Békés Megyei Népújság, 1960. január (5. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-04 / 2. szám
1960. január i., héttő BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 17 helyett 3000 hold földje lesz Fehér Jánosnak is Kihirdették az 1959. évi megyei növénytermesztési verseny eredményeit Jő pár évvel ezelőtt egy tanácsülésen találkoztam először Fehér Jánossal, a csorvási minta- gazdával. A tanácsülésen az egyént gazdák kérését tolmácsolta. Okos, meggondolt beszéde úgy megmaradt emlékezetemben, hogy azóta ahányszor Csorváson jártam, mindig érdeklődtem felőle. Főleg az érdekelt, hogy nem lépett-e már ki az egyéni kisgazdaságából. Már akkor azt mondtam az ottani vezetőknek: jó tsz-elnök lenne ebből az emberből. Olyan meggondoltan beszélt arról, hogyan, miképpen lehetne többet, jobban termelni a csorvási jó fekete földeken. A saját 17 holdján bizonygatta, hogy az agrotechnika alkalmazásával duplán fizet a föld. Gyönyörű növendékjószágait mindenütt dicsérték. A csorvási vezetők eddig mindig nemmel válszoltafc. Fehér János még nem gondolta meg magát — mondogatták. Pedig nem ellensége az a nagyüzemnek. A legjobb barátai a tsz-ben vannak, sőt a tudáséval eddig is sokat segített a Vörös Október Tsz- nek és mégis... A napokban, amikor újból Csorváson jártam, jóformán be sem tettem az ajtót a tanácsteremben, amikor a község ! vezetői azzal fogadtak: Fehér Já- < nos egy hete tsz-tag, sőt ennél is ; több, a most alakult Ady Tsz elnöke.-Sjf- Alig 10 perc múlva már vissza is jött, kezében egy kitöltött belépési nyilatkozat. A szép emléplapnak is beillő karton egyik oldalán Tóth István neve olvasható, a másik oldalon az, hogy hét hold földdel, két lóval, kocsival lép az Ady Tsz-be. Gyorsan ment az aláírás nagyon. — Jóformán, itt a bejáratnál találkoztunk, keresett engem és meg is csináltuk az egyezséget. Mostanában sűrűn van ilyen „kis randevúm”. Sokan azt mondják, hogy menjek el, ekkor és ekkor s ott aláírják. Most délután két helyre készülök, mert hívtak. De ha nem hívnak, akkor is megyek. — S van már valami elgondolás arra, hogyan kezdik az új életet? — Van már sok minden, de mindennap változik. Egyszer majdcsak kialakul. Azt hiszem, pár nap múlva már a mi községünk határában is ki lesz írva, hogy „Csorvás, termelőszövetkezeti község”. Megvan már a központunk is. A régi gépállomási épületeket megkaptuk. Nagy-nagy segítség ez, hiszen amikor megkapjuk a működési engedélyt, azonnal be is köthetjük a közös állatállományt. A csabai kövesét két szélén lesz az új tsz területe. Mintegy 3000 holdra számítunk. Az első évben főleg növénytermesztéssel foglalkozunk, egy-két év múlva fokozatosan rátérünk az állattenyésztésre. Tapasztalatból tudom, hogy ez hozza majd a nagyobb jövedelmet Akik hozzánk léptek be, mind tapasztalt, jó gazdák, főleg középparasztok. Bízom benne, hogy egy-két év múlva a mi tsz-ünk bármelyik régi 8—10 éves tsz-szel is felveheti a versenyt * Nem is kételkedünk Fehér János szavaiban. Hisszük, hogy az 1955-ben becsületes, jó munkájáért kapott Munkaérdemrend mel-| lé most majd mint tsz-elnök is? ta| szerez egyet Csepkő Eta< Az 1959-ben elért növénytermesztési eredményeket az ó-év utolsó napjaiban hirdette ki a Békés megyei Tanács mezőgazdasági osztálya. A búza, rozs, árpa, zab, kukorica, burgonya, napraforgó, vaflamint a cukorrépa termelésben legjob eredményt megyénk járásai között a gyomaiban értek el. A városok (Békéscsaba, Gyula, Orosháza) közötti termelési versenyt Békéscsaba nyerte. A talajerőgazdálkodás megyei győztese a mezőkovácsházi járás. A nyersfoszfátos istállótrágya kezelésében, a vetésforgó szerinti gazdálkodásban, a pillangós virágú növények termesztésében itt igen kimagasló eredmények születtek. Az öntözéses gazdálkodás első helyét a békési járás még a múlt év tavaszán biztosítota be magának az ú- jabb rizstelepek és esőztető berendezések építésével és az e- zek segítségével betakarított többlethozamokkal. A zöldségtermesztésben az orosházi járás elsősége 1959-ben hagyományossá vált. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya a megye községeiben elért növénytermesztési e- redményeket alaposan tanulmányozta, majd úgy döntött* hogy Csorvás, Tarhos és Körös- tarcsa mezőgazdasági felügyelőinek munkáját megjutalmazzák. A járások és községek növénytermesztési versenyének helyezettjei között 1959. decemberében 11 ezer forint pénzjutalmat osztottak ki. Az erdő mély vadonéban... OTT ÜLT az elnökségi asz_____________ tálnál. Előtte egy h alom aláírt belépési nyilatkozat, vele szemben vagy 30 dolgozó paraszt és parasztasszony. Ők írták Érdeklődésemre, hogy hol lie- «alá a belépési nyilatkozatokat, s hetae most Fehér Jánost megta- Jazért jöttek össze, hogy ekjönt- lalni, összenéztek az ott lévők: Jsék: új szövetkezetei alakítsanak- — Talán éppen úton van, ide *e Gyulának ezen a részén, a Sit- t-art a tanácskozásra. Ügy beszél- lkán, vagy csatlakozzanak az ú- tük meg, hogy 1 órakor itt taiálko- Jjonnan alakult József Attila Tszzunk — mondja Kovács elvtárs, a Jhez. * Ő is beleszólt a vitába, vagy két községi párttátkár. — Délelőtt hízókat adott át s nem tudott itt lenni. Egy hete már csak aludni jár a tanyába. Elindultunk a községhez közel lévő tanyájába, hátha még otthon találjuk és elbeszélgethetünk vele egy kicsit, most az új élete küszöbén. Még a fél utat sem tettük meg, amikor egy idegen szekér tetején megpillantottuk. Leszállt és a további utat a mi kocsinkon tette meg. Hat-hét év óta, amióta először találkoztunk, talán semmit sem változott. Magas, egyenes tartása olyan, mintha csak a 40 éves Fehér Jánost látná az ember. Pedig már jóval túlhaladta a negyedik X-eL Beszédéből úgy vettük ki, hogy most nem jókor raboljuk az idejét. Izgett-rnozgott a tanácselnök szobájában, ahová letelepedtünk egy kis beszélgetésre. Egyre sűrűbben érdeklődött arról, hogy irány óra van? — Talán készül valahová Fe-J belépési nyilatkozatot is kiállított. Azt hittem, őt szemelték ki az ottlévők elnöküknek. — Ki az az értelmes, fekete hullámos hajú fiatalember ott az asztalnál? — kérdeztem egy mellettem ülőtől. — A városerdői erdőkerület vezetője, Kölüs Sándor — hangzott a válasz. — Talán ő is be akar lépni? — Dehogy, hiszen csak egy kis illetményföldje van. Mint minden párttag, ő is segített szervezni a tsz-eket. Nagy tekintélye van, hallgatnak rá, a sitkaiák. észrevetEZT MAGAM IS tem, mert több javaslatát elfogadták, mielőtt elhatározták, hogy mégsem új kis tsz-t alakítanak, hanem csatlakoznak a 3000 hold körüli földdel rendelkező József Attilához. Nem ment könnyen a döntés: este 7-től 10 óra feléig vitatkoztak, latolgatták az önáiló- Iság, vagy a csatlakozás előnyeit. t — Ha késő van is, csak váltok ^néhány szót Kölüs Sándor erhér elvtárs? —: Hát, hogy is mondjam? Randevúm van. Pontosan 12 órára beszéltem az egyik jó komámmal, ?Ile hogy találkozunk. *desszel, mert meg soha nem vol — Sürgős ügyben? — Naigyon sürgős, mert ez a legfontosabb. Arra kért, hogy menjek el hozzá és vigyek egy belépési nyilatkozatot is, mert ő is abba a tsz-be akar jönni, ame- * lyikben én vagyok. ♦ — Ha már így van, akkor nem ♦ érdemes megvárakoztatni. * ♦ tam ezen az isten háta mögötti részen, és ki tudja, mikor kerülök újra ide — mondtam Merényi Ferenc elvtársnak, a városi pártbizottság titkárának, aki legfőbb szószólója volt annak, hogy a sitkaiak csatlakozzanak a József Attila Tsz-hez. Benyitottunk a csinos kétszo- ba-konyhás lakásba, s miközben a házigazda pálinkát töltögetett számunkra, körülnéztem: Hogyan lehet itt élni, távol a várostól, hatalmas sártenger közepén. Sok iskolázott ember még falura se szívesen megy, mert unalmasnak tartja az ottani életet. Lám, az erdészek, szórakozóhelyektől, mozitól, színháztól távol pergetik le életük naptárát. — Régóta laknak már itt? Megszokták ezt a nagy csendességet, magányt? — kérdeztem, miután kiürítettük a poharat, boldog újévet kívánva. A kérdés egy kis regénynek elegendő mondanivaló zsilipjét nyitotta meg. Nekünk talán már nem volna túlságosan érdekes ez a regény, mert természetes, hogy az egykor elnyomott, alig iskolázott béresekből, napszámosokból művelt, felelős beosztású embereket nevelt a munkások, parasztok állama. Persze, csak azokból, akik maguk is akartak tanulni. KÖLÜS SÁNDOR KUBIKOS, időszaki munkásként került az erdőgazadságba. Nem is álmodta, hogy valamikor erdész lesz belőle. Szerényen élt feleségével, s örültek, hogy a történelem vihara elseperte az ordítozó intézőket, az 50 és 80 fillér napszámokat fizető földesurakat. Aztán a minden iránt érdeklődő Kölüs Sándor hozzákezdett tanulni, s másfél évi betűrágás után, 1953-ban erdész-vizsgát tett. Azt hinné az ember, hogy ilyen „karrier” után megelégedett-a tudásával. Nem e- légedett meg, hanem forgatja az A szeghalmi járás termelőszövetkezetei : jó eredményt értek el az állattenyésztésben A Szabadkígyósi Tangazdaság laiázót keresi A 25x8 méteres épület befedésére. A szeghalmi járási tanács m ezőgazdasági osztálya a napokban értékelte a járás termelőszövetkezeteinek állattenyésztési munkáját, és a takarmány biztosítását. Többek között megállapították, hogy a termelőszövetkezetekben a legjobban a juh-állo- mány növekedett és a megfelelő férőhelyet is biztosítani tudták. A termelőszövetkezetek baromfiból is jelentős mennyiséget tenyésztettek. Az év folyamán 68 508 baromfit szállítottak le a kereskedelmi szerveknek. A vágómarha és hízottsertés tenyésztésben a legjobb eredményt a vésztői Vörös Csillag Termelőszövetkezet érte el. A termelőszövetkezetek a sertéshizlalási tervet 724 mázsával teljesítették túl. A bizottság megállapította azt is, hogy a termelő- szövetkezetek állatainak takarmány ellátása a jövő évben is biztosítva van. I általános iskolai könyveket, vizsgázni készül most a VII., jövőre a VIIl-i!k osztályból. — Unalmában, időtöltésből tanul? — Á nem, hiszen nem lehet itt unatkozni. Van rádió, a posta többféle újságot kézbesít... Aztán meg szenvedélyes vadász vagyok. Sokszor még éjjel is körüljárom az erdőt, lesem a dúvadakat. Munka i6 van bőven az 1500 holdas kerületben. — Döntik a fákat? — Az év utolsó három hónapjának tervét még december 20-án teljesítettük, s az emberek átmentek kisegíteni a remetei kerületet. — Kapott-e sok nyereségrészesedést? Vagy ne kérdezzek ilyesmit a felesége jelenlétében? — Most már nem lehet változtatni a tényen, ezért megmondom — kacagott jóízűen — november 2-án 1700 forint prémiumot, december 19-én pedig 1300 forint nyereségrészesedést kaptam. — Ezek szerint nem panaszkodik 1959-re. — Nem, meg voltam vele elégedve. — Milyen kívánságai vannak az új évre? — Az én vágyam egy motorke rékpár, a feleségemé egy kárpitozott csőbútor-gamitúra. — Ejha, nem túl vaskos kívánságok ezek? — Az édesanyám is azt mondja — mosolyog Külösné. —Nem érti miért kell drága bútor ide, az erdő közepére. Azt mondja; máris ötször annyi bútorunk van, mint amennyi neki volt... EGY KIVÁLÓ VASUTAS — a sok közül Jói dolgoztak az elmúlt évben a békéscsabai MÁV állomás dolgozói. Munkájuk eredményeként elnyerték az élüzem címet. A jó munka egyik részese volt Kiszély András is, a szakma kiváló dolgozója, aki a tolatásnál végzett kiváló munkát. Bevezették a gurításos voniaitren- dezést, s a tolatásvezetők közül a leggyorsabban Kiszély András dolgozott. A vonatokat pontosan ós ez előírásnak megfelelően állította össze, s balesetmentes munkájával méltán érdemelte ki a szakma kiváló dolgozója címet. BIZONY, MOST MINDENBŐL jóval több van, mint amennyi régen volt. Valamikor sivár körülmények közt laktak és éltek az erdészek is. Most kétszobás erdészházakat építettek nekik, s nagy költséggel villamosítják e- gyiket a másik után. Ezért dolgozik jóval többet Kölüs Sándor | is, mint amennyi a kötelessége. 1 Kukk Imre Új tehergépkocsikat vásároltak a csorvási tsz-ek A csorvási Vörös Október ás Kossuth Termelőszövetkezet nemcsak a földterületben és a tagok létszámában nő, hanem anyagilag is gazdagszik. A napokban a két tsz egy-egy tehergépkocsit vásárolt, darabonként 108 ezer forintért. Nagy segítséget jelent a tagoknak az, hogy nyári időben nem kell gyalog és kerékpáron fáradni hosszú kilométereket, mert ezután a gépkocsik viszik és hozzák haza a tagokat. Azonnali belépésre keresünk Fizetés kollektív szerint. Jelentkezés a% Órménykűti Állami GaBílaHágbuf Telefon; Szarvas 2.
