Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-21 / 17. szám

4

BÉKÉS MEGYEI NEPOJSAG

1960. január 21., csütörtök

Aladin

árnyjáték-együttes szerepel Békéscsabán

Szombaton, január 23-án délután fél három órakor Békéscsa- bár az Üttörőházban a budapesti Aladin árnyjáték-együttes szerepel, vasárnap délután három órakor pedig a Balassi Művelődési Otthon nagytermében lépnek fel. Többek között előadják a Mehetned és a tehenek, valamint Ze- bike a pajkos kismackó kalandjai című mesejátékot.

957 ezer forint értékű bútor

kelt el egy negyedév alatt

Talán még egyetlen esztendőben sem ért el ekkora forgalmat a Battonyai Földművesszövetkezet Bútorszaküzlete, mint tavaly. Különösen asz u- tolsó negyedévben volt szemmel látható a lakosság életszínvonalának emelkedését kifejező kereslet. A negyedik negyedévben a község és a környékbeli vevők 957 ezer forint értékű bútorféleséigiet vásároltak. Ezzel a bútorbolt az 1958-as esztendő hasonló időszakának forgalmát megduplázta.

Az idén mintegy 4 millió forintos forgalmat szeretnének elérni. Arról is gondoskodnak, hogy az üzletbe az igényeknek megfelelő, a tavalyinál több importbútor kerüljön. Előreláthatóan az NDK-ból, Csehszlovákiából, Jugoszláviából, Romániából és Lengyelországból is kapnak különféle bútorokat.

Elkészült a társadalmi tulajdont károsító Budai Imre vádirata

Addig Jár a korsó a kútra,

míg egyszer eltörik — tartja a közmondás. E közmondás leginkább akkor szokott közszájon forogni, ha olyan embert csíp el a rendőrség, aki évek óta dézsmálta a nép vagyonát, akiről tudták, hogy tisztességtelenül élt. Ilyen embernek tartották Budai Imrét is, aki 1950 óta a Békéscsabai Ruhagyár villanyszerelő részlegének volt a művezetője. A napokban, amikor a békéscsabai ügyészségnél jártunk, arról hallottunk, hogy már elkészült Budai Imre vádirata. Amikor az általa elkövetett bűncselekményt taglaló iratcsomót a kezünkbe vettük, minduntalan arra gondoltunk: vajon miért károsította meg csalással, okirathamisítással a társadalmi tulajdont? A 2300 forintos havi fizetését és a rendszeres prémiumot figyelembe véve, kezdetben nehezen találtunk erre magyarázatot. Később azonban megtaláltuk a fondorlatos csalás okát.

Budai amolyan „megbízható” ember volt a ruhagyárban. Ö ugyanis nemcsak művezető volt, hanem bevásárló is. Budapesten és Békéscsabán állandóan ő vásárolta a villanyszereléshez szükséges kellékeket. Mindez nem is lett volna baj. A Budai-ügy tulajdonképpen 1956-ban kezdődött, amikor a főkönyvelő megkérte, hogy szerezzen a gyárnak mosógépeket. Budai — mint egykori maszek villanyszerelő ■— mivel nagy ismeretségnek örvendett, készséggel vállalta ezt a megbízatást. Ebben az időben közületek még nem vásárolhattak mosógépeket. Budai ezt úgy oldotta meg, hogy — ismerős lévén — Békéscsabán, a Sztálin úti műszaki boltban saját nevére vásárolt egy mosógépet s azt {»Píron eladta a Bizományi Áruháznak, azzal, hogy az áruháztól a gyár megveszi. Az ügylet sikerült, persze Budai mindegyik mosógépen megkereste a maga 400 forintját.

Ezt az „üzletet" 1957 tavaszán követte egy másik. S amiről elöljáróban szólni kell: ismét a főkönyvelő javaslatára. Mint ismeretes, a Békéscsabai Ruhagyárban igen sok kereskedelmi szakember megfordul — esetenként külföldi is —, a gyár főkönyvelője indokoltnak találta egy kávéfőző beszerzését. Mivel kávéfőzőre „keret” nincs, a főkönyvelő azt javasolta Budainak, hogy a műszaki boltban vásárolja meg a kávéfőzőt, de a blokkra villanyszereléshez szükséges dolgokat tüntessenek fel. (Nesze neked ellenőrzés!) A vádlott, mondani sem kell, hogy örömmel vállalkozott e megbízatásra A műszaki boltban csak nehezen egyeztek abba bele, hogy a kávéfőző helyett más anyagot tüntessenek fel, végül mégis teljesítették Budai kívánságát. Budai javaslatára rádiócsöveket tüntettek fel a közületi blokkra. Knyihár Mária, az akkori műszaki raktáros tudta, hogy a rádiócsövek helyett kávéfőzőt vásárolt a „megbízható” művezető, de azért elkönyvelte a blokkon feltüntetett nem létező rádiócsöveket, mivel egyetértett ezzel a főkönyvelő-helyettes is.

A két főkönyvelői „javaslat” elég volt ahhoz, hogy Budai vérszemet kapjon a sikkasztáshoz, melyet a következő formában bonyolított le. Az első időszakban

— persze csaknem minden esetben —, ha például 9,50 forint értékű villanyszereléshez szükséges kelléket vásárolt, elébe írt 12-t és máris 129,50 lett belőle. Később ügyesen kiradírozta a blokkra írt összeget és az eredetinél jóval többet írt rá. A legtöbb esetben a rádiócsövek vásárlásánál hamisította meg a számlákat. És minden esetben elszámolta Budainak a könyvelőség a hamisított blokk összegét. Hát ez meg hogy lehet?

— kérdezhetné az olvasó. Egyszerűen úgy, hogy a műszaki raktáros és a könyvelőség csak nagyritkán volt kíváncsi a Budai által vásárolt villanyszerelési tárgyakra. De az sem okozott meglepetést az „ügyes” művezetőnek, ha azt kérték tőle, hogy mutassa meg a vásárolt cikket. Ilyenkor besietett a leltározatlan kéziraktárba és ügyesen kicsempészett onnan any- nyi rádiócsövet, villanykapcsolót és egyéb mást, ahány szükséges volt a közületi blokkon kijavított összegnek megfelelően.

□yen módszer alkalmazásával jutott el Budai Imre addig, hogy még csak nem is emlékszik rá, hányszor hamisította meg a hivatalos közületi blokkokat. A legtöbb számlára kihallgatása során is csak akikor emlékezett, a- mikor elébe tették és kénytelen volt saját írását felismerni. Mert valóban se szeri, se száma azoknak a számláknak, amelyeken a kis összegekből nagyot csinált Arra sem tudott választ adni, hogy a kéziraktárban lévő néhány rádiócsövet 1956—57 óta hányszor számoltatta el — számla-hamisíA Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat

felhívja az alábbi utcák lakosságának figyelmét, hogy az elkészült 20 000 V-os távvezeték feszültség alá helyezése a napokban megtörténik, a vezeték tehát a közlemény megjelenésétől számítva feszültség ala tt állónak tekinthető. A távvezeték nagy feszültsé gű, érintése halálos.

A vezeték a Bessenyei utcától kiindulva az alábbi utcákon keresztül vezet: Mikes utca, Toldi utca. Orosházi út, Fiumei utca, Hajnóczy utca.

239

tással. A korsó azonban a múlt év novemberében eltörött, vagyis

rájöttek Budai turpisságára. A Vésztőn ebben az évben. A közsok maszek villanyszereléssel, a túlságos nagylábon éléssel, a bőkezű költekezéssel, mely együtt járt az italozással, Budai magára vonta a munkások figyelmét, a- kik végül is feljelentették. S egy napon vizsgálait indult ellene.

Előkerültek a meghamisított

számlák és nem volt nehéz megállapítani — s ezt Budai be is vallotta —, hogy a társadalmi tulajdont ismételten megkárosította. A számlák meghamisításával több mint 12 400 forint kárt okozott. De más is bizonyítja Budai Imre bűnösségét.

A rendőri nyomozás során lakásán (Békéscsaba, Kolozsvári utca 57 szám alatt) megtaláltak három potenciométert, négy szűrőkondenzátart, egy láda rádiócsövet, 14 szál bergmancsövet, egy tekercs bontatlan, egy tekercs bontott rézhuzalt és sok egyéb mást.

A társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények csaknem mindegyike az ellenőrzés hiányából fakad. Budai Imre esetében ennéd többről van szó. Itt nemcsak az ellenőrzés maradt ed, hanem éppen a főkönyvelő javasolt Budainak olyan „vásárlási módszert” — gondoljunk a fondorlatos módon megvásárolt kávéfőzőre és a mosógépekre —, melyet éppen neki kellett volna megakadályozni, mint szabálytalan dolgot Ügy véljük, nem elég ezen csak elgondolkozni. Sokkal többre figyelmeztet a Budai-ügy.

Balkus Imre

HÍREK

Időjérásjelentés

Erősen felhős, párás idő. Az eső óráktól kezdve többfelé havazás, esetleg eső. Mérsékelt délnyugati, később megélénkülő nyugati, északnyugati szél. Az éjszakai lehűlés mérséklődik. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 5— mínusz 10 fok között.

— összesen csaknem 13 millió forintot költenek az idén községfejlesztésre a békési járás községeiben. Ez az összeg 50 százalékkal nagyobb az elmúlt évinél.

— Lemezjátszós, magnetofo- nos zenegépet vásárolt 8500 forintért Kardoskúton a művelődési otthon vezetősége. A már korábban vásárolt televíziós készüléken kívül most ezzel is nagyobb szórakozási, művelődési lehetősége nyílik a látogatóknak.

— Bővítik a művelődési otthont

ségfejlesztési alapból 100 000 forintot fordítanak erre a munkára.

— Körösladányban épül az új ‘művelődési otthon. Egy régi há► zat alakítottak át, ehhez építettek [ új épületszámyat. Itt helyezik el ‘a községi könyvtárat, az olvasó► szobát és a klubszobát is. Az át- Iadást május elsejére tervezik.

•—i Teadélutánt rendez január

23-án, szombaton a nőtanács és a KISZ szervezésében Orosházán a Dózsa Termelőszövetkezet tagsága.

— Elkészítették Csabacsüdön a község mezőgazdasági fejlesztési tervét.

— Folytatják a fürdő építését Nagyszénáson. Ebben az évben az építkezést a fürdő főépületének felépítésével folytatják, melyre a községfejlesztési alapból 2 500 000 forintot fordítanak.

— Csipkeverő és kézimunka tanfolyam megszervezését tervezik még a téli hónapok alatt Mezőberényben a nőtanács tagjai.

— A járás egészségügyi helyzetét tárgyalja január 22-én, pénteken Orosházán a járási tanács végrehajtó bizottsága. Az értekezleten dr. Ila Tóth Mihály járási főorvos számol he. A második napirendi pontban a járási tanácsülés előkészítését beszélik meg.

— Űj öltöző építését tervezik Csanádapácán a sportolók részére. Községfejlesztési alapból mintegy 10 000 forintot fordítanak az öltöző építésére.

120 ezer látogatói a volt az elmúlt évben a szeghalmi Ady Filmszínháznak

Az eddig évekhez viszonyít- ? va lényegeen megnőtt Szeghal- *mon az Ady Filmszínház látogatóinak száma. Az 1958. évinél ötezerrel többen nézték meg tavaly a különböző filmeket. Különösen sok volt a látogatók között a termelőszövetkezeti tag. Ennek oka az is, hogy jól működnek a termelő- szövetkezetekben a közönség- szervezők.

Általános tapasztalat, hogy a nyári hónapokban kevesebben járnak moziba, de ez az elmúlt év nyarán nem volt tapasztalható. Többek özött a Csendes Don című szovjet film vetítésekor állandóan telt ház volt.

A filmszínház vezetői többször rendeztek ankétot és ünnepségeket. így az Édes Anna és A 39-es dandár című filmek vetítése előtt is rendeztek ünnepséget. A kiszesek találkozót rendeztek anz 1919-es veteránokkal, ahol sok fiatal kötött

barátságot az öreg harcosokkal.

A filmszínház dolgozói 1960- ban még több ankétot, előadást és találkozót akarnak szervezni, hogy ezzel közelebb hozzák az embereket a filmhez, és még többen látogassák a filmszínházat.

A HAJDÜSAGI IPARMŰVEK a már

legyártott éti forgalomban lévő „HINDET* típusú háztartási centrifugákon biztonsági okokból konstrukciós változtatást hajt végre. A gyár ezért felhívja azon érdekelteket, akik „HIMFI” centrifugával rendelkeznek, hogy levelezőlapon közöljék címüket és lehetőség szerint telefonszámukat. A közlés birtokában a vállalat — előzetes értesítés mellett — a megadott címeken folyamatosan és díjmentesen kicseréli a centrifugákat. Levélcím: Hajdúsági Iparművek Service, Budapest VI., Nagymező utca 43.

5887/a

! ffTfJltfVterfK

n.

Ismerkedés a bolgár emberek életével

Amikor a külföldi átlépi a határt, rögtön azt keresi, mi az, ami külföldet jelent a külföldben.

Legtöbbször valami meglepő különbséget sejt, és kíváncsian várja az első várost vagy községet, ahol majd látni fogja „külföldet”.

Csalódik. A falvak, városok ugyanazok, az emberek is, a gyerekek is olyanok, mint az ő hazájában. A mező ott is zöld vagy hóval borított, a fák is ugyanúgy susognak. Nagyjából tehát minden egyforma. S ha nem tiszteli és nem szereti azt a népet, mely- De szakítsunk a felületes uta- nek vendége, akár vissza is for- zóval. Ne külsőségekben keressük dúlhat, látta már a külföldet, a népet hazájában, hanem az é- semmi különbséget nem tapasz- létében, harcában, munkájában, falt... úgy ée ott, ahogy és ahol van.

A bolgár munkás- és parasztgyerekek zenét tanulnak.

Persze, hogy először azt kerestük mi is, hogyan élnek az emberek, szép-e ott is az élet, mint nálunk, milyen a dolgozók hangulata, maguknak érzik-e hazájukat, hogyan tekintenek a jövőbe?

Ha csak az utcán esténként korzózó emberek nevető zaját hallanánk, ha csak az^ üzemek, tsz-ek nyugodt arcú dolgozóit látnánk, már akkor is könnyű a választ megfogalmazni: jó az élet Bulgáriában.

De többre is futotta időnkből. Láttuk s bejártuk Szófia gyönyörű áruházát, a CUM-t, amely talán mércéje is lehet az emberek vásárlóerejének. S ha mór itt tartunk, időzzünk néhány pillanatot e hatalmas csarnoknál. Bejáratain szünet nélkül hömpölyög a tömeg, kijáratain csomagos emberek tódulnak kifelé. Mindez szakadatlanul, a napnak nincs másodperce, amikor megszakadna a kép. És bent: nehéz közeljutni a pultokhoz, mert állandóan 50-en—100-an szoronganak egy-egynél. Mit vásárolnak? Mert ez sem mindegy, ha az ember a megélhetést kutatja. Ahol csak az élelmiszerüzletek zsúfoltak, s a- hol a ruházati-, bútor-, gépüzle-