Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-12 / 9. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NfcPÜJSAG 1960. január 12., kedd Hit kell tudni a gépjárműszavatossági biztosításról ? Mint ismeretes, 1959. július 1-töl kor­mányrendelet alapján minden belföldi rendszámmal ellátott személyi és szö­vetkezeti tulajdonban lévő gépjárműre kötelező a gépjárműszavatossági biz­tosítás. A gépjármű üzembentartója kártérítéssel tartozik a jármű üzemel­tetése következtében idegen szemé­lyekben vagy vagyontárgyakban oko­zott kárért. A gépjármüvek „veszélyes üzemek”. Ez az jelenti, hogy az üzená- bentartő térítéssel tartozik minden kárért, ami a gépjármű üzemeltetésé­vel kapcsolatban másokat ér, még ak­kor is, ha véletlen, ha mulasztás, vagy gondatlanság nem is terheli. A kormányrendelet értelmében a gépjármüszavatossági bizositás díját 1969. január 31-ig egy összegben kell befizetni. Ezzel kapcsolatban a követ­kező felvilágosítást adták az Állami Biztosító Főigazgatóságánál: A közeli napokban kapják kézhez a gépjárműtulajdonosok a díjfizetési fel­szólítást. A biztosítási díjat saját ér­dekükben január 31-ig fizessék be, mert a határidő eltelte után késedelmi kamatot számítanak fel, a közlekedés­rendészet pedig a hátralékos üzemben­tartó gépjárművét kitilthatja a forga­lomból. Sokan kérdezték, hogy autójukat, motorjukat nemcsak idegen szemé­lyekben, mások járművében, vagy egyéb vagyontárgyakban okozott kár esetére is lehet-e biztosítani? Lehet. Az AH ami Biztosító ilyen esetekre is biztosítást nyújt. Ennek díja motor­kor épároknál évi 30, gépkocsiknál 100 forint. A kombinált kedvezményes biz­tosítás így mintegy kiegészítője a kö­telező szavatossági biztosításnak. Ezt a rendszámnélküli kismotorok (Burva, Panni) tulajdonosai is igénybe vehetik. Ifiúsági találkozó Csorváson ,4 A parasztfiatalok részére talál- I szórakozásról, tanulási hjhetősé­kozót hívott össze Csorváson i gekről, az ifjúsági munk.abrigá-1 KISZ-szervezet. Január 8-án. pénteken este hét órakor mint­egy nyolcvan fiatal jött el a Vö­rös Október Termelőszövetkezet kultúrtermébe, ahol a találkozót tartották. Karakó Imre, a KISZ megyei bizottságának parasztifjú­sági felelőse tartott tájékoztatót a fiataloknak a termelőszövetkezeti gazdálkodás fölényéről, ezen be­lül a gépesítésről, a termésered­mények növekedéséről. Beszélt a fiatalok munkakörülményeiről is a termelőszövetkezeten belül, A dókról és a fiatalok munkaverse-1 nyéről is tájékoztatta a résztvevő-1 két. Szólt a KISZ-szerveZ;etek f feladatáról és pz, íAjüsá£Ln'S,í'fetés- f ről Y*. I Az előadás után a fiatalok még* sokáig maradtak együtt. Társas- < játékokat játszottak és a késő esti J órákig táncoltak. Elhatározták, < hogy ezentúl minden héten pén-< teken tártnak ilyen összejövetelt, J ahol előadást hallgatnak és szó­rakoznak is. A tanács felajánlotta, ] hogy ehhez helyiséget biztosít a] fiatalok részére. HÍREK I népművelési feladatokat tárgyalták Szarvason A Szarvasi Járási Tanács végrehajtó bizottsági ülésén január 8-án a járás népművelési munkáját tárgyalták meg. A beszámoló értékelte az eddigi munkát, majd a további feladatokat ismertet­te. A feladatok közül említésre méltó az a terv, hogy a tanya- központokban kulturális gócokat létesítenek. Itt hetenként egy­szer játék- és oktató filmeket akarnak vetíteni, ezenkívül isme­retierjesztő előadásokat is tartanak. Tervezik, hogy Szarvason a legjobb fotonokból foto-klubot létesítenek. A cél az, hogy művészi felvételeket készítsenek a foto-klub tagjai és ezekkel részt vegye­nek a KISZ felszabadulási seregszemlén. Időjérásjelentés Méhkeréki leányszöktetés Méhkerék község román anya­nyelvű lakói igen nagy nyomor­ban éltek a múltban. A távoli u- radalnakban — ahova munkára szerződtek — még a többi, mun­kásnál is kevesebb bért kaptak A paraszti virtus azonban itt is csak úgy élt az emberekben, mint másutt. Gyermekének mindenki szebb, gazdagabb életet, fényes lakodalmat szeretett volna bizto­sítani. Ezért tiltakoztak kézzel- lábbal a náluknál is jszegényebb sorsú menyasszony- '^vagy vőle­gény jelölt ellen. A méhkeréki fiatalok őszinte szerelme azonban felülkerekedett a kapzsiságon, szívük szerint vá­lasztották meg párjukat, nem színpadon... Január 21-én kezdődik a Sabin-féle oltás második részlet? A múlt év december 14- és 19-e között zajlott le a Sabiin-oiltiás el­ső része. A második oJtfcás január 21-én az ország egész területén megkezdődik. Ezúttal azokat a 3 hónaptól 14 éves korig terjedő korúakat olt­ják be, akik decemberben meg­kapták az első típus elleni vacci- nát. Felmerül a kérdés: mi törté­nik azokkal, akik betegség, vagy egyéb ok miatt decemberben nem részesülhettek oltásban. A meny­nyiben az oltást kizáró ok elmúlt, ezeket is be lehet és be kell olta­ni. Hasonlóképpen részt vesznek majd a februárban sorra kerülő harmadik oltáson is, az oltást pe­dig még a nyár előtt az időköz­ben oltásra kerülő 3 hónapos kort elérő gyermekekkel együtt kap­ják. (MTI) Erősen párás, hideg idő. Több he­lyen, elsősorban az ország északi és nyugati felében gyenge havazás. Mér- 4 sékelt szél. Legalacsonyabb éjszakai nyugodtak bele, hogy a vagyon h6mérséklet mínusz 11—mínusz 1Ä, miatt kényszerházasságot kösse-' X délkeleten mínusz 14. a hideg jeiie- nek. Az igaz szerelmen alapulódtól idő tovább tart. (MTI) házasságért való küzdelem hozta * _ A Balassi Művelődési Otthon divatba a leányszöktetést, ami fcé-{Balassa t4ncegyüttese még ebben sőbb szinte néphagyomány Jetit a hónapban kétórás önálló mú: Méhkeréken. Az első időkben a* a(j a Békéscsabai Jókai Szín- szegénysorsú vőlegény szöktette! házban meg a gazdagabb családból szdr-f . , . . . ,, . «, i x . , t *— »Az elektromos aram eletta­mazott szerelmet egyik rokona- + , _ ., M , hoz, s néhány hét múlva a szülőklm halasa címmel gyakorlati be- is beleegyeztek a házasságba. Ké-* mu‘ atóval egybekötött előadást sőbb olyan esetek is voltak, . tar‘ január 13-án, szerdán Békés- mikor a szülők beleegyezésével ^csa*>a,s az Építők Munkácsy Mi- történt a leányszöktetés, hogy 2—J**ály ‘Művelődési Otthonában 3 hét múlva egyszerű polgári ru-t K082*108 János tanár. hában kelhessen egybe az ifjú• — Kismamák iskoláját hét he­pár, mert fényes lakodalomra l lyen szervezte meg a megyében a nem volt pénzük, s ilyen körül-* vöröskereszt. A tanfolyamoknak menyek között már nem kellett*összesen 166 hallgatója van. menyasszonyi fátyol, drága ruha,* — „A népért éitek, harcoltak” címmel albumot jelentetett meg a Kossuth Könyvkiadó. A képek a magyar munkásmozgalom ki­váló harcosait ábrázojlák. Az al­bumokat eljuttatják a megye mű­velődési otthonaiba. — Vidám műsorral készül a farsangra a Szarvasi Nőtanács kultúrcsoportja. Többek között a Májusfa és Kocsonya Mihály Há­zassága című egyfelvonásos szín­darabokat és a Halál című víg­játékot mutatják be. Első fellé­pésük februárban lesz. — Nagyfeszültségű elosztóháló­zatot és transzformátort épitenek községfejlesztési alapból Vésztő községben. — Megkezdődött a Mezőhegyes és Békéscsaba között épülő kö­zépfeszültségű távvezeték építése, amely 6,5 millió forintba kerül. A sok szenvedést megért lakos- t ság megértőn vette tudomásul ezt f a szokást. Ma már termelőszövetkezetiJ község Méhkerék, a gazdagság és< .& szegénység nem játszik szere­pet a házasulandók életében, de] hogy feledésbe ne menjen ez azjdön, a szövetkezeti iszékházban. érdekes helyi szokás, színpadra* január 16-ától három napon ke- dolgozza Dúló György, a művelő- J resztül. A kiállításon aa ország dési otthon igazgatója. A darabot * különböző részeiből hoznak ga­ll méhkeréki fiatalok a /elszaba-1 lambokat, hogy ezáltal az érdek- dulás ünnepén mutatják be. Jlődők megismerjék a különböző Galambkiállítás Endrődön A Gyomai és Enörődi Galamb- tenyésztő Egyesület nagyszabású galambkiállítást reno'ez Endrő­és a tenyésztési eljárá­fajtákat sokat. A kiállítás legfőbb célja a hús­galambok bemutatása a közön­ségnek. A termelőszövetkezetek bemutatják ezen a kiállításon a legszebb tenyésztett kacsákat, libákat és egyéb baromfit. A legszebb állatok a kiállításon oklevelet és díjakat kapnak. Népművelés Sárréten i. Egy nap a szeghalmi művelődési otthonban Az elmúlt évben megjelent Irá­nyi Dezső tollából Békés megye ismertetése és útikönyve. Szeg­halomról a következőket írja: „Annonymus is említi -már (Zegvholnw). Értékes birtokáért a történelem folyamán sok földesúri per folyt. Gyula eleste után a tö­rök korban egy ideig még fenn­állott. Fontos szerepe volt hajdan vízimalmainak. Sok gondot oko­zott a vízszabályozás. Népe a Péró-felkelésben szerepel." Ma az újságíró talán egy kicsit csak azt veszd észre a Sárrét fővá­rosán, Szeghalmon, hogy a téli locs-pocsban nagy a sár, az em­berek megállnak az utcán, terefe­rélnek, aztán mennek dolgukra. A főtéren kőrakás, amott a kisvasúi állomása, s itt előttünk egy zöldre festett új épület, előtte két eső- áztatta fatábla s fenn a falon ki­írva: Művelődési Otthon. Két gyé­réit áll az ajtóiban. — Gyere be pirag-pon.gozm — szól a kisebbik. — Nem megyeit, majd csak ebéd után ... Bent az előcsarnokban a meg­kopott asztal ltörül nyolc-tíz gye­rek ping-pongütővel a kezében körbe szaladgál. Szünidő van, most még délelőtt is lehet ping­pongozni. így gyorsabban eltelik a* idő, délután már van mozi, van más szórakozás is. Tóth Elek VIII. osztályos tanuló gimnázium­ban akar majd tanulni. Endrődi Zoltán a gimnázium I/A osztályos tanulója, elektrotechnikusnak ké­szül. Győri Zoli tavaly végezte a VIII. osztályt, Pécsre készül ipa­ri tanulónak. — A művelődési otthon igazga­tóját nem láttátok? — öcsit? — Ügy hívják? — Nem ... Bapp Gyulának..: Bent az irodában négyen-öten beszélgetnek. Az igazgató tény­leg fiatalember, ismerik a köz­ségben, focista, Öcsinek szólítjáik. — Hogy telik egy napjuk? — kérdezem az igazgatótól. — Jöjjön, nézze végig a műve­lődési otthont... A társalgóban öten gyakorol­nak, vidám magyar nótát játsza­nak. Mohácsi Sándor, a prímás húsz éves. Járt Debrecenben is zeneiskolára, de cigarettázott és a sárréti szabadság után a városi ,, megkötöttség” nem volt kedvére való ... hazajött. — Szeretnék tovább tanulni, jó lenne Csabára menni. Mező Gyula a másik prímás. Ö is fialta! még. Tanulnak itt mindnyájan. Bodoczkd Naf'ali a bogos, s a legfiatalabb a Rajkó­zenekar Benjáminja: Jelező Sanyi cimbalmos. V Átmegyünk a nagytermen, a székek a fal mellett, mintha1 vár­nák, hogy valaki leüljön rájufe, A takarító néni éppen a szenesk armö- ból egy lapát szenet dob a halkan duruzsoló kályhába s a színpad­ról halk zongoraszó szűrődik a terembe. A két kis öltöző-szoba a szeghalmiak annyira szívéhez nőtt zeneiskolája. Két háromszor hiárom méteres szoba. Az egyikben zongora, a másikban kopott fekete tábla, 12 szék. Ez minden. S hatvan tanuló. Nagyon szerették volna, ha vala­melyik zeneiskola a megyéből se­gítségükre siet abban, hogy ők is önállóan taníthatnák a gyerekeket, így állami zeneiskolává fejlődhet­tek volna, kevesebb lenne a tan­díj, mert bizony így csak kevesen járhatnak. De gondot okoz az is, hogy aki ide jár, hogyan gyakorol­jon és hogyan tanuljon? A zene­iskola tanóra, dr. Asztali Miklósné visszaemlékezik arra, hogy bi­zony, mikor elkezd ték a zeneokta­tást, akkor egy kölcsön-zomgorá- jufc volt mindössze. Ma azért már van két zongora és hegedülni is tanulhatnak a kis szeghalmiak. Jó lenne még legolább két zongora — mondja dr. Asztalosné. A délután gyorsan elszalad és mikor este kígyóinak a lámpáik, az esti utcákon, a művelődési ott­hon előtt a sárga fényben fiatal lányok és fiúk igyekeznek a nagy­terembe. „Indul“ a tánciskola ... A terem közepén egy szürkeru­hás, ezüstös hajú tánctanár éppen magyaráz: — Vajon md is az a tánc? -- kérdezi a meglepett nebulókat. No nem kell megijedni, mert ő maga válaszol. — Nem olyan egyszerű dolog az, hogy a zenekar rázendít, s akkor mi összefogózva a kis­lánnyal már ropjuk is. Meg kell a-Jt tanulni. Minden az alaplépé­seken múlik ... Szfdor György, tánciskolái tanár 1S19. jariuár 30. óta tanítja itt a környék táncolni vágyó fiataljait. Ma már nagymamák hozzák az unokát hozzá, azok mondják: Ta­nár úr, tanítsa r.neg az unokámat táncolni, úgy mirií épgem ... Az előcsarnokban nébányan, a- kik kimaradtak a tánciskolából, a társalgó üvegablakán leSh®k be. Ott bent a színjátszó kör tagjai próbálnak. Mészáros Ferenc bá­csi már vagy harminc éve szíri- játszó, s úgy hozzátartozik ez a2 életéhez, mint másnak a napi egy pohár bor. Nyugdíjas, s a nyug­díja mellett a művelődési otthon­nak „pénzügyminisztere”. Tóth Elekné és Kovács Istvánná a szeghalmi banknál dolgoznak. A rendező Lacsny Zoltán pedagó­gus. Csehov Jubileum című da- rabjá tanulják. Az est meglepeté­se az, amikor a kultúrotthon­igazgató, vagy ahogy jobban is­merik, öcsi, titokzatosan azt mondja: Most pedig elmegyünk a pártházba. A pártház kivilágított ablakain át ütemes dobogás hal- ük ki. Egy néni megáll az ablak alatt, hallgatja egy darabig, az­tán megcsóválja a fejét. Tovább­megy. Benn a teremben vagy harmin­■W vannak. A dobogó előtt még a reggel látott rajkó-zenekar tag­jai éppen rázendítették a Csínom Palkó dallamára. (Kár, hogy a fe­kete betűkkel nem lehet érzékel­tetni!) Félkörben pedig sárrét: népviseletbe öltözött fiúk és lá­tótok táncolnak. A szeghalmiak talán erre az együttesre a leg­büszkébbek. Az együttes vezető­je Török Lajos. Jelenleg kisipa­ros. De 1952 óta állandóan a nép művelés munkájában segít. Volt már népnnűvelési ügyvezető. A táncegyüttes tagjai 15—19 évesek A kis Bu kovicz Erzsébet mosl VIII. osztályos. Válláig érő vilá- gosbarn-j hajával úgy forog a terem k-ozepén, mintha „világéle­tében” táncosnak készült volna. — Ki Lzólt neked, hogy el le­het ide jő tmi táncolni? — A ba -átnőm: Sándor Margit Az a zöld ruhás lány — mutat egy kislányra. Erzsi párja Vakarcs Imié már felnőtt. Komoly szak­mája van: cukrász segéd. Tavaly is járt az Együttesbe, de aztán az együttes 1 >1 megalakult, hol fel­oszlott. Most fogadkoznak, hogy komolyan készülnek a KISZ se­regszemlére. Azért is dolgoznak. Ugor István a táncegyüttes ve­zetője, egyúttal a művelődési ott­hon művészeti vezetője is, felál­lítja a párokat, int a zenekarnak, s a rajkók zenekara újra rákezd a Csínom Palkóra, s készül a sárréti táncegyüttes új műsora. Az igazgató halkan súgja: — így dolgozunk, így telik egy napunk. Dóczi Imre <folytatjukJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom