Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-18 / 298. szám

1958. december 18., eeüiörtök BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Az 1059.es év iámét újabb ne­hézségek elé állítja az üzem nvuíi- kásáit, vezetőit. Hogy ezeket a nehézségeket sikerültbe legyőzni, tiem tud fii. Értől azonban majd később, 1059 decemberében. Majttár .J Ő7.se f r Ev Vége a Gyulai Harisnyagyárban Még egy hót. Már csak öt nap, 'húzódó bölcsőde kérdése 1959-ben négy, három... Csak még két na- | megoldódik, A munkafeltételeket, pig tartsuk, s akkor... így drukkol- ahol lehet, könnyebbé tesszük, Ezt täte a Gyulai Harisnyagyárban 10 céAt szolgáik. majd az orsósó tég- néhány napja azok, akik ismerték j nedvesítése is, attól eltekintve, á számok ábrázolta tényekét, j hogy az a fonal munkálását is eredményeket. Ma mér könnyem- ( könnyebbé teszt. Ebben az évben bülten Sóhajtanak fel, mert éves női öltözőt Is építenünk, Itryekes- itet-vüket sikerült teljesíteni. De- tünk könnyíteni, othonosabbá ten- vmbft- a 2-én pedig a tervlapon ni M ütemben élt öltött időt, s már ezt olvashatjuk: 1939 első: tU58-ben még tovább megyünk. negyedév, A gyulai telepen ugyan» le Mmói 20-ig tart egy hónap, és így tíz nappal az új év előtt mér árt mondhatják: mi mér 1089-»et Iruítk. No de a tervtelj esítésnél tartottunk. folytassuk hét tovább ts azzal. — fdVdty is, ntosf is sikerüli — mondja nem rejt étit örömmel WtihSZ Janóé adMihigétráfaiös V6* ftfető. — Nem volt egy műszaki hi­bánk sein — így dr. Sipos Sándor műszáléi vezető. — Áfa és az emberek, a munká­sok — kontrázik Borbély elvtárs­im, a telep párttitikára. így négyesben beszélgettünk a minap a telep egyik .irodájában. Az a beszédtéma, hogyan érték el az eredményt. — Talán a minőség javulásáról kellene beszélni először — kezdte Thiesz János. — Mert hiába a sok ' kísti^í, zokni, ha a minőség ísz. Addig, míg a javításra szo- rMú harisnyákat javítottuk volna, Újakat készítettünk. Automatizálták, illetve új auto­matákkal szerelték fel a gépeket. Aikarrtassé tették azokat nylon kötésre, mely exportáruk'gyár té­kát tette lehetővé. Hogy műszaki hiba nem volt a telepen, az az ál­landó felügyeletnek, tisztításnak, jgéjh^áljáVifáéi^fk iudháíő be. Át_ «zeWezték a válogatót is. mint 12 millió Mert a közös többet ad a parasztnak Mérlegelje mindem panaszt, mennyivel más volna az ország gazdálkodási ereje, ha a termelő- szövetkezetekben az egységnyi te­rületeken elért termést öbbietok a kiaparcellás gazdálkodási terüle­tekre Is vonatkoznának. A mérle­gelésnek helyet ad a termelőszö­vetkezetekben elért többirányú e- redmény. Ugyanis megyei átlagban a termelőszövetkezetek búzából 2,5 mázsával, Őszi árpából 3,2 má­zsával, zabból 1,7 mázsáival, de egyéb terményfélaségektoől Is töb­bét termeltek, mdmt az egyénileg gazdálkodók. Á tsz-ek eredményes gazdálko­dását mutatja: 89 termelőszÖvet­195te4?ah íföbb gyermek, hói és férfi' zoknit, ha» Hsfnyát k&zítettek. A pamutból, ■flórból, gyapjúból, vigognéfoói és éreipp-nyIonból készült áruk mi» bösége »2,7 százalékos. Az ország 12 kötszöv vállala.a között a gyű» lai telep az ötödik helyen van. £>■ -ég egy, ami hágyon fontos: A madik negyedévi számítások szerint 16—17 napi keresetnek megfelelő összegű nyenesétsrésze- sedés várható. — Dé nem állunk ’még — mo.od­iiiiiiiiiiiiiiiMiiMmittimtimmmuiiiiMitiimiiiiimiiiiimmimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiMimiiitiiiiiiiHiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiti Néhány sor egy fiatal munkásról fTudósítónktól.) Szulyó József az elmúlt évék során, Budapesten tanulta ki a kőműves szakmát, majd ezt kö­vetően közelebb kérte magát fa­lujához-, ÉhéfŐÚhifZ. Így került a tai-aszoú Békéscsabára, áz Építő­ipari VéMol«?hoz mint szakmun­kás-. Azóta rendszeresen háza jár Szüleihez, ’ »st mondhatnánk azt, ltogy mindennap tAtkoh tölti el áz éj-s-eákát. Á1 kHirezórével egy időben, ak­tíván béka^cáofódótit áz Vhérödi K ifj-Z-Szervtézél WtáüM'rába ts. Azóta a nt&étémg bármimi bízta meg,, nem 'tátit ernte améaiy. Meg is kedveljék hamarosan a kiszesék, annál is inkább, miivel nemcsak jó szervezők ép es sé gé­vel, hanem szép harmvnika&VéMvei is kitűnt- Rövid, de unnál e- redményesebb munkájáért a közelmúltban a tagság egyhangúlag ért Véfasztóéta a szervezet szervezőtitkárévá- Szulyó elvtárs nem élt «tsaéa ft raffsáq bizalmával, még ma is egyik legaktívabb tagja a vteen->h-­t>e üirtfámgy megállja helyét a termelő munkában és. Mióta 1 megkezdték a mozi átalakítását Endrőé&m, azóta 4 is-itt dolgozik az épíikezéttéii. ívjunkátársai csék jót tudtak mondani róla, mikor rnegl-átogaffíik. — Jótírktft... Aí nágyört rendes gyerek. Égy kicsit vicces, de a munkát mindig komóttfüh Vészi —válaszolták érdeklédésii/nkre. Sz. K. kezeiben holdanként búzából át­lagban 10 mázsán felül termett. U- gyanakikor a megyei átlag búzáiból 7,5 mázsa, űszd árpából 6 terme­lőszövetkezet termelt a megyéiben katasztrálls holdanként 20 mázsán leiül. Á gazdálkodás másik ágában, az állattenyésztésben, az állatállo­mány növekedése terén is kiemel­kednek a termelőszövetkezetek. Különösen, ha figyelembe vesz- szüte, hogy az idén a statisztikai felmérések alapján megyénkben az állatlétszóm — a sertéseket ki­véve — nem növekedett. Annál szembetűnőbb a termelő­szövetkezetek állatállományának nagymérvű növekedése. A szarvas marha 100 kát .holdra eső darab- száma 9,3-ról 11,24-re emelkedett. A sertésállomány 26-ról 28-ra, a baromfiállomány 33-ról 84 darab­ra nőtt, Ezek a számok a termelő­szövetkezeti gazdálkodásban be­következett fejlődést igazolják, s bizonyítják azt a törekvést, amely szerint a termelőszövetkezetek a bel teljesebb gazdálkodásra térnek át, A termelőszövetkezetek egész­ségesen fejlődnek. Tükrözik ezt az állatállomány további növelésére tett intézkedések, s a2 építkezések is ezt mutatják. A megyében 2091 szarvas,marh'aistállót, 569 sertés- ólat, 3735 sertéshizlaldát, 21250 férőhelyes batomfiólat és 350 da­rab Magtárt; építettek. Ezeknek az építkezéseknek pénzben! ériéke több mint 35 millió forint. Itt van például megyénk egyik nagy problémája, a talajjavítás. Mit tettek ezen a téren a termelő- szövet kezetek az elmúlt 'gazdasá­gi évben? •Kémiailag él-42, digózás- &al 1890 ,katas ztrális holdat javítot­tak meg. Megyénkben «»ég nagy területek válnak talaj javításra. A Egyik tsz közgyűlésén lmllwtttok (Tudósítónktól) .! ve, hogy megfelelő férőhellyel "ttk szeihal'mi Béke Tsfe WSft féh» ■ l endelkoznék, az iWf. évi -344 da» Ja dr. Sípos Sándor műszaki Vezé- móljában alakult 706 hóid földte-.J rab .juhállományt SlT-re fejlesz­rületen 32 taggal Ma '979 hold tetté« fel. További 'terve a ter- fÖJdtefülétén gazdálkodnak 42> melőszövétfeezetinek -a júhá.’&o- taggal. 44a flgyeieimbe vesszük áz many fejlesztése még 600 darab- 1957,!-évi termésátiagOAát, ■ nog bal. ikell'.győződnünk •alTó'l, hogy bú-j -A ♦errrtólószövfe'Stoföeiiben <ez év. zából, ,. napraío'"góbol, ;i(r!~rna ben '(Jíeséfét ffléti T^öldi Jánost, új évben T6 üj gépe't indítunk be. i magfogátediból K ■••teelül 30 szá- aki eg-alá'dtagjah.-aa «együtt (deügo- '— A következő évbén méö nyu- ; zaiékos mövekedv-st értek él. ! zotó.jée hasonló tjó'íttunkát vógsett godtábbá 'tesszük dolgozóink ű- I A ternrAőszowtkeze, adoTt-tá» i CsotVDa 'Tdíh Károly, Fo­zemben iott-oft idejét — mond .ja ! gánól fogva túlnyomórészben juh- •dór Mihály, Pasai József, KCajdú Borbély elvtársnő. — Az évek Óta tenyésztéssel foglalkozó: es tekint- • Gvoja és még sdkan mások. : lő. — Egy-két itüp múlva már aj évre, új tervekre dolgozunk. A béíndulááhóz mírtde'nt előkészítet­tünk. Muszalcilág, anyaggal féiké­szültünk. Á kereskedelmi szérvék­kél a szerződést megkötöttük. Az R szeghalmi járás tanácsai máris fi 1959. évi községfejlesztési tervek megvalósflfejfeá ttrateat (Tiídóáítóhktól.) A jelölőgyűlések alkalmává‘1 a szeghalmi járás választókörzetei- neik tagjai is elmondották, hogy melyek azok a tennivalók, ame­lyek megvalósításával még szeb­bé tehetik községeiket. Az 'első tanácsüléseken ts meg- - kiszállítását végzik, ugyanakkor említették a jövő -évi terveket, -és a végrehajtó bízöftáági üléséken már aläpösän, részleteiben tár­gyalták meg a községek vezetői az új feladatok megvalósítását. Vésztőn minden kisgyűlésen foglalkoztak a villamosítással, a vb. több mint egymillió forint községfejlesztési hozzájárulást •szavazott 'meg. Sárkány Pál ‘elv- társ, á községi tanács titkára el­mondotta, hogy a DlAV Már kint volt és amint lehetséges, a miln­Válatokat meg 'iS kezdik. Közel 18 ezer fólyótnéter hdsszúságban villa ínbsffanák. Buesán Mindenki * gyógyszer- tár építését szeretné hamar meg­oldani. Tervük megvalósul, és már az anyagok egy részének a. •a láköSSéS tt több Mtwt 38) «ezer forint fis fáfSadalffli 'Munkát aján­lott fel. 'Körösladánybar, >a Mkosság ál­talános kérése a muvejőd^si ott­hon 'megépítése. 'Búzás István, elvtárs, a' községi tanács vb. el-, nőké «élmonddtta, hogy imái gyűjj-1 tik a 'pénzt és amint az időjásás engedi, 'Megkezdik az építkezést- Kertészszigeten a 'falu villamft­SzagloúJiaor., a felszabadulás e- Jőttt liddben ós,szt sen nem építet­tek annyi járdái, mint «nőst egy év alatt. ..lövő évi tervükben szin­tén -elhatározták áj járdák építé­sét ‘is megoldják, ugyanakkor,1 1899-ben 500 «ezer -forintos költ-1 séggel a ípiacter «áthelyezéséi is Megoldják. ' ^ n. y. tennésihozamak jelentős növeke­désének egyik előfeltétele a sava­nyú-szikes talajok további javí­tása. A termelőszövetkezetek adottsá­guknak megfelelően jelentős beru­házásokat fordítanak az öntözéses gazdálkodásra. Mintegy 600 ka- tasztrális holdon alagcsövezéses öntöző berendezést építenek és to­vábbi 21 termelőszövetkezet hor­dozható permetező öntöző beren­dezést vásárol. A gazdálkodás eredményeivel együtt megváltozott az emberek gondolkodása is. A tsz-ek tagsága és veztősége elfogadta a párt út­mutatásait, a mezőgazdasági tézi­sekben lefektetett elveket. Ma már törekednek a termelőszö­vetkezetek az építkezés, az állat- tenyésztés, az árutermelés, a ta­karmánytermelés, az öntözéses gazdálkodás megvalósítására. A tsz-ek többségére jellemző, hogy ehhez a munkához igényelik a mezőgazdasági szakember — az agronómus — segítségét s meg is szívlelik a jő tanácsot. Termelőszövetkezeteinket az a törekvés jellemzi, hogy körülte­kintő és eredményes gazdálkodás­sal még több elismerét vívtak ki az egyénileg gazdálkodók előtt. A közös gazdaságok eredményei láttán dolgozó parasztságunk tisztán látja, hogy a parcella-gaz­dáin odás az alacsony hozamok miatt nem olyan jövedelmező, mint & fejlett nagyüzemi terme­lés. Pártunk éppen ezért a pa­rasztság érdekeit figyelembe vé­ve, a mezőgazdasága termelüszö- vetkeaefektoe való tömörülést .a- Jánija az egyénileg gazdálkodók- fafej. nut-Jtr í Nagy Károly & megyei tsz-tanács elnöke, országgyűlési képviselő lesx elegendő hús, kenyér, Kstt- i A Békés megyei Sütőipari Vál­lalat «felkészült a -karácsonyi és újévi ünnepekre. L-asz «elegendő ■kenyér, liszt és sütemény. A vál­magy segítség vélt a «gabona ki­váló sikértartalma. Az eddigi «szók ■mfiások -szerint a ‘dolgozók nyere- ■ségí«észasetíése sem marad él. En­nél áz ónban inesí nagyobb tétért «dolgoznak. Szeretnék az éHizem «címet «elnyerni. A feltételek, tel- jesffcve vannak,‘csupán a hátrálé­lalat dolgozói éjjel-nappial dolgoz» ! vő két héttől függ, hogy sikerülje. nak, hogy «avar ne legyen. Van «elegendő nyersanyaguk, liszt, tü- :zelő és munkaerő is. Az ünnepék alatt tehát nem lesz hiány puha- ■keny érből. A Húsipari Vállalat is jóval rukkolhat ki a vásárló közönség' »élé. Az ünnepekre lesz elegendő hús. Lesz marha», sertéshús és egyéb hentesáru. Most van -útbam három vagon juh is és a birka- paptókás «kedvelői sem lesznek kénytelenek .marhapörköltet ‘enni, mert juhhús is lesz «elegendő. Ezer négyjeetmóler ^ersEsas2Í»iret^ef «xpvttéhiak e*er. negyzétmétermtt 'perzsaszo- sffásSt'tervezik *és h ■lérdásífással nyegét «exporfältak Kazahsztánba. fogíáHfoZHafc |«A világszerte ismert szövetkezet Ha az eddigi «ereörnónyt tartam tudják, aiíkor a myareségrészese- désen túl az «éiüzem tulajdonosai is lehetnek. Egészüli ^ „Őrös“ nevű tengeridarálé A Szarvasi Vas— és Fémjphrí Kisi[>airi T ermel-öszöve tkeze »b; n ■elkészült -na. áliahik tervezett ,JKö» rös" nevű tengeridaráló iprototí- •pu.se. ,Az .eddig forgalomba lévő- darálóinál nagyobb '.teljesítményű forinttal.olcsóbb darálóit «ntór elküldték a kereskedelemnek. Most vénják •■a «rendelési;, hogy a «széria gyártásához ihozzáíogjanek, A ksspari ' serme lőszöve tkeze üben egyébként karácsonyra való ké- szü lésként még '.több cscrnpakály» ;h#t «és állóikandiáliléit készítenek. Januárban «kezdik mneg .a földig érő, zománcozott tűzhelyek szé­riagyártását. A ktsz éves tervét túlteljesíti. Az eddigi szömításék szerintmint- egy 140—150 ezer 'forintot oszta­nák majd Ki nyereségrészesediési- ként. A karbantart ásó k a t élvé- . gez,ték, a munkatermekét-rendbe., szőnyeget, küld a haza« .üdétekbe j.hozták, iisztán, felkészülve várják ka |<az új évet. X Sete retnéh ééüwem címet elnyerni Az Orosliáz: Malom «év vége előtt béíejerzi «éves itervét, «öt túl­teljesíti. Ee évi jó munkájutehoz A Békéscsaba! Szőnyeg, -és Ta- _ kacsám 'Háziipari ■Szövétkezetbőh ^ ^ "eg*“U •méternyi <szinee 'tcrrofrW.áli -gyapjú-

Next

/
Oldalképek
Tartalom