Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-15 / 12. szám

1980. január 15., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Ifjúsági munkacsapatok az élen az országos mezőgazdasági termelési: versenyben Biharugrán is új élet fakad Az 1959-es év elején a KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ elnöksége és a Földművelésügyi Minisztérium felhívása után mint­egy 2000 ifjú nevezett be a mező- gazdasági ifjúsági versenyekre. A benevezettek többsége a ver­seny alatt igyekezett becsületes munkával több termelést elérni. Az eredmény nem is maradt el, megyénk területén 19 csapat 91 000 forint jutalomban része­sült A versenyben a következő csa­patok értek el helyezést: A végegyházi Szabadság Tsz if­júsági brigádja hibridkukorica­termelésben holdanként 38,4 má­zsa átlagot ért el, májusi mor- zsoltba átszámítva. Ezzel első lett és 10 000 forint jutalomban részesült. A munkacsapat vezető­je Bognár István. A Mezőhegyesi Állami Gazda­ságban az ifjúsági brigád hibrid­kukorica-termelésben holdanként 52 mázsát termelt, májusi mor- zsoltba átszámítva. Ezzel az ál­lami gazdaságok között az I. he­lyezést érték el a fiatalok és 10 000 forint jutalomban részesül­tek. Munkacsapat-vezetőjük: Czut Péter. A sakadi Dózsa Termelőszövet­kezetben Guth Gábor munkacsa- >ata a silózási versenyben lett első a tsz-ek között és 5000 forint­tal jutalmazták. Második helyezést értek el az allami gazdaságok között: Raffai Margit, Barti Lajosné, Bállá József munkacsapatai a Mezőhegyesi Állami Gazdaságból, és a Töviskesi Állami Gazdaság KISZ-brigádja a kukoricatermelő versenyben. Psapatonként 5—5 ezer forint jutalomban részesül­tek. Ezenkívül Szabó Pál munka­csapata, a Felsőnyomási Állami Gazdaságban a hibridkukorica­vetőmag előállító versenyben ért el jó eredményt, melyért 5000 fo­rinttal jutalmazták. Harmadik helyezést ért el: a Hidasháti Állami Gazdaságból' a Dávid Vendelné, a Mezőhegye-' si Állami Gazdaságból Almási< József, a Nagykunsági Államig Gazdaságból Márki Józsefnél munkacsapata. Egyenként 2500— 2500 forint jutalomban részesül­tek. A termelőszövetkezetek silózá­si versenyében a kaszaperi Lenin Tsz Nagy András munkacsapata országosan II. helyet ért el, 2000 forint jutalommal. Az Állami Gazdaságok silózási versenyében Almás József Mező­hegyesi, Szabó Pál Felsőnyomási Állami Gazdaság munkacsapatai a II. helyezést érték el és 3—3 e- zer forint jutalmat kaptak. Daraki Sándor a Dévaványai Gyapjútermelő Vállalat, és Sán­dor János a Töviskesi Állami Gazdaság munkacsapatai érték el a III. helyezést. Csapatonként 2 2 ezer forint jutalmat kaptak. <( — gn úgy képzelem el a szö­A mezőgazdasági ifjúsági ver-1 ! vet keze tét — vesz egy cső kuko­senyekben megyénk fiataljai or­szágosan is kiemelkedő eredményt értek el. A megyék között a leg­több díjat Békés megyeiek hozták el. * Csaknem a tanácsházával szemben lakik Makra Géza 8 és fél holdas volt egyénileg gazdál­kodó. Igen, volt egyénileg gazdál­kodó, mert hétfőn reggel ötöd­magával elment a tanácsházára és ő is aláírta a belépési nyilat­kozatot. Csatlakozott ahhoz a 65 biharugrai emberhez, akik a múlt hét szombatján Kossuth néven megalakították a község első ter­melőszövetkezetét. Makra bácsit a lakásán talál­tuk. Kukoricát morzsolt. Nem volt egyedül. Kiss Ferenc 20 holdas, szintén volt egyénileg gazdálko­dóval és még egy másik emberrel beszélgetett. Hármasban hányták- vetették meg: helyesen döntöttek- e? 9)é A házigazda tenyerében egymás után váltak le a csutká­ról a kövér szemek, mintha az élet hosszú évei a maguk gond­jaival, bajaival peregtek volna... A jövőről esett szó. ricát a kezébe Makra bácsi —, hogy ott mindannyian egyért dol­gozunk. Ez az egy pedig nem más, mint többet termeim. A múltko­riban sorolta a fiam — 6 most Karakó Imre J sorőr a halgazdaságban —, hogy Legújabb tsz-kozségünk: Mezőberény Az elmúlt nyolc nap alatt tö negesen léptek be a termelőszö­vetkezetekbe a mezőberényi dolgozó parasztok is. Január 13-án estig 1109-re szaporodott az új belépők száma, akik 5696 holddal növelték a meglevő öt termelőszövetkezet földterületét. A község­ben két tszcs is működik, de minikét tszcs elnöke — Erdei József és Lestyán András — belépett ni ár az Aranykalász, illetve a Pető­fi Tsz-be. Valószínű, hogy a tszcs tagjai követik példájukat. Január 13-án estig a mezőberényi határ szántóterületének több mint nyolcvan százaléka termelőszövetkezeti gazdálkodásba került s a községbe vezető utakon hamarosan friss táblák jelzik: Mezőberény termelőszövetkezeti község. A helyi és a vidéki népne­velők, akik eddig fáradhatatlanul látogatták a mezőberényi dolgo­zó parasztokat, még most sem tértek pihenőre. Tegnap, január 14- én az ötöidik kerületben lakó dolgozó parasztokat keresték fel, ahol még egyszer sem jártak. ban, hetekben a pártvezetőségi tagok és brigádvezetők részére külön tanfolyamokat szerveznek a nagyüzemi gazdálkodásról és a tsz belső életének kérdéseiről. Február első felében a tsz-el- nököiket, főmezőgazdászokat ta­pasztalatcserére küldik a Mező­hegyesi Allami Gazdaságba, mely megyei viszonylatban, de orszá­gosan is egyike a legjobban meg­szervezett gazdaságoknak. A megszilárdításhoz tartoznak a szociális feladatok is. A tsz-ek- be sok idős ember, asszony is belépett, a róluk való gondoskodás közügy. A tervek szerint azonnal megalakulnak mindenütt a szoci­ális bizottságok, amelyek á tö­megszervezetekkel és nő tan ács­csal, azok részvételével felmérik az idős tsz-tagok helyzetét, és meghatározzák a gondoskodás módjait. Csak egyet említsünk: Gyulaváriban ötszázan vannak ilyen idő6 tsz-tagok. Az anyagi­akkal való segítésük mellett időn­ként csoportosan is beszélgetnek velük problémáikról, és tervezik, hogy műsoros esteket is rendez­nek részükre. gokban az egyéni gazdasághoz ké­pest ne csökkenjen. Máris van­nak olyan pesszimista hangok, hogy ez évben nem növekedik majd az árutermelés az új tsz- községekben, mert a parasztság­nak tele van még a zsebe, esnem dolgozik majd úgy a közös gaz­daságban, mint egyéni korában. A családtagok pedig, akik az e- gyéniben szakadásig dolgoztak, nem mennek majd el a közösbe dolgozni, várják a jobblétet azok­tól, akik a családból beléptek. A parasztság iránti bizalmon és a politikai, gazdasági szervező munkán múlik, hogy ez ne kö­vetkezzen be — hangsúlyozták az elvtársak. A községekben felmérik, hogy az előző évben milyen mennyisé­gű árut adtak az államnak, a fo­gyasztóknak, úgy állítják össze a terveket, úgy végzik a fel­világosító és a gazdasági munká­kat, hogy ez évben ne csökken­jen, hanem növekedjen az áru­termelés mindenütt. szűrhetünk; a gyulai járásban a járási megszilárdítási bizottság rengeteg feladatot kapott. A kö­vetkező napokban hasonló bi­zottságok alakulnak meg a köz­ségekben. Ahhoz azonban, hogy a termelőszövetkezetek megszilár­dításának óriási feladatát minde­nütt becsülettel elvégezzük, nem elég az egyes bizottságok és álla­mi szerveink munkája, szükség van emellett annak a lelkes gár­dának a tevékenységére, amelyek az elmúlt hónapokban olyan szí­vósan és áldozatot nem kímélve segítették a parasztságot félvilá­gosító szóval és meleg emberség­gel. Szükség van a tapasztalt ál­lami gazdaságok segítségére, és minden olyan ember segítségére, akinek valami köze is van a me­zőgazdasághoz. E tudósításban csupán ízelítőt adtunk e munka nagyságáról és széles köréről, bo­nyolultságáról, mely szemlélteti, hogy a megszilárdítás széleskörű és állandó feladat, nagy erőt kö­vetel valamennyiünktől. Jól Üj helyzet állott elő az óvo­da- és napköziel­látás terén. Ennek a helyzetnek a felmérése is szükséges. A helyi lehetőségek maximális kihaszná­lása mellett állami és társadalmi segítséggel oldják majd meg az igényeik kielégítését. Mindezek megvalósulásához szükséges az is, hogy a paraszt­ság aktivitása a közöß gazdasá­jegyezte meg ennél a ____kérdésnél Zalai élvtárs; a zon nem vitatkozunk, hogy ke­vesebb lehet, csak azon lehet vi­tatkozni, hogyan lesz több az áru, mint előbb volt Szóltak még a gépállomásokról, a traktorosokról és több fontos kérdésrőli, mélyekről nem írha­tunk egyetlen tudósítás kereté­ben. Annyit azonban már a megszi- lárdítási bizottság első ülésén ta­nulságként és tapasztalatként le­iig úgy dolgozunk, ahogyan ___________az elmúlt hónapok­ban, akkor hazánk felszabadulá­sának évfordulóján, április 4-én, büszkén ünnepelhetünk. Üjabb tettek hirdetik felszabadult né­pünk nagyszerű erejét. E gondo­latokat plántálták belém ott, a- zon az értekezleten, amint meg- fontolan tervezgettek, tanácskoz­tak, és én látni véltem mögöttük munkába feszülve, tettre készen az egész iárás minden igaz embe­rét. ' B od a Zoltán tavaly holdanként 7 mázsa halat halásztak le. Emlékszem, Kor- chusz Zoltán, a tógazdaság volt tu­lajdonosa idején a legjobb évek­ben sem volt itt ennyi a hal. Hej, ha megtudná, hogy a fiamék mennyire vitték, biztosan eljönne megfundálni, hogyan csinálják! — mondja, s ajka mosolyra hú­zódik. — Tényleg?! — szólalt meg cso­dálkozva a langyos kemence mel­lett bőrkabátban ülő Kiss bácsi, akinek fürge mozdulataiból senki sem mondaná meg, hogy 69 esz­tendős. — Igen — erősítette meg elő­ző kijelentésemet amaz. — Azután hova lett az a sok hal? — kérdezte az öreg. — Ha kétszer annyi lenne, ak­kor is elfogyna — szólt közbe a harmadik. — El ám — veszi át a szót Makra Géza —, manapság min­denből több kell, mint régen. Nő­nek az igények. A szoba berendezésén, Makráék ruháin is látszik ez. A világvevő rádió, a zománcozott tűzhely meg a menyük finom-anyagú pongyo­lája is tanúskodik erről. — En látom, mi megy végbe az országban — folytatja Makra Gé­za. — Néhány napja jöttem hasa Pestről. Alig ismertem rá, úgy megszépült. Hát miért ne szépül­ne meg Biharugra is? A régi Pest­ből, a nyomorból, az üres talics­kát toló munkanélküliekből sem­mit, senkit sem láttam — eleve­nedik meg egy egész történelmi korszak beszéde nyomán. — Ez most már a mi történelmünk. — Szavai nyomán a kis szobá­ba beoson a jövő. A termőföld szerelmesei mór tervezgetnek, pe­dig még közgyűlésen sem voltak. Az új életről beszélnek. Igen, az újról, amely életükben és ebben a faluban most bontogatja szár­nyait. — Ismerem az ugrai határt, mint a tenyerem — húzza le ke­zéről a kukoricafej tőt Makra bá­csi. — Tudom, hogy hol lehetne egy 2—300 holdas halastavat csi­nálni. Éppen egy éve mondtam ezt a halgazdaság igazgatójának, aki azt válaszolta, ha lesz tsz, akkor lesz halastó is. Most ké­szülök hozzá, hogy megmutassam neki is azt a darab földet, amit halastónak szánnék. Különben a fiamtól üzent, amikor megtudta, hogy tsz-be léptem: menjek, mu­tassam meg, s ha a terület meg­felel, garantálja, elkészül a tsz halastava. Azután meg itt van ez a sok legelő, birkával kellene I hasznosítani... Rizst is termelhet* ' nénk... A kemence mellett ülők, I igent intettek. Kiss bácsi megszó­Ilalt: [ — Szép tervek, csak valóra kell váltanunk. Ügy lenne jó, ha a munkában nem lenne vita. Az kellene, hogy mindenki egy szív­vel, lélekkel a szövetkezetnek ad. ná magát... Sokra vinnénk, elhi­szitek? Én idős ember vagyok, de ott leszek, ahol szükség lesz rám. Egyéni gazda koromban is jól dol­goztam, de most, amikor minden­ki mellettünk áll, segít bennün­ket!... A ház ablakából jól látni a ta­nácsháza kapuját. Emberek siet­nek oda, kezükben öeszecsavart papírlapok. Mosolyognak. — Már 150-en írták alá — hal- lik az ablakon át. Igen, már ennyien csatlakoztak D. Kiss Andrásékhoz, akik Kos­suth néven szombaton új terme­lőszövetkezetet alakítottak és a- zokhoz az emberekhez, akik a község másik két részében az új élet kezdését már nemcsak latol- pariák, hanem tesznek is érte. ^ Az emberek vidámak, mint aiiogy Makra Géza és Kiss Ferenc is az. Ezt látva, a fagyos télben tavaszi kép rajzolódik az ember szeme elé: azokról a szorgalmas parasztokról, akik az új élet haj­nalán bizakodnak abban, hogy a szövetkezetben megtalálják szá­mításukat. Dupsi Károly Eredményesen zárták az elmúlt esztendőt Jól sikerült az elmúlt év a Mezőhegyesi Kendergyórban. Az üzem munkásai az éves tervet 101,6 százalékra teljesítették. Munkájuk eredményességét nö­veli az is, hogy exporttervüknek is száz százalékig eleget tettek, összesen 2500 vagon terméket küldtek Belgiumba, Hollandiá­ba, Franciaországba, Angliába, Ausztriába, Nyugat-Németország- ba és Argentínába. Az idén a tavalyinál ötven százalékkal na­gyobb exporttervet kaptak, ami­nek a tavalyihoz hasonlóan ele­get akarnak tenni. A szép eredmények elérésében sokat segített az egész éven át folytatott munkaverseny. A kongresszusi verseny lezárása után a legjobbak között mint­egy hétezer forint értékű tárgy- jutalmat osztottak ki. A napok­ban megkezdődött a gyárban a textilutalványok szétosztása is, amelyekre egyenként ezer forint értékű textilféleséget vásárolhat­nak a munkások. Fontos közlemény f A TERMELŐSZÖVETKEZETEK, TSZ-TAGOK ÉS EGYEN! TERMELŐK JÖVEDELMÉT BIZTOSÍTJA AZ ÁLLATFORGALMI VÁLLALAT deUédtUbfalcuti dbetot&déáed akcióéi RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁST A KÖZSÉGI FELVÁSÁRLÓK, A JÁRÁSI KIRENDELTSÉGEK ÉS A VÁLLALAT SZERZŐDÉSES OSZTÁLYA AD. Békés megyei Állatforgalmi Vállalat, Békéscsaba, Szécheny u. 6. Tel.: to-34

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom