Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-13 / 10. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG

1960. január 13., szerda

Az Erkel-emlékév eseményei Gyulán, a zeneköltő

szülővárosában

HÍREK

Az idei év november 7-én lesz Erkel Ferenc születésének 150. évfordulója. A jubileum alkalmából országszerte Erkel- emlékévet tartanak a nagy zeneszerző szülővárosa: Gyula kezdeményezésére. Gyulán, az új termelőszövetkezeti városban a

Hazafias Népfront, a tanács, a pátbizottságok és a tömegszervezetek segítségével készülnek a másfélszázados évfordulóra. Az emlékünnepség-sorozat január ' 19-án és 20-án megyei karnagyok és művészeti vezetők országos konferenciájával, valamint Erkel-emlékverseny- nyel kezdődik, neves énekesek és a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar szereplésével.

Június végén kétnapos „fel- szabadulási munkás-paraszt dalostalálkozót” rendeznek a Körös-menti városban, amelyen jelentős számú szakszervezeti énekkar is részt vesz, mert ugyanakkor megyei szakszervezeti napot is tartanak. Ekkor nyitják még az Erkel emlékvándorkiállítást s külföldi kórusok érkezésére is számítanak. A nyáron a Bánk bán és a HuPályázat:

Hogyan lőtt jóbarátom a könyv? címmel

Áss Állami Könyve terjesztő vállalat tájékoztatójának szerkesztősége hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára pályázatot hirdetett Hogyan lett jő barátom a könyv? címmel. A pályázóknak legfeljebb öt gépelt vagy olvasható kézírással írt oldalon kell választ adniok valamelyik kérdésre a következők közül: milyen könyvön, vagy élményen keresztül szerették meg az olvasást; milyen élmény vagy élmények hatására váltak rendszeres olvasolcka; milyen művekből, hogyan alakították ki saját könyvtárukat, vagy

nyadí László című Erkel-operá- kat mutatja be a város szabadtéri színpadán a debreceni és a' szegedi operatársulat.

Szeptember végén, a Buda-! pesten rendezésre kerülő nemzetközi zenei hét megnyitásával egy időben gyulai Erkel-napot tartanak; a város nagy szülötté-! re ünnepi tanácsülésen emlékeznek. szobrát megkoszorúz-; zák, felavatják az új zeneiskolát és zenepadagógus-találkozót rendeznek. Októberben a nemzetközi énekverseny győztesei hangversenyeznek a városban. Novemberben különvonatot in-! ditanak Budapestre a 150. születési évforduló operaházi díszelőadása alkalmából. Ezen a na-! pon Gyula város rendezésében koszorúzási ünnepséget tartaIdőjárásjelentés

Erősen felhős idő. országos havazások- kai. Időnként élénk északi, északkeleti •szél, hófúvások. Az erős hideg kissé gyengül. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz S—mínusz 11 fok között.

— Az év első felében 150 egész- • ségügyi filmet vetítenek megyénkben a vöröskereszt szerveretek. Ezenkívül az egészségügyi ! előadásokon is vetítenek filme- ’ket.

— 5500 fiatat nevezett be eddig [a KISZ „Ifjúság a szocializmu- •sért” próbákra megyénkben. A '.próbák feltételei: a társadalmi ’munkában váló részvétel, tanulás ■ és a sport és kulturális munkában való részvétel.

— A „Kormos ég” című színdarabbal készülnek a februári bemutatóra a Szarvasi Járási Művelődési Otthon felnőtt színjátszói.

nak Erkel Ferenc sírjánál, va-?A színdarabot Magácsi Gyula talamint kiosztják az Erkel és a Liszt-díjakat.

nár irányításával tanulják a színijátszók.

miként kívánják ezt felépíteni. A jeligés pályázatokat ez év március 15-ig \ lehet beküldeni a tájékoztató szerkesztőségéhez, (Budapest V.*, Deák Ferenc ' utca 15 szám) alá. A legjobb írások beküldői között tízezer forint értékű könyvvásárlási utalványt osztanak ki.

Kétszáznyolcvanmillió éves a Mecsek gránitja

SZVERDLOVSZK (TASZSZ) Az uráli geológusok most állítják össze a kelet- európai kőzetek korskáláját. Befejezték a magyarországi kőzetek és ásványok abszolút korának meghatározását. Az mali tudósok a kálium radioaktív bomlásán alapuló úgynevezett argon-módszert használták. A vizsgálat során legrégibbnek a Mecsek gránitja bizonyult, amelynek kora 260—280 millió év, akárcsak az uráli hegyeké. Magyarország legnagyobb mangánleJőhelyeinek (Úrkút) korát 160 millió évben határozták meg. (MTI)

Kezdetben vala a számolócédula-gyűjtés, magam is áldozatául estem 8—10 éves koromban. Később filmszínészek képeit gyűjtöttük, majd képeslapokat. „Cserebere fogadom, többet vissza nem adom...“

Ez a kis versike elmondása biztosíték volt arra, hogy nem lehet visszasírni az elcserélt értéket.

Miért mesélem el ezeket a gyermekkori élményeimet, amikben majdnem mindenkinek része volt? Mert az óév utolsó napján a csabai papír_ üzlet előtt nagy csoportosulásra leltem figyelmes. A tömeg még az úttestet is elállta s a Hunyadi térről kigördülő autóbusz hiába tül>1

Csere-here fogadom...*

költ, az ifjú sereg nem állt félre, a busznak kellett megállnia.

Bekukkantottam az ember-gyűrű közepébe, aholis egy csomó papírszalvéta-gyűjtő árulta az üzletből kihozott szalvétákat. Izgatott felnőttek, apukák és anyukák tolongták, hogy a tarka papírdarabokhoz hozzájussanak, mégpedig bor_ sós áron. A 10 fillért érő papírokért 50 fillért, sőt egy forintot is kértek, és kaptak az ijfú gyűjtők. A jelenetet látva, egy pillanatra felvillant előttem a budapesti Tőzsdepalota képe a háború előttről. „Adok!

Veszek! ötvenért! Százért!” Izzadó, üvöltő, kétségbeesett és boldog arcú pénzhajhászok arca idéződött fel a még hamvas arcú, de alkudozó, veszekedő kis kufárok láttán.

Nemrégiben olvastam egy pedagógus nyilatkozatát, melyben hasznosnak, nevelő hatásúnak tartja a gyűjtést, legyen az gyufacimke, szalvéta vagy bármi más, a bélyegről nem is szólva. E színes papírdarabkák fejlesztik az ízlést, rendre, tisztaságra nevelnek, s a külföldi országokkal történő csereberélés útján egyengetik a

világ ifjúságának barát, hozását.

Ez így igaz és így felfogva a dolgot, helyt és engedélyt kell adni az ifjúsági gyűjtőszenvedélyének. De az már nem hasznos időtöltés, hogy a gyerekek óraszámra á- csorognak az_ utcán és önmagukból kivetkőzve ordítoznak, árvereznek egy darab papírért.

Arról nem is szólva, hogy milyen szemétdomb keletkezik a „tőzsdések" távozása után az eldobott papírhulladékból. Szüntessük hát meg a szalvéta-tőzsdét, de maradjon meg a játék, a cserélés olyan „árfolyamán", ahogy a gyermekek kívánják.

HUSZAR ISTVANNÉ

— „Az elektromos áram élettani hatása” címmel január 13- án, ma délután 4 órakor előadást tart az építőipari dolgozóknak Békéscsabán a Tatarozó Vállalatnál Roszkos János tanár.

—i Állattenyésztési feladatokra és az állategészségügy költségeire ebben az évben csaknem 11 millió forintot fordítanak a városi és községi tanácsok.

— Brigád-munkával 5 községben vizsgálják felül a parasztifjúsággal való foglalkozást és az e- zekben a községekben működő KISZ-szervezetek munkáját a KISZ megyei bizottságának brigádjai.

— Vezetőségi ülést tartott az elmúlt héten a szarvasi nőtanács, ahol megbeszélték a nőnapi előkészületeket és a farsangi műsoros est programját. A vezetőségi ülésen az asszonyok többek között elhatározták, hogy segítik a tsz-agitációs munkát és maguk is jelentkeznek erre.

— 1500 fővel növelik a tagság létszámát megyénk vöröskereszt szervezetei az 1960-as év első felében. Zömmel háziasszonyokat és nyugdíjasokat akarnak bevonni az egészségügyi munkákba.

— Értesíti a TIT és a

KPVDSZ szabadakadémiája pszihológiai és pedagógiai hallgatóit, hogy „Az érzelmek szerepe az egyéni életében és a nevelésben” című előadást nem január 14-én, hanem január 21-én, csütörtökön tartják meg.

— Háziszappan bérfőzés egész éven át (lúgkövei, szódával). Zsiradékját szappanra azonnal becseréli vagy külön is kifőzi Varga szappanfőző, Orosháza, Dózsa Gy.

u. 24.

6788

Népművelés Sárréten

ii.

Búcsútól késztőig

Valaha, de különösen tizenöt évvel ezelőtt, s még inkább Kle- belsberg Kunó minisztersége idején divat volt Magyarországról úgy beszélni, mint kapuról, amely a nyugati kultúra és a keleti kultúra találkozásán épült, fel. Magyar kultúrfölényről szónokolni, amely jogot adott arra, hogy elnyomják a nemeztiségieket. De arról egyetlen statisztikai jelentésben sem olvashattunk, hogy vajon hány gyerek nem végezte ü a hat elemit, hányán maradiak analfabéták, és hány tehetséges parasztgyerek lett béres, nem pedig tanító.

A felszabadulás titán 15 évvel nem árt visszapillantanunk a megtett útra még Sárréten sem. Néhány évvel ezelőtt Békés megyében az volt a vélemény, hogy bizony a szeghalmi járás lemaradt a többi járás mögött, kevés gondot fordítottak a kulturális igények kielégítésére, az emberek nevelésére.

Vajon ma mi a helyzet, hogy irányítja a járási pártbizottság és járási tanács a népművelési munkát?

Ebben az évben a járási tanács is, a járási pártbizottság is tár- gyalta már az MSZMP művelődéspolitikai irányelvei alapján a járás távlati művelődési tervét. Magában véve már ez is amellett

szól és bizonyíték, hogy foglalkoznak művelődéspolitikai kérdésekkel. Nincs a járásban egyetlen olyan községi tanács sem, a- mely legalább negyedévenként ne tűzné programjába a művelődés helyzetét. Tanácsüléseken legalább évente egyszer szerepel. De egyszerű számadat is bizonyítja, hogy milyen gondot fordítanak a művelődéspolitikára. A járási tanács 1960. évre tervezett költség- vetése eléri a 29 millió forintot. A 29 millió forintból eddig a népművelés és az oktatás céljára elfogadtak 12 millió 199 ezer forintot. De ehhez az összeghez még hozzájön a községekben a községfejlesztési alapból' biztosított pénz is. És milyen nagy szó az is, hogy talán megyénk járásai közül egyetlen a szeghalmi járás, amelynek minden községe megszavazta könyvtára részére az évi ötezer forint támogatást. Nem az összeg nagysága a lényeges, hanem az, hogy tanácsaink erre is gondoltak és erre is áldoznak. Nem árt néhány számadatot elmondani arról sem, hogy a járás hét községe közül a közeljövőben községfejlesztési alapból talán a két legelmaradottabban 600—600 ezer forintos költséggel új művelődési otthont építenek az idén. Évek óta halljuk a panaszt Búcsúról, hogy megfelelő lehetőségek és adottságok nélkül nem lehet igazán jó népművelési munkát végezni. Valóban Bucsán is megérett a helyzet arra, hogy minden igénynek megfelelő művelődési otthont avathassanak. Kertészsziget új község, szép, új házak egész sora épült, és a járás legkisebb községe, mégis gondol arra, hogy községfejlesztési alapijából új művelődési otthont építsen.

Füzesgyarmaton egymillió forintos költséggel a régi korszerűtlen mozit szélesvásznúvá alakítják át, amihez a községi tanács százkilencvenezer forinttal járul hozzá.

Mondhatná valaki, hogy a népi- művelési munka nemcsak a költségvetések rubrikájában látszik meg. Valóban így van, de sokáig szemérmesen elhallgattuk azt, hogy bizony művelődési otthonaink anyagilag nem voltak ellátva. Ma sem mondhatjuk azt, hogy a helyzet valami rózsás. De azt viszont elmondhatjuk, és egyre több művelődési otthonunkról mondhatjuk el, hogy gazdaságvezetőik és igazgatóik megtanulnak gazdálkodni. Sokáig csak a bálák rendezését tartották kifizetőnek,, a szombat esti és vasárnap esti bálák voltak az elsők, mert ebből az összegből esetleg fent lehetett tartani egy-egy olyan szakkört, ami piénzt nem hozott a „konyhára”. Ma már nemcsak a bálák rendezése fontos, hanem megpiró- bálnafc tartalmas műsort is adni, így a látogatók száma nagymértékben megnövekedett. A járás legnagyobb művelődési otthonában, a szeghalmiban, ebben az évben piéldául ötvenezren voltak, vagyis Szeghalom tízezer lakója az elmúlt évben legalább ötször volt a művelődési otthonban, a csecsemőket is beleértve.

A járás művelődésügyi helyzetéről nem lehet anélkül beszélni, hogy ne említenénk meg a járási könyvtár munkáját. A járási könyvtárnak tizenöt önálló községi és letéti, fiókkönyvtára van. A beiratkozott tagok száma a járás területén eléri a háromezerkétszázat. Ez a szám magában- véve nem sok ugyan, de ismerve a falusi viszonyokat, ez azt jelenti, hogy körülbelül hárman olvasnak egy könyvet és a kölcsönzött kötetek száma az elmúlt évben elérte az ötvenezer piéldányt, és így mindjárt többet mondanak az előbbi számok.

A járás területén működő művelődési otthonok és könyvtárak között, mint az eddigi tapasztalatok bizonyítják, a kapcsolat jó. Több községben előfordul, hogy a művelődésiotthon-igazgató és a könyvtáros személye egy és u- gyanaz. (Nyilván itt a legköny- nyebb együttműködni.) A tapasztalatok azt is bizonyítják, hogy művelődési otthonaink nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy segítséget kérjenek a könyvtártól, ismeretterjesztési feladataik megvalósításához. Pedig a könyvtárosok bizonyára szívesen vállalkoznak könyvismertetésre, irodalmi estek tartására.

Szeghalmon járva volt alkalmam néhány falusi művelődési- otthon-igazgatóval személyesen is

beszélgetni. Elmondották gondjaikat, panaszaikat. Sok helyen találkozni még azzal, hogy más szerv tulajdonát képiezi a művelődési otthon, vagy más is bent van, s így bizony a művelődési otthon feladatát már kevésbé tudja betölteni. Például Vésztőn, a most művelődési otthonnak használt ház telekkönyvileg a KIOSZ tulajdonát képiezi. A KIOSZ szeretné azt újra székháznak használni s bizony sokszor az otthon igazgatójának kell harcolnia, hogy a művelődési otthon megmaradhasson. Néhány panasz elhangzott arról is, hogy ott, a- hol a Moziüzemi Vállalat tart filmvetítést, sokszor a művelődési otthonnak saját programját kell lemondania, hogy a filmvetítést megtartsák. De az is előfordul, mint piéldául Szeghalmon, hogy a filmszínház, amely hasonlíthatatlanul nagyobb befogadó- képességű, mint a művelődési otthon nagyterme, még a csütörtöki szünnapion sem engedi meg, hogy legalább a színházi előadást a művelődési otthon rendezze meg. Gondolom, ezen könnyű lenne segíteni. Hisz mindkét szerv egyazon célért dolgozik. És abban is biztosak vagyunk, hogy az együttműködést is meg lehet találni.

A járás művelődési otthonaiban folyó népművelési munkáról a járási tanács vb-elnökének az a véleménye — és ezt osztjuk mi is —. hogy megindult egy olyan egészséges folyamat, ami hasznos lesz Sárrét kulturális felemelke- '-■«éhez.

(Folytatjuk.)