Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-31 / 26. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1960. január 31., vasárnap Az országgyűlés szombati illése (Folytatás az 1. oldalról.) népgazdaságunknak, s ilyenkor az ellenőrző szervek felületes és hanyag munkájával találkozunk. A mészetesen nem pusztán bírósági feladat: ezen a téren szintén komoly teendők várnak társadalmi szervezeteinkre, a nőtanácsokra is. — mondotta — a Legfelsőbb Bíróság elvi irányítása a házassági intézmény védelmét tekinti alapvető követelménynek, s csak olyan Legfelsőbb Bíróság álláspontja: a esetekben tartja azt felbontható- társadalmi tulajdont sértő bűn- nalt, ha annak fenntartása a fe- cselekményekben bűnösséget kell lekre és a társadalomra egyaránt megállapítani azokkal szemben is, káros. Nehezebb feladat elé állítakik nem vettek ugyan részt a ja a bíróságot a házastársak közös szélt, s hangsúlyozta: társadalmi tulajdon fosztogatása- ]rjs.[rr>.n-, gyermekeinek elhelyezé- ban, de tudtak róla, s nem tettek A beszámoló befejező részében a bírói ítélkezés színvonalának e- melését szolgáló feladatokról be feljelentést, sőt jogtalan előnyöket is elfogadtak, bár hivatali beosztásuknál fogva kötelességük lett volna a társadalmi tulajdon elleni bűncselekmények megakadásé. Ebben a kérdésben nem egyszer a végsőkig kiélezett harc dúlt a szülők között. Sajnálatos, hogy a harcnak sok esetben nem a szülői szeretet, a gyermek sor— Bíróságaink és a dolgozó tömegek között tovább kell mélyíteni a kapcsolatot. Ennek egyik, de nem kizárólagos módja a népi ülnökök bevonásával történő ítélkezés. A jövőben is igen gondolypzása. A Legfelsőbb Bíróság sáért való aggódás, inkább a má- san kell eljárnunk a népi ülnö- következetesen érvényesítette azt sík házastárs iránti gyűlölet, kök megválasztásánál. A termelésben, s a magánéletben egyaránt példamutató, nagy élettapasztalattal, politikai szilárdsággal rendelkező dolgozókat kell jelölnünk. Az eddigi tapasztalatok arra is köteleznek bennünket, hogy a jövőben jobban foglalkozzunk a népi ülnökökkel és szorosabbá tegyük kapcsolatunkat a szakbírákkal. az álláspontját is, hogy a társadalmi tulajdon elleni bűntettek elkövetőinél általában súlyosbító körülményként kell értékelni a vezető vagy bizalmi beosztást. A társadalmi tulajdon elleni na- igyobb, bonyolultabb bűnügyek nem jellegzetesek. Foglalkozott az élet- és testi épség elleni bűncselekményekkel is. Megállapította, hogy hazánkban nagy mértékben megszilárdult a közbiztonság. Felhívta a figyalmet az alkohol káros hatására, amely gyakran vezet például balesetekhez a közúti forgalomban. A mértéktelen italfogyasztás egyes súlyos kihatásai — hangsúlyozta — csak fokozzák a társadalmi szervek nevelő szerepének fontosságát, az alkoholizmus ellen,! harc jelentőségét. Ezután » beszámoló kitért a Legfelsőbb Bíróság polgári kollégiumának munkájára, szólt a társadalmi tuljadonnak polgári jogi védelméről, majd így folytatta: A munkajogi szabályok alkalmazásával a Legfelsőbb Bíróság fontos feladatának tekintette, hogy hozzájáruljon a dolgozók munkafegyelmének megszilárdításához. A munkajog területén végzett elvi irányító munkánknak azonban korántsem az a jellemzője, hogy a dolgozókat fegyelmezi, hanem az, hogy a dolgozók jogait és törvényes érdekeit védelmezi. A Legfelsőbb Bíróság az alsófokú bírósághoz eljuttatott iránymutatásában következetesen hangsúlyozta, hogy ' a fegyelmi büntetések kiszabásánál elsősorban nem a megtorlás, hanem a nevelő hatás érvényesítését kell biztosítani. A kötelességét megszegő dolgozónak viselnie kell magatartásának következményeit, de a jogtalanul megszüntetett munkaviszonynak nemcsak a helyreállítását kell biztosítani, hanem a munkaviszony jogtalan megszüntetésére kártérítési szankciójának is érvényt kell szerezni. A továbbiakban a házassági bantóperekról szólt: — A házassági bontóperekben bosszúállás, nem egyszer a tartásdíj fizetése alóla szabadulás, vagy annak megszerzése a mozgatója. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása az, hogy a gyermek elhelyezésénél a gyermek érdekeit kell érvényesíteni, vagyis az az irányadó a döntésnél, hogy a gyermek szocialista nevelése, egészséges fejlődése hol látszik jobban biztosítottnak. \ családi élet megszilárdítása terJáhner-Bakos Mihálynak, a Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolóját az országgyűlés tudomásul vette. A Csehszlovákiában járt küldöttség beszámolója Ezután Lombos Ferenc képviselő, a Csehszlovákiában járt magyar parlamenti küldöttség tagja beszámolt a delegáció csehszlovákiai látogatásáról. Meleg szavakkal emlékezett meg arról a baráti fogadtatásról, amelyben országgyűlésünk küldötteit Csehszlová— Nagyszerű érzés volt tapasztalni a testvéri Csehszlovákia földjén a szocialista táborhoz, közös nagy barátunkhoz, a szovjet néphez fűződő hűséget. Meggyőződtünk arról, hogy Csehszlovákia népei békét akarnak, a dolgozók hatalmát; országát, boldogkia városaiban, falvaiban része- ságát építik. Ehhez pedig békére sítették. van szükség. Elmondotta, hogy a delegáció Beszámolója végén Lombos Fe- tagjai sok hasznos tapasztalatot renc elmondotta, hogy a magyar szereztek egyebek között a cseh--országgyűlés küldöttsége találko- szlovák képviselők munkájáról, Zott a csehszlovák párt- és állaaz ipar és a mezőgazdaság különböző területeiről. — Láttuk, milyen erőfeszítéseket tesz Csehszlovákia munkássága a harmadik ötéves terv végrehajtásáért, a szocialista társadalom felépítéséért. 1959-hez képest 90—95 százalékkal növelik az ipar, 40 százalékkal a mezőgazdaság termelését, a munka termelékenységét pedig legalább 75 százalékkal növelik. Csehszlovák barátaink figyelemmel kísérik a magyar ipar fejlődését, s elismeréssel beszéltek termékeinkről, a- melyekből az eddiginél is többet szeretnének vásárolni. mi vezetőkkel, akik hosszan, szívélyesen elbeszélgettek a magyar képviselőkkel, s kérték a delegáció tagjait: tolmácsolják Csehszlovákia népeinek forró testvéri üdvözletét a magyar parlamenthez, egész dolgozó népünkhöz, s jókívánságaikat szocialista építőmunkánkhoz. A beszámolót az országgyűlés elfogadta, s ezzel az ülés befejezte munkáját. Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke zárta be az ülésszakot, s jó munkát, erőt, e- gészséget kívánt a képviselőknek. (MTI) Az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának ülése Szombaton a parlament vadász- enmében megtartotta évi közgyűlését az Interparlamentáris Unió magyar csoportja. Az ülésen — Inkurrencia-ajánlat! A Békés megyei Tanács Bánya és Építőanyagipari Egyesülés Békéscsaba, megvételre felajánlja az alant felsorolt készletét: 1 db K,55-típ. stabil Hoffer 55 HP-s Diesel motor, 1 db 20 HP-s Hoffher stabil Di esel motor, 2 db 22 HP-s Slávia tip. Diesel motor, 1 db állóhengeres, 40 HP Diesel motor, 1 db 60 HP állóhengeres Diesel motor, 1 db 41 KW, 720 ford. cs. gy. Ganz elektromotor, 380/220 V, 1 flb 70 HP egy állóhengeres Diesel motor. melyen részt vett Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke is —, Bo- zsóki Ferenc, a magyar csoport alelnöke ismertette a legutóbbi, Varsóban megtartott, 48-ik interparlamentáris konferencia határozatait, s a magyar csoport küldöttségének tevékenységét. A beszámolót a közgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Ezt követően a közgyűlés megalakította az országgyűlési képviselők magyar—olasz tagozatát, melynek feladatául a magyar és az olasz nép és parlamentjeik kölcsönös kapcsolatainak elmélyítését jelölte meg. A közgyűlés u- tán a magyar—olasz tagozat megtartotta alakuló ülését, amelyen a tagozat elnökévé dr. Dó-e Frigyest, alelnökeivé Harustyák József és Mesterházi Lajos, titkárává Peskó Livia képviselőt Választotta. A tagozat elhatározta, hogy megalakulása alkalmából üdvözlő táviratban köszönti az olasz képviselőhöz és szenátus nemrégen megalakult olasz—magyar tagozatát. (MTI) / v A sajtó napján _ í rta: Frank Ferenc HT izennyolc évvel ezelőtt, 1942. február elsején, a II. világháború véravitarának kellős köze pén jelent meg előiször a Kommunisták Magyarországi Pártjának lapja, a Hitler-ellenes nemzeti egységfront harcos agitátora és szervezője, az illegális Szabad Nép, mely harcba szólította a magyar nép haladó erőit a fasiszta háború ellen. Kommunisták szerkesztették, akik azt írták az első lap hasábjain, hogy a háború és a reakc ió nyomasztó sötétségében a Szabad Népnek, mint a szabadság vi lágító tornyának kefl sugároznia azokat az eszméket, amelyek a magyar nép felszabadító harcának útját bevilágítják. E bátor harcos kiállásért halt vértanúhalált Schönhercz Zoltán elvtárs, s vérével pecsételte meg a lap harcos sorait az illegális Szabad Nép első szerkesztője, Rózsa Ferenc elvtárs. De hiába mozgósította a fás iszta rendőrség egész elnyomó gépezetét, hiába vetette börtönbe a kommunisták százait, a Szabad Nép útmutató fénysugarát nem s ikerült eloltani. A felszabadulás után vereséget szenvedett, volt ur alkodé osztály maradványai — tőkések, földbirtokosok, s más ellen séges elemek — 1956 októberében sem kisebb gyűlölettel próbálták elhallgattatni a párt szavának tolmácsolóit. Nehéz körülmények között — a párt újjászervezésével egy időben — harcban született újjá a kommunista sajtó. Megyénkben is dühöngött az etlenfor radálom, s a pártsajtó munkásai — szakítva az ellenforradalom szekerébe kapaszkodókkal — számban megfogyatkozva ugyan, de elvhűségben megacélosodva hirdették a párt eszméit. Munkájukban mellettük álltak az öntudatos nyomdászok, lapszervezők, postai kézbesítők és lapárusok, akik az ellenforradalmárok vad uszítása közben is eljuttatták a párt lapját az emberekhez. M a ünnepeljük a Magyar Sajtó Napját. Nagyszerű hivatás ma a sajtó munkásának lenni. O jságírók és nyomdászok, mindenki, akinek újságaink előállításában és terjesztésében része van, büszke lehet arra, hogy a nyomta tott szó erejével nap mint nap segíti népünket a szocializmus épít éséért vívott harcában. Sajtónk munkásai jelentősen elősegítik pártunk politikájának tolmácsolását a dolgozók tíz- és százezreinek politikai felvilágosítását. írásaikkal a szocialista építés tevékeny részesei, alftív munkásai. mi sajtónk hatalmas ereje, hogy buzdít, nevel és tanít, a nép, a szocializmus, a béke ügyét szolgálja. Olyan lámpás, mely a szocialista építés útját vil ásítja meg, melynek fényét a párt politikája adja. Ma sajtónk, s kö ztük megyei lapunk, a Népújság, az MSZMP irányvonaláért küzdve, hatékony fegyvere az ország s megyénk szocialista felvirágzásáért folyó küzdelemnek. A sajtó munkásai írásaikkal mind jobban elősegítik, hogy a sajtó „a dolgozók kenyérévé váljon”. Ez tükröződött az ellenforradalom előtti — ha hibával is —, de különösen az ellenforradalom utáni munkájukban. Megyei lapunk jelentős szerepet töltött be az ellenforradalom valódi céljainak leleplezésében, az eszmei zűrzavar felszámolásában, a gazdasági és kulturális élet konszolidációjában. Újságíróink határozott és világos állás foglalásaitokkal hűen tolmácsolták az országos pártértekezlet, a párt alapvető határozatait s annak vonalán mozgósítottak végrehajtásukra. Megyei lapunk sikeresen tolmácsolta a párt 1958. decemberi, múlt évi márciusi határozatát, s annak megfelelően mozgósított a határozatban megjelölt ipari és mezőgazdasági feladatok megoldd Sára. Lapunk íróinak munkája is benne van azokban az eredménye kben, melyeket megyénkben az elmúlt év tavaszán, valamint a té 1 lofyamán a mezőgazdaság szocialista átszervezése terén elértün k. Mindezek alapján a kommunista sajtó hitele, tekintélye, befolyása és kapcsolata megerősödött. Ennek egyik kifejezője, hogy 1959-ben 1600-zal nőtt ,a Népújság előfizetőinek tábora, hogy a párt megyei lapjához év ante ezrével érkeznek levelek, melyben az élet ezernyi szépségére, s az ezzel járó gondokra hívják fel az olvasók figyelmét. Ezernyi levélíró, tudósító krónikása, önkéntes segítőtársa a pártsajtónak. .Az olvasók elismerése, vagy bíráló szava, panasza és tájékoztatása eligazítás a sajtó munkásai számára, hogy jól szerkesszék az újságot, ne vétsék el a helyes irányt. Ez a helyesen kialakult kapcsolat- és bizalom viszont arra kötelezi a sajtó mun kásáit, hogy az eddigi kapcsolatokra alapozva még közelebb kér üljenek az emberekhez, hogy még jobban megismerhessék eredmén yeikgt, gondjaikat, s még jobban, kifejezőbben eljuttassák hozzájuk a párt szavát. zt a felelősségteljes feladat ot kell megvalósítaniuk azoknak, akik a Magyar Szocialista Munkáspárt VII. .kongresszusa történelmi jelentőségű határozatait tolmácsolják. Újságíróinktól azt várjuk, hogy a kongresszus által megjelölt nagy feladatokat sokoldalúan magyarázzák, írásaikkal járuljanak hozzá a ipari terveket elősegítő munkaverseny további fellendítéséhez, a me-gnövekedett mezőgazdasági feladatok megvalósításához. Azt várjuk, hogy a lap sokoldalúan adjon tanácsot, javaslatot a tél folyamán szerveződött új termelőszövetkezetek megszilárdításához, erősítse az újonnan belépett dolgozó parasztokat döntés ük helyességében. Azt várjuk, hogy írásaikkal sokkal hathatósabban segítsék elő a párt művelődéspolitikai irányelveinek megvalósítását, sokrétűen segítsék szocialista kultúrforradalmunk kibontakoztatását. Azt várjuk, hogy a nyomtatott szó hatalmával erősíts e a nép hatalmát, a párt vezető szerepét, küzdjön a szocializmus végső diadaláért. Fogadás a megyei pártbizottságon A magyar sajtó napja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Békés megyei Bizottsága fogadást adott a Békés megyei Népújság munkatársainak tiszteletére. A fogadáson megjelent Szabó Sándor, a párt megyei bizottságának másodtitkára. Frank Ferenc, a párt megyei bizottsága agit-proi. osztályának a vezetője és Juhász József, az agit-prop. Népújság munkatársait, hogy továbbra is olyan szívvel és becsülettel dolgozzanak a párt politikájának végrehajtásáért, mint eddig. Az ünnepi köszöntőre Cserei Fái, a Békés megyei Népújság felelős szerkesztője mondott választ. A fogadás alkalmával a párt Békés megyei bizottságának veze- osztály munkatárs-.. A fogadást ői és a Békés megyei Népújság Frank elvtárs nyitoi'-i meg, majd munkatárséi szívélyesen elbeszél- Szabó Sándor elvtárs arra kérte a gettók.
