Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-30 / 25. szám

1M9. január 30., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 3 Gépállomásaink szakemberekkel és a gépek maximális kihasználásával erősítik a tsz-eket tói, hogy a tavaly nyújtott telje­sítményt 15 százalékkal toldják meg. Hogy ezt elérjük, gépállomási pártszervezeteink teremtsenek a számszerű fej­lesztés időszakának megfelelő hangulatot, s kérjék az üzem dolgozóinak segítségét nagy céljaink valóra váltásához. A felszólalásokra Csillag Nán­dor válaszolt, majd Nánási Il­lés, a megyei tanács mezőgazda- sági osztályvezetőjének zárszavá­val fejeződött be a tanácskozás. D. K. Átvették a versenyzászlót A párt Békés megyei bizottsága a kongresszusi munkaversenybe kap­csolódott állami gazdaságok közül a termelésben elért eredmények és a szövetkezeti gazdaságok megszilárdí­tására tett hasznos intézkedések elis­meréséül a Hidasháti Állami Gazda­ság dolgozóit tüntette ki versenyzász­lójával. A zászló átadására szerdán, január 27-én, az esti órákban került sor. ,,Örömmel fogadtam a xsadányiak meghívását66 den munka idejében elkészül és bátrabban tervezhetünk. Elhatá­roztuk, hogy 70 hol­don kertészetei, rende­zünk be, csupán ex­portra 30 holdón ter­melünk újburgonyát. 60 holdon a Holt-Kö­rös közelében öntözé­ses takarmányt ter­melünk, 490 holdon pedig jól jövedelmező szerződéses ipari nö­vényt. — Nem feledke­zünk meg az állatte­nyésztés fejlesztéséről sem. Ennek érdeké­ben hamarosan meg* kezdjük a süldőszál­lást, a tehén és nö- vendékistálló építését. Tíz éves tapasztalat a- lapján merem remél­ni, hogy nem csaló­dunk egymásban s ősszel legalább 42—44 forintot ér nálunk egy munkaegység. A. R. AAAMWMKMWMmMWUWVWWVWHMVWUMVMVW. Tíz évig volt a sar- kadi járás főagronó- musa Szabó Imre, a- Jai különösen szívén viselte a termelőszö­vetkezetek ügyét, so­kat segített helyszínen munkaszervezésben, szaktanácsadásban. A zsadányi Búzakalász Tsz fölött külön véd­nökséget vállalt s az ő irányításával értek el kimagasló eredmé­nyeket. Az elmúlt he­tekben hétszeresére e- melkedett a zsadányi Búzakalász Tsz terü­lete és a tagsága Sza­bó Imrét választotta mezőgazdásznak, aki örömmel tett eleget a meghívásnak és ter­veiről a következőket mondotta el: — Nem vagyok zsa­dányi, de úgy jöttem ide, mintha hazatér­tem volna szülőfa­lumba. Jól ismerem a tsz tagjait: szorgalma­sak, a jótanácsokat mindig szívesen fo­gadják, ezért biztosan tudom, hogy az új be­lépők is megtalálják számításukat. Jólesett az is, hogy nagy sze­retettel gondoskodnak rólam. Tavasszal tisz­ta, kényelmes lakásba költözhetem a csalá­dommal, de addig is barátságos szobát sze­reztek számomra, hogy ne kelljen na­ponta hazautaznom. — Mivel jól isme­rem a határt, a föl­dek termőképességét és az embereket is. gyorsan elkészítettük az új gazdasági év tervét. Ügy határoz­tunk, hogy havonta rendszeresen 20 forint előleget osztunk, így a fiatalok is megtalál­ják számításukat s nem vágynak el a fa­luból. Ha a munkaerő nem gond, akkor min­Az évi fizetés 40 százaléka prémium A párt Békés megyei bizottsága kezdeményezésére péntek dél­előtt Békéscsabán tanácskozásra hívta a gépállomások megyei igazgatósága 20 gépállomásának párttitkárát és igazgatóját. Az ér­tekezlet témája az új és a terüle­tileg felfutott termelőszövetkeze­tek részére nyújtandó politikai és gazdasági segítség volt. Csillag Nándor, a gépállomások megyei igazgatója referátumában arról a kettős, de egységes fel­adatról beszélt, amely a mező- gazdaság szocialista átszervezésé­vel. s a terméshozamok fokozatos növelésével kapcsolatos. — A mezőgazdaság átszervezé­sében lényeges lépést tettünk elő­re — mondotta többek között. — Megyénkben a szocialista szektorok túlsúlyba kerül­tek. Az egyik ilyen lépést te­hát megtettük. Most kezdünk hozzá a másikhoz: a termés- eredmények növeléséhez. A párttól azt a megbízatást kap­tuk, hogy az idén a mezőgaz­dasági termelés növekedése elérje a 4,9 százalékot. Feltételeink ehhez biztosítottak. Ezt követően a gazdasági felté­telekről szólt, amely műtrágyá­ban, vetőmagvakban és a gépka­pacitásban rendelkezésre áll. Ha ezeket a gazdasági feltételeket jól kihasználiuk, és ha hozzáadjuk magunkból is azt a forradalmi a- karatot, amely a számszerű fej­lesztés időszakában, megvolt, ak­kor feladatainkat sikeresen tel­jesítjük. Segítjük az új termelő- szövetkezeteket káderek átcsopor­A SZOT megyei székházában csütörtökön ülést tartott az Épí­tők Szakszervezetének területi bi­zottsága. A tanácskozáson megvi­tatták a kongresszusi verseny eredményeit és a további felada­tokat. Az értékelés során többek között megállapították, hogy a vállalatok dolgozói az elmúlt ver­senyszakaszban konkrét és reális célokat tűztek maguk elé. A me­gyében minden építő- és építő- anyagipari vállalat munkásai túl­teljesítették versenyfelajánlásai­kat és ennek alapján jelentős nye­reségrészesedéshez jutnak. A szocialista munkabrigádofc- ról szólva, figyelmeztető jelensé­Üzemi munkásgyűlésre készülnek tosításával. Húsz agronómiust és könyvelőt küldünk az idén a tsz- ekbe. azon túl, hogy lehetővé tesszük az építkezésekhez értő szakemberek tsz-be küldését is. Ezután a tavaszi feladatokról esett sző. — A megye határában 130—150 ezer holdra tehető az a terület, amely felszántásra vár. E munka elvégzésére — állapította meg — mindössze 3—3,5 dekád áll ren­delkezésünkre. A tavaszi idény­ben egy-egy erőgépre 300—400 normálholdnyi munka jut. Nem kis dolog ez. Most az a felada­tunk, hogy minden géphez értő szövet­kezeti tagot keressünk fel, és hívjuk a tavaszi beinduláshoz segítségül. — Szó volt még a gépjavítások­ról és a legfontosabb tavaszi munkákról is. A beszámolót vita követte. A felszólalók ismertették, hogy gép­állomásuk körzetében a tsz-terü- letek 7—8-szorosára növekedtek. Ugyanakkor azt is elmondták, hogy a rendelkezésre álló gép­parkkal, még ha ezeket maximá­lisan használják ki, a beművelés akkor is kétséges. A vitában fel­szólalt Lestyán István elvtárs, a megyei bizottság mezőgazdasági osztály vezetője. Hangsúlyozta: — A Központi Bizottság határo­zata értelmében a mezőgazdaság szocialista átszervezésével egy időben az ország lakosságának életszínvonalában is további javu­lást kell biztosítanunk. Mi most azt kérjük a traktoros elvtársak­get tárt fel a tanácskozás. Az építőanyagiparban már dolgoznak szocialista munkabrigádok, azon­ban az építőiparban a lehetősé­gek ellenére még gyenge ez a moz­galom. Többek között hangsúlyozták, a jövőben nagyobb gondot kell for­dítani arra is, hogy a vállalatok­nál a termelékenység növelését ne a munkaintenzitás fokozásával igyekezzenek elérni, hanem a dol­gozók érdekeinek jobb, megfelelő műszaki intézkedésekkel és újítá­sokkal. A következőkben az üzemek munkásainak, vezetőinek felada­tait tárgyalták a termelőszövetke­zetek piegszil árd ításával kapcso­latban. Biharugrán a tógazdaságban 1959-ben igen jól sikerült a hal- tenyésztés. A tógazdaság sziki üzemegységéből 514 holdról több mint 2366 mázsa halat fogtak. A nagy halastó — amely 278 hold kiterjedésű — dolgozói 1100 má­zsás haltervüket 1509,81 mázsára teljesítették. A tavak holdanként! természetes hozama 214,9 kilo­gramm volt. Ez a természetes ho­zam halászszakkifejezés, amely azt jelenti, hogy egy kiló halhús előállítására 4,5 kiló kukorica ér­téket számítanak, s ami „halter­més” ezen felül van, azt termé­szetes hozamnak nevezik és szá­molják el. A sziki rész halászai a kiváló termelési siker elismeré­séül évi fizetésük 40 százalékát prémiumként kapják meg. A központi üzemegységben a halászok szintén teljesítették a haltenyésztési tervet. 1057 holdról 5086,45 mázsa halat fogtak. Ta­valy a zöldhalmi tóegységben te­nyészett legjobban a hal. Itt a 255 holdas vízterületen 1441,61 mázsa halat halásztak. A termé­szetes hozam 245 kilót tett ki. A lehalászott területeket a gyom és a vadhalaktól még az ősz fo­lyamán fertőtlenítették, és a telel- tetőkben lévő halak 80 százalékát a hosszú ősz következtében ki is helyezték. A sziki rész nagytavá­ban 34,5 ezer kétnyaras, és 67 ezer egynyaras pontyot raktak. A hal­állomány utánpótlásáról is terv­szerűen gondoskodnak. Az anya­A Szarvasi Ruházati Kisipari Termelőszövetkezet sokat fejlő­dött az elmúlt esztendőben. Ma már mintegy 130 fővel dolgozik a szövetkezet, s köztük igen sok ki-, váló kisiparos van, akiknek szak­mai tapasztalatát, szakismeretét jól fel tudják használni a közös­ségben. Szarvas kisiparosai látva eredményes munkájukat, mind többen kérték felvételüket. Leg­utóbb a mértékes részlegnél vet­ték fel Szénászky Mihályt és Kor­da István kisiparosokat. halak jelenleg a teleltetőben van­nak, ezeket a téli fagyok elmúl­tával helyezik ki az ivató-tavakba, ivatás után pedig, amint az ivadé­kok megerősödtek, a hizlaló ta­vakba telepítik. Féltve őrzi a gaz­daság a 16 ezer harcsaivadékot is. Ezek másodévesek. Két év múlva lesznek piacérettek. A létszámbeli növekedés mellett egyre jobban gazdagodik a szö­vetkezet. Jelenleg négy fiókja mű­ködik Szarvason. Kovács András elnök, aki már 9 esztendeje tevé­kenykedik eredményesen ebben a beosztásban és nagy bizalmat él­vez a tagság részéről, elmondotta, hogy a szövetkezet vagyona meg­haladja az egymillió forintot. Csupán a gépi felszerelés több mint 650 ezer forint értékű. A milliomos szövetkezeti tagok sokat foglalkoznak az utánpótlás biztosításával, a fiatalok nevelé­Fokozzák tevékenységüket az építőipari szakszervezetek Új szakmunkásokat nevelnek, szaporodnak, gazdagodnak a Szarvasi Ruházati Ktsz tagjai Nincs belvízveszély Szerdán ülésezett a Békéscsa­bai Téglagyár szákszervezeti bi­zottsága. A tanácskozáson az 1960. évi terveket elemezték, és meghatározták az április 4-1 ver­senyszakaszra a munkaverseny irányelveit. E szerint a fő célkitű­zés a téli nagyjavítás határidő előtti befejezése és a termelés sikeres, gazdaságos beindítása. E két fontos feladat elvégzése alap­ja az egész évi munkaversenynek, a termelés sikerének. A munkatervezetet február 4­én az üzemi tanáccsal, majd pe­dig üzemi munkásgyűlésen is megvitatják. Megyénk területén szinte napok alatt elolvadt a január elején le­hullt 15—20 centiméter vastag hó­réteg. Lapunk munkatársa felke­reste a Gyulai Vízügyi Igazgató­ság vezetőjét, Kurta József elv- trásait, s tájékoztatást kért, hogy a hirtelen olvadás nem okoz-e kárt az őszi vetésekben, s fenye­get-e belvízveszély? Kurta József elvtárs elmondot­ta, hogy a Sebes- és a Fekete-Kö­rösön január 28-án éjjel meg­történt a jégzajlás. Mindkét fo­lyón veszélyeztetettség nélkül tör­tént meg a zajlás, úgyhogy nem érte el az I. fokú készültséget sem. A Sebes- és Fekete-Körö­sön megtörtént jégzaljás meg­nyugtató, mert ha egy kiadós eső­zés jönne, akkor sem okozna kü­lönösebb gondot a felgyülemlő víz levezetése. A Fehér-Körös vi­ze pillanatnyilag emelkedőben van, s a vízügyi szervek állan­dóan figyelemmel kísérik, hogy szükség esetén időben intézked­hessenek. Mivel megyénkben 1958—59. te­lén, s azóta is jelentősen megnö­vekedett a nagyüzemi gazdaságok területe, s a földek mélyszántása következtében megnőtt a talaj vízfelvevő képessége, a lehullt 30 —35 milliméteres téli csapadék nem fenyeget belvízveszéllyel. Csupán a vésztői víaügyi szakasz­mérnökség területén kellett ez- ideig üzembe helyezni három szi­vattyútelepet, mert az első- és másodikrendű csatornákban a víz meghaladta az indulási szintet. Ezeket a szivattyúkat is csak a biztonság és nem a veszély miatt sével. Hét éve állandóan vesznek fel ipari tanulókat, s közülük töb­ben mint kiváló szakmunkások dolgoznak a szövetkezetben. Je­lenleg 10 ipari tanulót tanítanak, s 1961-ben is folytatni akarják ezt a fontos munkát. A jó munka, eredményes gazdálkodása ered­ményeként és az állandóan szapo­rodó tagság munkába állítása ér­dekében új méretes részleg bein­dítását tervezik ebben az évben. Ne várjon tavaszig! Már most tisztíttassa és festesse ballonkabátját és vászon­ruháját. A festés színtartásáért garanciát vállalunk! bármilyen színben. Patyolat Vállalat Békéscsaba, Felsőkörös sor 3. 48 üzemeltetik. Pénteken reggel megnyílt a megye legszebb, legkorszerűbb zöldség- és gyümölcsboltja Békéscsabán Pénteken reggel nyílt meg Békéscsabán, a Sztálin úton az új­jávarázsolt, a megye legszebb zöldség- és gyümölcsboltja. A város többi boltját is korszerűsítik. A Szt. István téri üzletben már megkezdték a tatarozást, ez a bolt előreláthatólag 2—3 hét múlva nyílik meg. Ezután a Jókai utca sarkán lévő üzletet, majd a Tisz­ti Klub melletti boltot hozzák rendbe. A négy zöldség- és gyű- mölcsbolt korszerűsítésere aMÉK mintegy százezer forint*# kollj,

Next

/
Oldalképek
Tartalom