Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-05 / 3. szám

1960. JANUÁR 5.. kedd MSZMP BÉKÉS MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA v. évfolyam, 3. szám

Első munlianapsk az új évben

Alig néhány napja még az új évet köszöntöttük. Boldogságot és eredményekben gazdag új esztendőt kívántunk. Terveket szőttünk, fogadalmat tettünk, hogy az idén még jobban dolgozunk. Január 3-án reggel pedig már ismét szerszámmal a kezünkben hozzáfogtunk, hogy valóra váltsuk mindazt, amit a pezsgős üvegek mellett megfogadtunk. Az új év első munkanapjának reggelén, ismét megszólaltak a gyári szirénák, a csengők, fény szökkent az addig sötét ablakokba és megkezdődött egy év dolgos hétköznapjainak megannyi öröme, bosszúsága.

Az első téglák

A Békéscsabai Téglagyár kéményein már kora hajnalban vastag csíkokban ömlik a füst. Az úttesteket megvilágító égők még halványan pislogtak, amikor kerékpáros munkások jelentek meg a gyár kapujában. Néhány perc múlva pedig, amikor a gyár szirénája megszólalt, már csillék nyikorgása, motorok monoton zúgása váltotta fel a csendet. Megkezdték a munkát. Nyers téglákat szállítottak a csillék, másutt a még meleg, piros téglákat rakták a munkások. Az első téglákat, melyeket még milliók követnek majd az idén.

A gyár irodáiban is felvillant a fény; a mérnök, a terves, a papírok fölé hajolva számolgatta, hogy mit is kell teni 1960-ban. A múlt évben mintegy 67 millió é- getett téglát adtak az építkezésekhez. A számok azt mutatják, hogy tervüket és a kongresszusi tiszteletére tett felajánlásukat

túlteljesítették. Az idén még többet akarnak adni. A 67 millió helyett 71 millió téglát, az 52 millió égetett cseréppel szemben pedig 55 milliót akarnak égetni. S mindezt a termelékenység emelésével, műszaki intézkedések e- gész sorával és a dolgozók múlt évben tapasztalt munkalendületének folytatásával.

S míg a termelés zavartalanul folytatódik, a karbantartó brigád tagjai is dolgoznak. Készítik a cserépvágó automatákba a cseréplefutó fagörgőket, előtéttengelyt helyeznek be az automatákba, másutt az anyag minőségét javító vácumpréskamrákat készítik. A szocialista munkabrigád minden tagja új sikerek eléréséért indult munkába. S a téglagyárban az első munkanap lendülete eredményeként újabb téglabálák sorakoztak; az új év első téglái.

246 millió értékű termelés helyett 300 millió értékű 1960-ban

A Békéscsabai Ruhagyár varrónői is túl vannak már az első öltéseken. Ingek sokasága jelzi, hogy az ünnepi hangulat, mely még olykor-olykor a derékropog- tatással jut kifejezésre, a munkán nem látszik. A fiatalabbak u- gyancsak kitettek magukért az ünnepek alatt s víg kedélyük az első munkanapon sem hagyott a- lább. Fürgén futnak a szabászaton a térítők mellett, gyakorlott mozdulatokkal vasalnak, s a 4- es varroda varion szalagjain szaporodik az ing. Nagy tervekkel indultak. A múlt évi 246 millió értékű férfi fehérnemű helyett az idén mintegy 300 millió forint értékűt akarnak termelni, s az 1959. évi minőséget tovább javítják. m

A gyár udvarán a kis lakatos műhelyben a kalapácsütések zaja jelzi, hogy dolgoznak. A gyár ezermestere, az „aranykezű” Fi- lipinyi János szorgoskodik ott. A múlt évben igen hasznos újítással, amint egy 200 ezer forint megtakarítást eredményező halcsontvágó géppel rukkolt ki, s az idén, ha lehet, más újítással akarja segíteni a termelést. Rajta kívül a műszaki gárda is számos korszerűsítéssel, műszaki intézkedéssel kívánja biztosítani a terv teljesítését. Az új év első munkanapján tehát a Békéscsabai Ruhagyárban is beindult a termelés, nagyobb tervekkel a múlt évinél, s az első nap eredményei, a megvarrt ingek azt bizonyítják, hogy tervük nem marad teljesítetlen.

5 millió beruházás az idén

„Forradalmi átalakulás a gyár életében az 1960-as esztendő”, így beszéltek a Békéscsabai Kötöttárugyár vezetői, s ezt tárgyalták a dolgozók is már az első nap. Olyan reményeikkel indultak, mely fokozta munkakedvüket, s el is felejtették, hogy még 52 hét van hátra az évből. A tervek nagyobbak, az áruféleségek 'bővültek s a hangulat bizakodó. Nem csoda, hiszen bárkit megkérdezünk, hogy miért, a válasz: kicserélik az elavult, lassan dolgozó gépparkot. S ahogy a gyár munkatermeit végig járjuk, valóban az az érzés támad, hogy a gépek kicserélése minden túlzás nélkül forradalmi átalakulás

lesz. A KGST keretein belül a Német Demokratikus Köztársaságból, a Szovjetunióból lánckötőgépeket kapnak, melyek gyorsabb járatúak, mint a jelenlegiek és háromszor-négyszer annyit termelnek. Az eddig emberi erőt igénybevevő festést az új mat- ringfestő apparáttal végzik majd. Légárú bolyhozót kapnak és 38 új, modern varrógép ontja majd az árut.

S az első nap úgy nyilatkoztak, hogy: a pártkongresszus által meghatározott célokat megvalósítják, keresik az újat, a jobbat, s ezt tettekkel is bizonyítják. Január 3-án megkezdték a bánion fonalból készült sálak és stólák gyártását. Ebben a hónapban hat ezer darabot adnak át a kereskedelemnek. Folytatják a taszlon ing gyártását, tovább kísérleteznek a cipőbélések készítésével és új számba sorolható az is, hogy megkezdik a lakástextiliák, szőnyegek, szintetikus függönyök gyártásának kísérleteit. A sok új, a mintegy 5 millió forintos beruházás, a nagyszerű tervek adta lendület eredménye, hogy már az első map a nőá téld bundából mimit- egy 1500, gyermek téli bundából több mint 1200, különböző gyermek ingekből 7000, férfi taszlon ingből 1200 és női pizsamából 250 darabot készítettek a gyár dolgozói.

De hasonló eredményekről számolhatnánk be Békéscsaba és megyénk üzemeinek első munkanapjáról, az István Malom molnárainak, a cukorgyárak munkásainak vagy a szövőgyárak szövőnőinek munkájáról. Uj munkasikerekkel köszöntötték az új évet, december utolsó napjaiban s most az első napok eredményei méltó folytatásai azoknak. A lendület nem hagyott a- lább, s április 4-ét, felszabadulásunk 15. évfordulóját a szocialista munkaverseny folytatásaként kiváló eredményekkel köszönt1 k majd megyénk üzemeinek, gyárainak munkásai.

Zárszámadásra

13 millió terven felüli árut rendeltek a Békés megyei földművesszövetkezetek

— Harmincöt új önkiszolgáló és önkiválasztó bolt nyílt megyeszerte

A megyei földműveszövetkezetek egyre nagyobb körültekintés* sei elégítik ki a falusi lakosság megnövekedett igényeit. A vásárlók kedve szerint a legjobb minőségű árukról gondoskodnak nagy választékban. Megyeszerte 35 önkiválasztó, illetve önkiszolgáló-boltot is nyitottak a földművesszövetkezetek. Az új kereskedelmi formát igen megkedvelte a vásárlóközönség s ezekben a boltokban a forgalom 20—25 százalék kai emelkedett. Az új rendszerű kiszolgálás sokat segített abban, hogy a Békés megyei földművesszövetkezetek 1959-ben egy milliárd és 70 millió forint forgalmat bonyolítottak le. Sokat segítenek a földművesszövetkezetek a falusi lakosság kulturális életszínvonalának emelésében is: csupán könyvekből öt és félmillió értéket adtak el. a legutóbbi hetekben pedig hanglemez-parádékat rendeztek a könyvesboltokban, amit igen nagy örömmel fogadott a lakosság. Csupán az őszi idényben 70 divatbemutatót rendeztek, ami a lakosság szépérzékét fejleszti.

Különös gondot fordítanak a földművesszövetkezeti hálózat fejlesztésére a termelőszövetkezeti községekben. Eleken például a közelmúltban négy szak-önkiszolgáló boltot rendeztek be, a termelőszövetkezeti tagok vásárlási igényeit kutatva a megye földművesszövetkezeti zárszámadási időre terven felül 13 millió forint értékű árut rendeltek, aminek jó része drága szövet, modern bútor, rádió és egyéb értékes ipercikk.

Január 21-én összeül a MEDOSZ Békés megyei küldöttgyűlése

Megyénk gépállomásain, álla- j megyei választmányt, a számvizsmi-, tan- és célgazdaságaiban lassan befejeződnek a MEDOSZ helyi szervezeteinek taggyűlései, amelyeken a vezetőségeket vá- ’asztják újjá. A vezetőségek új- jáválasztásával egy időben megkezdték az előkészületeket a MEDOSZ III. országos kongresz- szusára. Ezt februárban tartják meg. A kongresszus előtt Békéscsabán, a MEDOSZ helyi szervezeténél összeül' a megyei küldöttgyűlés. Mintegy 120 küldött vesz részt a megbeszélésen. Meghallgatják Sarnyai Ferencnek, a MEDOSZ megyei elnökének referátumát a legutóbbi küldöttgyűlés óta végzett munkáról, az ott hozott határozatok végrehajtásáról. Ezt követően megválasztják a

gáló bizottságot és a MEDOSZ III. kongresszusának Békés megyei küldötteit.

A Combat Hruscsov újévi békeüzenetéről

Párizs (MTI) A párizsi Combat vezércikkben foglalkozik a szovjet kormányfő újévi békeüzenetével. Megállapítja, hogy Hruscsov újévi jókívánságai reménytkel- tők. Csak egyhangú helyesléssel találkoznék az általános leszerelésre vonatkozó formulája, ha a világ minden népét megszavaztatnák. (MTI)

JtM- élelet tetemlenek a. „dhiki migyahok;

Iraki vendégek Békéscsabán

A magyar—iraki kultúr* egyezmény alapján hazánkban tartózkodó filmrendező Kerim Majid és Jehija Fáik január 21-én és 22- én megyénkbe látogatnak el. Látogatásukkor a megye négy helyén előadást tartanak a mai Irakról, Irak fejlődéséről. Az előadásokon két színes filmet is bemutatnak Irak életéről. A két iraki vendég a megyei TIT-szervezet vendégeiként tartózkodik majd megyénkben.

A Sárrét és a Nagykunság találkozásánál fekvő Ecsegfalva 1949-ben vált önálló községgé. Az erősen kötött, sziken gazdálkodó parasztok jó része — akik azelőtt uradalmakban cselédesked- tek — hamarosan l-es típusú termelőszövetkezeti csoportba tömörült, az előrelátóbbak pedig önálló szövetkezetét alakították. A józan gondolkodású „sziki magyarok” — ahogyan magukat nevezik — évről évre világosabban látták, hogy a nagyüzemi gazdálkodás sokkal jobb életmódot biztosít. Ez év tavaszán Egyetértés néven egyetlen szövetkezetbe tömörültek a meglévő termelőszövetkezetek tagjai és a még kívülállók. Az év végi számvetés félreérthetetlenül, igazolja lépésük helyességét.

A hatezerháromszáz holdas termelőszövetkezet többek között nem egészen egy év alatt 240-ről 530-ra emelte a szarvasmarhaállományát, a búzatermésük megkétszereződött. Az azelőtti kis szövetkezetek összesen 300 hízót adtak évente a népgazdaságnak, az Egyetértés Tsz 1959-ben 700-at adott, 1960-ban pedig ezret ad. Érdekes az összehasonlítás az összjövedelem területén ist A

kis termelőszövetkezetek összjövedelme 1958-ban növénytermelésből 1 800 000 forint, állattenyésztésből 1 600 000 forint volt, 1959-ben már a nagy szövetkezet növénytermelésből 2, állattenyésztésből pedig 4 millió forint jövedelemhez jutott. A szövetkezet összvagyona máris eléri a 9 millió forint értéket. A nagyarányú építkezés és gépvásárlás ellenére a termelőszövetkezet tagjai háztájin kívül havonta 1000 forintnál magasabb jövedelemhez jutottak.

Az Egyetértés Termelőszövetkezet tagjai — mint a nagy gonddal készülő új tervükből kiderül — nemcsak a többtermeléssel, a magasabb jövedelemmel törődnek, hanem a falu szépítésével s a kulturális élet fellendítésével is. Többek között új művelődési házat építenek közös erővel, a Berettyó partján strandot rendeznek be, hogy szabad idejüket minél kényelmesebben tölthessék. A földművesszövetkezet új boltot é- pít, a meglévő száz új családi ház mintájára pedig számos újabb épül. így szépül, gazdagszik, gyarapszik tervszerűen Ecsegfalva termelőszövetkezeti község.