből alakult krónikás szak­kör tagjai meglátogatták szerkesztő­ségünket és a nyomdát, hogy megis­merkedjenek az újságírás titkával. A krónikások majd élményeikről la­punkban is beszámolnak, — Zártkörű megyei pedagógus bál Békéscsabán, 1960. február 20- án. Meghívó-igénylés telefon: 2.0— 02. 799 Értesítés A Békéscsabai Városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága értesíti Békéscsaba város lakosságát, hogy a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága a 24/1959. tvr. alapján az egész város területére a földrendezést engedélyezte. Ennek alapján felhívjuk mindazon földdel rendelkező tulajdonosok fi­gyelmét, átok a földrendező bizottság­tól értesítést vagy idézést kapnak; hogy a megadott időre az idézésein feltüntetett helyen a földre vonatkozó okmányinkkai jelenjenek meg. Ha a lakosság is segít — valóra válnak a tervek TANÁCSAINKNAK AZ A CÉLJA, hogy a költségvetésben biztosított állami és helyi erő­forrásokból mind nagyobb összeget fordítsanak a község lakosságának gazdasági, szociális és kulturális szükségleteire. Ugyanakkor feladatuk a tanácsi vezetőknek, hogy a dolgozókat mind jobban bevonják az állami feladatok megvalósí­tásába. E célkitűzéseket a sarkadi járás közsé­geiben a vezetők csaknem mindenütt valóra is váltják, S most vegyük szemügyre, hogy a sarkadi já­rás községeinek vezetői hogyan használták ki a múlt évben a lehetőségeket és milyen ered­ményt értek el az 1959. évi községfejlesztési terv teljesítésében. Bevételi tervét szinte mindegyik község túlteljesítette. így a 7 174 000 forint össz­bevétellel a járás 106,8 százalékra teljesítette a bevételi tervet. Ebből az eléggé tekintélyes ösz- szegből 4 034 000 forintot költöttek 1959-ben kü­lönböző létesítményekre. íme közülük néhány: SARKADON ÉS KÖTEGYANBAN törpevíz- művet létesítettek és több mint 3 kilométeren építettek vízvezetéket. Sarkadon bővítették az óvodát, a napközi otthont és csaknem 8 kilo­méter hosszú belvízlevezető csatornát tisztítot­tak ki. A járás területén 16 kilométer hosszan bővítették a villanyhálózatot. Több mint 13 ki­lométeren új járdát építettek a járásban. Zsa- dányban hangoshíradó berendezést vásároltak és szereltek be. Sarkadkeresztúron és Mező- gyánban autóbusz-várótermet építettek. Köte- gyánban felújították az egészségházat. Okány- ban és Mezőgyánban — kihasználva a lehetősé­get — orvosi, állatorvosi lakást vásároltak. Több betervezett építkezés azonban áthúzódott erre az évre. A sarkadi kultúrház építéséhez, a kötegyáni sportpálya körülkerítéséhez, a sarkad- keresztúri kisnyéki kultúrház építéséhez már 1959-ben hozzákezdtek, de ezek a létesítmények csak ez évben fejeződnek be, kerülnek átadásra. A tanácsok községfejlesztési munkáját azon­ban a mezőgazdaság szocialista átszervezése sok tekintetben megváltoztatja. A községi tanácsok az új helyzetnek megfelelően már össze is állí­tották az erre az évre szóló tervjavaslataikat. Az elkészített tervjavaslatok szerint ebben az év­ben csaknem 10 millió forint bevételt érhetnek el a járás községei. Ezért a jövedelemadó és a házadó utáni hozzájárulást mindenütt 20 száza­lékra emelték fel. A tsz-tagok, a 400 négyszögöl­nél nagyobb földterületet használó bérből és fi­zetésből élők, az iparosok, a kereskedők, a szel­lemi, vagy egyéb önálló kereseti tevékenységet folytatók a sarkadi járásban 100—250 forintig terjedő községfejlesztési hozzájárulást fizetnek ebben az évben. Ugyanakkor ebben az évben 125 600 forint értékű társadalmi mupka és 65 500 forint helyi anyag értékét tervezték be községi tanácsaink erre az évre. AZ 1960-RA TERVEZETT ELŐIRÁNYZATOK között található Biharugra és Körösn agy harsány villamosítása is. (Végre megszűnik e két község világítását illetően még mindig ráillő „sötét Bi­har” elnevezés). Biharugrán és Méhkeréken to­vább folytatják a járdaépítést. Geszten autóbusz­várótermet építenek. Kötegyánban bővítik a hangoshíradó és a villanyhálózat építését és má­zsaházat létesítenek, s a kisvízművet továbbfej­lesztik. Mezőgyánban 360 000 forintos költséggel kutat fúrnak és törpevízmű építését tervezik. Méhkeréken az óvodát bővítik és sportöltözőt é- pítenek. Geszten az elhanyagolt vátyoni kutat akarják felújítani és a belterületi kövesutat 100 ezer forintos költséggel rendbehozni. A tervezett létesítményeket még hosszan le­hetne sorolni. De az említettek is azt bizonyít­ják, hogy tanácsaink nagy lendülettel, de ugyan­akkor reálisan tervezik községük szépítését, fej­lesztését. Erre nagy szükség is van, különösen most, amikor a sarkadi járás valamennyi közsé­ge termelőszövetkezeti községgé lett és a járás dolgozó parasztságának zöme a nagyüzemi gaz­dálkodás útját választotta. Az emberek ezután még fokozottabban igénylik a kultúrát, a fejlő­dést. És ez így van rendjén. Éppen ezért szüksé­ges, hogy a tanácsok a kulturális és nevelő funk­ciókat a jövőben még nagyobb hozzáértéssel és megalapozottabb szervező munkával váltsák valóra. Ehhez ad lehetőséget, anyagi biztosíté­kot a községfejlesztési terv. KÖZSÉGI TANÁCSAINK a napokban tárgyal­ták meg az ez évi községfejlesztési terveket. A tanácstagok, a társadalmi szervek és az egész lakosság összefogásán, a megalapozott, jó mun­kán múlik, hogy az 1960-ra előirányzott tervek valósággá is váljanak. Bertalan Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom