Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-12 / 9. szám

1960. januAr 18., kedd MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA v. évfolyam, s. szám BÉKÉS MEGYEI * Ara: 50 fillér * Világ proletárjai, egyesüljetek! W Feltartóztathatatlan menet A múlt hónap elején a tavaly tavaszihoz hasonlóan ismét ha­talmas szócsata kezdődött a nagyüzemi gazdálkodás hívei és az egyénileg dolgozó kis- és középparasztok között. A szócsata eddigi eredménye az, hogy azóta megyénk tíz községe (a lapunk vasár­napi számában közölt kilenc mellé hétfőn felzárkózott Tótkomlós is) s egy városa vált termelőszövetkezetivé. Azóta nincs olyan köz­ség, ahol ne léptek volna be a régi szövetkezetekbe, s számos o- lyan község is van, ahol új szövetkezet alakult, s ahol szövetke­zet van alakulóban, mint például Biharuigrán, Vésztőn, Gerendá­son. Ki tudja hányán követik még a tavaszi munkák megkezdé­séig a legutóbbi 4—5 hét alatt nagyüzembe lépett több mint tíz­ezer kis- és középparaszt példáját. Egészen biztosan sokan vá­lasztják a közös gazdálkodást ezután is. Nem jóslat ez, hanem a dolgozó parasztok hangulatából, érlelődő elhatározásukból követ­keztetett megállapítás. A múlt hónap elején még gyakran lehetett haliam olyan hangokat, hogy ha ia kormány nem hoz rendeletet, a- mely minden parasztot kötelez a tsz-be lépésre, akkor még vá­runk egy-két évig. Olyanok is hangoztatták ezt, akik azóta már beléptiek. Hazánkban sohasem jelenik meg olyan kor­mányrendelet, amely valakit is kötelezne ama, hogy a nagyüzemi gazdálkodás áljára lépjen, mégis tízezrével vá­lasztják a dolgozó parasztok a nagyüzemi gazdálkodás útját egy olyan íratlan törvény hatására, amelyet az élet, a haladás, a szo­cializmust építő országok több mint száznyolcvan millió szövetke­zeti parasztja, a józan ész, a holnapba- és a jövőbelátás léptetett hatályba. Ennek az íratlan törvénynek a hatására tömörült szö­vetkezetbe Somogy, Győr és Szolnok megye parasztsága, ennek a hatására menetel feltartóztathatatlanul megyénk dolgozó paraszt­sága is. Ez az íratlan törvény az egyszeregyen alapszik. Azon, hogy a nagyüzemben félannyi idővel és fáradsággal egyelőre más­félszer, később pedig kétszer annyit lehet termelni, mint a kisüzemben. Es néhány éven belül a jelenleginek feltétle­nül a dupláját kell termelni, mert annyit követel az élet, az em­beriség növekvő igénye. A termelSszövetkezetek veszik kézbe a külföldön is igen keresett primőráru termesztését Gyulán A gyulai primőr-kertészek korai friss zöldségei nemcsak hazánk különböző iparvidékein, de külföldön is igen kedveltek s Csehszlovákiába, Ausztriába, Németországba teherautókkal, repü­lővel évről évre nagyobb mennyiséget szállita- nak belőle. 1959-ben például csupán exportra hetven vagon friss árut termeltek, legtöbbet a különleges zamatú gyulai uborkából, paprikából, friss salátából és retekből. Gyulán egyébként évente 260—280 vagon friss zöldségei termelnek, aminek eddig jó részét a magánkertészek szállí­tották. A termelőszövetkezeti várossá fejlődött Gyu­lán a régi és az új termelőszövetkezetekbe szá­mos olyan országos hírű bolgárkertész lépett, mint Ocsai Péter, Szverle István, Möldován Já­nos, akik 250—300 melegágyi ablaküveget vittek magukkal. Az ő segítségükkel nagyüzemi pri­mőrkertészeteket rendeznek be a termelőszövet­alakitanak s fokozatosan kézbe veszik e jól jö­vedelmező zöldségkertészetet. A nagyüzemi pri­mőráru-termesztés előnye többek között, hogy nagyobb tételekben szállíthatnak külföldre és a hazai piacokra egyöntetű friss árut, ézenkívül a városból a magánkertészet udvaraiból kitelepít­hetik a melegágyakat a termelőszövetkezetek ker­tészeteibe s ezáltal frissebb, egészségesebb lesz a város levegője. A gyulai termelőszövetkezetek már ez évben több mint nyolcezer melegágyi ablak alatt ter­mesztenek friss zöldséget, egy év múltul pedig megsokszorozódik ez a szám. Az elmúlt hetekben alakult Aranykalász Termelőszövetkezetben pél­dául azonnal hozzákezdtek a melegágyak építé­séhez és az ablakok helyszínre való szállításához. A régebben gazdálkodó termelőszövetkezetek ker­tészeteiből hamarosan megkezdik a friss saláta és retek exportálását. Január 14-én összeül a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Moszkva (TASZSZ) Január 14- ón megnyílik a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsának ülése. A szö­vetségi tanács ülése délelőtt tíz órakor kezdődik a Kremliben, a Legfelsőbb Tanács üléstermében, a Nemzetiségi Tanács ülése u- gyamebben az időpontban nyílik meg a Kreml színháztermében. kezetek, dűlőnként primőrkertészeti brigádokat Tótkomlós a tizedik új termelőszövetkezeti község Mint megyénk több községében, Tótkomlóson is tömegével sza­kítottak a dolgozó parasztok a kisparcellás gazdálkodási formával s ebben az évben már a község földterületének nagy többségét kö­zös erővel termelőszövetkezetben művelik. Az elmúlt hetekben egy új termelőszövetkezet is alakult Tótkomlóson Béke néven. Ebbe és a méglevő régi szövetkezetekbe összesen 1087 család lépett be őt- ezerkétszáz hold földdel. Belépésükkel Tótkomlós lett a megyében nemrég alakult termelőszövetkezeti községek között a tizedik. A nagyüzemi gazdálkodásit sürgető Íratlan törvényt már régóta ismerik azok, akik most léptek be, ismerik azok is, akik ez­után szakítanak a kisparcellás gazdálkodással. Ismerték eddig is, de sokan nem tudták legyőzni önmagukban a régihez való ra­gaszkodást. nem tudtak lemondani a sok munkát, gondot és (kevesebb jót adó „enyém"-röl, , az egyre jobban gépesülő, egy­re kevesebb fáradsággal mind többet termelő „máénk:‘-ért. A dolgozó parasztok két gazdálkodási forma közti mezsgyén való ví­vódásának leküzdését megnehezítették és még ma is igyekeznek megnehezíteni a haladás kerékkötői, a szocializmus építésének el­lenségei. Ezek a felszabadulás ót a mindig vészt jósló madarak most azt híresztelik, hogy aki belép, annak lesöprik a padlását, ké­sőbb szövetkezetesítik istállóját, ólját, góréját, s ha mindenki belép, akkor az ország más részeibe is el kell menniük dolgozni, Új sxövethesset afahult Gerendáson Gerendáson az elmúlt hét pén­tekén támadt mozgolódás a dol­gozó parasztok között. Vasárnap estig hetvenhárom család lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Ezek közül negyvenhat család a már régóta jól gazdálkodó Petőfi Tsz-be, 18 család pedig a most alakult t?j Élet Tsz-be lépett. Tsz-be lépnek a mezőhegyes! középparasztok is A mezőhegyes! 84-es majori dolgozó parasztok közül a napok­ban tizenöten léptek be a helyi Törekvő Termelőszövetkezetbe. A belépettek közöt van a 15 holdas Ludányi Sándor, a 15 holdas Zsig- mond László, a 10 holdas Vas Bá­lint. A 15 új belépő 120 hold föld- I del növelte a Törekvő Tsz földte- I rületét. Nevetséges állítások ezek, csakúgy, mint amilyen nevetséges és hazug volt 1948-ban—49-ben az, hogy aki tsz-be lép, az a csajka-rendszert választja, őszintén szólva csak azért említettük meg a mostani nevetséges híreszteléseket, hogy megállapíthassuk: minél nagyobb a karaván, annál hangosabb a kutyaugatás. S most ugyancsak hatalmas karván indult el megyénkben is a ki­próbált szövetkezeti úton. Ezt a menetet nem tudta megállítani a végegyházi Déri János volt csendőr csaholása sem, hiszen Végegy­háza is termelőszövetkezeti községgé vált. Megmunkálni való föld van bőven Békés megyében, ezt tudja mindenki. Azt is tudják a dolgozó parasztok, különösen azok, a- kik új szövetkezetei alakítottak, vagy új szövetkezetbe léptek, hogy az első év az építkezések, az állatállomány növelésének, a széjjelszórt vetések ápolásának és learatásának gondjai között te­lik el. Viszont azt is tudják, hogy küzdelmükben nem lesznek egye­dül, mert segítségükre van az állam s erejükhöz mérten segítik az új szövetkezőket a gépállomások, az állami gazdaságok, az üze­mek, segíti őket az egész társadalom. El sem lehet képíelni, hogy ne segítenének, hiszen nemcsak azért igyekszik az egész társada­lom megkönnyíteni az egyénileg dolgozó parasztok elhatározását, hogy szövetkezeti községeink, járásaink, megyéink legyenek, ha­íz idén 1200 000 forint értékű bútnrféleséggel gyártanak többet, mint tavaly A lakosság igénye állandóan növekedik, keresettek a különfé­le bútarféleségek. A Békéscsabai Faipari Kltsz eddig is sok bútort gyártott a kereSkedelemnék. Az idén tovább növelik a termelést. Az új esztendőben mintegy 1 200 000 forint értékű különféle b úitorféleséggel készítenek többet a tavalyinál. A szövetkezetiek igen örülnek annak, hogy tető alatlt van a Berényi úton épülő új üzemház, ahol a szolgáltató részleg kivéte­lével valamennyi részleg helyet kap. A múlt esztendőben körülbelül kétmillió forintot költöttek az építkezésre. Az idén még mintegy négymillió forintot fordítanák az épülő üzemházra, ahová előrelát­hatóan a harmadik negyedévben költöznek be. Ülésezett a KISZ mellett működő parasztitjúsági tanács nem azért, hogy ezek rövid időn belül az eddiginél több gabonát, húst, tejet termeljenek saját maguk és az ország számára. Ha nem ez volna a törekvés, akkor úgy járnánk, mint az egyszeri boltos, akinek szép volt a kirakata, de üres a boltja. Tegnap, január 11-én délelőtt a Békés megyei KISZ Bizottságon összeült a parasztifjúsági tanács. A kibővített ifjúsági tanács meg­A tsz-be lépett dolgozó parasztok tudják, hogy jő az út, a- melyen elindultak, csak egységes akarat kell ahhoz, hogy a célhoz, a nagyüzemben rejlő hatalmas lehetőségek kiaknázásához, a soha nem álmodott paraszti jóléthez érjenek. Akik a legnehezebbet, önmagukat le tudták győzni, azok egész biztosan legyőzik a közös cél felé vezető útra gördülő akadályokat is. beszélte az eddig végzett mun­kát és a további feladatokat. Ed­dig 13 tagja volt a parasztifjúsági tanácsnak, most 27 főre emelke­dett a létszám. Karakó Imre elv­társ, a KISZ parasztifjúsági fele­iőge rovideii beszámolt a ta­nács munkájáról, az ellenőrzései: során tapasztalt hiányosságokról l és jó eredményekről. A megbe- j szélesen a jelenlévők az újonnan alakult termelőszövetkezeti köz- í ségek KISZ-szervezeteinék segí- ! tését vállalták. A parasztifjúsági tanács egy-egy tagja rendszere­sen ellátogat majd ezekbe a közsé­gekbe és útmutatást ad a KISZ- j szerveezteknek munkájuk tovább- \ viíeiére, * (MTI) Színes krepp-nylon zoknikat gyártanak A Budapesti Harisnyagyár gyu­lai üzemében 16 már elavult ha- risnyafejelőt automata géppé a- lakítottak át házilag. A korszerű­sített kötőgépekkel új, különféle mintájú színes krepp-nylon férfi_ zoknik gyártását kezdték meg ha­zai és külföldi megrendelésre. A változatos színű, divatos zokniból körülbelül százötvenezer párat kötnek az első negyedévben. A gyulai gyárban ebben az esz­tendőben tovább bővül a géppark: még mintegy 50—60 gépet kap­nak. A pártkongresszus tiszteleté­re indított verseny a vártnál sok­kal jelentősebb eredményt hozott az üzemben: a december havi ter­vet 103,3, az utolsó negyedévit 102,7, az éves tervet pedig 100,2 százalékra teljesítették, pótolták az 1. félévi lemaradást. Jó, 99,1 • százalékos volt a gyártmány- tervszerűség és javult a minőség is. A dolgozók egyéni teljesítmé­nyei az új évben is napról napra jobbak. Kevesebb a tűtörés és a hulladék. Mindez azért is örvende­tes, mert a tavalyinál magasabb idei éves terv szerint az export körülbelül harminc százaléka lesz a termelésnek. Márpedig tudva­levő, hogy a külföldi vevők is igényesek, csak kifogástalan, ki­tűnő minőségű árut vesznek át. A gyárban megkezdték a textil- utalványok kiosztását is; mintegy nyolcszáz dolgozó kap utalványt, n melyért ezer forint értékű textil­neműt vásárolhat a boltokban. Teljesül a munkásmamák kíván­sága is, a hónap végén megnyí­lik a húsz férőhelyes bölcsőde, a- metynek építése 700000 forintba került.

Next

/
Oldalképek
Tartalom