Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-22 / 18. szám

MOV. Január 22., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 Emlékezés a vésztői 1937. évi országos paraszt-nagygyűlésre »fost, hogy Vésztő község dol- gozó parasztságának közel 80 százaléka a nagyüzemi mező­gazdálkodás útjára lépett, hasz­nos és érdemes felidézni azokat az időket, mélyek a község nincs­telen lakosságát olyannyira sa­nyargatták. Ilyen nehéz idők következmé­nye volt 1937-ben a Pardi Ist­ván és társai által kezdeménye­zett és megrendezett kétnapos országos parasztnagygyűlés .Vész­tőn. Az akkori Hortihy-fasiszta kor­mány nem tagadhatta meg a nagygyűlés engedélyezését, mivel az 1897-ben alapított Vésztői Munkás Egylet 40 éves fennállá­sának jubileumát ünnepelte. Persze, a kormány urai jó előre gondoskodtak kéllő mértékű ,,óva­tossági réndszabály”rról, melynek örve alatt igen sok csendőr ér­kezett a községbe a nagygyűlés i- dejére. Fentiekről és az alábbiakról Pardi István bátyámmal, a 19-es markáns arcú, idős veteránnal beszélgettem él otthonában egyik vasárnap délelőtt. Pardi bátyám ott ült a kemence mellett és fá­jós lábát melengette, mely bizony érzi az eddig lejárt 75 esztendőt. Fimondta Pardi bátyám, hogy : j| pásslorkósiségek csínálásának mestere a vésztői Munkás Egylet- : nek 800—900 tagja volt, nehéz : Dr. Bereczki Imre sárréti körülmények között dolgoztak, de • néprajzkutató eddig ismeretlen elég eredményesen. Felemlítette : népművészt fedezett fel a nagy­náért. Vagy a 4 karjcárral fize­tett vizes árkok vezetését és a 20 krajcáros élhbért 1 köbméter föld kitermeléséért. Ezeknek a robotmunkáknak enyhítését már a Munkás Egylet harcolta ki, sőt később azt is elérték, hogy a vi­rilisták mellett nincstelen föld­munkások s bekerültek a községi testületbe. — Mindezek keresztülvitele nagy erőfeszítéseket követelt, mert hiszen az alapszabály leg­főbb pontja arra kötelezett ben­nünket — mondta Pardi elvtárs —, hogy ne politizáljunk. De ilyen körülmények között is megértet­ték szerte az országban, hogy ju­bileumi ünnepségünk igazi célja a munkásegyletek egyesülése, a parasztság teljes összefogása és az aratósztrájkok megszervezése volt. Vésztőt abban az időben vas­* gyűrűként fogták körül a grófi nagybirtokok, úgyhogy pl. a jelenlegi Kertmegi telepi új is­kola területe az uraságé volt, s a Németi legelő használatáért is az uraságnak kellett használati dí­jat fizetni. Semmi külön kereseti lehetőségre nem volt alkalom, legfeljebb messzi vidéken, így a par-asztnagygyűlesen megnyilvá­nuló általános elégedetlenség for­ró talajává vált a fenti három célkitűzésnek. A nagygyűlésre az ország min­den részérből eljötték a paraszt­ság képviselői és megbeszéléseik­nek később mindenüt érvényt szereztek. — Az annyira várt és vágyott végső eredményt a földosztás hozta meg a szegényparasztság számára — fejezte be Pardi elv­társ —, s küzdelmeink történelmi jelentőségű befejezése most zaj­lik le Vésztő községben, amikor termelőszövetkezeti községgé ala­kulunk. Beszélgetésünket a vésztői pa­rasztnagygyűlésről azzal a megállapítással zárom, hogy Par­di István elvtárs és társai, aki­ket a főszolgabíró számtalanszor becitált — nem szólva többi zak­latásiról —, megadták helyüket az elnyomott nép sorsának könnyeb­bé tétele érdekében. Ügy gondo­lom, hogy erről a munkáról most beszélni kell, hogy tisztábban lássuk a jelent s biztosabban é- pítsük á jövőt. Bíró Gyula Lajos a kezdeti éveket, amikor ti zen- harmadán arattak Vésztőn a grófnak, s azon felül még 8 hold kereszthordást is kötelezően el kellett végezni, összesen 8 koro­Tovább épül a Gyulai Gyógyfürdő A tél ellenére a fürdőn és környé­kén folytatott munkálatok jó ütem­ben haladnak. A múlt évben létesített kút melett megkezdték egy új kút fúrását, mely 120« méter mélységből szolgáltat majd meleg vizet az eddig nyert viz bőségének fokozására. Építik az utakat, öltözőket s a me- denréket. A tervek alapján a fürdőre ez évben mintegy négy és fél—ötmil­lió forint beruházást fordítanak. • kunsági puszták szélén elterü- j lő tanyavilágban. Tótih László j negyvenhat éves egykori pász­■ tor bejárta már a fél országot, • iaz állatgondozáson kívül volt : már bányász is, télen azonban : mindig hazatért a katalszegi j pusztán lévő otthonába, ahol ■ különféle tárgyakat: pillangós ■ díszítésű pásztorkészségeket. ■ ■ színes eTsizényeket, pénztárcá­■ kát — sőt ebzárlat idején ku- ; tya-szájkosarakat is — készít és : fon állatbőrökből, szijjakból. ■ Huszanöt éve kedvelt foglala­• tossága ez Tóth Lászlónak té­• len pusztai magányában, ahol : ilyenkor „még a madár sem • jár”. A szakértő megállapítása • szerint „valósággal mestere lett • a szironyozásnak, azaz a bőr­szegély-ion ásnak, amellyel a bőrtárgyalt széleit varrja össze.” A pusztai népművész munká­ját fényképeken is megörökíti a kutató a közeljövőben. Ohai f e^n Megszokás Ma már megszokott, minden­napi szöveg az újságok hirdeté­sei között, hogy a „Felsőnyo­mási Állami Gazdaság azonnali belépésre tehenészeket vesz fel”, a „Gyulai Állami Gazdaság ál­landó munkám felvesz kőmű­veseket'. Ügy hozzánőtt a la­pok közleményeihez, mint az időjárásjelentés. És úgy is ol­vassuk e hirdetéseket, mint az időjárásjelentést, minden külö­nösebb izgalom nélkül, hiszen megszoktuk, hogy reggel enélkül is megvirrad, este pedig lenyug­szik a Nap. És mindegy, hogy jelent-e a meteorológia esőt, havat, úgy is, ha hideg van, vastagabban öltözünk. Nyáron pedig, akár 20, akár 25 fokos meleget jelent, könnyebb a ru­házatunk. Tehát nem izgulunk az idő­járásjelentés olvasásakor, de el­olvassuk, mert hát, ha csípi az ember fiilét, orrát a hideg, legalább tudja, hány mínusznál vörösödnek meg e nemes szer­veink. Azután meg topogás közben mondhatja, hogy holnap erősebb vagy gyengébb lesz a hideg. Azaz nem süketen, válton jár a világban, ismeri, tudja, hogy mi történt tegnap és ma, még azt is, mi lesz holnap. Sőt arról is tud, hogy melegebb vagy hidegebb légtömegek betö­rését várhatjuk-e. Szóval tud róla az ember, de nem izgul, több vagy kevesebb szenet készít a kályhába. Egy­szerűen tudomásul veszi és — kész. Hasonlóan veszi tudomá­sul a hirdetési szövegeket is, melyek tehenészek vagy kőmű­vesek után kutatnak. Oly‘ mindegy, hogy olvassa az ember vagy nem olvassa, úgyis mindig keresnek, kutatnak. Tegnap te­henészeket kerestek, azelőtt kő­műveseket, holnap, holnapután meg megint mást, vagy éppen a kettőt, hármat együtt. Böngészi az ember a hirdeté- seket, de se melegség nem járja át, se fázósan nem rándul össze. Ha szakmabelit keresnek és e- setleg „facér”, elmegy és felve­szik. Ha dolgozik, akkor meg ar­ra gondol, itt is szükség volna rám. Na de hát így van ez jól. Ügy jó, ha csak esetleg van „fa­cér", csak esetleg hordja magá­val valaki a munkakönyvét iBV jó, hogy keresik, kutatják, hívják az embereket. Merthogy volt valamikor fordítva is, az igaz. De az akkor volt. Rossz is volt az, mert kiállt az ember a piacra, hátha akad valaki, aki­nek kellene valamit csinálni. S akkor bizony izgalmas volt egy olyan hirdetés, mely arról szólt, hogy felvesznek egy munkást, mert ritkán fordult elő és az egy helyre tizen-húszan is ipar­kodtak, hogy megelőzzék egy­mást. Akkor ez volt a megszo­kott, a mindennapi. Akkor a meteorológiai jelentés is izga­lommal olvasta az ember, mert soha nem volt több, mindig ke­vesebb volt a szén. De elmúlt, mint egy rossz álom. A mai megszokottság jobb. És ez lesz holnap, holnapután és mindig. Cserei Pál 9 ♦ : Irwin Shaw: OROSZLÁN YKÖLYKÖK Irwin Shaw hatalmas sikerű regé­nye kitünően formált hőseiben egy e- gész nemzedéknek, az akkori húsz­harminc éveseknek a nagy világégés­ben játszott szerepét mutatja be. Ho­gyan lesz kemény és elszánt katona egy nagyvilági élethez szokott, kissé könnyelmű New Vork-i színházi ren­dező, hogyan nő hőssé egy félszeg, csöndes és jelentéktelen fiú, hogyan züllik mindenre elszánt, kegyetlen tagok. A munkában, a tanulás­ban az elsők között vannak. Az idősebbek szeretettel beszélnek róluk. Ilyesmit mondanak: — Ök a mi neveltjeink, a mi kádereink. Az üzemi Komszo- mol-szervezet kiérdemelte a vá­ros és a terület legjobb szerveze­tének címét. Erről azonban hallgassuk meg a legilletékesebbet, Ljuba Mari- nova gépészmérnököt, a Komszo- mol-szervezet titkárát. Mielőtt a- zonban átadnám neki a szót, hadd mondjam el róla, hogy ta­valy végzett a Szovjetunióban a Harkovi Egyetemen. Ott szerez­te meg mérnöki diplomáját. Fo­lyékonyan beszél oroszul, így jól megértettük egymást. — Jól dolgoznak a komszomo- listák. Az üzemben hét ifjúsági brigád működik. A fiatalok nem­csak a munkapadoknál állják meg kiválóan helyüket, más tenniva­lókból is becsülettel kiveszik ré­szüket. A lakatosok egyik ifjúsági brigádja például fél év alatt 30 000 tóvá értékű ócskavasat gyűjtött össze. Ebben természete­sen érdekeltek is, hiszen ennek az összegnek 25 százalékát megkap­ja a Komszomol-szervezet, s eb­ből a különféle kulturális és egyéb kiadásokat fedezzük. A fiatalok lelkesedésére nem­csak ez az egyedüli példa jellem­ző. Sok van belőle. Egy jó hónap­pal ezelőtt egy öttagú ifjúsági újí­tó-brigádot hoztak létre. A veze­tője egy ugyancsak Szovjetunió­ban végzett fiatal mérnök lett, aiká sokat segít abban, hogy a bri­gád jól ellássa dolgát és ez a moz­galom tovább fejlődjön. Máris ott tartanak, hogy az üzem minden ötödik munkása újító. Olyan em­berek, akik állandóan azon törik a fejüket, hogyan lehetne ésszerű­síteni, megkönnyíteni és meggyor­sítani az egyes munkafolyamato­kat. El kell azt is mondani az üzem fiataljairól, hogy a tanulással sem állnak hadilábon. A Komszo- mol alapszervezet két tanulókört hozott létre. S ezek nemcsak név­legesen, papíron szerepelnek, ha­nem a valóságban is betöltik hi­vatásukat. A fiatalok szorgalma­san tanulmányozzák a Bolgár Kommunista Párt történetét. Is­merkednek. azzal a sok harccal, küzdelemnél, amelyet pártjuk ví­vott a szabadságért, s a felszaba­dulás után a nép felemelkedésé­ért Ezenkívül az ifjúsági mozga­lom múltját tanulmányozzák szí­vós szorgalommal. Georgi Marinov, az üzeni part­szervezetének titkára is elégedett a fiatalokkal. Elmondta, hogy a pártszervezet féltőén ügyel a fia­talok szervezetére, segíti, támo­gatja, tanácsokkal látja el. A jó együttműködés haszna meg is lát­szik a fiatalok munkájában, tet­teiben. Éppen azon a napon, amikor el­látogattam a vállalathoz, több kö­zépiskolai diákkal: leánnyal és fiúval találkoztam az üzemben. Az esztergagépeknél szorgoskod­tak, ismerkedtek működésükkel. Rendszeres látogatók ők. Heten­ként két-három alkalommal több órát töltenek a vállalatnál. Részt vesznek a politechnikai oktatás­ban és közülük majdnem mind­annyian megkedvelték már a gé­pek világát. Valentina Petrovna, a 2. sz. gimnázium tanulója elmondta, hogy nagyon tetszik neki az esz­tergályos szakma. Szívesen jön az üzembe többi diáktársával együtt. Lesz tehát utánpótlás is. Mert az iskolában erre is nevelik a diá­kokat. Megszerettetik velük a fi­zikai munkát. Ezét is érdemes volt elmenni ebbe az üzembe, amelyet a látot­tak alapján az újítók, fiatalok üzemének is nevezhetnénk. Podina Péter—Varga Tibor (FolytatjukJ gyilkossá egy meggyozödéses német fasiszta, hogyan formálja az embere­ket a győzelem és a vereség, a ha­lálfélelem és a felelősségtudat, a helytállás és a célok nagysága vagy becstelensége — ezekre a kérdésekre válaszol a rengeteg szereplőt mozgat« izgalmas történet, amely Franciaor szag megszállásától kezdve követi háború menetét, , snmmmm. mm • James Joyce: DUBLINI EMBEREK Joyce Ifjúkori önarckép és Kama­razene című kötetei után most novel­láinak első gyűjteményét ismerhet meg a magyar olvasó. írásainak kö­zéppontjába gyermekkori élményeket állít, azzal a gyermekszemlélettel mely gyakran túl lát a maga kis vi­lágán. Észrevételeiből kérdések szü­letnek, melyekre a felnőttek nem mindig és nem szívesen adnak vá­laszt. # Galan: ÖTÖDIK KEREK Galan, az ifjabb román írónemze­dék egyik legtehetségesebb tagja. El­beszéléseit és színvonalas esztétikai tanulmányait állandóan közük a fo­lyóiratok, és regényeivel is sikert a- ratott. Elbeszéléseinek témája, lég­köre és hangvétele egyaránt vál­tozatos, alakjainak megrajzolásában pedig sok újszerű, egyéni vonást lel­het fel az olvasó. Alain—Fournier: A TITOKZATOS BIRTOK Az első világháborúban fiatalon el­esett francia író regénye egyike az európai romantika utolsó fellobbaná- sainak. Kamasz hősének lelkében az álom a valóság elevenségével él és a valóság álommá színeződik. Éveken át keresi azt az ismeretlen birtokot, ahová egy téli szürkületben betévedt, s ahonnan csodás élményekkel és egy gyermekszerelem emlékével tért ha­za. Az a valóság, amire felnőtt korá­ban rátalál, nem pótolhatja a gyer­mekkorral együtt visszavonhatatlanul elveszett csodavilágot. Karnagyok országos találkozója Gyulán Gyula termelőszövetkezeti vá­rosban az Erkel-emlékév beveze­tőjeként országos kamagyi talál­kozót rendeztek szerdán. A Bor­sod, Heves, Fejér, Csongrád és Békés megyéből összegyűlt me­gyei karnagyok és zenekar- vezetők előtt dr. Maróthy János zenetudós, Erkel-kuta- tó tartott nagysikerű elő­adást a nagy magyar zeneköltő életéről és munkásságáról. A rész­vevők megbeszélték azt is: ho­gyan készülnek fel a Gyulán jú­nius végén Erkel Ferenc tisztele­tére megrendezendő kétnapos felszabadulási dalostaláLkozóra s a termelőszövetkezeti dal- és zene­kultúra kibontakoztatásáról ta­nácskoztak. A vendégek megte­kintették a tsz-város nevezetes­ségeit, így például a híres várat, Erkel Ferenc évszázados fáját, melynek lombjai alatt a Bánk bánt komponálta és a helyi Nem­zeti Bank fiókban őrzött aranyko­szorúját. Filmvetítések és előadások a tanyavilágban Az orosházi járásban több tanyaköz­pont és oi vasékor van, ahova csak nagyritkán juthat el egy-egy előadó, ahol villany híján felmvetítés is csak nehézségekkel lehetséges. A járásii ta­nács éppen ezért még decemberben vásárolt egy keskenyfiimvetítő-gépet 17 ezer forintért, most pedig ág-re­gétért vásárolnak. így a film eljuthat a legeldugottabb olvasókörbe, s a leg­távolabbi tanyaközpontba is. A fel­szerelés kiszállítását a járású tanács gépkocsival biztosítja. Az olvasókörök­ben megszervezett ismeretterjesztő előadásokhoz most már Ifimet is tu4* it naät majd vetíteni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom