Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-16 / 39. szám

4 KÉPÚJSÁG I960, február 10., kedd cAz ehhi Ixat A falu ebben a hirtelen jött tavaszi estben furcsán hallgat Előttünk egy motorkerékpáros ve­szélyesen inog, majd a kivilágított utca sarkam, rövid berreget.es utóm, megáll. Két 16 éves kinézésű gye­rek áll a mozi falához dőlve, s aj­kukról, mimt valami modern vur- Ucerből, árad a füttyu — Bemenjünk? — néz kérdően Hebe párjára az előbbi motoros menyecske, — Hát nem azért jöttünk? IV... s hangjukat ébiyéü a hirtelen megélénkülő moziból ki­tóduló emberek lármája. De szin­te a falu is feléled, mert idős asz- szonyök, idős bácsik, lányok s le­gények, kezükben fehér csíkos, tarka kockás batyuval lépnek be a Hunyadi Művelődési Otthon ajta­ján. Az előcsarnokban még nyers- színű a fumérlemezből készült pénztárfülke, mennyezetéről csak ügy egy szál madzagon lóg le a sá­padt villanykörte. Az ajtóban nemzetiszínű szalagos ellenőr áll. — Jó estét, szomszéd! *- Jó estét. Nini, maga is eljött komámasszony — s köszöntik egy­mást olyan széles jókedvvel, mint­ha nem találkoztak volna mar é- *ek óta. Nem járunk messze az igazság­ból, hogy az előbbi két köszöntő csak ritkán találkozik. Egyikőjük ide való a faluba, a házaspár pe­dig Baranyából érkezett, erre c bálra. Most ez a négy nyelvű köz­ség a délkeleti román határszélen közösen ünnepelt. Hisz február 5. óba ez a hirtelen jött tavaszi szél olyan csodát tett, hogy egyetlen termelőszövetkezetbe tömörült a falu lakossága. 4P Fenn a pódiumon egy szlo­vák zenész mellett egy német harmonikás játszik, s lent a ba­tyukból előkerült finom elemózsi­ával terített asztalok által bezárt négyszögben táncolnak a német, román, szlovák és magyar nép­viseletbe öltözött fiatalok és idő­sebbek. Pillanatra elül a zaj, s a mikrofon előtt Tóth Mihály köz­ségi tanácselnök köszönti a ven­dégeket. — Nagy öröm számunkra — mondotta többek között —, hogy Elek négy nyelvű község lakossá­ga ma már nemcsak a termelő- munkában, de a szórakozásban is megtalálja egymást. A Lenin Tsz tagjai együtt ropják a táncot, együtt énékelnek, tágadnak. Ezután ár. Wild Frigyes, a Ma­gyarországon élő németek demok­ratikus szövetségének főtitkára emelkedett szólásra. Örömmel üd­vözölte az elejeieket és a batyu s- bálra hazánk különböző tájairól érkezett német vendégeled, majd így folytaidat *— Történelmi nap ez a február 13-a, kedves barátaim. Ma 15 éve szabadult fel hazánk szive, Buda­pest. Ez a felszabadulás tette le­hetővé azt is, hogy ma szabadon ünnepelhetjük a német batyusbált, együtt örülhetünk, s egyenlő jogo. kát élvezünk a magyar anyanyel­vűekkel. Itt ma este magyarok, németek, szlovákók, románok ün­nepelnek, együtt róhatjuk le há­lánkat azok iránt, akik életük á- rán váltották meg nekünk ezt « szabadságot. Ezután a hazánkban élő néme­tek életéről beszélt, s kellemes szórakozást kívánt a bálázóknak. 9 Újra felharsan a zene és a terem közepére bevonulnak a szí­nes népiviseletbe öltözött elejeiek, s most veszi igazán Jtezdetét a bél. ■— Mi az, maga nem táncol? — szól rá egy fekete népviseletbe öl­tözött asszonyra egy jó jedvű bá­csi. Rapport Ferencné elneveti magát: — Dehogynem. De pihenni csak szabad? — mondja huncutkásan a kérdezett. A terem másik végében egy be. szélgető csoport közepén Wild elvtársat találjuk. Egy szemüve­ges bácsi ajkáról peregve ömlik a szó. — Hogy érzi magát? — kérdi Wild elvtárs a bácsitól. — Jól. Tíz ééet fiatalodtam — s utána ők is elindulnák, hogy a vidám polka ütemére megforgas­sák az asszonyokat, lányoJcat. A terem egyik sarkában több lány beszélget. Odalépek hozzájuk. —Petrezselymet árulnak, lá­nyok? — Dehogy. Csak gyávák a fiák — nyilvánít véleményt egy esté­lyibe öltözött szőke kislány. Szi­geti Klári, Bankó Ibolya, Scheder Vera, Bender Franciska, Nemes Éva olyan elegánsan öltözve, mintha legalábbis Pesten volnánk. Galambkiállítás volt Vasárnap, február 14-én reggel 8 órakor nyitották meg Békés­csabán a Vigadóban, a Békéscsa­bai Galambtenyésztő Egyesület Magyar küldöttség tauoímányútja Moszkva környékén Moszkva (TASZSZ) A magyar helyi tanácsok vezető funkcioná­riusainak a Szovjetunióban ta­nulmányúton lévő küldöttsége február 13-án Varga András első miniszterhelyettes vezetésével a Moszkva-terület szerpuhovj kör­zetébe utazott. A magyar vendé­gek a helyi városi tanács, a kör­zeti tanács és más szervek mun­kájával ismerkedtek meg. A kül­döttség ezenkívül látogatást tett a Bolsevik Szovhozban és a Priziv Kolhozban. (MTI) [ szervezésével a különféle húshar szón-, posta- és díszgalambok ki­állítását. Ezen a kiállításon csak belföldi galambtenyésztők vettek részt összesen 400 galambbal 34 fajváltozatban, 88 Békés megyei galambtenyésztő vonult fel erre az alkalomra. Az ország más ré­szein lévő galambtenyésztő egye­sületeket is meghívták. Székesfe­hérvárról, Győrből, Nyíregyházá­ról, Kaposvárról, Soltról, Szeged­ről, Mezőtúrról és Dunavecséről húsz tenyésztő hozta el legszebb galambjait. A csabai postaga- lambtenyésztők 20 olyan galam­bot állítottak ki, amelyek a ke­rületi röptetőversenyen az első 3 helyezést érték el. A galambkiállítás iránt az ér­deklődés igén nagy volt. A reg­geli órákban — közvetlenül a nyitás után — csaknem egyszer­re 400 ember tartózkodott a hely­színen, és több tenyésztővel kö­tötték eladási megállapodásokat. Különösen a húshaszongalam- bokboi adtak el több parat. Várják, hogy a fiúk bátorságot nyerjenek és táncba vigyék őket. De nini! Beszélgetés közben azt veszem észre, hogy egymás után tűnnek el mellőlem a lányok, s máris ott táncolnak a terem kö­zepén. —Lemaradtam.. Elhallgat a zene, pillanatok alatt összefogóénak, hatalmas kört al­kotnak, s német dalokat énekel­nek. A kör közepén fekete svájci sapkában Tresszi Ferenc bácsi, mint született Joarmester dirigál... 9 Valaki csak dúdolja a dalt. Egy fiatalember román népviselet­ben románul énekel, mellettem egy asszony magyarul, de a dal egy­formán száll és még azok a sápadt villanyJcörték is Jápirulnak, s a csillogó szemek tízszeresen verik vissza a fényt. (—czi) Ismeretterjesztő hét az orosházi járásban Az orosházi járási TIT szerve­zet február 22-től 28-ig ismeret­terjesztő hetet rendez. A szerve­ző munkába bekapcsolódtak a nőtanács, az orosházi Petőfi Mű­velődési Ház, a falusi műve­lődési otthonok, a Hazafias Nép­front olvasókörei, a szülői mun­kaiközösségek, a ruhagyár, a ME- DOSZ és számtalan vállalat és in- téanény. A munkát nagyban se­gíti az, hogy a városi tanács mű­velődésügyi felügyelője is részt vesz a szervezésben. A legváltoza­tosabb programot állítatták össze erre a hétre. Előadások hamgza^ nak el a tudomány eredményéről, gazdasági életünk kérdéseiről, a termelőszövetkezeti mozgalomról, jogi kérdésekről, a zenéről és számtalan más területről. Az is­meretterjesztő hét céljá az, hogy még tovább népszerűt!tse aiz elő­adássorozatokat a járás dolgozói előtt. Ebben az időszakban Oros­házán 32 előadás, a járás terüle­tén pedig 24 előadás hangzik majd eL Juhtenyésztési siker Kondoroson Mindössze néhány éve foglalkoznak juhtenyésztéssel a kondorost Vörös Október Termelőszövetkezetben, már­is igen szép sikereket értek eL Itt különösen a tenyészkosok nevelésé­hez értenek. A jövő évi országos mezőgazdasági kiállításra visszatar­tott kétéves kosaik 90 kilogrammos átlagsúlyüak. Az egyéves kosok pe­dig elérték a 60 kilogrammot. Jól ta- karmányozzák az állományt. A ko­sok például naponta egy kiló zabot is kapnak. A szövetkezet juhásza lel­kesen készül a debreceni mezőgaz­dasági tájkiállításra, ezen tói a jövő évi nemzetközi juhtenyésztési kiál­lításra is, amely Budapesten lesz megtartva. Apák „önképzőköre" Jtt történt Békéscsabán egyik este, az erzsébethelyi 5. szá­mú iskolában, a Hazafias Nép­front helyi szervezetének a ren­dezésében. Nyitódott-csukódott az egyik tanterem ajtaja és egymás után gyömöszölték be magukat az édesapák a nem rájuk méretezett padokba. Akadt köztük szőke, fe­kete meg ősz hajú is. Legtöbbjü­kön látni lehetett, hogy egyene­sen a munkából jött ide. A zsúfolásig telt teremben a Hazafias Népfront helyi képvise­lőjének a bevezető szavai után Kesjár János elvtársnak, a 6. szá­mú iskola igazgatójának az érde­kes előadása kezdődött. A beveze­tő szavakra hivatkozva hangsú­lyozta, hogy a család és az iskola közti kapcsolat rendszeressé és mind szorosabbá tétele a mai gyermeknevelés lényeges része. A szülői munkaközösség fogalmába az édesapák is beletartoznak. A szülők és a pedagógusok egy­mást megértő jó munkája biztosí­téka annak, hogy az új társada­lomban felnövő új nemzedék mü­veit, dolgos és boldog lehessen. A helyes gyermeknevelés a mi bol­dog öregkorunkat is jelenti, ha vi­szont rosszul neveljük őket, a mi későbbi életünk is megsínyli. Az apa, anya, a nagyszülők és na­gyobb testvérek is tulajdonképpen nevelők, a kisebbek nevelői. Sok függ attól, hogy régimódi vagy haladó gondolkodásúak-e. Na­gyon fontos a családon belül az anya és apa egyetértése. Az édes­apák jobban vegyék ki részüket a gyermekekkel való törődésből, az öltöztetéstől, a játéktól kezdve a tanulásig. Türelmesen foglalkoz­zanak velük. Ne az legyen az „el­Egyperces interjú a forgácsológyár igazgatójával Túl a körgáton, magasló gyár­kéménnyel, fehérre meszelt fallal áll a Forgácsoló Szerszámgyár. Benn az üzemben zúgnak a gépek, a köszörű hangosan sikolt, s a fú­rógép egykedvű berreggéssel do­bálja a forgácsot. Február 15 van. Ebből a hónapból is eltelt már egy fél, nem árt megkérdezni, hogy állnak a tervteljesítéssel. Ba­kó Ignác elvtárshoz, a gyár igaz­gatójához fordultunk felvilágosí­tásért. — Az üzem mit gyárt a mező- gazdaság részére, mivel segíti a szocialista mezőgazdaság gépesí­tését? — A gyár jelen pillanatban haj­táselosztót gyárt a kukoricaszár silókombájnhoz. Évi tervünk 2300 darab, de ehhez hozzájön még 150 darab régebbi tipusú is. —Hogy teljesítették a múlt hó­napi tervüket? — 102 százalékra, amit 100 szá­zalékos tervszerűségnek felel meg, úgy, hogy az előirányzott munkát mindenütt időben elvégeztük. E hónapi tervünkből is az első de- kádot már teljesítettük. Reméljük, hogy a további munkát sem aka­dályozza majd semmi. — Ebben az évben várható-e az üzem bővítése vagy korszerűsíté­se? — Sajnos nem kaptunk hitelt, csupán ígéretet, hogy a -második ötéves terv időszaka alatt lesz be­ruházási keret arra, hogy az üzem végre nagyobb területen dolgoz­hasson. — Az üzemben járnak az 5-f-l- es iskola tanulói. Munkájukkal, s előmenetelükkel hogy vannak megelégedve? — Az első időszaktól eltekintve, amikor a gyerekek mindjárt azt szerették volna, hogy esztergagép mellé álljanak, most már nincse­nek velük problémáink. Szívesen járnak az üzembe, ezt mi sem bi­zonyítja jobban, mint az, hogy például volt olyan tanuló, aki be­jött hozzám azzal a kéréssel, hogy ő szeretne dolgozni. — Hallottam, a szegedi tanító­képzőből jártak az igazgató elv­társnál, hogy az üzemben dolgozó érettségizett szakmunkások közül jelentkezzenek az intézetbe to­vábbtanulásra. Van-e már jelent­kező? — Eddig még nem jelentkezett senki, de remény van arra, hogy üzemünkből több fiú jelentkezik majd. Az üzem munkásainak lét­számát évenként azzal emeljük, hogy átlagban 20 érettségizett fia­talt veszünk fel műszaki tanuló­nak. Ezek közül már többen fel­szabadultak, és dolgoznak. Eddig is jelentkeztek többen egyetemi továbbtanulásra, mint hallottuk, jól meg is állták helyüket az e- gyetemen. UJJ intézés”, hogy este hazatérve meghallgatják a feleséget és „be­mondása’“ alapján elnáspágolják a rosszalkodót és megdicsérik a jót, hanem szakítsanak legalább any- nyi időt gyermekeikkel való rend­szeres otthoni foglalkozásra, mint az újságolvasásra vagy egyéb más szórakozásra. A jó nevelés alap- feltétele megteremteni az apa és a gyermek között az őszinte bizal­mat. Az édesanyák mellett mind több édesapa kapcsolódik a szülői mun­kaközösség életébe, a nevelői munka segítésébe. Azonban még mindig sok szülői értekezleten több a mama, mint az apa. Mind­nyájan látnunk kell azonban, hogy gyermekeinket már nem ne­velhetjük a régi módon. Nem másolhatjuk szüléink elavult módszereit ma, amikor egészen más társadalmi rendszerben é- lünk és az emberek egymáshoz való viszonya alapvetően megvál­tozott a közösségi élet javára — — fejezte be az előadó. A jelenlévő apák közül alig a- kadt valaki, aki ne szólalt volna meg, s ne mondta volna el a maga őszinte véleményét. Mindez rövi­den összefoglalva így hangzott: Jó, hogy eljöttünk. Sokat tanul­tunk, okultunk és úgy érezzük, tudunk segíteni a pedagógusok­nak. A családban való nevelés va­lóban fontos, mert hiszen ha ott­hon rosszul végezzük a szülőre háruló feladatot, akkor a pedagó­gusnak nagyon nehéz a hibánkat helyrehoznia. Mi, apák, valóban nem foglalkoztunk olyan mérték­ben gyermekeinkkel, mint kel­lett volna. Ez az összejövetel en­nek a felismerését is elősegítette. Sajnos, éppen azok az apák nin­csenek itt, akikre legjobban rá­férne a felismerés. Egyébként pe­dig az a véleményünk, hogy még sok ilyen találkozásra van szükség. Huszár Rezső Tízezer éves mammut-csonivéz MOSZVKA (MTI) A Szovjetunió egyik legtávolabbi részén, a keletszi­bériai tenger, egyik szigetén egy geo­lógiai expedíció nemrég 25 méter mély­ségben mammut-csontvázra bukkant. Az állat a jéggé fagyott földben csak­nem teljesen épen maradt, nemcsak a csontok, a koponyarészek, hanem az állat szőrzetének és lágy részeinek egyes részei is megmaradtak. Szakértők véleménye szerint a mám- műt csontváza, mintegy tízezer éve van a jég börtönébe zárva. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom