Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-29 / 24. szám
W60. Januar 29., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG Derék munka volt... V ét évvel ezelőtt a párt és a " kormány azt a feladatot állította bíróságaink elé, hogy a fel- szabadulást követő években felhalmozódott polgári és büntető pereket egy év alatt — 1958. november 1-től 1959. október 31-ig — végérvényesen zárják le. Ml volt az oka, hogy bíróságainkon a felszabadulást követő években felhalmozódtak a polgári és büntető perek? A felszabadulás után megváltozott társadalmi rendiben talán nem dolgoztak olyan szorgalommal a bírák, mint azelőtt? Az idősebb bírák egyné- melyikénól az új helyzet, a fel- szabadulás ténye kétségtelen nem volt hatástalan. Hosszabb-rövi- debb időre feltétlenül szükség volt ahhoz, hogy megtalálják helyüket, visszanyerjék magabiztosságukat. Ez azonban elenyészően kisebb okozója az ügyek felhalmozódá- sánák, Első és legalapvetőbb volt, hogy a felszabadulással egy időben az évtizedekig kizsigerelt munkások, agrárproletárok ráébredtek arra, hogy emberek lettek, hogy szavuk van. De nemcsak ráébredtek, hanem el is indultak — most már a sajátjuknak vallott társadalmi rendben — a bíróságokhoz, hogy keressék igazukat. Csak itt, a mi megyénkben százak és ezrek kértek és vártak döntést a kulákokkai, a földbirtokosokkal, a gazdag iparosakkal szemben, hogy megkapják jogos járandóságukat, amit a csendőr- szuronyokra épített úri rend igazságtalanul megtagadott tőlük. A volt cselédek, szolgák — kilépve a megalázásból — egymás után jelentették fel egykori urálikat a bíróságnál. Ezzel egy időben került sor, *• méghozzá eléggé tömegesen a háborús bűnösök, köztük a volt csendőrök felelősségre vonására is. Ez különösen sokrétű és nehéz munkát adott bíróságainknak: E politikád bűn perek némelyikét túlságos bonyolultsága miatt évekig nem lehetett lezárni. Alapjában véve ezzel kezdődött meg a befejezetlen ügyek felszaporodása. Még le sem zárták teljesen bíróságaink a háborús bűnpereket, amikor máris jelentkezett egy újabb tömeges munka a bíróságok számára: az úgynevezett közellátási, más szóval a begyűjtési renA deledet követő bűncselekmények. Halomra gyűjtve hevertek a bíróságokon a bűncselekmények, a- mikor az ellenforradalom megyénkén is végigsöpört. Az ellenforradalom megzavarta a bíróságok munkáját. Ugyanis hóna- pogik nem dolgoztaik, nem tárgyaltak ügyeket. Majd, amikor ismét munkához láttak, a régi polgári és büntetőperek lezárása háttérbe szorult, mivel egymást követték az ellenforradalom fegyve. rés bűnözőinek, a néphatalom ellenségeinek felelősségre vonása, elítélése. párt és a kormány az ellen- forradalmi cselekmények lezárása után tudott arról, hogy a bíróságok tömve vannak hosszú évekre visszanyúló, féifoenmaradt ügyekkel. A párt és a kormány azt is jól tudta, hogy ez a körülmény — ha továbbra is fennmarad — károsan hat az egyéb vonatkozásban akkor már helyes politikai életre, vagyis kihatással lesz az emberek biztonságérzetére, politikai nézetére egyaránt. Ezért a párt és a kormány azt a feladatot tűzte a bíróságok elé, hogy egy év alatt — 1958. november 1 és 1959. október 31 között — zárják le az évek óta húzódó és befejezetlenül porosodó polgári és büntető pereket. A párt és kormány az ügyek szereplőinek végérvényes megnyugtatásán túl azt kívánta ezzel elérni, hogy a bíróságok munkája stabillá véljék és a bírák, valamint a bíróságok tekintélye ismét helyére álljon. Az elmaradást a kitűzött határidőre megyénk bíróságai Is feldolgozták. Befejezték, rendbe- tették az évek óta húzódó ügyeket, s ezzel rendet teremtettek a bíróságok saját portájukon, de a- mi ennél is fontosabb: me|yénk- ben is sok száz ember nyerte vissza önbizalmát és elfoglalta helyét a munkapad mellett —- most már megnyugodva. Bíróságaink derekas munkát ** végeztek az említett egy év alatt. De ami különösen örvendetes: Dr. Fodor György elvtárs, a megyei bíróság elnöke nemrég jó érzéssel újságolta, hogy a régi ü- gyek lezárása óta folyamatosan lezárják, befejezik a polgári és büntetőpereket. Balkus Imre A gyomai kiszesek is beneveztek a kulturális seregszemlére Az elmúlt héten Gyomén az if- júsági székházban a Mező Imire területi KISZ-szarvezet ünnepi taggyűlést tartott, ahol csaknem száz fialtak valamint szülők és tö- megsaervezeti vezetők jelenitek meg. A taggyűlésen huszohhét fialtál tette le az esküt, majd Jeniei Imire, a KISZ-szervezet titkaira ismertette a szervezet eddigi munkáját. Elmonidlta, hogy az Ifjúság a szocnaliizmusért próbára eddig 65- en jelentkeztek. A KISZ női pop- labda csapata eredményesen szerepéit a nyári falusa dolgozók spairtakiádján. A tornász csapatuk pedig bejutott az ország«? döntőbe. A szervezet kultúngárdá- ja a „Pettyes” című hárornf elvo- nasos színdarabbal. nevezett be -a Felszabadulási Kulturális Seregszemlére, ezenkívül fellép még a népi tánccsoport, valamint a szólóás hangszerszóló csoport is. A gyűlésen részt vett Súlyán Mihiálly eOivtárs, a KISZ Központi Bizottsága kiküldötte is, aki el- mandiba, hogy örömmel hallgatta a titkári beszámolót és az a véleménye, hogy a gyomai fiatalok megállják helyüket. A beszámoló után vidám műsort adtak a fiatalok, ahol jól szánakoztak a vendégék. Fácánfogás hálóval A .gyomai vadásztársaság a-tavaszán; l.Qfljp fácánt« jást szedett össze a rétek és a lucernások kaseáfflásakor. Ezeket a fészekaljakat a keltetőállomás gépeivel kelltették ki, s pár .hetes gondozás után a határ különböző részeire kitelepítették. Miután a fácánivadásaatot befejezték és úgy látták, hogy az állományból még mintegy ezer darabot foghatnak be hálóval, így felajánlották ezeket a fácánban szegény dunántúli megyéknek. ken híres iskoláiról, üzemeiről. De nem avégett jöttem ide, hanem azért, hogy a Békéscsabán járt vasutas-küldöttség tagjaival találkozzam. Alig vártam a reggelt, hogy a vasútállomásra mehessek. Végre elérkezett a pillanat. Kinn az állomáson Nikola Belcsev kocsivizsgáló művezetővel találkoztam először. Arcáról leolvashattam: mennyire örül, hogy felkerestem őket. A viszontlátás boldog pillanatai után Gane Janevhez vezetett. A pirospozsgás arcú állomásfőnök, akit a többiekkel együtt úgy megszerettek Békéscsabán, hirtelenjében nem tudott hová lenni örömében. Kifogyhatatlan volt a kérdésekben: „Mi újság Békéscsabán? — Hogy vannak barátaink? — Mikor jönnek el hozzánk? — Molnár Gábor állomásfőnök ott van-e még Békéscsabán? — Hát a többiek?” — s sorolta az ismerősök neveit. — Adja át nekik forró üdvözletünket. Mondja meg azt is, hogy várjuk őket, jöjjenek el, ha tehetik, nézzék meg, hogyan dolgozunk és élünk. Kérésüknek ezúton teszek eleget. Elmondhatom, hogy bulgáriai ismerőseik nem felejtették el őket. Most is szeretettel gondoltak valamennyiükre. Megmutatták az állomást, a vasutas laktanyát. A kényelmesen berendezett szobákban példás rend és tisztaság volt mindenütt. Olyan, hogy még a legváratlanab- bul betoppant vendég is csak dicsérettel szólhat mindarról, amit látott. Az egyik teremben ott áll a maguk készítette makett, az állomás, a vágányhálózat és berendezési tárgyak hű mása. Egy gombnyomás, s a miniatűr állomás fénybe borul. Erre rendkívül büszkék, mert nem spk állomás dicsekedhet ilyen makkettel. Meg kell hagyni, művészi munka! Ahogy az állomást jártuk, elmondták még, hogy Janaki Gan- csev Sztojanov mozdonyfelvigyázó és Szava Petkov Hrisztov főpályamester nyugdíjba mentek, így velük nem találkozhattam. Georgiu Leszov fűtőházi főmérnök meg éppen előadást tartott a mozdonyvezetőknek, „ö nemsokára végez, addig — ajánlották — nézzünk szét a fűtőházbari is.” Meg kell hagyni, szép ez a fűtőház, amelyben mint mondták, több százan dolgoznak. Ami elsősorban megragadta figyelmemet, az volt, hogy milyen messzemenően gondoskodnak itt az emberek jó munkakörülményeiről és szociális ellátásáról. Az ebédlő, a fürdő a legkorszerűbb, minden igényt kielégít. Orvosi rendelőjük Is van, két orvossal. Később tudtam meg' hogy ez még jóformán semmi. Ugyanis az állomás és a fűtőház dolgozóinak 40 ágyas kórháza is van, ahol egy féltucatnyi orvos gyógyítja a betegeket. A fűtőházban járva benéztünk az anyagraktárba is. A hatalmas terem polcai tele vannak különféle alkatrészekkel, anyaggal. Itt bizony nem kell a szomszédba menni egy-egy fpntosabb alkatrészért vagy csavarért. Minden van, ami csak a nagyobb és kisebb javításhoz szükséges. (Azt hiszem, sok fűtőházunk cserélne velük anyagraktárt.) Később találkoztam Georgiu Leszov főmérnökkel is. Az örökké víg kedélyű főmérnök első szavai ezek voltak: — Elnézést kérek, de előadást kellett tartanom/ Mondja meg a- mikor hazatér a békéscsabai vasutasoknak, hogy nem feledkeztünk még róluk. Reméljük, eljön az idő, hogy ismét találkozhatunk, Mi nagyon várjuk azt a napot,,, amikor. itt, Sztara^Zagorá- ba_n ődvozölhétjűk oket. Eljött á .búcsú pillanata. Elindult a gyorsvonat Szófia felé. Ök, ameddig csak láttam, ott álltak integetve az állomás előtt... Podina Péter—Varga Tibor (Folytatjuk) 'Thai {eftfMtühit Késlekedés nélkül Az utóbbi hónapokban nemcsak sok repetáim való gazdasági felszerelés került a termelőszövetkezetekbe, hanem soko- perálásra szoruló gazda is. Nemcsak sérvet nem operáltattak egyéni korukban, hanem, több másféle úgy-ahogy elviselhető betegséget sem — a kórházi költség miatt. Orvoshoz is csak nagyon súlyos rosszullét e- setén mentek. Ez érthető, hiszen az orvosi vizsgálat és a gyógyszer nem volt olcsó soha, és most sem anyuik, aki nincs biztosítva. Viszont azok, akik tsz- be léptek, automatikusan SZTK- biztosítottá válnak, s aztán tömegesen mennek az orvoshoz köhögés, influenza, reuma és más betegség elleni gyógyszert, szemüveget íratni, vagy befekszenek a kórházba, kezeltetni magukat. A kérdés most már csak az: növekszilc-e az orvosok és a kórházi ágyak száma az egész megyében az SZTK-tagok arányában? Békéscsaba termelőszövetkezeti városban — és bizonyára még több nagyobb községben — a válasz az, hogy nem. Békéscsabán egyelőre négy körzeti orvos hiányzik. Az orvosok azt mondják: azért, mert a városi tanács nem biztosít lakást, á városi tanács viszont azt mondja: az orvosok nem fogadják el a felkínált lakásos állást. Mindkét fél állításában van igazság. Véleményem szerint össze kell egyeztetni a nézeteket minél előbb a megnövekedett SZTK-biztositottak érdekében. De azoknak a körzeti orvosoknak az érdekében is, akikre másfél-két körzet betegellátása jut. Ezt a feladatot is csak nagy erőfeszítés árán tudják ellátni. Mi lesz ezután, ha a mintegy kétezer új tsz-tag és a 4—5 ezer hozzátartozója is a jelenlegi kevés számú körzeti orvoshoz fordul kisebb-nagyobb panaszával? A négy hiányzó körzeti orvosi státusz betöltése is csak köny- nyítené valamelyest a betegellátást. Ezenkívül legalább még két új körzeti rendelőt kellene létesíteni. Eddig csak a körzeti orvosok problémájáról szóltunk. Feltétlenül növelni kellene a szakorvosok, illetve a szőkorvosi rendelők számát a központi rendelőben, ahol máris hatalmas tumultus van, 3—i óra hosszal kell tárniuk a megye minden tájáról bejövő betegeknek egy- egy vizsgálatra, egy-egy SZTK- juttatás (például szemüveg) kiutalására. Ami nagyon sürgősen kell, arra azt szokták mondani, hogy már tegnap kellett volna. Békéscsabán legalább egy évet késett a körzeti orvosi státuszok betöltése, s most már nem szabad vele tovább késlekedni. Kukk Imre Termelőszövetkezetek! Mtsz-tagok! Egyéni termelők! Figyelem! 'ELŐNYÖSEN LEHET uborkára, vöröshagymára, cirokra TERMELÉSI SZERZŐDÉST KÖTNi! Egyéb zöldségfélére a helyi fmsz tájékoztatása szerint JÖ ÉRTÉKESÍTÉSI LEHETŐSÉG! Védőárak, kamatmentes előlegek stb. Vetőmagot, szaporítóanyagot biztosítunk] Termelőszövetkezetek közvetlenül a MEK-kel (Békéscsaba, Sztálin út 44., Telefon: 26—29), egyéni termelők a helyi földművesszövetkezeteknél köthetik meg a termelési szerződést • Mtsz-tagok a háztájiban termelt zöldségfélékre a helyi fmsz-eknél köth étik a termelési szerződést. m ' • Fontos közlemény v A TERMELŐSZÖVETKEZETEK, TSZ-TAGOK ÉS EGYÉNI TERMELŐK JÖVEDELMET BIZTOSÍTJA AZ ALLATFORGALMI VÁLLALAT deiiédUdldládi dbeáM-déded akcióba, RÉSZLETES FELVILÁGOSÍTÁST A KÖZSÉGI FELVÁSÁRLÓK, A JÁRÁSI KIRENDELTSÉGEK ÉS A VÁLLALAT SZERZŐDÉSES OSZTÁLYA AD. Békés megyei Állatfornalmi Vállalat. Békéscsaba. Széchenyi u. 6. Tel.: 10-34
