Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-27 / 49. szám

1960. február 27., szombat KÉPÚJSÁG 3 Tanácstagi beszámolók Eleken A községben a hét közepéig négy tanácstag számolt be és március 15-ig valamennyi kör­zetben megtörténnek a kisgyűlé- sek. A tanácstagok a termelőszö­vetkezetek fejlesztésének lehető­ségeivel foglalkoznak és a köz­ség fejlesztésére hívják fel vá­lasztóikat. Többek között az újtelepi hat­van személyes óvodát társadalmi munkával negyven gyermek el­helyezésére alkalmas teremmel bővítik. A szükséges anyagokat a tanács és a termelőszövetkezet biztosítja A Kiss Ernő utcai óvodát már előbb negyven férő­hellyel bővítették. A nőtanács kezdeményezésére az asszonyok kimeszelik és alkalmassá teszik a gyermekek befogadására. Eb­ben az óvodában 100 gyermek elhelyezését biztosítják. Az Építők Művelődési Otthona munkatervéből A békéscsabai Építők Művelő­dési Otthona már régebben meg­szervezte a gyermek-foglalkozá­sokat. Ebben az évben elhatároz­ták, hogy a foglalkozáson részt vevő gyermekeknek igazolványt adnak, valamint ingyen belépőt az Építők sportmérkőzéseire. A munkaterv szerint az eddigi fog­lalkozáson kívül múzeum- és üzemlátogatásokat is szerveznek. Májusban a gyulai várban egy­napos. a vizsgák után pedig a gyulai városerdőben vagy Gyo­pároson háromnapos sátortábort szerveznek. Ezenkívül megrende­zik a gyermeknyaraltatási a ta­valyi egy helyett két csoportban. Szovjet tudósok elismeréssel nyilatkoztak az új magyar állattenyésztési kísérletekről Magyar! András földművelés­ügyi miniszterhelyettes csütörtö­kön a Technika Házában a ma­gyar állattenyésztés legkiválóbb szakemberei előtt számolt be a Szovjetunióban tett látogatása tapasztalatairól. Elmondotta, hogy a szovjet tudósok nagy el­ismeréssel nyilatkoztak az új magyar állattenyésztési kísérle­tekről, így a magyarszürke és a kosztromai szarvasmarha, továb­bá a magyartarka és a kosztro­mai fajták keresztezésénél ta­pasztalt eredményekről, a tudo­mányos következtetésekről, vala­mint a keresztezések gazdasági hasznáról, a módszer szélesebb- körű alkalmazásának lehetőségei­ről. (MTI) Az ezüstkalászos tanfolyamok hírei A termelőszövetkezeti fejlesz­tés időszakában igen sok addig már megszervezett ezüstkalászos tanfolyamot újra kellett szervez­ni, vagy újakat beindítani. Most a számszerű fejlesztés befejezése után megyénk több községében a tanulni vágyó parasztok eredmé­nyesen láttak hozzá ezeknek a tanfolyamoknak az újjászervezé­séhez, beindításához s a tan­anyag elsajátításához. Dobozon például a Petőfi Termelőszövet­kezetben február 1-én kezdődött meg az oktatás. Hetenként öt al­kalommal tanulnak a tsz-parasz- tok, s így március közepéig be­fejezik tanulmányaikat. Hason­ló a helyzet Méhkeréken és még több községben. Jelenleg csak­nem 1100 tsz-paraszt tanul az é- süstkalászos tanfolyam első év­folyamán. A másodéves hallga- ók száma 550. A füzesgyarmati Aranykalász Termelőszövetke- ietben például 82 paraszt tanul ;ÍSŐ és A gádorosi tanács az új faluért LÉNYEGÉBEN | VAJON A TANÁCS | már egy év ________________ óta szocialista közsé g Gádoros. Amikor tavaly a Dózsa Termelőszövetkezet mellé megalakult a Petőfi Termelőszö­vetkezet, ezzel Gádoros földjének is több mint 80 százaléka nagy­üzemivé vált. Ez volt a kezdet, az első lépés. Az igazi szocialista gazdálkodást még ezután kell megteremteni. És ez jóval nehe­zebb, mint az átállás. Bizony még egy év után is van gond, ho­gyan lesz jobb, hogyan lesz hasz­nosabb a jövőt építeni. Ebben az évben, a múlt év eredményeként 35, illetve 37 forintot fizettek munkaegységenként a szövetkeze­tek. Jövőre mind a kettő többet akar adni az ideinél. Ennek fel­tétele természetesen az lesz, tud­nak-e majd többet termelni, job­ban gazdálkodni. Nem kis gondot okoznak az úgynevezett kétlakiak sem. Föld­jük itt van Gádoroson, ők ma­guk pedig városokban, az ország különböző részein dolgoznak. Föld tehát van, de a munkaerő kevés. Az elmúlt években sok fi­atal is elhagyta Gádorost. Ez is munkaerőhiányt hozott magával. Aztán az építkezések, a népmű­velési munkák újabb és újabb gondok elé állítják Gádoros veze­tőit. lakóit; mirtd­______ ezekben m it tud segíteni? Erre voltunk kíváncsiak, ezért kerestük fel Tóth Cs. Andrást, a tanács titká­rát. Bizony gyerekcipőben Járnak még ők is. Tudják ugyan, hogy mit kellene tenni, de az már több gondot okoz, hogy mit hogyan csináljanak, a tanácsi munkát ho­gyan formálják a megváltozott nagyüzemi gazdálkodáshoz. Nem­csak Gádoroson, másutt is gond ez. Később talán még szervezeti változtatást is hoz magával a megváltozott mezőgazdasági ter­melés. Gádoroson gondolkoznak már ezen. Nincsenek túlzott eredmé­nyek, hiszen kezdet kezdetén áll­nak ők is, keresik a módszereket nagyüzemi gazdálkodás segíté­séhez. Elgondolásaik azonban vannak, és van akarat is. Már a megalakulást sokban se­gítette a gádorosi tanács. A taná­csi dolgozók mentek, agitáltak, szerveztek a múlt évben, és mun­kájuk meghozta az eredményt. A Petőfi Termelőszövetkezetnek központi épületet kellett biztosi- j tani. A tanács elintézte, hogy egy i megszűnt község tanácsházát megkapják az új tsz-tagok. Vil­lanyt szereltettek fel a Petőfi- téeszeseknek, darálót, vizet adtak nekik. Ebben az évben 2800 négy­zetméter betonjárdát építenek, a- mivél ugyancsak a gádorosi tsz- tagokat segítik. Gondolkoznak az adóügyi csoport munkáján is. Most, hogy a gádorosi emberek majdnem valamennyien nagy­üzemben gazdálkodnak, kevesebb lett e csoport munkája. Persze önállóan ilyen tekintetben ők sem tudnak különösebbet tenni, de a munka jellegét úgy próbálják megváltoztatni, hogy az minél jobban megfeleljen az emberek­nek. LEGNAGYOBB GONDOT a népművelés okozza a gádorosi tanácsnak. Tudják: azzal, hogy a parasztok nagyüzemi gazdálko­dáshoz fogtak, gondolkodásuk még nem vált szocialistává. A tanácsnak igen nagy feladata, hogy az emberek gondolkodásét, tudatát mindinkább szocialistává fejlessze. E tekintetben is inkább még csak elgondolások vannak, mint kész tények. Azonban elin­dultak már az úton. Ebben az évben választottak egy kultúrta- nácsot, melynek tagjait termelő- szövetkezetekből és a tömegszer­vezetekből választották ki. Okos dolog, hogy valamennyi tömeg­szervezet és szövetkezet vezetőjét is meghívták e bizottságba, ép­pen azért, hogy ők is ismerjék azokat a feladatokat, amelyek a népművelés tekintetében a moz­galomban dolgozó emberekre há­rul; kát. Hétfőn például a szarvas­marha-tenyésztésről tartottak itt előadást. Rövidesen a meglévő keskenyfilmes vetítőgép mellé televíziót is vesznek. Mindezt örömmel veszik a gá­dorosi emberek. Vágynak ők a művelődésre, csak legyen, aki eh­hez hozzásegíti őket. Itt a könyv­tár is. Bár nem csekély könyve van, ebben az évben már érezték, hogy bővíteni kell a könyvállo­mányt. A titkár azt mondja: — Van érdeklődés az embereknél, csak legyen jó a szervezés! Nos. ebben a szervezésben töb­bet várnak a pedagógusoktól is. Bizony, itt még van mit tenni. Bár az egész falu már lényegé­ben egy dalt énekel, a pedagógu­sok némelykor bizony még kissé falsak a dalban. Nem tapsot, ha­nem segítséget várnak a gádorosi emberek és vezetők a nevelőktől. Tudásukra, tehetségükre nagyon nagy szüksége lenne Gádorosnak. Csak az kellene, hogy egy kicsit gyorsabban vegyék észre a ma­guk körül lüktető életet és állja­nak ők is a harsogó tömeg közé. majd sokkal gyorsabban 7GY. EGYÜTT SZERVEZTEK egy klubot Gá­doroson. Itt tartják a különböző ismeretter­jesztő előadásokat, szakelőadása­lépnek előre. Nem lehet másképp előrelépni, csak úgy, hogy az e- gész falu összefog, verekszik, tesz a falu szebb életéért. Varga Tibor Tapasztalatcserére jöttek Győr—Sopron megyéből a kereskedelmi élet vezetői Győr-Sopron megye három vá­rosából kereskedelmi osztályok vezetői és párttitkárok látogattak el megyénkbe. Csütörtökön Gyu­lán tartózkodtak és a párt, a ta­nács, valamint a kereskedelmi élet városi vezetőivel a szocialis­ta kereskedelem kialakításának helyi sajátosságairól beszélgettek. A hasznos tanácskozás után meg­tekintették a város üzlethálóza­tát és Gyula nevezetességeit. A vendégek elismerő véleményt mondottak és tapasztalatokkal gazdagon utaztak vissza szükebb hazájukba. 14 és fél napi fizetésnek megfelelő nyereségrészesedést kapnak A Mezőberényi Gépállomás az elmúlt évi tervét jóval 100 százalék felett teljesítette: 1959- ben több mint egymillió forint nyereséget értek el. A nyere­ségből a kilátások szerint a dol­gozók 14 és fél napi fizetésük­nek megfelelő részesedést kap­nak, amelyet március második felében fizetik ki a gépállomás dolgozóinak. Szép tervek megvalósítására készülnek az egy tsz-be tömörült újkígyásiak Az idei tavaszon újra kezdi az életét Újkígyós 1000-nél több parasztja. A községbeliek zöme egy-két hónappal ezelőtt lépett szövetkezetbe. így most itt a gaz­daság felépítésének szervezésénél tartanak. Ez bizony gonddal, tö­rődéssel, sokszor éjszakákba nyú­ló vitatkozásokkal jár: megismer­ni az új életet, annak törvényeit, az embereket, a földet; összeállí­tani a vetéstervei; úgy szervezni a gazdálkodást, hogy az az első évben is beváltsa a tagok remé­nyét. Az egész falu 10 ezer hold­dal egy tsz-ben van. Merész követelmény lett volna a tsz vezetőségétől, hogy néhány nap leforgása alatt kiismerje ma­gát az új helyzetben, noha párat­lan szorgalmukkal már eddig is sok mindent megcsináltak. ★ Igen: szorgalmas emberek laknak ebben a községben. S mintha már látnánk szorgosságu­kat az 550 hold cukorrépában, az 1700 hold kukoricában, a dohány, ban, a zöldségkertészetben, a 100 hold burgonyásban, a közös istál­lók építésénél, az állatállomány összehozásánál, amire ezekben a napokban sorra teszik az intéz­kedéseket. A földrendezést befejezték. A tagoktól ezekben a napokban ezer Lakodalmas népi játékot írt egy híres vőfély Nácsa János dévaványai föld­műves harminc éve már, hogy a Sárrét és a Körösvidék egyik leg­ismertebb vőfélye. Az ötvenegy é- ves embernek — saját szavaival élve —r végtelen szenvedélye a tár­saság szőrakoztatása-Tréfás rigmu­sainak többségét saját maga köl­ti, sok régi népdalt énekel, és ma­gafaragta hangszereken játszik. Nélküle nem történik a környéken szerzett dalos, táncos, zenés élmé­nyeit most Dévaványai lakodalmas címmel hangulatos népi játékban írta meg. ? Naesa János mondókáiból és dalaiból, zenéléséről a rádió is hangfelvételeket készített a napok­ban. S dalai között a Kodály Zol­tán által feldolgozott, az ország több vidékén is élő „Kityrákoty mese” című tréfás névdal érdekes helyi változatára találtak a rádió mázsa vetőburgonyát vásárolnak fel. A vetőburgonya csíráztatásá- ra már a helyiséget is előkészítet, ték. Tizenöt—tizenhat holdon ugyanis korai burgonyát termesz­tenek. A melegágyakban — több mint 200 ablak alatt — szépen fejlődnek a palánták. Bőven hoz­nak korai, késői zöldségfélét a község szomszédságában lévő Bé­késcsabára. A MÉK-kel a szállí­tási szerződést is megkötötték paprikára, (karfiolra, karalábéra, burgonyára. A kertészet területét kijelölték, s most már jöhet a ta­vasz. A tsz vezetősége aktívan szer­vezi a tavaszi munkákat. A ház­táji gazdaságból ezer süldőt sze­retnének felvásárolni. Ezeket hí­zóba állítják, s az év végéig el is adják. A kocaállományt ezerre növelik. Tizennyolcezer pecsenye- csirkét nevelnek fél. Selejt mar­hákat vásárolnak, ezeket szintén hízóba állítják. Az állaitférőhely- gondokon is könnyítenek. Százas tehénistállót, kétezres hizlaldát, százas fiaztatót, ugyanennyi ko­cának szállást építenek. Egy do­hánypajtát átalakítanak 100 férő. helyes tehénistállónak, a 700 pár lovat szintén átalakított épületek­ben helyezik el. Egy másik épü­letből korszerű „tojásgyárat” rendeznek be. Szép tervek. Ezeket egy szuszra el sem lehet mondani. De megvalósítani sem könnyű. Lépésről-lépésre a- zonban meg lehet. Egy kis segítség kell az újkígyósiaknak, máris ké­pesek a községnek az első évben új arcot adni. Megvan ehhez a nagy munkához a vezetőgárdá­juk, s egy pillanatig sem vitás: a falubeliek fáradozása eredmény­nyel jár. Persze a felsoroltakat nem lesz könnyű egy év alatt megcsinálni. Nem, mert itt egy­szerre jelentkezik a feladat a kö­vetelménnyel. Követelmény az, hogy az árutermelésből ne legyen kiesés. A feladat pedig ennek tel­jesítését megszervezni. Ha az ál­lattenyésztés fellendítésére. a kö­zös állatállomány kialakítására tereljük a szót, akkor a takar­mánybázist sem kerülhetjük el. Honnan is indul el Újkígyós? Ér­demes egy pillanatra megállni. A község határának mindössze 3 százalékán díszük lucerna. Hol van ez a 16 százalékhoz? Az idén éppen ezért nagyobb kiterjedésű területen telepítenek évelő pil­langósokat, s a szövetkezet igaz­gatósága és a tagság igen jó, bi­zakodó hangulata a biztosíték, hogy a jövőben a lucernatermesz­tést sem hanyagolják el úgy, mint ahogy eddig volt. Szénának erre az évre 200 holdon édes szudáni füvet termesztenek. Kétszáz hold­ba silókukorica kerül. Borsót, ta­vaszi árpát vetnek az 1700 hold kukorica mellé, hogy az állatok takarmányozásához a szükséges fehérje meglegyen. A tengernyi gond sűrűjében jó iránytűvel igazodnak az Arany­kalász Tsz vezetői. A tagság a szövetkezeti munkák előkészüle­teiben követi a vezetőséget, akik eddigi intézkedéseikkel az embe­rektől bizalmat nyertek. Dupsi Károly nagyobb lakodalom. «étefejßM mbetöltm zenei szakemberei, Új és régi termelőszövetkezetek ügyeimé!»; Biliárdasztalok javítását szakszerűen vállaljuk. Reszelővágó részlegünk használt reszelők újravágását szakszerűen végzi. Kováes és bognár részlegünk mindennemű javítási munkát vállal. Köteles részlegünk megrendelésre bá rmilyen kötélárut készít. Békési Járműgyártó ti tux. 3# - Békés, Szarvasi út 14. Telefon: 58.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom