Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-13 / 10. szám

BÉKÉS MEGYEI * * Világ proletárjai, egyesüljetek! mm. január is., szerda MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA v. évfolyam, 10. szám Tsz-község lett Sarkad és Kötegyán is Hétfőn 256 család lépett szövetkezetbe Mezöberényben ECksdivetleiiedve tették le a bél_ megyeniek a Békés megyei Nép­újság vasárnapi számált, miután hiába keresték községük nevét a felsorolt termelőszövetkezeti köz­ségek között. Igazuk van, hiszen a decemberi nagy megmozdulás kezdetén Bélimegyer másod italaik alakult ált termelöszö vetke zeti községgé Magyardombegyháza u- tón. Ezóta jó ütemben halad a földrendezés. A népnevelők még látogatják a néhány kívütmaradt egyénileg dolgozó parasztot, s en­nek hatására hétfőn is öten írták alá a belépési nyilatkozatot. Újság még az is Bélmegyeren. hogy az Ifjú Gárda Tsz egyesült a József Attila Tsz-szel, a tagok együttes elhatározása nyomán. Az egye­sülő két község mintegy ezerkét­száz hold földön gazdálkodik eb­ben az évben. A múlt hét folyamán különösen sokan lépteik be a mezökovácshá- zi járás termelőszövetkezeteibe, összesen 2130-am. Termelőszövet­kezeti község lett a mezőkováos- háai járás székhelye, Mezőkovács- háza is, ahol január 5-én és 6-án, vagyis két nap alatt 630 dolgozó paraszt lépett be a jól működő Új Alkotmány és az újonnan alakult Rákóczi Tsz-be. A nagy fejlődés közepette határozták el a Dózsa és az Űj Alkotmány Tsz tagjai, hogy egyesülnék s még összevon­tabb erővel igyekeznek minél na­gyobb jólétet teremteni, minél nagyabb terméseredményeket el­érni. Az elmúlt héten a gyulai járás­ban 1670, az orosházi járásban pe_ dig 1392 belépőt számoltak össze. Velük együtt január 4 és 10 kö­zött megyénkben 7363 dolgozó pa­raszt szakított a lcisparcellás gaz­dálkodással. Egy részük a múlt hét folyamán alakult tizenkét új tsz-be lépett. Hétfőn és kedden ismét több százan léptek a nagyüzemi gazdál­kodás útjára. A jól működő sau> kadi Lenin Tsz tagjainak példá­jára — akik azt a célt tűzték ma­guk elé, hogy egy pár éven belül eliérák a havi 3 ezer forint átlag- keresetet — szövetkezett Sarkad dolgozó parasztságának nagy­többsége is. Sarkadon már kirak­ták a községhez vezető főútvona­lakra a „Termelőszövetkezeti köz­ség” jelzőtáblákat. Szinte napok alatt 370-en léptek be 1700 hold földdel a népnevelők felvilágosí­tó, meggyőző munkájuk nyomán. A község hat termelőszövetkeze­tének összesen 13 500 hold föld­je van s most már'a tsz-elk tulaj­donát képezi a -község földterüle­tének 87 százaléka. Az újonnan bevitt és a régi termelőszövetke­zeti földek rendezését már meg is kezdte a földrendező bizottság. Az elmúlt hetekben több nép­nevelő végzett türelmes, felvilá­gosító és agiitációs munkát Köte- gyánban is. Ennek hatására szö­vetkezetbe lépett a község dolgo­zó parasztságának nagy többsége. Oh évi gondok Háromszázhuszonkilencen írtak J alá belépési nyilatkozatot, 2321' hold föUidel. Az utóbbi napokban , szinte csoportosan, hármasával, ‘ négyesével jelenitek meg a dolgo- < zó parasztok a tanácsházán, hogy j ott írják alá a belépési nyilatko- < zatot. Volt olyan nap, amikor 80- < atn fordultaik meg ebből a célból [ a tanácsházán. Természetesen, e- < zek a dolgozó parasztok sem ön- ( maguktól jöttek rá a nagyüzemi J gazdálkodás előnyeire, nem egy­könnyen mondták le a megszo-' kott kispancellás gazdálkodásról, i Elhatározásukat az egyre jobban 5 működő helyi Vörös Csillag Ter-J melőszövetkezet és azok a népne-, velők könnyítették meg, akik 1 többször felkeresték őket. Köte- ' gyámban egy új termelőszövetke­zet is alakult Üj Élet néven 33! taggal, 260 hold földön. Amint a fentiekből is látható, napról napra növekszik a közös gazdálkodás útjára lépő dolgozó parasztok száma, és szinte napról napra növekszik a termelőszövet­kezeti községek száma is. Hétfőn, január 11-én Mezöberényben is 256 család lépett 1350 hold föld­del az ottani Aranykalász. Petőfi, Üj Elet és Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetbe. A múlt hét fo­lyamán is 236 családfő írta alá a belépési nyilatkozatot 3198 hold földdel. Előreláthatólag sokan kö­vetik még Mezöberényben az ed­dig belépettek példáját, mert hi­szen a még egyénileg dolgozó pa­rasztok elhatározását megkönnyíti a népnevelők felvilágosító munká­ja és agitációja mellett a régi szövetkezetek jó gazdálkodása is. ^dituábi fatíádkcU Csak a fülnek hang­zik furcsán a januári halászat. Pedig ez az, méghozzá a javából. Két-három kilós pon­tyok ficánkolnak a kerítő hálóban, miköz­ben egyre jobban a teleltető sarkába húz­zák az értékes zsák­mányt. Taskó József, Liszkai Imre és Tóth Sándor, a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet üzemvezetője örül ennek, mert a Budapestre kért pontyszállítmányt né­hány órán belül útnak indíthatják. Kétszáznegyven hold halas tavi rizses-takarmányos vetés­forgóról majdnem 10 vagon halat halásztak le. A gondos mun­ka kimagasló „haltermést” eredményezett, s így lehetővé vált a párt VII. kongresszusára tett 292 780 forint felajánlás túl­teljesítése. Az a kis kollektíva, amely Szarvason új utakat kutat a szikes talajok eddigieknél is eredmé­nyesebb hasznosításá­ra, már az első évek­ben újabb tudomá­nyos vívmányokkal halmozta el a népgaz­daságot. Az intézethez tartozó igen silány mi­nőségű talajon épített halastavakban jól te­nyészik a hal. A 2—3 évig halastónak hasz­nált területbe növény kerül, s rekord termést ad benne a rizs, de a különböző ipari és ta­karmánynövény is. 'OOOO-OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOO-OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOJ Ilyenkor télvíz idején nyü- vik leginkább a lábbelit. A Szeg­halmi Cipész Ktsz vállaló rész­legénél a polcokon már el sem fér a sok javításra váró meg a javított cipő, gumicsizma. Gyak­ran nyílik az ajtó: hozzák a rosz- szat, viszik a jót. K. Nagy Ferenc, a szövetkezet elnöke, akit éppen itt találunk, ezzel meg is van elégedve. — Sok a javítani való. Négyen alig győzik csinálni. Naponta át­lag 40 pár cipőt javítanak. Ezt is szívesen megcsináljuk, különösen ilyenkor, év kezdetén, nagyon is jól jön. _ ? — Azért — magyarázta —, mert még nem kaptuk meg az új mun­kához az anyagot. Az első negyed­évben ugyanis a Budapesti Cipő- nagykereskedelmi Vállalatnak hatszáz pár női papucscipőt gyár­tunk. Ehhez várjuk az anyagot. Ahogy lehetett, segítettünk azon­ban magunkon. A földművesszö­vetkezetnek 150 pár női félcipőt készítünk. Talán közben megkap­juk az anyagot, hogy a megrende­lés termelését is megkezdhessük. Az újesztendei gondok már­is itt vannak a nyakunkon. Amennyire lehetséges, a ktsz ve­zetősége igyekszik munkához jut­tatni a tagságot. Ezért jön hát jól« mostanában a javítás. Persze,} nem jelenti ez azt, hogy majd, haj több lesz az munka, akkor nem < csinálják meg olyan szívesen,' mint ezekben a napokban. Van azonban a szövetkezetiek- nek egy másik gondjuk is. Sze­retnék, ha végre-valahára ez is rendeződne. Elmondták, hogy a Sztálin út 13-as számú épület, ahol jelenleg a vállaló- és a ja­vító-részleg, valamint az iroda székel, államosított ház. Már évek óta lakják az épületet. Szeretnék megvenni, hogy itt egy olyan üzemházat létesítsenek, ahol az • összes részleg helyet kaphatna. Tervüket — amint hallottuk — a KISZÖV is támogatná. A vétel a községi tanácson múlik. Kéré­sükre a múlt évben, november 30- án olyan választ kaptak, hogy; egyelőre az épület még nem el- • adó. majd később döntenek róla. ] PP A szövetkezetiek nagyon ’ szeretnék, ha sikerülne nyélbe üt- < ni a dolgot. Ügy vélik, a vételre} senki sem jogosultabb náluknál. j Magától értetődő, hogy türelmet-« lenül várják a számukra kedvező} döntést, amely — szerintük — aj szövetkezet fejlődését is előmoz- < dítaná. , V. : A nemzetközi nőnap megünnepléséről tanácskozott a megyei nőtanács Az óv első titkári értekezletére gyűltek össze tegnap, január 12- én Békéscsabán a nő tanácsok já­rási titkárai. Kerekes Pálné, a me­gyei nőtanács munkatársa beszá­molt az eddig végzett munkáról, az MSZMP megyei bizottságának segítségéről, melyet a nőtanács I munkájához adtak, majd ismer­tette a további feladatokat, külö­nös tekintettel a termelőszövetke­zeti mozgalom segítésére és az új termelőszövetkezetek megerő­sítésében a nőtanácsokra háruló feladatokra. Az értekezleten megbeszélték a Jól sikerült baráti találkozó és ajándékműsor a Kötöttárugyárban Mint előzetesen is közöltük, a Jókai Színház KISZ-szervezete ajándékmüsort adott hétfőn délben a Kötöttárugyár dolgozóinak. A korai tél beköszöntése miatt a zsúfolásig megtelt hideg terem­ben is forró hangulatot teremtett a KISZ-brigád, melynek részt­vevői: Romvári Gizi, Bállá Olga, Dénes Piroska, Várnagy Kati, Rajna Mihály, Rónaszéky András, Zeke László, Szabó László, va­lamint a műsort zongorával kitünően kísérő dr. Gippert Lászlóné. A gyár dolgozói sok szeretettel fogadták mind az egyórás ma- gasszinvonalú műsort, mind a műsor utáni baráti beszélgetést. A Kötöttárugyár párt- és KISZ-bizottságának véleménye, hogy a Jókai Színház KISZ-szervezeténe k fiatal művészei méltón képvi­selték a színházat, és az üzemrészek megtekintése utáni baráti beszélgetések is elmélyítették a színház és az üzem dolgozóinak kapcsolatát. A találkozó után kialakult általános vélemény az volt, hogy a Jókai Színház KISZ-szervezetének kezdeményezése jól sikerült, \ és kérik a fiatal művészeket, hogy máskor is látogassanak el üze- i műkbe, 1 nemzetközi nőnap előkészítését is. A nemzetközi nőnap előkészítésé, vei a megyei nőtanács a félévi, munifcatervben külön foglalkozik.' Fő cél, hogy a nők minden réte­gét bevonják a nemzetközi nőnap előkészítésébe és ezzel együtt a nőmozgalmi munkába is. Szó volt többek között a február végén megtartandó nemzetiségi nőtalál­kozóról is, melyet ugyancsak a nemzetközi nőnap alkalmából szerveznek meg. Elhatározták, hogy a megye minden nőtanácsa ismertető előadást tart a nemzet­közi nőnap történetéről, ugyanak­kor a Hazafias Népfronttal közö­sen békegyűléseket is tartanak. Már bizonyos, hogy Békéscsa­bán nagyszabású kiállítást rendez­nek a múzeummal közösen a szakkörökben készített anyagok­ból és a Koppenhágában április­ban megtartandó nemzetközi nő­gyűlésre elkészítet ajándékokból. Az értekezlet résztvevői helye­selték azt a tervet, hogy Békés­csabán Béke-teret létesítsenek, ahol rózsákat ültetnek el és a tér­nek „Március 8-tér” nevet sd- ják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom