Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-07 / 5. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAGi 1960. január 7., csütörtök Lesz-e és mikor lesz irodalmi színpad BÉKÉSCSABÁN? az elmúlt é­Megyémfchen vekben nagy sikerrel tartottak különböző szervek rendezésében irodalmi előadásokat Ha megnézzük az egyszerű könyvtári statisztikát, vagy akár a könyvvásárlások sta­tisztikáját, azt látjuk, hogy meg­nőtt az érdeklődés a szépiroda­lom iránt. Kultúrforradalmunk- nak egyik legjelentősebb ered­ménye talán az, hogy ma már nincs olyan ház, ahol egy-két könyvet ne találnánk az aszta­lon. A falusi emberek ma már nem egyetlen olvasmánya a Kin­cses Kalendárium. Az Ismeretterjesztő Társulat ebben az esztendőben 107 irodal­mi előadást tartott 9 725 résztve­vővel! Ebben olyan sikeres elő­adások voltak, mint például Elek László által tartott Shakespeare- estek: itt az öt előadáson 711-en vettek részt! Szeghalmon példá­ul 220-an hallgatták meg az elő­adást. De nemcsak a TIT tartotta fel­adatának a világirodalom nép­szerűsítését, hanem a Megyei Könyvtár hétfői irodalmi estjei is azt a célt szolgálták. Ezek az előadások bizonyára hozzájárul­tak ahhoz, hogy egyre jobban megnőtt az igény a szép könyv­re, a szép versre. hétfői A Megyei Könyvtár _______________________irodalmi e stjeit — főként az indulásnál — legtöbbször csak az értelmiség egy része és a kispolgárság láto­gatta. Az igaz viszont, hogy már gondot fordítanak az érdeklő­dők körének bővítésére, de még­is nagyon kevés munkással, pa­raszttal találkozhatunk — s an­nál több fiákkal. Persse nem baj az — sőt jó —, hog1' a diákok is látogatják az irodalmi előadásokat, de nagyon sokszor úgy éreztük, hogy bizony ők csak azért voltak ott, mert magyar tanáruk szigorúan rájuk parancsolt.. Sajnálatosabb az, hogy magyar szakos tanárt az e- lőadásokon mégis alig-alig lát­tunk. Előfordult, hogy több eset­ben túlszerveztek egy-egy előa­dást és olyan tumultus volt, hogy néha 25—30-an a fal mellett és a terem közepén álltak. Az irodalmi estek színvonalá­ról csak annyit, hogy ezek az elő­adások sok esetben túllépték a szokványos irodalmi esték szín­vonalát, újat nyújtottak nemcsak az irodalmat jól ismerőknek, ha­nem a szakembereknek is. És már olyan „kilengések” sem for­dultak elő az elmúlt év második felében, mint például annak ide­jén Szabó Pál „emlékezetes” elő­adása a népi írókról, vagy Má- thé Lajosnak József A.-ról tar­tott vitatható előadása.. Ma már azonban az a helyzet, hogy a könyvtár által rendezett irodal­mi esték nem tölthetik be azit a feladatot, amit egy-egy ilyen iro­dalmi estének az ismeretterjesz­tés szempontjából be kéne tölte­nie. (Fontos lenne az is, ha meg­gondolnák: hogyan terjeszthet­nék ki ezeket a hétfői irodalmi estéket szélesebb körre? Helyes lenne például, ha esetenként nem a könyvtárban, hanem — mondjuk — a téglagyárban vagy más üzemben, közeli tsz-köz- pontban, állami gazdasági , kul­túrteremben rendeznének hason­lunk itt, mint E. Kovács Kál­mán tartott a francia dekaden­sekről, vagy a modem drámát ismertető irodalmi est. Ez a for­ma az ismeretterjesztés felada­tának jobban megfelel, azonkí­vül szélesebb érdeklődésre tart­hat számot. Miért mondjuk mindezt? A- zért, mert a dekadensekről tartott előadás is, de különösen a mo­dem drámáról tartott előadást követő műsor olyan színvonalas volt, hogy akár egy irodalmi színpad is magáénak vallhatta volna azt. Most sokan kérdezhet­nék, tehát meg kell szüntetni az irodalmi előadásokat a könyv­tárban? Erről szó sincs! De azon már nem ártana most gondol­kodni, hogy valahogy megtalál­ják a TIT megyei vezetői és a könyvtár vezetői azt 'a területet, ahol sikeresen dolgozhatnak e- gyütt. , Azt hisszük, a könyvtár ott tudna a legtöbbet segíteni, ha a járási könyvtárban, de a megyei könyvtárban is elsősorban az írók könyveiből tartanának is­mertetéseket, ankétokat, irodal­mi estéket. Ez sajátos munká­juknak is jobban megfelel. Az irodalmi estek sikere bizo­nyítja azt, hogy a feltételek meg­értek arra, hogy megyénk szék­helyén, Békéscsabán is megala­kulhat az irodalmi színpad. Az irodalmi színpad megala­kulása nem jelent valami külö­nösebb érdekességet, vagy szen­zációt, csak annyit, hogy az ed- difc kissé spontán rendezett iro­dalmi ismeretterjesztés helyett egy meggondolt és egy jól szer­vezett ismeretterjesztés indulhat­na útjára. Mert senki nem vitat­hatja el azt az irodalmi színpad­tól, hogy elsődleges feladata ez! A feladat megoldásához azonban nem elég az óhaj! az a szándék, a- mivel az isme­irodaknd színpad létrehozásáért. De nem árt most a kezdet kez­detén még a megalakulás vagy a nyilvánosságra lépés előtt né­hány gondolatot elmondani. Az irodalmi színpad az isme­retterjesztés feladatát hogyan tudja megvalósítani? Nyílván úgy, hogy nem akadémikus ízű előadásokat és színházi előadá­sokat produkál vegyesen, hanem inkább szélesebb válogatást az alkotásokból s jól átgondolt tartalmas összekötő szöveget. Le­het, hogy kár félteni az irodalmi színpad szervezőit ettől, de jobb ezt előre elmondanunk, mint majd utólag észrevenni. Azokon a területeken, ahol ed­dig vajmi kevés irodalmi előa­dás hangzott el, ahol még az i- gény nem nőtt meg a könyvtári estekre, ott kell elsősorban az t előadásokat megtartani. Gondo- ^ lünk itt például az üzemek kul­túrtermeire és a járási és falusi művelődési otthonokra. Ahhoz, hogy az irodalmi szín-, pad betöltse feladatát, elenged­hetetlen az is, hogy azok a szer­vek, amelyek a művelődés ügyét * hivatottak elősegíteni, teljes < mértékben támogassák azt. U- gyanezt kérhetjük üzemeink kul- ] túrosaitól és a falusi művelődési; otthonaink vezetőitől is. Támo- • gassák a majdani irodalmi szín­pad előadásait jelenlétükkel és. azzal, hogy területükön felhív­ják a figyelmet az irodalmi es-; tekre. A TIT nem is tudná egye-; dűl a feladatát megoldani, csak • HÍREK MENYASSZONYOK ÉS VŐLEGÉNYEK ISKOLÁJA SZARVASON A Szarvasi Nőtanács a napokban tartott vezetőségi ülésén el­határozták, hogy nyolc előadásból álló menyasszonyok és vőlegé­nyek iskoláját szervez a község fiataljai részére. Az előadásokon fiatal házasok is részt vehetnek. A cél, hogy a fiataloknak útmuta­tást, tanácsadást adjanak egészségügyi, háztartási, jogi és egyéb problémákban. A nőtanács már is megkezdte a menyasszonyok és vőlegények iskolájának szervezését. Plakátokat, meghívókat ké­szítenek, hogy minél több fiatal vegyen részt az előadásokon. A tanfolyamon — melyet a művelődési otthonban tartanak—, elő­adást tart dr. Csörsz Sándor nőgyógyász, dr. Darida Mihály körzeti orvos, dr. Sztankovics Ernő technikumi tanár, a Szarvasi TIT veze­tője, Hódsági Ernő, a járási Hazafias Népfront elnöke, dr. Szabó Lórándné, a háziipari szövetkezet elnöke és mások. A tanfolyam első előadását előreláthatólag január végén, ünnepélyes keretek között tartják meg. Előadások alkalmával a témával kapcsolatos filmeket is vetítenek. Dicséretes retterjesztő társulat fáradozik — a színházzal ’ kölcsönösen — az Időjárásjeleniés Nyugat felől felszakadozó felhőzet, elsősorban ma sok helyen havazás, havaseső, eső. Megélénkülő, a Dunán­túlon helyenként erős, északi, észak- I keleti szél. — HELYI VÍZKÁROK elhá­rítására, közutak, törpe vízművek karbantartására és csatornák ja­vítására 1960-ban megyénkben 4 646 500 forintot fordítanak a tanácsok. — Jól sikerült dalestet rendezett [az ünnepek alatt Füzesgyarmaton ■a földművesszövetkezet a kisven­déglő éttermében. A dalesten Cseke Julia népdalénekes szere­pelt. — A MEGYÉBEN kedvelt szí­nes plakátokból mintegy 2 ezer darabot juttatott el a tanácsok­hoz és egyéb szervekhez a Ma­gyar—Szovjet Baráti Társaság az elmúlt évben. Legutóbb „Az úgy, ha mindazok, akik segíthet-♦ 1959. év eseményeiből” című pla- nek, segítenek is t kátot küldték ki a községekbe. — ötvenezer forintot fordíta­nak Békéscsabán 1960-ban a he­lyi autóbuszmegállók rendezésé­re. A megállóknál padokat he­lyeznek el és kikövezik vagy sa­i lakozzak a megállók környékét. Reméljük. mihamarább ______________ már lényeges e­r edményekről számolhatunk be, amikor újból az irodalmi színpad szervezéséről írunk. Dóczi Imre J. tömeg szinte vonszolja ma­gával a kis ö- regasszonyt a kijárat felé,, aki abban a hely­zetben láthatóan semmi mással nem törődik, csak a bőröndjével, a- minek foggantyújára görcsösen tapadnak vé­kony, ráncos ujjai. Te­kintete fejez ki mondaná: Emberek, hát egy csepp belátás sincs bennetek?! Egy középkorú férfi sodródik mellé, aki a- mikor megpillantja a kellemetlen helyzetbe került öregasszonyt, minden erejét latbavet- ve igyekszik az ember­áradatnak gátat vetni. Ez azonban nehezen si­kerül, a nagy nyomás el­lensúlyozására az ő ere­je is kevés. Néhány lé­pést haladnak egymás­hoz prése] ődve, amikor a férfi hirtelen lehajol és a bőrönd felé nyúl. — Tessék ideadni né­nikém, majd én viszem! Az öregasszony ijedten _ , néz a férfira. Hátha ez­, , . . .. > zel az ürüggyel akarja sadalom minden retegehez eljut- S nának és nemcsak a megszokott „törzsközönségig”, mint eddig ál­talában.) Nyílván az is, amit az társulat az él­teién megrándultak és még erősebben markol­ták meg a foggantyút, aztán zavarában alig hallhatóan csak ennyit mond: — Nem, nem, köszö­nöm szépen! Ebben a pillanatban még erősebb prés követ­kezik, s az öregasszony szemrehányást kezéből a tömeg ment­és mintha azt ni nénikém? — szólal meg ekkor a férfi. — Tótkomlósra — vá­laszol. — Akkor csak tessék jönni, én is arra uta­zom — felemeli a bő­röndöt és elindul. Az ö- regasszony engedelme­sen követi. Az Orosháza felé induló vonat felé közelednek. A kiszemelt Köszönöm fiacskám... Mi a megoldás ? ismeretterj esztő múlt év második felében meg­lett. Olyan előadásokra gondo­ke?ébe kaparintani a bőröndöt, aztán egyszer­re csak eltűnik. Már nem egy ilyen eset tör­tént — villant át az a- gyán a kellemetlen gon­dolat. Hogyan is tudná megakadályozni ilyen tömegben? — Ujjai tűr­hetetlenül elsodorja a bőröndöt. Kétségbe­esett erőfeszítéssel akar­ja visszaszerezni, de már késő. Az ismeretlen férfi megelőzi. így jutnak ki a per­ionra, ahol néhány lé­pés után megszűnik a sodrás, a tömeg eloszlik. Mindenki különböző i- rányokba induló vonat­hoz siet. Az öregasszony ebben a pillanatban szokatlan fürgeséggel igyekszik közelebb jutni a köz­ben néhány lépéssel tá­volabb sodródott isme­retlenhez, hogy vissza­szerezze a bőröndjét. A nagy izgalomtól azon­ban annyira elveszti e- rejét, hogy amikor a férfi udvariasan át akar­ja adni, leejti a kezé­ből. — Hova tetszik utaz­kocsinál megállnak. A férfi felteszi a bőröndöt, felsegíti a nénit, csak aztán száll fel ő is. A kocsiban mindent szé­pen elrendez és leül az öregasszony mellé. — Most már mehe­tünk — mondja moso­lyogva. A néni ekkor előveszi pénztárcáját, kivesz be­lőle néhány forintot és jótevője felé nyújtja, aki azonban erre tréfásan megjegyzi. — Nénikém, csak nem akarja, hogy visszavi­gyem a bőröndjét? Az öregasszony cso­dálkozva néz a férfira, és mintha azt kérdezné önmagától: Hát ilyen is van a világon? — Egy kicsit restelkedve veszi elő ismét a pénztárcá­ját, hogy elrejtse benne a pénzt. A feszültség csak ne­hezen oldódik fel az­után. Telekgerendáson is túl járnak, amikor az öregasszony megszólal. Az arca azonban már derűsebb. Bizalmasan el­mondja, hogy lányánál és unokáinál járt Cseh­szlovákiában, onnan jön. Évek óta nem látta őket és most talán u- toljára. Megöregedett, nem nagyon bír már u- tazni. Egy könnycseppet törül le a szeméről, az­tán folytatja: — Sok kedves emlé­ket hozok tőlük. Ezért is féltem annyira a bő­röndöt. Másnak ez nem érték, de nekem... Elgondolkozik ... Az­tán még erről-arról beszélgetnek. A férfi szeretettel nézi: mintha az ő törékeny, kedves, jóságos arcú édesanyját látná. Csorvás következik. A férfi búcsúra nyújtja kezét, de hirtelen a né­niké is felemelkedik he­lyéről. Kicsit felágas­kodik, mintha a férfi fülébe akarna súgni valamit és vállánál fog­va előrehúzza. Aztán gyöngéden megsímogat- ja a fejét, miközben kedvesen, mosolyogva megcsókolja a homlokát és csak ennyit mond: — Köszönöm fiacskám. IPásztor.) — Az elsők között fejeződik be Csabacsüdön a népszámlálás. A községben már több körzetben be­fejezték s a többi körzet is 75— 80 százalékban elvégezte a nép- számlálást. — VIDÁM KABAREMŰSORT állít össze farsangra a Szarvasi Művelődési Otthon kultürcso- portja. A lányok cigánytáncot és más népitáncot tanulnak be. A műsorral február közepén mu­tatkoznak be a szarvasi fiatalok. — 250 ezer forintot fordítanak a villanyhálózat bővítésére 1960- ban Békéscsabán. — KORHÁZI ÁGYAK karban­tartására és felszerelésére az 1959. évi 60 millió forint helyett 65 milliót fordítanak ebben az évben megyénkben. Kulturális seregszemlére készülnek Nagy a készülődés a legtöbb KISZ-szervezetben. A KISZ me­gyei bizottságához naponként ér­keznek be az alapszervezetektől a kultűrcsoportok, az énekkarok, a zenekarok benevezései a fel- szabadulási ünnepség jegyében megrendezésre kerülő megyei kulturális seregszemlére. A gyo­mai járásból hat színjátszócso­port, egy énekkar és három tánc­csoport, a békési járásból három tánccsoport, hét színjátszócso­port, három vegyeskar és egy szalonzenekar nevezett be a me­gyei kulturális seregszemlére. A Gyopároson megrendezésre ke­rülő megyei kulturális sereg­szemlét járási ifjúsági találkozók előzik meg. Új tanácsháza, szabadtéri színpad épül Orosházán Orosházán, a viharsarki föld­munkásmozgalom egyik hajda­ni fellegvárában jelentősen é- pítkeznek ebben az évben. A la­kosság városfejlesztési hozzájá­rulásából és állami hitelből még az idén hozzáfognak het­vennél több irodából és két­százötven személyes gyűléste­remből álló kétemeletes tanács­háza, valamint ötszáz vagon termény tárolására alkalmas magtár és kétezres nézőterű sza­badtéri színpad építéséhez. Mintegy tíz kilométer hosszúsá­gú beton- és aszfaltjárda lera­kásával, több út korszerűsítésé­vel mentesítik a portól és a sártól a városrészeket, újabb családi lakásokat építenek, víz­vezetékhálózatot szerelnek. A tanács városfejlesztő munkáját a Hazafias Népfront, a párt és a tömegszervezetek közreműkö­désével a lakosság jelentő« tár­sadalmi támogatással segíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom