Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-27 / 22. szám

1908. január 27., szerda

B£KES MEGYEI NEPÜJSAG

5

A békéscsabai autóbusz-közlekedésrő

Az utóbbi időben levélben és személyesen is sokan érdeklődtek szerkesztőségünknél a megyeszékhely autóbuszközlekedésének helyzete és az új menetrend iránt.. A közönség tájékoztatása érdekében a legilletékesebbhez, a Békéscsabai 41. sz. Autóközlekedési Vállalat igazgatójához, Kazamér Károly elvtárshoz fordultunk. Első kérdésünk az volt, hogy a legújabb menetrendet illetően, mi a helyzet? Kazamér élvtárs a következőké mondta:

— A január 3-án életbe lépett új menetrend összeállításánál a legmesz- szebbmenően figyelembe vettük az utazó közönség érdekét, elsősorban a megyeszékhely nagyobb üzemeinek — mint például a kötöttárugyár, téglagyár, ruhagyár, kenyérgyár, baromfi- feldolgozó stb. —, valamint az iskoláknak a tanítási idejét. A korábbi menetrendet illetően gyakran kifogásolták — szerintünk is jogosan —, hogy miért csak óránként közlekedik a busz Erzsébethely és a város központja között. Ha valaki egy járatról lemaradt, egy órát kellett várnia a következő buszra. Az új menetrend lehetővé teszi a félóránkénti indítást Erzsébet- helyről á város központjába és vissza. Mindkét jármű pótkocsival közlekedik és így félóránként száz utasnál is többet tudunk szállítani egyszerre. Az új

menetrend szerint több olyan új járat is van, amely azelőtt nem közlekedett. Például az erzsébethelyi üzemekbe hatórási műszakra régebben nem lehe tett autóbusszal utazni. Jelenleg Szent István térről 5.30 órakor indul egy pótkocsis szerelvény Erzsébethely re, és már 5.50-kor a Madách utcánál tudnak lenni az utasok. Onnan köny nyen elérhetik munkahelyüket. A közeljövőben ez a járat is módosul és dolgozókat közvetlenül a téglagyárhoz, baromfifeldolgozóhoz, kenyérgyárhoz szállítja. Ennek érdekében a Gyár utcánál fordulót fogunk építtetni.

Most készülnek tartós ab b menetrendtáblák is az összes békéscsabai megállóhelyekre. Az időjárás viszontagságai ellen üveggel lesznek befedve. Különsöen fontos lesz a közönség részéről megóvásuk, mert ellenkező esetben hiábavaló minden igyekezetünk az utazók tájékoztatására — fejezte be a békéscsabai autóbusz helyzetéről adott felvilágosítását Kazamér Károly elvtárs.

H. R

*

Az utazó közönség tájékoztatása érdekében lapunk is közli a Pamutszövő —Szent István téi>—Erzsébethely viszonylatban közlekedő autóbusz-járatok menetrendjét.

,4w-es járat Barcsényi u.—Kazinczy u.—Szt. István tér—Pamutszövő.

Pamutszövőtől indul:(Erzsébethelyre, Bercsényi utcához) X6.14.

Bercsényi utcától indul: (Szt. István térre)

X 5.05

6.15

7.05

8.05

9.05

11.05

13.15

14.45

16.20

17.20

19.2«

21.15

O 22.45

Szt.

István

térről indul:

(Bercsényi utcához)

X 5.30

6.15

7.18

8.00

9.88

11.00

12.40

14.15

15.15

16.15

18.15

19.15

20.40

22.15.

d 23.05

é

M.05

18.20

10.00

17.15

»y-ea járat Bercsényi u.—Kazinczy u.—(Pamutszövő)—Szt. Pamutszövőtől indul: (Bercsényi utcához) x 14.10, x 22.10.

látván tér.

Bercsényi utcától indul: (Szt. térre) • X 5 20 6.45 7.35 8.35 9.35

14.50 15.50 16.50 17.50 18.50

O 23.35

10.35

19.50

n.35 ns.28

•21.20 22.35

Szt. István tér: (Bercsényi utcához) 6.40 7.30 8.30 9.30 10.30

15.45 16.45 17.45 18.45 ».45

n.so

+22.10

+14.»

A menetidőknél található jelek magyarázata: x csak munkanapokon közlekedik.

•a Pamutszövőhöz közlekedik, de csak munkanapon. O csak a Kazinczy utcáig közieke dik.

+csak munkaszüneti napon közlekedik.

Ünnepei a csanádapácai úttörőcsapat

Csanádapácán az úttörők már hetek óta lázas izgalommal készülnek a névadó ünnepségre, melyet január 30-án akarnak megtartani. Az úttörőcsapat Petőfi Sándor nevét veszi fel a névadó ünnepségen, ahol jelen lesz a község apraja-nagyja. Ebből az alkalomból avatják fel azt a zászlót is, amit a községi tanács ajándékozott az úttörőknek.

Felhívás

A Békéscsabai Városi Takács Végrehajtó Bizottsága felhívja a mezőgazda- sági termedőszövetkezeteiket, termelőszövetkezeti csoportokat, termelői szakcsoportokat, szakszövetkezeteket, mezőgazdasági társulásokat és mindezek tagjait, továbbá az egyéni gazdálkodókat (termelőiket), hogy saját termésű, saját gazdaságukból származó, mezőgazdasági terményeket, termékeiket és állataikat — az egésaség- ségügyi és piacrendészeti szabályok megtartásával — továbbra is szabadon értékesíthetik a Békéscsabán megtartandó keddi, szerdai, pénteki, szombati és vasárnapi piacokon.

Az értékesítéshez azonban a 151/1958. (Blip. É. 29.) Elm. M. számú utasítása értelmében termelőigazolvány szükséges.

A termelő igazolvány kiváltható Békéscsabán, a városi tanács 21-es szobájában minden kedden és csütörtöki napokon. Az erzsébethelyi kirendeltségen pédig az V. kér. lakosság részére, beleértve kerefci, Fürjes, Csaba szabadi, minden héten hétfő és csütörtöki napokon.

A termelői igazolványok kiadásával kapcsolatos bővebb felvilágosítást a termelők a Békéscsabai Városi Tanács igazgatási osztályánál I. em. SÍ. szoba, illetve a kirendeltségeken (V. kér., Erzsébethely és Gsabaszabadi) kapják meg. A termeiőigazolvány kiváltásához minden termelő hozza magával a földre vonatkozó okmányait, valamim a ermelői igazolvány kiváltásához leró- ' andó okmánybélyeget, valamint a leárt termelői igazolványukat. Az illeték 1 kát. földig 20.— Ft, 1-t® 5 kát. holdig 50.— Ft és 5 holdon felülieknek 00.— Ft bélyegértékben,

A termelőszövetkezeti csoporttá gok háztáji területe mán 20.— Ft-öS okmánybélyeg szükséges.

1960. január 1-től termelői igazolvány nélkül Békéscsaba piacain mezőgazda- sági terményeket, termékeket és álatokat árulni tilos.

Békéscsaba, i960, január 10.

Békéscsaba Város Tanácsa V. B.

'thai {eg-ifbetühk

Barátion, testvérien

Ma mosok az emberek, mint régen? Igen, mások. Barátságosabbak, egyetértőbbek, a bajbajutotton segíteni igyekvők. Persze, valamikor nem így volt. Mások gondja-baja nem igen érdekeit senkit.

Már egészen másként gondolkoznak az emberek. Másképp, valahogy barátibban, testvériebben. A tudományban, az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésében egymás között nincsenek titkaink, sőt egyes tudományos e- redményeket olykor-olykor a világba is kiáltják a rádióállomások és a sajtó: tessék barátaink. uraink, fordítsátok a nép felemelkedésének szolgálatába. A testvéri országokban valójában így van. Aki a Szovjetunióban és a Román fiépköztársaságban járt, az tudja, hogy a Belorusz-traktort nemcsak szülőhazájában gyártják, hanem a testvéri Román Népköztársaságban is. Kína tőlünk messze van, de úgy gondoljuk, mindenki hallott arról, hogy ott egy-egy hektáron 4—500 mázsa csöves kukorica terem. Sok-sok ilyen nagyszerű megnyilvánulás szemtanúi vagyunk napjainkban.

Állattenyésztésünk takar- mányellátása évekkel ezelőtt igen vontatott volt. Amikor Hruscsov elvtárs Karcagon járt, már akkor megmondta a megoldást. Ezt követően szovjet kukoricatermelő szakemberek jöttek az országba, hogy azt, amit e fontos takarmánynövény termeléséről tudnak, elmondják,

hogy tanuljunk belőle, hogy pó- toljuk a lemaradást. Vajon egy- kapitalista ország küldöttségének tagja megtette volna ezt? Vagy esetleg azt, amit néhány nappal ezelőtt a 11. országos kukorica- termelési tanácskozáson több mint ezer ember látott: az NDK egyik tudományos kutatója o kukoricatermelésben elért kutatási eredményeinek összesítőjét átnyújtotta Losonczi Pálnak, a földművelésügyi miniszternek, és Sevcsenkó elvtársnak, a Szovjetunió híres kukoricatermelőjén nek: Tessék elvtársaik, nézzétek meg, vizsgáljátok felül és hasznosítsátok az egész szocialista tábor javára.

Bármennyire is eltér a nyelvünk a németekétől, célunk egy: a szocializmus gyors felépítése. Ennek elérése végett pedig megosztjuk mindazt, amit tudunk, hogy ebben a táborban rohamosan nőjön az ipari termelés mellett a mezőgazdasági termelés is, hogy több hús, tej, kenyér kerüljön a múltban sokat nélkülözött emberek asztalára. És még any. nyit: a termelés fokozása módszereinek átadását Hruscsov elv. társ, Sevcsenkó, s a német tudós is, önzetlenül tette. Vajon melyik kapitalista érdekeket képviselő küldöttség tenné u- gyanezt? Egyik sem, mert nekik a pénz, a pénz, a pénz a mindenük, nekünk pedig a testvéri együttműködés, a kölcsönös érdekek figyelembe vételével az emberi jólét megteremtése.

Dupsi Károly

A Hípúfcáty postájából

Egy kin megértés hiányzott

Nem panaszkodni akarok azokra a becsületes, szorgalmas orvosokra, akiket írásomban említek, csupán azt szeretném megértetni velük, hogy adódnak az életben

kolás, sem a felnőttek nem nehezteltek volna érte.

Laurinyecz Györgyné Békéscsaba

Hol késik az 1800 forintom?

Munka után a könyvtárban.

gépek-csinálnak itt meg az emberek helyett. A munkásoknak majdnem csak annyi a dolguk, hogy felügyeljenek a gépekre és berendezésekre. így természetesen nagyon sok nő dolgozik itt.

Az emeleteket járva a főmérnök elvtárs elmondta, hogy üzemükben 12 féle kombinált takarmányt gyártanak. Ebből hat félét sertéseknek, négyet a baromfiaknak, kettőt pedig a teheneknek és borjaknak. A nagy táperejű ta-' karmányoknak, amelyeket rendeltetésének megfelelően, különféle őrölt szemes takarmányokból: kukoricából, árpából, zabból és egyéb terményből, valamint sókból készítenek, környékszerte nagy a kereslete. Viszik, mint a cukrot. A minőségre sincsen panasz. Az üzem két laboratóriumában, a technikai és kémiai laboratóriumban féltő gonddal ügyelnek arra, hogy a takarmány minősége megfelelő legyen.

Természetesen arra is kiváncsiak voltunk, hogyan élnek a munkások, hogyan gondoskodnak róluk. Amint láttuk, hallottuk és tapasztaltuk — rendkívül sokat tesznek itt az emberekért. Talán nincs is olyan szociális, kulturális igény, amit ne teljesítenének.

Itt bizony nem probléma az ebéd, sem az, hogy mit főzzenek. Az üzemnek saját konyhakerté- szete van, ahol megtermelik a konyhára valót. Állatállományuk 10 szarvasmarhából, ebbel hét tehén, 30 sertésből, 1000 tyúkból, valamint 42 méhcsaládból áll. Várnában 60 személyes saját ü- dülőjük van. Ide nemcsak az tizem munkásai mehetnek el pihenni, hanem a családtagok is. Könyvtárukban több ezer könyv között válogathat az üzem mintegy 340 munkása. Élnek is a lehetőséggel. Munka után nagy a forgalom a könyvtárban, forgatják a könyvek lapjait. Olvasnak, művelődnek. Többen levelező tagozaton, egyetemen és főiskolán tanulnak.

Hasznos tapasztalatokat mondott el Atanasz Mitovu elvtárs, az ü- zem pártszervezetének a titkára. A sok közül egyet. A 76 párttag 13 pártcsoportban tevékenykedik, s így az üzem minden munkaterületén ott vannaík a kommunisták. Ha valahol döcög a munka, akkor a párt csoport azonnal kutatja: hol a hiba, s nyomban cselekszik is. Teszik ezt azért is„ mert hiba esetén a pártszervezet elsősorban őket vonja felelősségre. Márpedig ezt, amennyire csak lehet, igyekeznek elkerülni.

Az üzemlátogatás után ebédre hívtak meg bennünket. A főmérnök elvtárs tréfásan megjegyezte: „Lássuk hát munkánk eredményét!” Szavainak értelmét akkor fogtuk fél igazán, amikor a gazdagon terített asztalhoz ültünk, mivelhogy az üzemben előállított takarmányon hizlalt, sült pulykát tálaltak. Hogy mennyire jó takarmányt gyártanák, arról az ebédnél. hamar meggyőződhettünk. Szégyen ide, szégyen oda, de nem bírtunk megbirkózni a hatalmas pulykacombokkal..;

Podi"a Péter—Varga Tibor (Folytatjuk)

helyzetek, amikor égető szükség lehet arra, hogy eltérjünk a megszokottól, pillanatra lazítsunk a kötelmeken éppen a hivatásszeretet által diktálva. E hó 18-án hétfőn délelőtt Jaminából szinte berohantam nyolc esztendős gyermekemmel a belvárosi fogászatra foghúzásra. Szegényke már szombaton fájlalta; azonban láza volt. Vasárnap vihettem volna privát orvoshoz, de négy gyermekem van, nem szórhatom a pénzt. SZTK-sok lévén vártunk hétfőig. Most aztán, ha törik-szakad, ki kell hozatni, ne szenvedjen tovább a gyerek. Délelőtt háromnegyed tízkor kerültünk sorra a rendelőben. Dr. Lehóczki fogorvos aszisztensnője közölte, hogy most csak felnőttek részére van foghúzás, menjünk le az Iskolarendelőbe. Ott azt mondta a doktor úr, hogy éppen egy osztály, körülbelül 30 iskolás van nála vizsgálaton, nem húzhatja ki a fogat. Beláttam és visszamentünk az emeletre. Hamar sorra- kerültünk, azonban az volt a hajt- hatalan válasz: gyermeknek nincs rendelés. — Édesanya vagyok, rettenetesen fájt gyermekem szenvedése, mit tehettem, privát orvoshoz mentem, aki 60 forintért kihúzta a fájós fogat. — Ha nagyon belegondolunk, akár fent, akár lent kivételesen meg lehetett •olna szabadítani a kis emberkét fájdalmától. Sem a harminc isA megyei Illetékkiszabási és Vállalati Adóhivatal által 1959. október 3-án kelt határozat szerint 1800 forintom túlfizetésként mutatkozott. A pénzt már szeptember hóban vissza kellett volna kapnom, mivel özvegy Gombos Jánosné, Bakh Ágnes és Török Mihály körösladányi lakosok között az adás-vételi szerződést a szeghalmi járási tanács v. b. mezőgazdasági osztálya a 4041/1/1959. számú határozatával elutasította. Sajnos azonban a pénzemet még a mai napig sem kaptam meg. Pedig már sürgető levelet is küldtem.

Török Mihály KörösJadány

Szeghalomtól Békéscsabáig

Január 23-án reggel a 6.50 perckor induló Karcag—Békéscsaba között közlekedő autóbuszra szálltam fel Szeghalmon. Utam célja Mezőberény volt. A kalauz megkérdezte tőlem, hogy hova utazom: én mondtam, hogy Mezőbe- rénybe. Erre 6 adott egy Békéscsabáig szóló menetjegyet. A- mikor tiltakoztam, azt mondta, kötelességem a jegyei Békéscsabáig megváltani. Én vállalatnál dolgozom és minthogy azt gondoltam, a jegyet csak Mezőberényig számolták el, jogosan. Nem tudok róla, hogy lenne ilyen rendelet, a- mely kimondja, hogy az utat bárhozá utazik, kötelessége a jegyet a végállomásig megváltani.

Vincze Béla Szeghalom