Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-05 / 3. szám

január h~ kedd

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

3

A hétegyháziak többsége is hajlik az újra

Mi történt a népszámlálás első napjaiban?

Miközben Kétegyháza felié döcögött a vonat, emlékezetembe ötlött a vasútállomástól a tamácshá- záig vezető hosszú utca gidres- gödrös, bokaficamitó téglajárdája. Legnagyobb meglepetésemre azon. ban egy másfélméternyi széles sima betonjárdát találtam helyette.

— Mikor ékítették ezt? — kérdeztem egy idős bácsitól, aki a háza előtt álldogált.

— Egy évvel ezelőtt

— Nagyszerű!

— Fejlődünk kérem! De hova valósi maga? — kérdezte olyan hangon, mint az ország legtávolabbi zugában lakóknak is illenék tudni, hogy Kétegyházám új járda épült.

— Fejlődünk kérem! —

— zúgott sokáig fülemben s ez arra ösztökélt, hogy szemügyre vegyem a házakat. Bizony sokat fejlődtek! Divattá vált a téglakerítés és az, hogy a régi vályogházak utcai végét téglából rakják ki. A tanácsháza felé közeledve, mind több ünneplőbe öltözött, a legkülönbözőbb korosztályú, mindkét nembeli kétegyházival találkoztam. Micsoda ellentét: egy részük városiasán elegáns, más részük — különösen aiz idősebbek még mindig a régi megszokott öltözetet hordják: az asszonyok bő szoknyát, hárászkendőt, a férfiak háromnegyedes téddkabátot, hegyes prémkiucsmát.

Vajon úgy ragaszkodnak az évszázadokkal ezelőtt kialakult egyéni gazdálkodáshoz is a két- egyháziak, mint a ki tudja, hány évtizede divattá vált öltözetükhöz? Ezt megtudni igyekeztem január 3-án a tanácsháza felé. Az a bácsi, akitől a járdáról kérdezősködtem, biztosan azt mondta volna erre is: fejlődünk kérem! S valóban fejlődnek.

— Valami előadás van? — kérdeztem a művelődési otthonba özönles láttán.

— Tsz alakuló közgyűlés —

— hangzott a válasz, s beültem én is, ahogy saccoltam 120-ik. Éppen akkor választották meg a közgyűlés elnökségét aztán Balázs György elvtárs, a községi pártbizottság titkára emelkedett szólásra. Öt bízták meg a közgyűlés levezetésével. Jobbat nem is találtak volna, mert mivel sokáig tanácstitkár volt Geszten, jól ismeri a tsz-jogszabályokat.

Beszédéből csakhamar kitűnt, hogy két egyes típusú szövetkezet alakul át egy termelőszövetkezetté. Az egyik, a Kossuth 5 éve, az Aranykalász pedig egy éve alakult. Megtudtam azt is, hogy ez a harmadik új tsz Kétegyházán karácsony óta. December 29-én alakult az Új Barázda 72 taggal 630 hold földön, 30-án a Búzakalász 68 taggal 376 hold földön. A község határán négy tsz osztozik majd. Az alakuló harmadik új tez-nek a közgyűlésig 81 új tagja volt, de hátul elkülönülve voltak még vagy 20-an érdeklődők, mint ahogyan a négy holdas Kiss György mondta.

Miután megszavazták, hogy az új közösség Kossuth Lajos nevét vegye fel, Balázs elvtárs azt javasolta a tagoknak, hogy csak ideiglenesen válasszák meg a vezetőségi tagokat, mert a Kossuth Tsz taglétszáma igencsak növekszik még ennyivel, vagy többet ezekben a napokban, s fenn kell tartani a jogot, hogy az új tagok is beleszóljanak a végleges vezetőség választásba. Az igazgatósági és ellenőrző bizottsági tagok után könyvelőt is választottak Janki György né személyében, aki már három évig könyvelt az egykori

Népköztársaság Tsz-ben. Elhatározták, hogy kikérik a helyi tanácstól Kailcsó István gazdasági felügyelőt agronómusnak.

A közgyűlés egyhangúlag

kérte az általános földrendezést,

aztán megszavazták, hogy temetési segély címén 30 munkaegység értéket adnak az elhunyt tagok hozzátartozóinak, a súlyos betegségben szenvedőknek két éven át, a könnyebb betegségben szenvedőknek egy éven át minden nap 0,75 munkaegységet írnak jóvá. Hat héten keresztül ennyit kapnak naponta a szülő anyák is. A födjáradék fizetésit úgy szabályozták, hogy a 60 éven aluliak aranykoronánként 6, n 60 éven felüliek 10 kilogramm búzaértéket kapnak. »

Még az érdeklődőkként résztvevőknek is tetszett a közgyűlés minden határozata. Ezt azzal bizonyították, hogy a gyűlés végén öten, köztük Simonka Demeter és Kiss György aláírták a belépési nyilatkozatot. Többen is aláírták volna, de nem volt kéznél űrlap.-— Ezzel az öttel együtt ma 48- an léptek be — újságolta Marosán Mihály elvtárs, a községi tanács elnökhelyettese. December 1- től pedig 365 család lépett be mintegy 2000 hold földdel.

— Nehéz meggyőzni a kétegy- háziakat a szövetkezet előnyeiről? — kérdeztem Rotár István elv- társtól, a Béke Tsz'elnökétől, aki a „saját” szövetkezetébe lépettek nyilatkozatát válogatta össze a tanácsházán.

— Hámozza tó abból, hogy

könnyű-e vagy nehéz, amit el- • mondok — válaszolta mosolyog- 5 va. — Muntyán István fia meg- ! állított azt utcán és azt mondja: « Azt üzeni apám, hogy •

menjen el fiozzá, mert be akar lépni a Béke Tsz-be j

De elmenjen ám Pista bácsi, j mert hurkával, kolbásszal és bor- : ral várja. ;

— Azt mondtam, hogy hurka, £ kolbász és bor nélkül is elmegyek. £ Az ilyen meghívás napirenden £ van. Én már aláírattam vagy 60 be- £ lépési nyilatkozatot, üe vagy 30-an £ az utcáról hivattak be, vagy üzen- S tek értem. Most is négy belépési • nyilatkozatot hoztam be olyanok- ! tói, akik meghívtak.

— Sorolja el a nevüket — kér- *

tem Rotár elvtársat. •

— Grósz Péter, Mókán Péter — £

ő még nem volt soha tsz-ben — £ Tulkán Demeter, öávegy Jepure £ Vazulmé. Jepurenéval meg is : egyeztünk, hogy a kertészetben • fog dolgozni. Belépett hozzánk j egy jó kertész szakember, Vészeli ! Károly, s létesítünk az ő vezetése 5 alatt egy 30 holdas öntözéses kér- ■ tészetet. •

— Sokat növekedett a Béke Tsz ;

taglétszáma és földterülete az £ utóbbi hetekben? :

— Hogyne, már 200-an va- £

gyünk, s a földünk területe meg- £ haladja az 1400 holdat. De még £ jönnek, hiszen holnapra is öt ! meghívásom van. :

Ezek szerint a kétegyháziak 5 többsége is hajlik az újra. Felese- 5 rélik a régi gazdálkodási formát, ; mint a régi divaté öltözetet.

Kukk Imre >

I

anuár 2-án csaknem 1900 számlálóbiztos kezdte el a nép- számlálás összeírást munkálatait Békés megyében is, melynek előkészületei a tanácsok és a statisztikai hivatal dolgozói részéről már több mint egy éve folyamatban voltak. A számláló- biztosok — akik többségükben pedagógusok — hivatali kötelességükön túlmenően magukénak tekintették a népszámlálás elvégzését, amely meglátszott többek között abból is, hogy különböző a- kadályoztatásak miatt mindössze csak 12 számlálókörzetben nem kezdődött el az összeírás január 2-án a reggeli órákban.

Az összeírás üteme már az első nap folyamán is általában megfelelő volt a tervezett ütemhez képest, s a megye népességének mintegy 10 százaléka, kb. 48—50 ezer lélek összeírása történt meg. A megyében lévő 94 intézeti háztartás (kórházak, szülőotthonok, diákotthonok) közül 93 ban már az első nap folyamán megtörténtek az összeírások, s csak a gyulai gyermekkórház összeírása maradt január 3-ára. Az összeírás második napján, január 3-án az első napi tapasztalatok eredményeképpen a munka jobban haladt.

Az első nap folyamán az összeírok a gyakorlatban sok olyan problémával találkoztak, melyeknek helyes megoldása nehézséget okozott. A tanácsok népszámlálási felelősei előre számolva ezen jelenségekkel, az első nap este többségükben megbeszélésre hívták össze az összeírásban részt vevő számlálóbiztosokat és felülvizs- gálókat. Az előfordult problémákat közösen megbeszélték, sok e- setben megvitatták, mely igen hasznos volt az elkövetkező napok munkáját illetően is.

T eggyakoribb problémák a komplikáltabb összetételű csa- ** ládok családi állásának helyes meghatározásánál a különböző foglalkozások pontos megnevezésénél és a családoktól távol élő, vagy az összeírás időpontjában távol tartózkodó családtagok helyes felvételénél voltak. A problémák mellett az összeírok részére igen sok nehézséget okozott már a kezdeti napokban is, hogy az adatokat bemondó családtagok rendszerint nem ismerik a munkában lévők munkaadójának és munkahelyének pontos megnevezését, illetve pontos címeit, de sok esetben nem tudnak határozott választ adni az alkalmazásban lévők, vagy termelőszö- ' vetkezetekben dolgozók foglalkozásáról, illetve munkabeosztásáról sem.

Reméljük, hogy a népszámlálás munkájának lebonyolításában részt vevők és a lakosság közös összefogása alapján az első napok tapasztalatainak hasznosításával a hét folyamán a népszámlálást megyénkben sikeresen be tudjuk fejezni.

PORKOLÁB KÁROLY a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága vezetője.

160 millió forint értékű áru eladására készül a MEZŐSZÖV

Afféle ünnep utáni hangulat jellemző a MEZÖSZÖV békéscsabai telepére. Vásárlót alig, sőt egyáltalán nem lehet látni. Néhány raktári munkás az udvaron tesz, vesz. A most érkezett gazdasági felszereléseket rakosgatják: rendet csinálnak. Habár nincs rendetlenség a telephelyen, de most a csoda tudja, mégis o- lyan képet mutat a Szerdahelyi utcai központi raktár, mintha valami nem lenne a helyén, mintha valami innen hiányozna. Back Gyula elvtársat, a vállalat igazgatóját kérjük, vezessen át bennünket a raktáron, kalauzoljon az udvaron elhelyezett áruféleségek között, nehogy a nagy ködben eltévedjünk.

— Most nem lehet nálunk eltévedni — magyarázza —, mert a raktár tátong az ürességtől. Az udvaron sem található annyi gép, mint 1959. nyarán, amikor az elvtársak nálunk jártak.

Minden valamire való nagyüzemi felszerelést eladtunk

Olyan erős volt az év végi vásárlási hajrá, amilyenre három év óta nem emlékszem.

A raktár valójában könnyen áttekinthető. Kaszanyélből., ásóból, lapátból, különféle kézi szerszámokból néhány kötegre való, daráló, villanymotor, önitató, láncáru, az egyik sarokban pedig a Békéscsabán most épülő baromfikeltető állomás tojástálcái sorakoznak egymás mellett. A múlt évben a raktártérben torony magasan álltak különféle gépek, felszerelések, amelyek 1959 decemberében eladásra kerültek. A szövetkezetek jó részének volt1

megtakarított pénze, s úgy látták helyesnek, ha kapnak olyan nagyüzemi felszereléseket, mint amilyenre szükségük van, azt nyomban meg is vásárolják. Az elhatározást tett követte. A sar- kadi Lenin, az okányi új Alkotmány, a zsadányi Búzakalász és még igen sok közös gazdaság december második felében valósággal megrohamozta a MEZÖ- SZÖVÖT és bevásároltak.

— Négy évvel ezelőtt úgy véltük — monja Back elvtárs —, hogy még szükség lesz lófogatú ekékre. Ma pedig láthatjuk,

ez a hagyományos szerszám egyik parasztnak sem kell

A termelőszövetkezeti útra tért emberek más gépekre tartanak igényt, amint azt a példa is igazolja: lógereblyék, vetőgépek,

műtrágyaszórók, öntöző berendezések, vontató utánfutó kocsik, járvasilózók, gumikerekes foga- toskocsik, transzportőrök, zsákoló gépek, villanymotorok, védő- és munkaruhák beszerzése iránt nőtt meg a kereslet.

A rakátrak és az udvar üressége nem jelenti, hogy itt ezentúl nem lesz áru. Nem jelentheti azt, mert az ipar és a kereskedelem az idén több mezőgazdasági eszközt szállít ide, mint 1959-ben. Mégis, hogyan készültek fel az 1960-as év várható forgalmának lebonyolítására?

— 160 millió forint értékű áru eladását terveztük. 44 millió forintot tesz majd ki a gépforgalom a múlt évi 20 millió forinttal szemben: Járva szecskázók, gabonafűvók. zsákolok, tejszeparátorok, tejhűtő-agregátok, rosták, e- sőztető berendezések, kerti-trák- • terok és még egy sor mezőgazda- sági felszerelést árusítunk majd. Most, az első évnegyedben, fokozatosan feltöltjük raktárainkat, s mindent elkövetünk, hogy a már most hiánycikként jelentkező á- ruféleségekből bő készletünk legyen. A 116 millió forint forgalmat pedig a következő cikkekből | szeretnénk biztosítani: lenáruk (zsák, ponyva, zsineg, kötél), védő- és munkaruhák, javftó bőrök, építőanyagok, fűrészelt fenyőáruk, csővázas górék. színek... és így tovább.

Ha az 1959-es 53 millió forintot kitevő forgalmat egymás mellé állítjuk az idei évre tervezett 160 millióval, akkor azt látjuk, hogy

1960-ban háromszor akkora feladattal kell megbirkóznia

ennek a vállalatnak, mint tavaly. Amint Back elvtárs búcsúzáskor mondotta, ő rajtuk az á- ruértékesítés nem múlik. Elsősorban a munkásosztály helytállásától függ, hogy megkapják-e a- zokat a cikkeket, amelyekre fejlődő mezőgazdaságunknak, a most sorra alakuló termelőszövetkezeteknek szükségük van. Ahogyan az elmúlt években megismertük munkásosztályunk helytállását, úgy ebből kiindulva bátran mondhatjuk; munkásosztályunk legyártja azokat a gépeket, felszereléseket, amelyek a több búza-, tej-, hús-, tojástermelés feltételeinek megteremtéséhez szükségesek.

Értekezletet tartottak az új tsz-tagoknak

Az elmúlt napokban a csorvásl községi pártbizottság, valamint a tanács vezetői gyűlésre hívták meg az újonnan belépett tsz-tago- kát. Badán elvtárs, a járási párt- bizottság titkára, valamint Varga elvtárs, a helyi Vörös Október Tsz elnöke tartott beszámolót a további feladatokról. Ismertették az új belépők előtt a tsz-tagok jogait, kötelességeit.

Hatnapos tanfolyamon vesznek részt a tsz-kertészek

A megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a MÉSZÖV és a Mezőgazdasági Termékeket Értékesítő Szövetkezeti Központ szervezésében Gyulán, január 18—23-a között bentlakásos kertész továbbképző tanfolyamot rendeznek a megye termelőszövetkezeti kertészei részére. Erre az alkalomra 35—40 tsz-kertészt hívnak meg Gyulára. A zöldségtermesztéssel, öntözéssel, hajtatással kapcsolatos ismeretekre, az áruk szállításra való előkészítésére, (minősítés, osztályzás, csomagolás), tanítják meg az érdeklődőket. A tanfolyamra a megyei tanácshoz már több tsz-böl — közöttük az orosházi Dózsából, a békési Október 6-ból, a békéscsabai Május 1-ből, a gyulai Békéből — jelentették be a "“SZVg. telt.

Vupsi Károly