Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-07 / 289. szám

1998. december 1., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPGJSAG 3 Szocialista munkabrigádot alakítottak a Kunágotai Hengermalom dolgozói A Kunágotal Hengermalom dolgozói 1958. december 5-én röp- gyűlésen határozatot hoztak, hogy a Szovjetunió „Kommunista munkabrigádja" mozgalom és a Csehszlovákiában megalakult szo­cialista brigádok példájára „szocialista munkabrigádot" alakítanak, melyben a malom összes dolgozói részt vesznek A szocialista mun- kabrigád tagjai vállalják, hogy: }. Az óránkénti megadott őrlési normát (5.S0 mázsa) 10 százalék­kal, túlóra igénybevétele nélkül túlteljesítik. 3, Az őrlemények minőségét a norma túlteljesítése mellett javít­ják, illetve megtartják. 3. Az üzemanyag} elhasználást minimálisra csökkentik. Kenőolaj­nál 10 százalék megtakarítást ér­nek el, a járadtolaj összegyűjté­sével, leszűrésével és részben az újbóli felhasználásával. 4. A gépek karbantartását az e- lőírtnál rövldebb idő alatt végzik ti (20 óra helyett 15-, óra), hogy több időt biztosítsanak a termelés­re. 5. Az üzem tisztaságát jobban szem előtt tartják, hogy a követel­ményeknek állandóan megfelelje­nek. S, A munkafegyelmet és ébersé­get még fokozzák, a fegyelem ellen vétőket a brigádból kizárják és fegyelmi úton felelősségre vonják, 7. Vállalják, hogy az üzemben balesetmentesen végzik a napi munkájukat. 8. A cseretelepet a szükséges őr­leményekkel állandóan ellátják. 9. A munka befejezésétől (du. 16 óra), a munka megkezdéséig (reggel 8 óra) gondoskodnak arról, hogy az üzembiztonság 100 száza­lékos legyen. 10. Nagy gondot fordítanak az újítások alkalmazására (jelenleg 2 újításuk jóváhagyása végett a Me­gyei Tanács Ipari Osztályán van.) 11. A fent felsorolt vállalások becsületes végrehajtását az üzem összes dolgozója magáévá teszi, vállalja. Befejeződtek a tanácsok alakuló ülései a sarkad! járásban (Tudósítónktól) December 2-án este Zsadány, Biharugna és Kö. ósnagyharsány községeikben tartották meg az ala­kuló községi tanácsüléseket, s ez­zel az egész járás területén befeje­ződtek a község» tanácsok alakuló ülései. Egy-'két be.eg, vagy igazoltan távollévő kivételével minden köz­ségi tanácstag elment az alakuló ülésre és részt vett az új végre­hajtó bizottságok és állandó bi­zottságok megválasztásában. Az 57 megalakított községi ál­landó bizottságba összesen mint­egy 320 tanácstagot választottak. Általában pénzügyi, mezőgazdasá­gi, művelődésügyi , egészségügyi- szociálpolitikai, nagyobb közsé­gekben (mint Sarkad, Okány) ipa- ri-ikeraskedelmi és építésügyi ál­landó bizottságot alakítottak. December 6-ám a járási tanács is megtartotta alakuló ülését. E_ zen megválasztotta a járási ta­nács végrehajtó bizottságának tagjait és jóváhagyta a községi vb-tagok megválasztását. Amíg az eke „ki nem fagy" i/ A Nagyszénása Gépállomás! traktorosai — kettő kivételével — mind a határban szorgoskodnak. Ez a kettő azért tartózkodik a gépállomáson, mert a gépük javí­tásra soros. A szerelők az egyiket már javítják, a Hoffert pedig a Zetor után veszik kezelésbe. A gépállomás udvara csaknem kihalt. Embereket csak az irodá­ban és a szerelőműhelyben lehet látni,, ott is csak néhányat. — Minden embert — akit lde- benn nélkülözni tudunk — a ha­tárba küldtünk — tájékoztat be­nyomásaimra válaszolva Varjú János, a főmezőgazdász. — Kinn a határban, ott van most minden épkézláb emberre szükség, De- , cemberben járunk, ilyenkor a le- . vegő annyira lehűl, hogy minden­nap várjuk a eke „kifagyását”. A terv túlteljesítésére viszont a jó Időt kihasználjuk. — Varjú elv- társ fölöttébb büszkének érzi ma­gát. Büszkesége jogos, mert hi­szen a megye huszonegy gépállo­mása közül nem sok dicsekedhet december első napjaiban az éves terv teljesítésével. — A terv telje­sítéshez sokszor — mint mondotta — az utolsó barázdák felszántása a legnehezebb. Ez gyakran na­gyobb szervezőmunkát, erőfeszítést követel a brigádvezetőktől, a trak­torosoktól, mint egy nyári dekád előirányzatának száz százalékos teljesitése. A nagyszénás! traktorosok túl­jutottak a 35 000 normálhold éves terven. Ha már a 35 500 körül tartanak, s amig az ekét beveszi a föld, szántanak. Még kétezer hold fel­szántását tervezik. Ekkorra nem­csak az eke „fagy ki", hanem a szántanivaló is elfogy. A körzet hat szövetkezetében a jövő héten csak belsőmajori munka vár a traktorosokra. A felszántatlan parcellák száma az egyéniek terüle­tén is egyre kevesebb. Tagadhatat­lan, igen jól szervezték meg a munkát a gépállomás vezetői. A munka jó szervezéséről tanúsko­dik az a tény, hogy a traktorosok munkája kifogástalan. Ha igaz az a közmondás, hogy jó bornak nem kell cégér, akkor ez a nagyszénásá traktc-n. x munkájára igen-igen ráillik. Ezen a gépállomáson a hosszú é- vek kemény küzdelmében egy i­gen jó kollektíva alakult ki. Már­pedig, ha egy kollektíva harcok­ban, a többtermelésért folytatott küzdelemben kovácsolódik eggyé, akkor annak tagjai nem ijednek meg a saját árnyékuktól. Voltgjr, akik sok szennyet szórtak a szénási gépálomási’a — mint mindegyikre. — Többen macerál- ták itt Szénáson is az „acélpari­pák nyergei óit", de amikor a traktorszántotta földben kövéreb­re nőtt a cukorrépa, dúsabbra a búza, magasabbra a kender, vert hadként szóródtak szét a hiedel­mek. S hol tartanak ma a gépállo­más traktorosai? — vetődik fel a kérdés. November első dekádjában az ötvenkét traktoros közül 24 jóval túlteljesítette éves tervét Csizmadia Pál a 700 nonmálihold előirányzat felett december else­jén már 1200 normálhold felszán­tásáért indult csatába. Hozzá hasonló teljesítményt ért el a két Tarján, János és István. De a töb­bi traktoros, akik ugyan még nem lépték túl a száz százalékot, sem csüggednek. Habár tudják, hogy Csizmadia és a két Tarján telje­sítményét az idén nem érhetik u- tól, mégis keményen, férfiasán birkóznak a természet erőivel, hogy a traktarosbecsület ne szen­vedjen csorbát: ők is teljesíteni a- karják éves tervüket. — Mi a titka ennek a nagyszerű hajrá utáni hajrának? — kérdez­tem a főmezőgazdászt. — A titka? Talán nem is titok, hiszen mi Itt a gépállomáson nyílt Lapokkal Játszunk, s minden trak­torost úgy javadalmazunk, aho­gyan a tervét teljesíti. Ez tetszik az embereknek. Itt van például a célprémium. A pártái apszervezet, az üzemi tanács és az igazgató e- gyöntetú határozata alapján a- zok a traktorosok, akik teljesítették éves tervüket, ötszáz forint jutalomban részesülnek Ezen túl havonta az öt brigád két- két legjobb teljesítményt nyújtó i traktorosának négyszáz-négyszáz forint havi céljutalmat adunk a fizetéssel egy időben. De nálunk nemcsak a pénz „mozgatja” a terv­teljesítést. Van Itt egy másik do- ■ log is: a gépi munka termésfoko­zó hatása. Ott, ahol a md trakto­rosaink engedték le az ekét, jó­val több cukorrépa, búza, árpa, kukorica termett, mint ahol egy vagy két lóval szántották meg a földet. Ezeket az eredményeket tu­datosítottuk a traktorosok között, akik tudják, hogy a szövetkezeti gazdálkodás szilárdításában, a ter­melési eredmények növeléséért vívott küzdelemben sokiügg az ő munkájuktól. Ha pedig jók a kö­zös gazdaságok terméseredményei, ők is tagsággal együtt jobban élnek. Ezt egyébként a maguk háztartásában tapasztalhatják, mert a traktorosok többsége tsz- tag. A gépállomásra óvatosan eresz­kedik le az esti szürkület Az a néhány szerelő, aki a gépek Javí­tásán fáradozott, letette a szerszá­mot: vége a napi munkának. Csa­ládjaik körébe iparkodnak. Amint nézem a távozókat, valahonnan a távolból ütemes traktorpuffogás hallatszik. Talán éppen a dinamó ékszíját teszi fel Csizmadia Pál, hogy a napi teljesítményre még néhány órát az 1200 holdért rá­húzzon, Dupsi Károly Tettekkel is... Ebben a gazdasági évben majdnem ezer holdon termeitek már mogyorót Medgyesegyháza határában. Ez a néhány éve meghonosodott növény Igen jól bevált a község homokos föld­jein, s legjövedelmezőbb termel, vénnyé lett. Hogy ki honosította meg először, ezt csak találgat, ják a községbeJiek. Van, aikí Moesáriék, van. aki a Zsíros­fiúk úttörő munkájának tulaj, donit ja. Egy biztos: az ezüst- kalászos tanfolyam hallgatói kí_ sérleteatek vele legelőször an­nak idején, és hogy nem hiá­ba, azt bizonyítja e növény el­terjedése. Ma már a gazdálko­dók 75—80 százaléka foglalko­zik mogyorótermeléssel s a kör. nyéken nem is hívják másként Mcdgyesegyházát, mint , n rrtr ■ __gywé«isőísé8?« Általában 500—800 négyszög, ölön, de van, aki 1—2 holdon termel mogyorót. A gazdák írat­lan szerződésben állnak a helyi földművesszövetkezettel, mely­nek felvásárlói veszik át kilón, ként 30—33 forintos árban, pör. költen a gyermekeknek és a fel­nőtteknek ezt az ízes csemegét. Fél tucat pörkölő működik a községben, jórészt a földmű, vesszövetkezet kebelé» belül, hogy a termelőknek ne kelljen fáradozniuk a pörköléssel. Egy hold termése 6—8 mázsa átlago­san, de mert a mogyoró nem szereti az esőt, ilyen aszályos évben, minit az Idei, ennél is többre rúg. A helyi tanács szá­mítása szerint ebben az évben 13—15 millió forintot pénzeltek belőle a gazdák. Szép összeg. Annál jobban meglepődik az ember, ha megnézi a statiszti­kát s észreveszi, hogy Med. gyesegyháza lakói a községfej­lesztési hozzájárulásban csak 8 százalékon állnak, jóval a me­gyei átlagon alul. Sokkal „sze. gényebb" községek a jövedelem, adó 12—14 százalékát adják községük fejlesztéséhez, mert a gazdák látják; saját érdekükben cselekednek. Pedig Med gyes- egyházán is nőnek az igények és nincs olyan lakos, aki nem akarná mondjuk a tervezett kultúrotthon felépítését. Persze, hogy akarja, hiszen nagy tradí­cióval rendelkező zenekara van Medgyesegyházának s ugyan­ilyen régi múlt áll az énekka­ra mögött is. Mindkettő még az ipartestületek korában vívta ki magának a megye elismerését. Most a KISZ_szervezet soraiból friss erőkkel szerveződik újjá az énekkar. Egyébként a KISZ szervezi a tánccsoportot is, a kultúrcsoport már megvan. De megfelelő hajlék kellene Med. gyesegyházán a kultúrmunká- sok és a művelődni vágyók, vagyis az egész község lakói szá­mára. Egy korszerű művelődési otthon felépítése azonban 800— ■300 ezer forintba kerül. Az ál, lám ad ehhez anyagi támoga­tást, de ez a község dolgozóinak hozzájárulásán is múlik. a Éliizcm szeretne lenni 1959-ben békéscsabai Pályafenntartási Főnöksége A MÁV békéscsabai Pályafenn­tartási Főnöksége valamennyi dol­gozója a történelmi hónap, no­vember tiszteletére felajánlásokat tett, versenymozga!mat indított. A verseny véget ért és a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom évfor­dulója, valamint a Kommunisták Magyaix>rszágl Pártja megalakulá­sának tiszteletére tett felajánlás és verseny pontjait 100.9 százalék­ra teljesítették. Amennyiben ezt a munfealendületet decemberben is tudják tartani, úgy elérik az él­üzem szintet. A verseny következ­tében a dolgozóik munkafegyelme, sokat Javult. A pályamesteri sza­kaszok közül a legjobb eredményt a gyomai IV, muronyi VI, Lőkös- házi X és a békéscsabai XXIII. szakaszok érték el. E szakaszok dolgozói versenyre hívták ki egy­Érdemes a tökmagot gyűjteni Étkezési (mosott) tökmagért Olajgyári tökmagért 550 450 forintot fizetnek mázsánként a Terményforgalmi Vállalat telepei a terményfelvásárlásba bekapcsolt földművesszövetkezetek mást, és a szocialista versenyszel­lem kialakulásának eredménye: vállalásuk 100 százalékon felüli teljesítése. Eredményük elérésé­ben sokat segítettek a központi ad­minisztratív dolgozók is, akik az állandó értékeléssel még jobb munkára ösztönözték a munkáso­kat, valamint a jelentkező hibák azonnali tolmácsolásával megaka­dályozták azok további folytatását, mélyülését. A versenyhónap befejeződött. A pályafenntartási főnökség dolgo­zói azonban már újabb terveket szőnek. A takarékossági mozga­lom kiszélesítésével, a munkafe­gyelem további javításával azért küzdenek, hogy 1959-ben az élü­zem cím boldog tulajdonosai le­hessenek. Boldizsár Gyula levelező Új tagokat toboroznak a gyulai FMSZ-be A Gyulai Földműves»züvetke„ zetbe az Idén 630 új tagot veitek fel. A tagtoborzást az év utolsó hónapjában tovább folytatták. A napokban a farkashalmi részre látogattak az aktívák, ahol egy nap alatt 28 új tagot szerveztek a földművesszövetkezeti mozgalom, ha. Az új tagok nyomban részje­gyeket is vásároltak 50—100 fa. rint értékben. A Gyulai Földmű­vesszövetkezet a farkashalmi ré­szen darálómalmot és egy tejszö- vetkezetet akar létesíteni. Ezért érthető a környékbeli parasztok érdeklődése. De nemcsak a felso­roltak sarkallják a farkashalmia- kát az fmsz-be lépésre, hanem az árvisszatérítés Is. Jámbor István gyulai lakos 1958-ban például 1700 forint árvisszaiérítést kapott a szövetkezettől. A részjegyek ára tehát hőven megtérül

Next

/
Oldalképek
Tartalom