Békés Megyei Népújság, 1960. február (5. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-24 / 46. szám

BÉKÉS MEGYEI H Ara: 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! i960, február 24, szerda MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA v. évfolyam, 4«. szám Hz építési és közlekedési osztály irányító tevékenységét- a megyében feltárt gás hasznosítását — a termelőszövetkezetek megszilárdítását vitatta meg a megyei tanács végrehajtó Megünnepelték a sikeres zárszámadást Nemrégiben közös vacsorán ün­Ä megyei tanács végrehajtó bi­zottsága tegnapi, keddi ülésén több figyelemre méltó papirendi pontot tárgyalt meg. A tanácsko­záson részt vett Klaukó Mátyás elvtárs, a párt megyei bizottságá­nak első titkára is. Arany Tóth Lajos elvtársnak, a megyei tanács végrehajtó bizott­sága elnökének megnyitója után az építési és közlekedési osztály vállalat irányító tevékenységéről szóló jelentést vitatták meg. A je­lentésből megállapítható, ez kü­lönben a tanácskozáson is kifeje­zésre jutott, hogy az osztály mun­kája és irányító tevékenysége so­kat javult. A végrehajtó bizott­ság elé terjesztett jelentés töb­bek között a Békés megyei Építő­ipari és Tatarozó Vállalat gépesí­tésének, műszaki fejlesztésének szorgalmazását sürgette, mert a megnagyobbodott feladatok ellá­tására ez feltétlenül indokolt. A vitában felszólalt Sinka Já­nos, az Építésügyi Minisztérium képviselője. Kérte, hogy az osztálv munkájában jobban érvényesítse az építés politikai elveket, tevé­kenységében kapjon nagyobb sze­repet a gazdaság-elemző munka. Az osztály jelentését az ülés rész­vevői elfogadták, határozati ja­vaslatait némi módosítással és ki­egészítésekkel jóváhagyták. Ezután a Kőolajipari Tröszt tá­jékoztató jelentését (amelyet ki­vonatosan lapunk vasárnapi szá­mában közöltünk) vitatták meg. Főként a gáz hasznosításáról e- sett a legtöbb szó és javaslat. A megyében feltárt kincs igen érté­kes, így jelentős forrása lehet a megye iparosítási programjának kiterjesztéséhez. Több új üzem létesülhetne a gázlelőhelyek kör­nyékén, például Orosházán. U- gyanakkor a meglevő üzemekben, valamint a háztartásokban való felhasználásra is kedvező lehető­ségekkel kecsegtet a megyében feltárt földgáz mennyisége. Eh­hez azonban arra lenne szükség, ezt többen elmondották, hogy a Budapestről vidékre telepítendő gyárakból, üzemekből a megyénk is kapjon. Lenne itt jövője az Ü- vegszigetelő Gyárnak, az eredeti­leg Pécsre tervezett Műszaki Por­celán Gyárnak, vagy például egy földgáz készülékeket gyártó ti­zemnek és más ipari létesítmé­nyeknek. Ehhez azonban a szak­minisztériumoknak jobban figye­lembe kellene venni megyénk megváltozott lehetőségeit. A tájékoztató jelentés alapján módosítják a megye távlati ipar- fejlesztési tervét. Remélhető, hogy Budapesten is felfigyelnek a me­gyében feltárt földgáz minél ész­szerűbb hasznosítására és ennek elősegítésére. A továbbiak során a mezőgaz­dasági osztály írásos jelentése a- lapján, a termelőszövetkezetek tervkészítésével, építkezési, mű­trágya- és vetőmag-igényeivel fog­lalkozott a végrehajtó bizottság. A v. b. tagjai megelégedéssel vet­ték tudomásul, hogy a tél folya­mán alakult 63 új termelőszövet­kezet közül eddig 59 kapta meg a Működési engedélyt. Az új terme­lőszövetkezetekben kissé vontatot­tan ugyan, de halad a tagok által bevitt állatállomány, felszerelés és az ősszel bevetett területek számbavétele. Hasonlóan halad a tavaszi vetőmag összegyűjtése is. A terményforgalmi vállalat rak­táraiban 25 vagon kölcsön vető­mag áll rendelkezésre. Megyénk termelőszövetkezetei az első fél­évben 20X4 vagon műtrágyát kap­nak, ebből 1292 vagon nitrogén, 592 vagon foszfor és 130 vagon kálisó. A Földművelésügyi Minisztéri­um jóváhagyta Békés megye ter­melőszövetkezeteinek ez évi be­ruházási tervét. Ezek szerint a megye tsz-ei 16 százférőhelyes magtárpadlásos szarvasmarha-is­tállót, 28 állandó jellegű növen- dékmarha-istállót, 38 téliesíthető 50 férőhelyes szerfás növendék­marha istállót, 140 húsz férőhe­lyes sertésfiaztatót, 25 állandó jel­legű süldőszállást, 22 kocaszállást építenek és 54 kutat ásnak az ál­latállomány vízszükségletének biztosítására. A végrehajtó bizottság helyesel­te a gyulai és a mezőkovácsházi A megye új termelőszövetkeze­teiben ezrével léptek olyan közép­parasztok, akik saját néhány holdjukon kiváló eredményeket értek el, de a nagyüzemi gazdál­kodásban nem volt jártasságuk. Az indulásnál tehát sok nehézség­gel kell megbirkózniuk. Ebben a munkában felmérhetetlenül sokat segítenek a több éves gyakorlat­tal rendelkező mezőgazdasági nagyüzemek. Medgyesegyházán például föl­dimogyorót termelő középparasz­tok alakították a 2200 holdas A- ranykalász Tsz-t. A tagság nagy probléma előtt állt: hogyan ké­szítsék el a tervet? A törengés- re azonban nem volt sok idő, mert már az első napokban ott voltak a Bánkúti Kísérleti Gazda­ság dolgozói. Veres József tudo­mányos kutató és munkatársa, Brezgó Pál segített a tervezésnél. Az 6 javaslatukra 350 holdon A tótkomlósi Alkotmány Ter­melőszövetkezetben az elmúlt év­ben mindenből bő termést takarí­tottak be. A jövedelmük jó ré­szét építkezésre, gépvásárlásra fordították: saját erőből és állami hitelből 2 millió forintot fordítot­tak erre a célra. Építettek többek között egy modern 102 férőhelyes tehénistállót, 200-as sertéshizlal­dát, villanymotorokat s egyéb fel­szerelést vásároltak. bizottsága járási tanácsok kezdeményezését, amelyek a termelőszövetkezeti brigádvezetők részére egyhetes tanfolyamot szerveztek. Ezután határozatot hozott arról, hogy megyénk területén mintegy 30 e- zer hold területet kell bevonni a 30 mázsás kukoricatermelési moz­galomba. A mozgalomban való részvételüket eddig 15 termelő­szövetkezet vezetői jelentették be. A végrehajtó bizottság engedélyt adott a csabacsüdi Dolgozók, a békéscsabai Petőfi és a mezőbe- rényi Petőfi Termelőszövetkezet­nek, hogy a régi épületekből szarvasmarha-istállókat és barom­fiólakat építsenek. Végezetül jóváhagyta a végre­hajtó bizottság 15 agráregyetemi, és mezőgazdasági technikumi vég­zettségű agronómus, valamint hat könyvelő szakember kihelyezését megyénk termelőszövetkezeteibe. Ezek a szakemberek a kihelyezé­süket jóváhagyó végrehajtó bizott­sági határozat után már a napok­ban el is foglalják helyüket azok­ban a termelőszövetkezetekben, amelyekbe ők kérték az elhelyezé­süket, nagyüzemi módszerekkel termel­nek földimogyorót, ami közepes termés esetén is négy millió fo­rintnál több jövedelmet ígér. El­mondták azt is, hogy csak a nagy­üzemi állattenyésztés biztosíthat­ja tartósan a magas jövedelmet s ennek megvalósításához a gazda­sági épülettel is hozzájárul. Ezen­kívül nemesített vetőmagot kap­nak hibrid kukoricából, pillangós takarmányból. Felajánlotta a kí­sérleti gazdaság azt is, hogy ta­vasszal műtrágyaszórógépekkel, univerzális traktorokkal is segíti az új tsz munkáját. A Körösi Állami Gazdaság 8 > vagon szénát és nagyobb mennyi­ségű silót adott a gyomai Új Élet Tsz-nek, a mezőhegyesi, felsőnyo­mási állami gazdaság és a sza- badkígyósi tangazdaság szintén gépekkel, vetőmaggal és szakta­nácsokkal segíti az új útra tért gazdákat. Az Alkotmány Termelőszövet­kezetben nemcsak a közös vagyon gyarapodott, hanem a tagság át­lagos évi jövedelme is 8367 forint­tal volt több, mint egy évvel az­előtt. Az Alkotmány Tsz jó ered­ményei is sokat segítettek abba, hogy Tótkomlós termelőszövetke­zeti község lett s az Alkotmány határa 4 ezer hold fölé emelke­dett, nepelték meg a körösladányi Zal­ka Máté Tsz tagjai az elmúlt évi gazdálkodást, a sikeres zárszám­adást. Az ízletes vacsora után, a jó bor mellett csakhamar jó han­gulat kerekedett és ropogós nóták­ra gyújtottak a tagok. Pedig nem osztottak sokat: munkaegységen­ként 24,38 forint jutott. Azonban a tsz tagjai sok munkaegységei teljesítettek. Például Baliga Jó­zsefnek és feleségének 1000, Fe­hér Károly fejőgulyásnak 870, Barna Ferencnek és családjának pedig 1895 munkaegysége gyűlt össze az elmúlt évben. A Barna család szorgalmáról nagy elisme­réssel beszélt az elnök, az elnök- helyettes és a főkönyvelő is. Bar­na Ferenc sertésgondozó egy­maga 575, a 24 éves Feri 514, a 18 éves Lajos, aki fogatos, 506, a 15 éves Zsófi pedig, aki pulykagon­dozó volt, 200 munkaegységet tél­— Mi a tervük, mire költik a jövedelmüket? — kérdeztük Bar­na Ferencnétől, miután kiszámol­tuk, hogy több mint 46 ezer fo­rint értéket vittek haza a tsz-ből. — Először is a fiúkat látjuk el ruhafélékkel, mert nősülni akar­Tizennégy éves kora éta szerzi a junasz iS£.“.'ztalatokat varjú Sándor Csak a megelégedett emberek tud­nak igy mulatni. nak. Aztán meg jól akarunk élni — hangzott a válasz. Békési János, a tsz elnöke fel- hívta figyelmünket a tsz juhászá­ra, Varjú Sándorra, aki harmad­magával gondozza a tsz ezer bir­gítség. — Van nekem két nagy fiam is — mondta Varjú Sándor —, de az egyik kovács, a másik meg fogatos a tsz-ben. Két kislányom még is­kolás, jól tanul mind a kettő és szeretném, hogy ha a felső isko­lák befejezésével hagynák abba a tanulást.., Aztán a juhokra terelődött a szó. Varjú Sándornak egy 400 da­rabból álló anyajuh-falkája van. Ezek most ellenek. S Varjú Sán­dor legalább 450 bárányt szeret­ne elválasztani tőlük. Visszatérve a munkaegységen­kénti osztalékra, azt kell monda- I ni, hogy többre is futotta volna a termelőszövetkezet kasszájából, hiszen több mint 8 millió forint az összvagyona, s két év alatti 1957. február 16 óta másfélmil­lió tisztavagyon-gyarapodást ér­tek el. A tsz tagjai azonban nem azon vannak, hogy minél többet osszanak széjjel, hanem azon, hogy gyarapodjon a közös va­gyon, s minél jobban megvessék a következő évek jövedelmének az alapját. Vetőmaggal, gépekkel segítik az új termelőszövetkezeteket megyénk állami gazdaságai Egy év alatt 8367 forinttal emelkedett a tótkomlósi Alkotmány Tsz tagjainak átlag j övedelme jcsitett. kaját. Először azt hittük, hogy az Az ez évi jó munkára koccint az öt tagú Barna család ö családjából került ki a-két se-

Next

/
Oldalképek
Tartalom