Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-13 / 294. szám

BÉKÉS MEGYEI W VHáf yrotatfejaá, «WMÜlfcítfel MSZMP BÉKÉS MEGYE / BIZOTTSA LAPJA 1958. DECEMBER 13. SZOMBAT Ara 50 fillér K&TlI III. ÉVFOLYAM. 294. SZÁM R Német Demokratikus Köztársaság biztonsága jó kezekben van A TASZSZ nyilatkozata Két héi telt el azéta, hogy a szovjet kormány a* Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Fran olaország, valamint a Német De­mokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kor­mányaihoz intézett jegyzékeiben közölte elhatározását: intézkedé­seket tesz Berlin külföldi megszállási rendszerének megszüntetésé, re, s egyúttal konkrét javaslatokat tett a berlini kérdés megoldá­sának módjaira. A szovjet kormány kezdeményezése általános fi­gyelmet keltett és támogatásra talált sok állam, valami-’t széles tár. sadalmi körök részéről is — — állapi!ja meg a TASZSZ nyilatko. zata, majd rámutat: A legszélesebb körökben megál­lapítják annak a szovjet javaslat­nak elfogulatlan jellegét, hogy .Nyugat-Berlint nyilvánítsák sza­bad várossá. Sajnos azonban, meg kell állapítani, hogy egészen más jellegű az az álláspont, amelyet .egyes nyugati hatalmak — NATO- fegállamok — hivatalos képviselői a Berlinre vanatkozó szovjet ja­vaslatokkal szemben elfoglalnak. Az Egyesült Államok elnökének és külügyminiszterének, Nagy-Bri- tannda külügyminiszterének, vala­mint az NSZK kancellárjának nyi­latkozataiból csupán egy követ­keztetés vonható le: az említett ál­lamok kormányai változatlanul vonakodnak attól, hogy józanul ér­tékeljék azt a helyzetet, amely a nyugat-berlini megszállási rend­szer következtében kialakult. Eisenhower elnök állást foglalt a szovjet javaslatok ellen, s de­cember 10-i sajtóértekezletén ki­jelentette: az Egyesült Államokat, vala. . mint Angliát és Franciaorszá­got terheli az a felelősség és kötelesség ...hogy megóvják Berlin nyugati részének sza­badságát”, Helyénvaló, hogy megkérdezzük ebben az esetben, ki követ el me­rényletet Nyugal-Barlin „szabad­sága'' ellen? Ismeretes, hogy a szovjet korpiány javaslfetai nem irányulnak a nyugat-berlini tár­sadalmi életfeltételek megsértésé­re, A Szovjetunió nem akár sem­miféle kárt okozni a nyugati hatal­mak tekintélyének. Sőt, a szovjet kormány kifejezte azt a készségét, hogy a többi hatalmakkal együtt garantálja a szabad város státusá­nak megtartását, s a nyugat-berli­ni politikai és gazdasági életbe való be nem avatkozást. A TASZSZ nyilatkozata ezután sor­ra leleplezi a nyugati államférfi­ak kijelentéseinek képtelenségét és rámutat:. A nyugati hatalmak uralkodó körei ki akarnak bújni a ber­lini hciyzet rendezése alól' és ezért újra a régi módszerhez folyamodnak, amint ezt már nem egy zer tették, hagy meg­hiúsítsák fontos nemzetközi problémák megoldását: N érne tország újraegyesítésének problémájához fűzik számításai­kat. A négy hatalom — úgymond — ne a berlini kérdíst vitassa meg, hanem „az egész német hely­zetről” tárgyaljon, ahogyan ezt nemrég Lloyd mondta. S emellett ismét a régi, elkoptatott ócska le­mezt veszik elő „Németországnak szabad választások útján történő egyesítéséről1’. De kit akarnak be­csapni a nyugati hatalmak poli­tikusai, amikor előveszik a négy hatalomnak a német újraegyesí­tésre vonatkozó tárgyalásait, ezt a hírhedt programot, amely már régen a történelem lomtárába ke­rült. A Szovjetunió nem vesz részt semmiféle tárgyaláson, amely­nek az a célja, hogy Né­metország egyesítésének kér­dését a németek háta mögött és a németek helyett oldja meg. Más dolog a német békeszerző­dés előkészítése és megkötése. A szovjet kormány soha nem tagad­ta, a négy hatalomnak e kérdés­ben való Illetékességét. A szovjet kormány bármikor részt vesz o- lyan tárgyalásokon, amelyek a német békeszerződés előkészítésé­re irányulnak. A nyilatkozat ezután hangsú­lyozza, hogy a Szovjetunió min­dig Németország békés, demokra­tikus egyesítése mellett foglalt ál­lást, s ma is teljes mértékben tá­mogatja Németország egyesítésé­nek egyetlen reális programját: a két német állam megegyezését. A német kérdés megoldására csak egy alap kínálkozik: a két német állam létének elismerése, j azaz a Németországban kialakult | tényleges helyzet elismerése. Elmondhatjuk, hogy a NATO- országok államférfiai közül senki sem bizonyult a berlini kérdésben .előterjesztett szovjet javaslatok Loly heves ellenfelének, mint A- i denausr, az.,NSZK kormányának feje. A kancellárt a berlini kérdés megegyezésen alapuló rendezésé­nek már csak a gondolata is kl- ! hozza sodrából, pedig ezt a meg- ] oldást diktálják az európai béke érdekei és a német nép jogainak biztosítása. A szövetségi kormány fejének féktelen nyilatkozatai azt mutat­ják, hogy bár a kancellár sokéves politikai tevékenységié tekinthet vissza, mégsem tanulta meg, h.ogy okulni kell a történelem tapaszta­lataiból. A kommunizmus iránt érzett gyűlölete, amelyet Adenauer minduntalan elárul, lépten- nyomon a Hitler által követett útra viszi őt. A szövetségi kancellár az európai hideg­háború legfőbb sugalmazójá- nak szomorú hírnevét vívta ki, (Folytatás a 2. oldalon) Új baromfitenyésztő és zöldségtermesztő szakcsoportok megyénkben Megyénk hetven földműves­szövetkezeti nőbizottsága egyre j nagyobb gondot fordít az asz- j szonyók téli tanulásának a meg- ! szervezésére, különböző szakcso­portok alakítására. Sarkadon, Kö- tegyánban és számos más község­ben továbbképző szaktanfolya­mokra, ismeretterjesztő előadások­ra járnak az asszonyok. A-z alföldi tanyavilágban igen nagy az érdeklődés a közös ba­romfitenyésztés iránt. Számos községben fajbaromfi tenyésztésé­re rendezkednek be. A közelmúlt, ban alakult mezőberényi baromfi, tenyésztő szakcsoport tagjai elha­tározták, hogy saját maguk kel­tetik a naposcsibéket. Vésztőn 28 asszony zöldségtermesztő szak­csoportot alakítok, s úgy döntöt­tek, hogy a tanácstól kapott négy hold földön öntözésre rendezked­nek be, hogy megkétszerezhessék a bevételt. „Színes tallér" munkaruha anyagot szőnek Mezőberényben A Mezőberényi Szövőgyárban ezelőtt elsősorban külföldre szőt­tek munkaruhaanyagokat. Az 1- dén például ötszázezer folyóméter munkaruha „nyers" pamutszöve­tet gyártanak kelet-német meg­rendelésre, amelynek nagyobb ré­szét elszállították a kikészítő ha­zai vállalatokhoz. A „színes tal­lér’“ elnevezésű, mintegy húszféle színváltozatú munkaruha-anyag­ból most már több százezer folyó­métert szőnek a magyar munkások számára is. Ebből a tartós, csíkos zeig-szerű, de annál finomabb pamut-cérnaszövetből főleg kétré­szes munkaruhák készülnek. Szö­vését még a héten megkezdik. Kelet-európai nemzetközi galambkiállítás nyílt Békéscsabán Békéscsabán pénteken a Vigadó nagytermében kelet-európai nem­zetközi galambkiállítás nyílt, me­lyen magyar, német, ,. Jugoszláv, csehszlovák és osztráku’galambá- szok több mint kétezer, összesen kilencvenöt fajta gazdasági és dísz­galambot mutatnak be. A "felállí­tást dr. Török István professzor, a Magyar Galambszövetség képvi­selője nyitotta meg. Az ünnepsé­gen megjelent még dr. Kántor István, a Földművelésügyi Minisz­térium baromfitenyésztési főosz­tályvezetője. örvendetesen jól szerepeltek a kiállításon a magyar galambászok: a kiosztott 25 champion kiállítási nagydíjnak több mint a jelét nyer­ték el. Csupán a galambtenyésztés­ről híres békéscsabaiak kilenc nagydíjat nyertek. Különösen a római, a tyúktarka és a máltai féle galambokból mutattak be rit­kaszép példányokat. Szikszói Ist­ván fehér-fekete tollú tyúktarka galambpárja például ötödször nyert aranyérmet A muronyiak választoltak Kis község. Elnyúlt utcasorok Icai és nagy tanyavilággal. Valamit kor nem beszélt róla a krónika, de az utóbbi években egyre inkább szájra veszik az emberek. Állami gazdasága van és a parasztok egy része már új utakon, a szövetkezés útján halad, önálló közigazgatása van és az utóbbi időben egyre jo bban épült, szépült. Az utcák fog­híjas telkein új piros cserepes házak emelkednek és az állami gaz­daság, meg a termelőszövetkezetek egyre nagyobb jólétet teremte­nek az embereknek. S hogy ez így van, abban nagy szerepe volt és less a helyi tanácsnak. A napokban meglátogattuk a muronyiakat. Nem mindennapi e- semény zajlott le. A tanácsháza termében ünneplőbe öltözött embe­rek üléseztek. A murányink őket választották a tanácsba és első ülésükön azt vitatták meg, kiket is választanak maguk közül a vég­rehajtó és az állandó bizottságokba. De adjuk csak át a szót nekik. Pairás Mihály egyéni gazda arról b.szél, hogy legmegfele­lőbbeket; Olyanokat válassza, mák, akik a napi munkájuk mellett és a tanácstagi kö ele. zettségeken túl, a bizrt,Ságok­ban is egész emberként te­vékenykednek. A jelö’ő bi­zottság ezt okwtlen vegye fi, gyeiempe. Amíg a jelölő bizottság tárgyal és a tanácsülés szirne e\ vessünk egy pillantást a jelenlévőkre. Liszkai Gábor, a Petőfi Tsz tagja (a képen bal­ról) afféle.. kiselőadást tart a körülötte ülőknek. Novemberben Moszkvá­ban járt és ottani élmé­nye'ről beszél a tanács­tagoknak. . V é A szünetnek vége, a jelölő bizottság is megtette a n.agá­ét. A' tanácstagok is jóvá­hagyták a héttagú végrehaj­tó bizottság és az állandó bi­zottságok tagjait. Az új végre­hajtó bizottság is döntőt, uz elnök kérdésében. Az ered­ményhirdetés után az úttö­rők köszöntötték elsőnek az újonnan megválasztott Baji Istvánt, a tanácselnököt. Véget ért a muronyiak választása. E nappal végleg lezárult náluk is a választások időszaka és kezdődhet a szorgos munkai Gond, tennivaló akad bőven. Már sorolják is az új tanácselnök­nek, de biztatják Is; ne féljen, ők valamennyien segítenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom