Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-12 / 36. szám

4

BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSÁG

1-966. február 12., péntek

Telekgerendás,

1960

Telekgerendás 1959 tavaszan lett szövetkezeti község. A községben a Kossuth és Vörös Hajnal Tsz tagsága már az 1959-es évben is közösen dolgozott. Az Űj Tavasz és az Űj Élet csak 1959 őszén kezdett közösen gazdálkodni.

A Kossuth és a Vörös Hajnal Tsz munkájában sok hiányosság volt az elmúlt évben. A munkaszervezésben és vezetésben sokszor kapkodás volt tapasztalható, ami bizonyos fokig befolyásolta az egész évi gazdálkodást.

A hibák azonban nemcsak a vezetők rovására írhatók. A dolgozók — amellett, hogy létszámban is kevesen voltak —, rend- szertelenül jártak dolgozni. A vezetők nem alkalmazták következetesen a közgyűlés által meghatározott munkaegység-levonásokat azokkal szemben, akik indokolatlanul nem jelentek meg a munkában. Ez a bizonyos fokú lazaság megbosszúlta magát: a két tsz nem tudta megfelelően teljesíteni előirányzott bevételi tervét.

Az őszi munkák megkezdése előtt a két tsz egyesült. Földterülete 1400 hold lett. Állatállománya 110 db tehén, 83 növendék-szarvasmarha, 25 szopós borjú, 54 anyakoca, 110 hízósertés, 130 vegyes korú süldő. A tehén- állomány viszonylag elég magas és napi 500 liter tej nagy bevételt jelent. Az idei évben 160 ezer liter tejet értékesítettek. De nemcsak a szarvasmarha-tenyésztésre, hanem a sertéstenyésztésre is nagy gondot fordítunk. A meglevő 110 hízón kívül még 110-et hizlalunk meg és e- mellett 500 süldőt is értékesítünk 40—50 kilós súlyban. Ezenkívül 100 holdanként öt mázsa baromfihúst is átadunk az államnak.

Az új tsz- termelési tervét a VII. pártkongresszus irányelveinek megfelelően készítette el. Őszi árpából 150 holdra 15 mázsa átlagot, lucernából pedig holdanként egy mázsa magot terveztünk.

Tervünk az, hogy minél több családtagot bevonjunk a munkába, de nemcsak a növénytermelésbe, hanem az állattenyésztésbe is. A növénytermesztésnél, de a takarmánytermesztésnél Is — ahol az adottságok megvannak — a területeket szétosztjuk e- gyénekre. így minden munkát időben és jó minőségben tudnak elvégezni tagjaink és így az e- gyéni felelősség is meglesz. Az állatállománynak, de a háztájinak is elegendő abrak- és szálastakarmányt termelünk. A zöldtakarmány-termesztésnél elsősorban a lucerna-termesztésre fordítunk nagy súlyt. Egy másik igen fontos zöldtakarmány a szu- dánfű. Ebből számosállatonként 400 négyszögölt termesztünk, ez képezi zöldtakarmányunk gerincét.

Ügy tervezzük, hogy minden probléma megoldására kikérjük a pártszervezet és a tagok véleményét. ezért havonta a brigádértekezleteken a pártszervezet segítségével különböző politikai kérdéseket is megvitatunk.

Olyan légkört igyekszünk teremteni, hogy minden tag keresse, kutassa a többtermelés lehetőségeit és formáit.

Minden hónapban tervezünk 10—12 forint előleget adni a ledolgozott munkaegységekre. A pártkongresszus határozatának szellemében még több húst, zsírt és tejet kívánunk adni nz államnak.

Goal János

JílMikwtkL liéiköznafi

A tsz-gazdálkodás megszilárdításán munkálkodnak

Tél van és hideg. Ahol Méhkerék elkezdődik, éppen olyan, mint bármely más faluszéle. A kéményekből, mint óriási szivarokból száll a fü st az ég felé. Az emberek fázósan összébbhúzzák magukon a kabátot, sietnek... A kút előtt három-négy asszony b eszélget arra várva, hogy a kanta majd megtelik, azután elindulnak azok is főzni, takarítani.

nevetimek. És egy-agy dásaíiiófoross vacsora után nem arról beszélnek, hogy kit szöktetnek meg — melyik legény, melyik lányt —, hanem arról, hogy mát visznek nekik ajándékba.

Az építőkockák

Régi és új

Méhkerék.-.. Mindenkiben különös hangzása van erűnek a szónak. Igen; ez a szó egy régi mesterséget idéz: a méhészekét.;, tavaszt, akácerdők illatát, s döngicsélő sárga kis méheket;

— Már 1650-ben település volt itt — meséli Borszéki Tivadar v. b.- elnök. De a Gyula félé vonuló törökök elűzték a telepeseket, fiikor a török hódoltság véget ért, Nagyvárad és Arad környékéről hoztak ide új telepeseket. Kellett a munkaerő, hiszen 10 kilométerrel arrébb már a nagybirtok, az Almássy grófok és a Tisza grófok uralkodtak. Az elmúlt évszázadokban nem sokat változott itt a telepesek élete, nyomorogtak, zselléreskedtek, túrták a földet látástól vaikulásig. Középparaszt csak itt-ott akadt mutatóba. A falu munkabírói közül különösen az első világháború után nagyon sokan járták az országot, útépítésen, vasútépítésen dolgoztak.

A felszabadulás után Méhkeréken is fordult egyet az emberek sorsa, földet kaptak és az új élet reményében kezdtek el dolgozni.

...Emberibb életet! Azok az emberek remélték ezt, akiket végtelen sovinizmussal és végtelen nacionalizmussal a magyar népre hivatkozva nyomtak el Korthyék. Nemzetiséginek lenni any- nylt jelentett, mint kifosztottnak lenni;

Itt, ezen a vidéken kevés volt a föld, körülbelül 3—400 holdat tudtak csak szétosztaná. Egy családra 2—3 hold jutott. Dúrták a földet, a juttatott földön, s abból próbáltak megélni úgy, ahogy tudtak. A falu 5800 holdas határában az évszázadok alatt a fűvel és kóróval benőtt mezsgyék szilárdan tartották magukat. 1948 őszén történt az első változás. Megalakult a termelő- szövetkezet. Kísérlet volt, sokszor bizony alig-alig tudtak megélni. Ha a fordulat lassan is, de megért az emberekben és látták azt, hogy a mezsgyék szabdalta határban csak úgy jutnak előre, ha elsőprik azt, ami még a múltból maradt. Az elmúlt év februárjában az egész falu egy térié el őszövetkezetbe lépett: megalakult a Balcescu Termelőszövetkezet.

jövendőbeli

milliomosok

A termelőszövetkezet közel, egy éves működése, ha nem is jelentette azt, hogy a tsz tagjai most már egyből gazdag emberekké váltak, de jelentette azt, hogy lerakták az alapjait annak az új falunak, amelyben mindnyájan megelégedettek és boldogok lehetnek. Talán sehol nem gondolnak erre olyan komolyan és olyan meggyőződéssel, mint éppen itt. Mikor a hóesésben jártam a falut, s kerestem a tsz-irodát (bár jól sejtettem és tudtam, hogy ott van a kűttal szemben az iskolánál), egy néni nagy fekete fejkendö'oe burkok)zva utoaagazfrt és már mondja is:

— Oda menjen — keze száilárdiam és nyugodtan mutat a kis sárga házra —, amelyik a. tsz irodája, ott vannak benn, még most ott találja a brigád- vezetőket is.

Benn, az irodában a meleget adó kályha körül 4—5 kucsmás ember szorong. Olyan picike ez az iroda, hogy ha még bejönne valaki, annak valószínű, az asztal tetejére kellene felállnia. A másik szobában egy nagy asztalinál négyen ülnek, kezükben papír, ceruza és töltőtoll. Mögöttük hárman állnak és figyelnek. Munkaegységet számítanak..;

— Ki keresett legjobban a tsz-ben? — fordulok a termelőszövetkezet elnökéhez.

— Talán Deák Smre tehenész. 740 munkaegységet teljesített és ha már ezt csak 30 forintjával számítom is, akkor is megvan vagy 21 ezer forint.

— Van háztájija Deák Imrének?

Furcsán néznek rám, aztán nyugodtan, tempósan válaszolják. — Van az mindenkinek, van olyan tagunk, aki már két disznót is vágott. Többen hízókat adtak el, jó termésünk volt.

A méhkeréki nagy iskolában az igazr gatói szobában Gorong Sándor igazgató mesél a faluról és boldogan újságolja; hogy diákjaik ma már gondodnak arra is, hogy tovább tanuljanak. 3ili2 gyerek jár itt az iskolába;

— Ki akar továbbtanulni?

A kérdésen kiesőt meglepődnek; óvatosan, kicsit félve állnak fel, majd hárman-négyen végül is jelentkeznek, de csak a lányok. Úgy látszik, itt a bátorság nem a fiúké. Az úttörőcsapat a nyáron közel 2000 forint értékű társadalmi munkát végzett, most azon gondolkoznak, hogy munkabrigádot hoznak létre az idős tsz-tagok segítésére. Azt tervezik, hogy versenyre hívják ki a megye többi úttörőcsapatát.

Az iskolában tanít a művelődési otthon igazgatója is. Sajnos, munkájukat nehezíti, hogy az a hétszer átalakított épület, amit most művelődési otthonnak neveznek, bizony olyan rossz állapotban van már, hogy elkelne egy új. Azért nem panaszkodnak — dolgoznak. Népi együttesünk van. A KISZ színjátszó csoportja most alakult meg

De vajon az újak, akik még alig egy éve léptek be a tsz-be, azok hogy kerestek? Mimic László februárban lépett be a termelőszövetkezetbe, brigádvezető lett, s ebben az évben már 425 munkaegységet teljesített, ö sem panaszkodik. Most készítik a terveket, körülbelül már négymiflllió forint a termelőszövetkezet vagyona. Létre hoztak a községi tanáccsal közösen egy belvízrendező társulást, megjavítják a földeket, bevezetik az öntözéses gazdálkodást, már azt is tervezik, hogy jövőre még a kukoricát is locsolják. Kétszázhúsz holdon rizstelepet létesítenek, s építkeznek rendületlenül.

Ahogy elnézem itt a brigádvezetőket, kezükben ceruzával és terveiket hallgatom, arra gondolok, hogy ha Méhkeréken tépyleg úgy dolgoznak, mint ahogyan tervezik, akkor valóban igazi milliomosok lesznek.

és készülünk a tavaszi szemlére. Irodalmi, néprajzi, kézimunka szakkört hoztak létre. Ismeretterjesztő előadásokat minden héten tartanak. A faluban megalakult a népművelődési tanács is, amelyik irányítja a falu népművelési munkáját.

Művelődik a falu, ezt bizonyítják azok az adatok is, hogy évente körülbelül 35—40-en vásárolnak rádiót. Újság annyi jár a községbe, hogy bizony nagyobb község is megirigyelhetné ezt az eredményt.

Méhkerék kis falu, lenn a délkeleti határszélen, de lassan átalakul. Mindenki tesz hozzá egy kicsit és az építőkockákból majd kialakul egy új falu, a szocialista Méhkerék.

Legenda az asszonyszöktetésről

Még nem is jártam Méhkeréken, mikor már hallottam, hogy ott nagy díváit az asszonyszöktetés.

— Asszonyszöktetés? — Húzza fel mindenki a szemöldökét, aki hallja.

— Régen volt az, ma már nem is divat

— válaszolják. A beszélgetés során a- zért megoldódnak a nyelvek, s elmesélik, hogy bizony Méhkeréken az elmúlt századokban a nyomor kényszerítette népszokássá az asszon yszökte- tést. Ahogy elvitte a nyomort az új Idők szele, úgy tűnt el és veszett ködbe és vált legendává az asszonyszok- tetés is Méhkeréken. Mint ahogy legendává vált máir az is, hogy régen, ha megdöglött egy tyúk a háznál, azt felakasztották egy fára a faluszélen, hogy vigye el az ördög a pestist és a kolerát. Ezen már a gyerekek is csak

Ahogy az óvodában az 52 kisgyerek építőkockából várat épít, úgy építi a falut saját munkájával a méhkeréki ember és terveikben és munkájukban már ott van az új, a lüktető jövő.

Dóczi Imre

A Békésszentandrási Ifjú Gárda Tsz tagjai a hét elején tartott közgyűlésükön negyvenöt új tagot vettek fel.

A tanácskozáson megvitatták az 1960. évi gazdálkodási tervet. Szó volt az újonnan belépettek közösbe vitt tulajdonának számba vételéről. Az öregek segítésére és a munkafegyelem megszilárdítására határozatot hoztak.

Szövetkezeti napok a gyulai

termelőszövetkezetekben

A párt városi végrehajtó bizottsága kezdeményezésére hetenként termelőszövetkezeti napokat rendeznek a szövetkezeti gazdaságokban.

A szövetkezeti napokon előadó, sok hangzanak el a nagyüzemi növénytermesztés, öntözés, erdő- telepítés, munkaegység-számolás, jövedelemosztás módszereiről, a jogszabályokról és hasonló kérdésekről. Filmvetítésekkel és más alkalommal öntevékeny színjátszó kultúrcsoportok műsorával teszik a napokat színessé.

Jelentés az orosházi vasútállomásról

Jó eredményt értek el tavaly az orosházi vasútállomás dolgozói. Munkájuk elismeréséül vezérigazgatói dicséretben is részesültek a vasutasnap alkalmából.

Az idén folytatni akarják a múlt évi sikeres munkát. Tavaly szinte valamennyi területen túlteljesítették a tervet. Decemberben a kocsitartózkodási időtervet 109, a kocsikihasználási tervet pedig 103 százalékra teljesítették. Kongresszusi vállalásuknak eleget tettek. Az őszi csúcs- forgalmat zavarmentesen bonyolították le. Az új év megkezdésekor elhatározták, hogy a kongresszusi verseny során mutatkozott lendületet folytatják és április 4-re, hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére ismét megszervezik a munkaversenyt.

Az állomás dolgozói valameny- nyien csatlakoztak a kezdeményezéshez és a Központi Bizottság javaslata, valamint a SZOT felhívása alapján a versenyt egész évre kiterjesztik. Ezzel is elő akarják segíteni a vállalatok, üzemek éves tervének teljesítését, illetve túlteljesítését.

Több százan vettek részt a csabacsüdi nyilvános pártnapokon

Hétfőn a községben, kedden a Dolgozók, a Kossuth, szerdán a Rákóczi és Búzakalász Termelőszövetkezetben tartott nyilvános pártnapot Sági elvtárs, néphadseregünk tisztje, a megyei pártbizottság megbízott előadója. Az előadáson csaknem háromszázan és a termelőszövetkezetekben is nagyszámú érdeklődő vett részt.

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

Az MSZMP Békés megyei Bizottságának lapja.

Felelős szerkesztő: Cserei Pál. Szerkesztőség: Békéscsaba, József A. u. 4., 1. em. Telefon: 22—96.

Kiadja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér ! Felelős kiadó: Lehoczky Mihály, Telefon: 10—21,

Békés megyei Nyomdaipari Vállalat Békéscsaba.

Felelős nyomdavezető: Kendra Györg Terjeszti a Magyar Posta, Előfizethető a postahivataloknál és kézbesítőknél.

Előfizetési díj i hóra U,— Pt,