Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-01 / 1. szám
MM. január 1., péntek békés megyei népújság 3 / " Aj fívnls termelne? riuptlro7Pti uárne“ „ujuia iGiiiiciuoi UvGIlVG&tjll VdlUo Az ó-év utolsó napjának reggelén állították le a' városba vezető minden főútvonalra az új jelzőtáblákat: „Gyula termelőszövetkezeti város.” E- zek a táblák nemcsak a tényt . jelzik majd, hogy a gyulai dolgozó parasztok nagy többsége a nagyüzemi gazdálkodást, a haladást, a felemelkedés és a jólét biztos útját választotta, hanem azt is, hogy immár — mint a megye har- mincegynéhány községében — Gyulán is új történelmi korszak vette kezdetét. Ennél szebb és jobb újévi ajándékot nem adhattak volna a gyulai dolgozó parasztok a járás, a megye, az ország népének. Olyan haladó tett ez, mint amilyen azoké a gyulaiaké volt, akik 1919-ben fegyvert fogtak önmaguk, a magyar nép szabadságáért. Nem tudtam megállni a jel- zötáblák előtt, hogy fejet hajtsak a dolgozó népünk boldogulásáért, a szocializmus felépítéséért küzdők nevében a gyulaiak nagyszerű történelmi tette előtt, mert december 30-án este voltam Gyulán. Az agitátorokat a három hét óta tartó lelkes lázas jövés-menés, a mindenkit meggyőzni akarás jellem mezte. \ mes — TEGNAP, 29-én 350-en írták áfé a belépési nyilatkozatot — új,sáigollták boldogan. — És ma, 30-án? — kérdeztem az ő lellkjesedésükitdl átitatva. — Majd midjárt megszámolom — fnondfa Halles elvtárs, s neki- ■jwtott, a belépési ., nyilajilkozat-hal- maznak. Csaknem 250-et számolt meg. Ezzel együtt 1956-ra emelkedett az újonnan belépett dolgozó -51A B XSOL[ ZHZV 'BlUIBZS 2p>tZSeued rós vezetői ennyiről tudtak 30-án délután 6 óra tájban. Ki tudja, hány aláírt belépési nyilatkozat volt a város dolgozó parasztságát . látogató 300 főnyi pártmunkásnál, a régi és új termelőszövetkezetek elnökeinél, tagjainál. A helyi Télen, nyáron, tavasszal, ősszel, az új esztendőben is fogyasszon GYÓGYPEMETEFÜ CUKORÉ Gyártja és forgalomba hozza a földművesszövetkezeti cukorkaüzem Békés, kapható minden boltban! Kedves megrendelőinknek, ügyfeleinknek és vásárlóinknak eredményekben gazdag, bohl*** új esztendőt kíván FÖLDMiÍYESSZÖVETKEZETI CMÜZEM bősége és dolgozói 511 nyomdában bőségesen előállított belépési nyilatkozatiból egész kö- tegéket hagytak kánt a tsz-ektoen, s az olyan fellelkesült dolgozó parasztok is viszik tanyáról tanyára, mint Elekes János, aki 24 dolgozó parasztot hívott meg a Lakására ikísgyülésre, s egy kivételével ott jegyezték él magukat a közös gazdálkodással. A Népköz- társaság Tsz tagjainál kint hagyott belépési nyilatkozatokból 40-et aláírva hoztak be. Ennek a szövetkezetnek a taglétszáma 29- ón estig 424-re növekedett, földterülete pedig csaknem 2500 holdra. Ilyen naggyá nőtt az Aranykalász és a József Attila Tsz is. Az új és a régi tez-ek tagjai most már a jövő évi tervet latolgatják, szövögetik a maguk sokféle, de immár egyesített hatalmas erővé vált gyakorlatával, tudásával, sok nagyszerű ötletével. Ezek a tervek adnak választ azoknak az aggály oskodóknak, akiket az ár sodort be, hogy már ez első évi közös gazdálkodás gyümölcse is olyan és annyi lesz, amennyit megtermelnek. Lesz annyi, mint eddig volt a szétaprózott parcellákon. De annyival mégsem szabad megelégedjenek: az egyesített sokféle hozzáértés és tudás többre képes, többet is kell kihozzon • nagy tábla, mert nemesek a tagok magok nagyabb jólétét kell már az első évben biztosítani, hanem ezzel egy időben rakni kell a következő évék bőségének az alapját, épületek és gépek kellenek. Az Aranykalász Tsz-be már megkezdték vagy másfélmillió forint értékű építkezési anyag kiszállítását. Ez a szövetkezet is mint a többi, traktor árának összegyűjtésén is fáradozik, A JÓZSEF ATTILA TSZ-BEN még özönlenek a dolgozó parasztok, de a rátermett elnök: Sebestyén János és még többen a mór belépettek közül a kínálkozó öntözési lehetőségek jó kihasználásián gondolkoznak. Az eddigi csipp- csupp gyulai zöldségtermesztést nagyüzemi alapokra igyekeznék helyezni. A .kis kertészek is egymás után lépnék be, mert felismerték, hogy nem tudják majd felvenni a versenyt a nagyüzemekkel. Az Aranykalász Tsz már az első évben 2500—3000 üveg a- liaitt hajtat zöldségféleségefcet. Már termesztési és áMtabtenyésztési szakembereket. A József Attila Tsz már talált egyet Prohászka Béla személyében, áki 17 hold földje művelése közben gyümöl- csöztette eddigi agranómusi tudását. MIRE BEKÖSZÖNT az új tavasz Gyula történetében, akkorára mindenki megtalálja a helyét. Falusi népi ellenőrzési csoportok alakultak a szeghalmi járásban (Tudósítónktól). Az elmúlt hetekben falusi népi ellenőrzési csoportok alakultak a szeghalmi járásban. Körös- ladányban, Füzesgyarmaton, Vésztőn és Szeghalmon alakultak meg az első csoportok és már meg is kezdték a munkájukat. A járási népi ellenőrzési bizottságtól egy-egy ellenőrzés alkalmával gyakorlati segítséget kapnak. E- zen kívül a falusi csoportok részére havonta tartanak tájékoztatást, ahol megbeszélik a feladatokat és az ellenőrzéssel kapcsolatos tapasztalatokat, Aztán nem kell már csak az, hogy mindenki a maga helyén teljes szívvel dolgozzon, hogy olyan fontosnak tartsa azt, aimiit csinál, minit amilyen fontos az óra működéséhez a legkisebb kerék és csavar. Ez így lesz, biztosíték erre a tsz-be tömörült parasztok létkérdése, tenniakarása. Kukk Imre Uj fények gyúltak ki BÉKÉSCSABÁN Kedves meglepetésben volt részük az év utolsó napjaiban a csabaiaknak. Szent István téren és a Szabadság tér egy részén új, fénycsöves lámpákat szereltek fel a DÁV dolgozói. A 40 darab lámpában e- gyenként 8—8 darab 20 wattos fénycső világít, szinte nappali fényt á- rasztva. Az új év elején tovább folytatják a lámpák felszerelését a régi, meglévő kandelláb erekre. Befejezik a Szabadság tér vüágxtá- nak korszerűsítését és a Széchenyi-ut- cában is ilyen lámpákat szerelnek fel. Rövid időn belül 72 darab lámpa világit e három helyen, mely körülbelül 160 ezer forintba kerül. További terv, hogy Békéscsaba többi utcáiba is új világítást vezetnek be. Most a Sztálin út világításának megoldása van tervezés alatt. Nagyszerű eredményeket ért el megyénk az 1959. évi országos növénytermelési és állattenyésztési versenyben Kezd hagyományossá válni a Földművelésügyi Minisztérium szervezésében az évről-évre meg. hirdetett növénytermesztési és állattenyésztési verseny. Az 1959. évi nemes vetélkedés — amely az ország 19 megyéje között folyt le — a párt VII. kongresszusának előkészületei, a munkaverseny- mozgalom újbóli fellendülése volt jellemző. Igen jó irányba vitte e széleskörű társadalmi megmozdulás megyénk gazdasági életét. A nagyobb arányú termelőszövetkezeti felfutás arra ösztökélte mező- gazdasági szakembereinket, hogy a szárnyát bontogató mezőgazda- sági nagyüzemeknek az eddigieknél is nagyobb segítségeit adjanak. E segíteni alkarás helyeslést váltott ki szövetkezeti parasztságunk körében, így ennek az együttes erőfeszítésnek köszönhető, hogy megyénk a növénytermesztésiben és az állattenyésztésben a versenyszerződés szerint vállalt kötelezettségeinek eleget tett, sőt azokat túlteljesítette, így igen jó helyezést értünk el az ország 19 megyéjének küzdelmében. Földrajzi és gazdasági adottságaink az országos fontosságú nyolc főnövény termesztésében í- gen jók. A búza, rozs, árpa és zab, kukorica, burgonya, napraforgó, valamint a cukorrépa termésátlagai termelőszövetkezeteinkben kedvezően alakultak. A korábbi évek fáradságos munkájának gyümölcsét — a növényfélék vetésforgóban való termelését, a gépesítést, a gazdálkodás tudományos alapokon álló szervezését — láthattuk valamennyien 1959-ben mezőgazdasági nagyüzemeinkben. A megyék közötti verseny eredményeinek értékelésében Békés megye a 8 főnövény termelésében országos harmadik lett. A verseny értékelésekor az 1959-es év terméseredményeit az elmúlt öt év termésátlagához viszonyították, s így mérték le a növénytermelésben felmutatott sikereket. A megyék közötti verseny azonban nemcsak az említett 8 fönö- vényre terjedt ki. A talajerőgiaz- dálkodásbain, az öntözéses termelés fejlesztésében, a kertimagvaik és a gyógynövényfélék szántóföldi termesztésében elért eredmények mind-mind értékelésre kerültek. S azok a mezőgazdasági szakemberek, akik a növénytermelés előbbrevltelében termelőszövetkezeti parasztságunk segítségére siettek, büszkék lehetnek, mert a talajerőgazdálkodásban megszereztük az első helyet. Az öntözéses termelés szervezésében immár a negyedik éve országos elsők vagyunk, úgyszintén a kertimag termesztésében is sikerült az orszá gos első helyre kerülnünk. Megyénk termelőszövetkezeteiben eredményesen próbálkoznak a gyógynövénytermesztóssel is. A betakarított hozamok alapján az országos harmadik helyet ítélték megyénknek. “V A növénytermesztés eredményei mellett az állattenyésztésben is kimagasló sikerek születtek. Ösz- szesen 410,1 pontot szerzett megyénk a különféle állatfajták tenyésztésében, s ezzel az országos első helyezést értük el. Szarvasmarha-sűrűségünk 100 holdra vonatkoztatva 14,7 darab, az egy tehéntől kifejt tejmennyiség 2359 liter, borjúszaporulatunk az egész országban a legkedvezőbb: 100 tehéntől átlagosan 88,5 a szaporodási százalék, ami majdnem 10- zel magasabb, mint 1958-ban volt. A hízómarhák átadási súlya is felette volt a szerződésben vállaltnak. A darabonkénti 450 kiló átlagos élősúly helyett 511 kilóval kerültek átadásra a göbölyök. A sertés- és juhtenyésztés szintén eredményes volt. A baromfifélék tenyésztésében pedig háromszor akkora utat tettünk meg, mint a- mennyit az országos előírás elénk állított: 100 holdra vonatkoztatva az 50 darab baromfi eladása helyett 159-et értékesítettek a tenyésztők. ^ A földművelésügyi miniszter megjutalmazta a megye legjobb tejtermelőszövetkezetét az orosházi Vörös Csillagot, és a két- sopronyi Hunyadit. Megjutalmazták Lehóczki József gyomai lakost is, aki az egyénileg gazdálkodók országos tejtermelés! versenyé* ben negyedik helyre küzdötte fel magát. A termelőszövetkezetek tehenészei közül az orosházi Vörös Csillag két fejőgulyását, Blas- ké Józsefet és Don Pált részesítették jutalomban, akik Békés megye közös gazdaságainak legnagyobb termelékenységű teheneit gondozták. Andrikó Ferenc orosházi, és Szabó István kétsop- ronyi egyénileg gazdálkodók a tejtermelésben elért eredményükért szintén jutalomban részesültek. A megye állattenyésztő szövetkezetei, a megyei tanács állattenyésztői a különböző versenyekben jó helyezést elért egyénileg gazdálkodóik között 31 ezer, a növénytermelésben elért eredményekért a mezőgazdasági szakemberek részére 35 500 forint jutalmat osztottak ki. (Ebben az ösz- szegben nem szerepel az a 11 e- zer forint, amelyet a megye Járásaiban dolgozó növénytermelő szakemberek, és községi gazdasági felügyelők között osztottak meg.) Egybevetve az 1959. évi országos mezőgazdasági vetélkedést, megállapíthatjuk: jelentős eredményeket értünk el a mezőgazdaság hozamainak növelésében, az állattenyésztés fejlesztésében, s ezzel megyénk elindult azon az útón, amelyen járva 1960-ban és az azt követő években egyre több tej, hús, tojás és kenyér kerül majd dolgozó népünk asztalára. Állami gazdaságok! Termelőszövetkezetek! Egyéni termelők! A Mezőhegyesi Cukorgyár korlátlan mennyiségben tud nyersszeletet szállítani q-ként 5 forintos árban; gyártelepen vasúti kocsiba rakva. Megrendelésben közlendő: a vasútállomás, a leszállítás időpontja és a vásárlandó nyersszelet mennyisége. A vasúti fuvardíj a vevőt terheli! Mezőhegyesi cukorgyár 471 Kössünk dohánytermelést szerződést! A dohánytermelők magas beváltási árat, kamatmentes előleget és ingyenes cigarettát kapnak. Mezőgazdasági termelőszövetkezetek ezen felül 20 % nagyüzemi felárban is részesülnek 4285
