Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-07 / 32. szám
I960, február 7., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG s Tíz éves a szakszervezeti munkásvédelmi felügyelet Pártunk kezdeményezésére a kormány 1950-ben a szakszervezetekre bízta a műink ásvédel- met. Ezzel a tőkés érdekeket szolgáló korábbi iparfelügyeletet felváltotta a szervezett dolgozók ér- dekvédéjjni munkája. Az elhanyagolt üzemek munkás- védelmi szempontból nem kis feladat elé állították a szakszervezeteket. Megkézdődött a múlt társadalomtól örökölt életveszélyes és egészségre káros munkahelyek rendbehozása, a korábbi hibák megszüntetése. E feladat eredményes megvalósítása több ezer ember tevékenységét igényelte. A munkásvédelmi felügyelői és a munkásvédelmi aktívahálózat közös összefogással, együttműködve a gazdasági vezetőkkel és biztonsági vezetőkkel és biztonsági megbízottakkal, netólátott a munkának. E feladat ellátásának megkönnyítésére elkészültek az iparági óvórendszabályok, majd az Általános Óvórendszabály. A munkások nevelésére munkásvédelmi plakátsorozatot hoztunk forgalomba. Felhasználtuk és felhasználjuk a neveléshez a fümeket is, amelyek szórakoztatva nevelik a munkásokat. Az elmúlt időszak alatt a partszervek is sokat segítettek ebben a munkában. A megyei pártbizottság például megtárgyalta megyénk munkásvédelmi helyzetét, az orosházi pártbizottság pedig értékelte a város üzemeinek munkásvédelmét. Az alapszervi vezetőségek is többször foglalkoztak ezzel a kérdéssel. így a Sar- kadi Cukorgyár pártszervezete rendszeresen számon kéri és segíti a munkásvédelemmel kapcsolatos határozatok végrehajtását. Megyénkben mintegy 2400 funkcionárius és aktíva fejt ki munkás- védelmi tevékenységet. E munka teljes értékelésére e cikk keretében nem térhetünk ki. Érzékeltetni kívánjuk azonban főbb vonalakban az eddigi munkát, hogy meghatározhassuk további feladatainkat. Bár sok eredményt értünk el, mégsem tettünk meg mindent, hogy a népgazdaságot, ugyanakkor magukat a munkásokat is károsan befolyásoló balesetek száma és emiatt a termelésből kiesett munkanapok száma csökkenjen. Ha megnézzük a megye baleseti statisztikáját az 1958-as és az 1959-es esztendő tükrében, azt látjuk, nem hogy javult volna, hanem romlott. Bár a halálos balesetek száma az 1958. évi kilenchez képest tavaly öt személyre csökkent, ugyanakkor tavalyelőtt 1472 személy 19 576 munkanap kieséssel szenvedett balesetet, 1959-ben pedig 1597 dolgozó 21146 munkanapot mulasztott balesetek miatt a termelésből. (Meg keU jegyeznem, hogy a közölt adatokban nem szerepelnek a DÁV, a MÁV, a Posta, a kisipari szövetkezetek és termelőszövetkezetek balesetei.) Ezek a számadatok dolgozó társainkért érzett felelősségünk tudatában elgondolkoztatóak. Mi! kellene tenni? — kérdezhetjük. Meg kellene mindenkinek értenie, hogy a dolgozókról való gondoskodás és a nevelés nem választható el a termeléstől. Ha pedig így van, akkor meg is kell tennünk mindent a balesetek megelőzésére. A SZOT elnöksége határozatot hozott, amely szerint ebbe a munkába széles körben be kell vonni a társadalmi aktívákat. Ez azonban elég nehezen bontakozik ki üzemeinkben, különösen a mezőgazdaságban nagy az elmaradás, ahol a közölt balesetek több mint egyharmada előfordult. Nem szorgalmazzák kielégítően a társadalmi munkásvédelmi hálózat kiépítését, maguk a szakszervezeti bizottságok sem foglalkoznak megfelelően ezzel a munkával. A munkásvédelmet pedig csak úgy lehet megjavítani, ha a munkások és vezetők közül minél többen aktívan tevékenykednek a törvényes rendeletek betartásáért. Ebben rendkívül sokat tehet a termelés valamennyi vezetője azzal is, hogy ki-tó a magla munka- területén dolgozótársaiért érzett felelősséggel úgy adja ki utasításait egy munkára, hogy előbb meggondolja, milyen eszközökkel és módon lehet azt biztonságosan, baleset nélkül megcsinálni. A másik igen fontos terület, a- hol a balesetek mintegy 25-30 százaléka történik, az anyagmozgatás. Ezért arra kell törekedni, hogy az amúgy is nehéz fizikai munkát igénylő anyagmozgatást ahol csak lehetséges, gépesítsék. Ez nemcsak megkönnyítené, veszélytelenebbé tenné ezt a munkát, hanem ugyanakkor jelentősen hozzájárulna a munkatermelékenység emeléséhez is. A két- egyházi Fürfa telepen például a három mázsás fatörzseket vállon viszik vagonokba. Hasonló a helyzet textilüzemeknél is, ahol nem egy helyütt a 80—100 kilogrammos ládákat kézzel mozgatják, vagy az építőiparban különböző előregyártott elemek szállításánál. Mindezt, közösen a gazdasági vezetőkkel, meg lehetne könnyíteni. I balesetek kivizsgálásával sem lehetünk megelégedve. Nem egy esetben, mint például a Me- zőhegyesi Állami Gazdaságban ki sem vizsgálják. A másik jelenség, 63 Jó jövedelmet biztosít a termelőszövetkezeteknek, a háztáji gazdaságoknak és egyéni termelőknek a* Állatforgalmi Vállalat sertéshizlalási és siildönevelési akciója! Részletes felvilágosítást a felvásárlók, a járási tórendeltségek és a központ adnak. Békeh megyei Állatforgalmi Vállalat Békéscsaba, Széch enyi u. 6. Tel: 10—34. amely szintén káros, hogy a megtörtént baleseteket csak formailag vizsgálják ki és gyakran az is előfordul, hogy azért elsősorban a munkást teszik felelőssé még akkor is, ha nem az ő hibájából fordult elő. Nem használják fel az emberek tóvámcsiságát sem. Pedig rendkívül hasznos lenne, ha mindegyik baleset tanulságát megbeszélnék a dolgozókkal, elmondanák, ki követett el mulasztást és felelőtlenséget. Van tehát még jócskán tennivaló, hogy a munkiásvédeJem valóban betöltse hivatását. S ebben mindenki tehet valamit, aki szereti dolgozótársait, mert hiszen a mi társadalmunkban a legfőbb érték az ember. Sokat kell még munkálkodnunk azért, hogy az újabb tíz esztendő a munkásvéde- lemben sokkal eredményesebb legyen az elmúltnál. Prókái Ferenc munkásvédelmi felügyelő Ismertették a nagykereskedelem 1960. évi feladatait Tausz János belkereskedelmi miniszter pénteken országos értekezleten ismertette a nagykereskedelem 1960. évi feladatait. Többek között elmondotta, hogy 1959- ben például 134 százalékkal több ipari eredetű fogyasztási cikk került a boltokba, mint 1955-ben. 1960-ban tovább jaivul a helyzet A nemrég jóváhagyott 1960. évi népgazdasági terv szerint az idén például kétszer annyi bútort, 50 százalékkal több drótfonatot, 10 százalékkal több konfekcióárut adnak el, mint amennyit a hároméves terv 1960-ra előirányzott. 1959- ben ötezer új cikket hozták forgalomba. Az idén ezt a választékot is tovább kell bővíteni, elsősorban a ruházati cikkeknél. Egyik legfontosabb feladat 1960- ban a nagykereskedelem és az ipar fokozott együttműködése. A miniszter beszámolóját vita követte. (MTI) /huü ifiqiyt Ismeretlen ismerősök Az az állomás közeledett, a- hol le akart szállni, mert készülődni kezdett. Először is az ölében levő kenyérmorzsát, ami e- lőbbi falatozáskor hullt oda, a tenyerébe seperte, papírt vett e- lő, belecsomagolta és zsebébe süllyesztette. Mások is készülődtek, sót már ki is vonultak csomagjaikkal a folyosóra. Ö még körülnézett, rendben hagyja-e maga után a fülkét, összeszedte és eltüntette az ülésen hagyott narancshéj- és sztaniol-hulladé- kokat, holott nem is ő szórta el. Papírt gyűrt össze s azzal letörölte a szemben levő ülésen hagyott lábnyomot, amit valaki „ott felejtett." Mindezt olyan megszokott természetességgel csinálta, hogy szinte fel sem tűnt és csak azután gondolkoztam el rajta, mikor ő már leszállt. Később sokfelé találkoztam a rendszerető ismeretlennel. Lehet, hogy nem éppen ő volt személyesen, de tetteikben annyira egyformák az ilyenek, akár az ikrek, nehéz őket megkülönböztetni egymástól. Az olvasó is bizonyára találkozott már velük. Mindenütt ott vannak, ahol igazán embernek kell lenni. Valahol szerencsétlenség történik, elsők a mentésben. Amikor panasszal fordulsz hozzájuk, legzsúfoltabb perceikből is áldoznak rád. Hellyel kínálnak, figyelmesen meghallgatnak és nincs nyugodt éjszakájuk, amíg a legrászorultabbon nem segítettek. Gondolkodásjnódjuknak ez természetes velejárója. Lakásigényléskor, gázpalack-kérésnél, beutalások esetén és minden olyan területen, ahol még nem vagyunk bőviben a lehetőségeknek, ezek az ismeretlen ismerősök előbb alaposan körülnéznek és csak akkor kémek, akkor igényelnek maguknak, amikor látják, hogy nálüknál rászorul- tabb már nem akad. Miként a kongresszuson Kádár elvtárs is mondta, az ilyen emberek addig nem érzik jól magukat, amíg más embertársuk gonddal-baj- jal küszködik. És ne gondolja az olvasó, hogy valamiféle aszkétáidról, különcökről, jámbor jótevőkről van szó. Egyáltalán nem. Határozott, bátor, tevékeny emberek ezek, akik nem engednek igazukból sehol, hiszen a talaj, melyen állnak, az új társadalom mind szilárdabb talaja. Nem holmi kihalófélben levő típust, hanem azokat képviselik, akik a legemberibb világot nemcsak áhítják, de építik is. Nem véletlen, hogy az önzők, könyöklők, törtetők magatartása ma oly igen feltűnő. Ugyanis mennél é- rettebb, szebb, gondozottabb a vetés, annál jobban kiütközik a gaz. És az emberek vetése egyre szebb, gazdagabb. Huszár Rezső Van már az 5 ezer csibének helye A kondorosi Magvető Termelőszövetkezetben eddig sok gondot okozott, hogy az ötezer csibéjüket hova helyezzék el. A napokban megoldódott a probléma: február 3-án a 2500 férőhelyes csibenevelőt műszakilag átvették, így az egyikben már el is helyezték a kis jószágokat. Az épületet a tsz brigádja részben saját erőből, részben beruházási hitelből építette. Új tagokkal gyarapodott az Endrődi Cipész Ktsz KISZ -szervezete Az Endrődi Cipész KTSZ szépen berendezett kid túrtermében nemrég ünnepi KISZ-taggyűlést tartottak. A gyűlésre nemcsak a fiatalok, de néhány szülő is eljött, olyanok, akik látni, hallani akarták, mivel foglalkoznak gyermekeik a KISZ-szervezeten belül. Az üdvözlő szavak után Török Sándor KISZ-titkár ismertette az alapszervezet első negyedévi tervét. Az oktatásról külön megmagyarázta, hogy mi a céljuk a politikai oktatással. Elmondotta, hogy milyen témakörökkel foglalkoznak az oktatási időszak a- latt. Az alapszervezet vezetőségének célja továbbá az is, hogy az oktatásha minél több szervezeten kívüli fiatalt bevonjanak. Török elvtárs beszélt a sportkör munkájáról és programjáról is. Megerősítik a kézilabda csapatot és egy asztalitenisz-csapatot szerveznek, mely már februárban házi bajnokságot rendez. Kulturális vonalon a kultúrbrigád munkájáról és célkitűzéseiről beszélt. Az ünnepi taggyűlésen ez a csoport kis műsorral kedveskedett a jelenlévőknek. A taggyűlés fénypontja az ú- jorman felvett fiatalok eskütétele volt, majd a 11 fiatalnak kiosztották a tagkönyveket. A taggyűlésen felszólalt Sárhegyi András, a ktsz elnöke is, aki ígérte, hogy a KISZ-fiataloknak továbbra is minden támogatást megadnak, hogy még jobban érezzék magukat a szövetkezetben. Az ünnepi taggyűlés után a fiatalok még sokáig együtt maradtak, vidám zene mellett táncoltak a késő éjszakai órákig. Sztanyik Károly Négyszáz rózsatövet ültetnek el Békéscsabán a Március 8 parkban Március 8 ünnepi pro gram jakiak előkészítését tárgyalta február 4-én Békéscsabán a városi nőtanács vérgehaj- tó bizottsága. A megbeszélésen 27 vezetőségi tag vett részt. Gyebnár János- né városi titkár ismertette az előkészítés eddigi eredményeit és közölte az asszonyokkal, hogy a város területén két előkészítő bizottság szervezi meg a Jókai Színházban és a téglagyár nagytermében megtartandó ünnepségeket. Az asszonyok vállalták, hogy a nemzetközi nőnap tiszteletére 400 rózsatövet ültetnek el a városi tanácstól kapott parkban, melyet Március 8-park- nak neveznek el. Termelőszövetkezeti tagoki Egyéni termelők! Az Allatforgalmi Vállalat kocatartási és süldőnevelési akciót indít, melynek keretében vemhes kocákra köthető szer ződés. A szaporulatból legalább 2 darab hizlalásra alkalmas. 40 —60 kg közötti súlyú süldőt kell leadni a fialástól számított 4—6 hónapon belül. Minden leszerződött igazoltan vemhes koca után 600.— forint előleget folyósít a vállalat, a szerződés alapján átvett süldőkért pedig a mindenkori szabadárnál 50 fillérrel többet A jelenlegi szerződéses árak: 40—60 kg tiszta fajú fehér hús süldő kg-ként 15,5i; 10—60 kg hús-, húsjellegű és mangalica kg-ként 14,50 Használja ki a kedvező lehetőségeket, s még ma kössön szerződést, mert a szabadpiac áralakulásának bizonytalanságával szemben a szerződéses síi(dőnevel és jó árat biztosít! Részletes felvilágosítást a vállalat kirendeltsé gei és a községi felvásárlók adnak ’ Békén megyei Allatforgalmi VáUulai 25 Békéscsaba. Telefon: 10—34.
