Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)
1958-12-07 / 289. szám
BÉKÉS MEGYEI ptoietávjaá, 1958. DECEMBER 7., VASÁRNAP Ara 60 fillér III. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM Tanácskoztak a kisiparosok küldöttei Szombaton reggel az ÉDOSZ székháza nagytermében a KIOSZ 3. országos küldöttgyűlése folytat ta tanácskozását. A küldöttek beszámoltak helyi szervezeteik mun kájáról. Többen kérték az adórendszer módosítását, úgy, hogy a tervek nagyobb részét tegyék a több jövedelemmel rendelkező kisiparosok vállára, ég csökkentsék az idősebb, egyedül dolgozó mesterek adóját. Felszólalt a tanácskozáson Kisházi Ödön munkaügyi miniszter is, aki a kisipari tanulóképzésről és a jövőben megvalósítandó kisipari nyugdíj- rendszerről beszélt. A felszólalók között volt Erdős József, az OKISZ elnöke is. A küldöttgyűlésen megválasztották a szervezet új vezetőségét; Favágás Idején A szomszéd országokból szint# »laponta érkeznek hazánkba a fával megrakott vagonok. Sok tám- fa és dorong kell a bányáikba, de •okkal többet, rengeteget emészt ttveg minden év minden 5 hónapjában a tűzhely, az otthont melegítő kályha. Fabehozatalunk talán nem szűnik meg soha, azonban lényegéten csökkenhet az erdősítéssel a fásítással. Békés megye összes területének még csak 2,8 százaléka van erdősítve, de így is 1500 köbméter bányafát ad már, s ezzel 250 ezer deviza forintot takarít meg a népgazdaságnak. S mennyi mindent ad még! Többek között 650 köbméter karót hazánk szőlő- telepítési programjának megvalósításához; nagyobb mennyiségű kisvasúti talpfát; parketta lécet és láda-deszkát; 42.110 mázsa tűzifát a megye TÜZÉP telepeinek; 920 köbméter tuskót és 300 köbméter rozsét közvetlenül a lakosságnak. Mindez egy csomóban nagyon sok, de a szükséglethez mérten nagyon kevés. Azonban ez a meny- nyiség szinté évről évre emelkedik, s ha továbbra is a jelenlegihez hasonló gyorsütemű lesz a fásítás, akkor megyénk területének erdősültsége néhány éven belül 5.5 százalékos, a későbbi időben pedig még nagyobb százalékos lesz. A fásítás üteme lassúnak látszik: 1959 december 31-ig csupán fél százalékot emelkedik. Csakhogy ez a fél százalék kereken 5 e- zer holdnak felel meg. Ennek a területnek a fásításához a Békés megyei Állami Erdőgazdaság ez év őszén és jövő év tavaszán 2.5 millió dugványt, 5 millió csemetét és |#70 ezer suhángot és sorfát terf :elt, illetve termel ki. A jövő év égéig az erdőgazdaság 1963 holdat telepít be erdővel, 3 ezer ho’d- nál többet pedig az állami gazdaságok, a tsz-ek, a legeltetési bizottságok, a vízügyi igazgatóság és a magánosok. Csupán a tsz-ek és a magánosok 120 ezer suhángot, továbbá 600 ezer csemetét kaptak az ősz, illetve kapnak a tavasz folyamán — díjmentesen. Az erdősítésnek véget vetett erre az évre a hideg, a fagy. Azonban a fakitermelésnek most kezdődött a szezonja s csak januárban vesz teljes lendületet... Azt a slágert, hogy „fűrészelni jaj de jó” már hosszú évekkel ezelőtt énekelték, de az erdőgazdaság dolgozói csak két év óta, s főként az idén kezdik tapasztalni, hogy jó. A meglevő 3 fakitermelő fűrészgépjük mellé ugyanis az idén újabb hármat kaptak a Szovjetunióból. Egy- egy gép naponta 30 ember helyett dolgozik, vagyis a 6 gép naponta 180 ember munkáját végzi el. S ha már a gépeknél tartunk, hadd jegyezzük meg, hogy egyre több gép vonul az erdőművelésbe és a kitermelésbe. Az 1955—57-es gazdasági évben a gépesítés foka a- lig 10—15 százalék volt, most 35 százalékos és a jövő év végéig eléri az 50 százalékot. A fűrészgépek is megfizethetetlenek, mert lényegesen csökkentik a kitermelés önklötségét. De alig felmérhető értékű Lengyel Imre erdőművelő konstrukciója, s az az új 120 lóerős Sz-100-as erőgép, amit most kapnak, amely játszi könnyedséggel forgatja meg 70 centiméter mélyen a földet s kiforgatja a hatalmas tuskókat is, amit eddig fáradságos kézi ásás, csákányozás és baltázás árán kézi erővel kellett kiszedni Egyre könnyebb lesz tehát az ember munkája és élete az erdő- gazdaságban. Az élete is, mert az állami erdőgazdaságban kezdetét vette a modem erdészlakás építés is, A füzesgyarmati erdész már egy kényelmes 2 szoba, összkomfortos lakásban lakik, amely az i- dén készült el 150 ezer forintos költséggel. Az összkomfortban benne van a fürdőszoba is. Ez a negyedik fürdőszoba, ami az erdő- gazdaságok dolgozóinak készült s még folyamatban van hét fürdőszoba és két tusfürdő létesítése. De más egyéb is szolgálja már az erdőgazdaság dolgozóinak kényeimét: 5 mosógép és 2 porszívó. S csodák csodája, mindezek ellenére elégedetlenek, különösen az erdőgazdaság vezetői. No, nem az életszínvonal, s nem a gépesítés fokának növekedésével, hanem az erdősítés ütemének lassúságával. Az ország erdősültsége átlag 14 százalék. Békés megyéé pedig egy év múlva is csak 3,5 százalék lesz. Pedig mennyire kellene az ipar- és a tűzifa, hogy kevesebb importra szoruljon a népgazdaság, s mennyivel növekedne a szántóföldek termésátlaga, ha legalább 10—40 százalékos lenne« megye erdősültsége! Értékelték a tejtermelést versenyt Kétegyházán Kétegyliáza községben értékelték az 1958. évi tejtermelést versenyt. A versenyt a községi tanács és a helybeli földművesszövetke. set szervezte. A verseny célja a legtöbb tejet fejő és az államnak legtöbb tejet átadó egyénileg gaz dálkodófe helyezése. A havi eredményeket külön bizottság vizsgálta felül és tette közzé hangoshíradón, hirdetőtáblákon. A helybeli földművesszövetkezet három első díjat tűzött ki a verseny győztes cinek. A három legjobb helyezést elért dolgozó paraszt a következő: 1. Mészáros László, Kölcsey utcai lakos, akinek eredménye: 4 770 liter tej, jutalma: egy kézi vetőgép. 2. Földi Mihály, Kossuth utcai lakos, eredménye: 4067 liter tej. jutalma: egy kézi tolókapa. 3 Simonka György, Széchenyi utcai lakos, eredménye: 2970 liter tej, jutalma; egy „Borlska" répavágó. A termelőssöeetkexetek fejlesztéséért vívott harc össznépi érdek Mezőgazdasági szakemberek megyei tanácskozása Szombaton délelőtt a megye különböző gazdaságából 500 mezőgazdasági szakember és állatorvos töltötte meg a békéscsabai Szabadság Mozit, hogy meghallgassa Magyari András földművelésügyi miniszterhelyettes előadását, melynek a Szakemberek a mezőgazdaság szocialista átszervezésének szolgálatában címet adhatnánk. A megyei pártbizottság és tanács, valamint a TIT megyei szervezetének agrárszakosztálya rendezésében első ízben főttek össze ilyen jellegű tanácskozásra megyénk mezőgazdasági szakemberei. Magyari elvtárs azzal kezdte I előadását, hogy világviszonylat-! ban is verseny van a termelési módok között. Ebben a verseny- j ben évről évre jobban kidomborodik a szocialista termelési mód fölénye. De harc folyik a társa- j dalmi rendszereken belül is a nagyüzemi és a kisüzemi termelés között. A szocializmust építő országokban a dolgozók kezében van a hatalom s minden, ami az előrehaladás érdekében történik, az a lakosság életszínvonalának emelését szolgálja. így a termelő- szövetkezetek fejlesztéséért, a mezőgazdaság szocialista átszervezéséért vívott harc — melynek e- gyik oldalán a meglévő tsz-ek e- | redményei, másik oldalán az e- gyóniek elmaradott kisüzemi gaz- i daságai állnak — szintén o dolgozók érdekében folyik, össznépi érdekeket szolgál. Miért fontos, hogy előre haladjunk a mezőgazdaság szocialista átszervezésében? — tette fel a kérdést Magyari elvtárs. S erre a következőképpen adta meg a választ: — Hogy országunkban lesz-e további előrehaladás, növelni tudjuk-e továbbra is a dolgozók élet- színvonalát, ki tudjuk-e elégíteni .az egyre növekvő igényeket, az elsősorban attól függ, hogy a mezőgazdaságban lesz-e előrehaladás. A mezőgazdaság szocialista átszervezése tehát össznépi érdek. Másodszor Jelenlegi mezőgazda- sági termelésünk, annak ellenére, hogy igen sok fontos területen évről évre kimagasló eredmények születnek, nem tudja kielégíteni a lakosság növekvő igényeit. Be kell hoznunk a lemaradást A következőkben példáikat sorolt fel ennek alátámasztására. Elmondotta, hogy tejtermelésben, gyapjúhozamban, baromfitenyésztésben és más területen ez évben is rekorderedményeket értünk el. Ugyanakkor az állattenyésztés e- gésze nem fejlődik zökkenő mentesen, hol a húsellátásban vannak hiányaink, hol nincs elég tojás, vaj stb. Mezőgazdaságunk nem képes ezeket a hiányosságokat megszüntetni jelenlegi állapotában., amikor az ország szántóinak csak egynegyedén működnek nagyüzemi gazdaságok. Majd példákat sorolt fel azokból az országokból, amelyekben a szocialista átszervezés előrehaladottab, mint nálunk. Csehszlovákiában például évrő!-évre 50 százalékkal magasabb terméseredményeket takarítanak be. Cukorrépából kétezer annyit, mint nálunk. Az NDK-ban háromszor annyit. Ugyanakkor e- zekben az országokban olcsóbban is állítják elő a termelvényeket. Mi a világviszonylatban kialakult átlagnál jóval drágábban termelünk a mezőgazdaságban. Egy példa erre a legutóbbi tapasztalatból. Az idén kitűnő bortermésünk lett. A bor egy részét tudvalevőleg exportáljuk, A világpiacon egy literért 9 centet kapunk. Ez 2.70 Ft. Elképzelhető tehát, hogy ha valutára van szükségünk, milyen ráfizetéssel tudjuk beszerezni mondjuk a bornál. Támaszkodjunk jobban a tudományra Miért alacsonyak átlagterméseink, és miért magas azok önköltsége? Sok oka van ennek. Azért elsősorban, mert nem használjuk fel kielégítően a tudomány és technika vívmányait a mezőgazda- sági termelésben. Pedig az egész világon ezek minél hathatósabb alkalmazásáért folyik a verseny, mert csak így lehet növelni a termelési eredményeket, így lehet leszorítani a ter- melvények előállítási költségeit. A kapitalizmusban is erről van szó, ott is az a kérdés: melyik gazdaság az, amelyik többet és olcsóbban termel, Természetesen ez a gazdaság ott is a nagyüzem. Melyik tudja jobban felhasználni a tudomány .és a technika vívmányait? A nagyüzem. Egy 15 holdas gazdaság nem tud jó vetésforgót kialakítani, nem tud alkalmazni minden területen gépeket, nem tudja felhasználni az agrotechnika vagy zootechnika eljárásait. Erre csak a nagyüzem képes. Vitathatatlan a nagyüzem fölénye Magyari elvtárs a továbbiakban azt fejtegette, hogy milyen lehetőségei vannak a nagyüzemeknek a terméseredmények, a termékhozamok növelésében. Elismerően emlékezett meg arról, hogy a nagyüzemi gazdaságaink világviszonylatban is példás eredményeket értek el. A vágómarhák átlag- súlya 470 kilogramm, birkánként 4,5 kiló volt az átlag nyírás, kitűnő szőlőtermést szüreteltünk. Majd hangsúlyozta: a hozamok állandó növelését, a talaj táperejének fenntartását ás állandó javítását, a termelvények mind olcsóbb előállítását, s a könnyebb munkát csak a mezőgazdasági nagyüzemek tudják biztosítani a parasztságnak. Ezzel kapcsolatban tért ki arra, mi a teendőnk, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése közben is évrői-évre nagyobb legyen a termés. Milyen munka hárul ezzel kapcsolatban a mezőgazdasági szakemberekre? Legfontosabb a takarmány term elés növelése Az egész mezőgazdasági termelésben gátló tény, hogy nincs elég takarmány. Ebből következőleg nem tudunk elég állatot tartani, nem tudunk elég trágyát adni a földnek, így nem nőhetnek a terméseredmények és nem tudjuk kielégíteni a növekvő igényeket. A takarmánytermést növelni kell. Jó lehetőségek vannak erre. Mióta megszűnt a vetési kényszer, félmillió holddal növekedtek a takarmányve.és területek. További területnövelés csak a kenyérgabona-vetés rovására mehetne, ez pedig helytelen lenne. Milyen módon növelhetjük tehát a takarmány termelést? Kétféle módon. 1. Ügy, hogy az adott éghajlat és talajviszonyoknak legmegfelelőbb takarmánynövényt termelünk. 2. Ha növeljük a termésátlagokat. Itt jelentkezik a szakember fel- ada a. Kukoricát a szántóterületek 24 százalékán termelünk. Az idén hat hyb:ig-üzemet létesítettünk, jövőre még négyet építünk. Ez azt jelenti, hogy 196)-ben a kukorica vetésterület 75 %-án hybrid magot takarítunk be. Bizonyított dolog, hogy a hybrid mag átlagosan húsz százalékkal több termést ad. De! Ez csak lehetőség. Ha nem érvényesül megfelelő munka a szakemberek részéről, akkor nem lesz több termés. S itt felsorolta Magyari elvtárs, mik a feladatai ezzel kapcsolatban a szakembereknek a megfelelő fajta kiválasztásában, az agrotechnika alkalmazásában stb. Majd a siló- kukorcia termesztésének fontosságáról, agrotechnikájáról, a vegyszeres gyomirtás, a különböző állatbetegségek megelőzéséről beszélt részletesen. Felvetette a községek határában lévő rétek én legelők jobb hasznosításának gondolatát, pontosabban azt, hogy e- zekből a területekből is le he n# növelni a szántókat. Beszélt az állattenyésztésen belül a tehenészei felkarolásának fontosságáról, to« vábbá annak hatásáról a sertés, tenyésztésre. Végezetül a termőföld célszerű hasznosi: ásóról szólt» hangsúlyozva, hogy a jó szántókat bűn gyümölcsössel, vagy sző« lővel betelepíteni, amikor az ország rendelkezik megfelelő meny- nyiségű erre alkalmasabb homokos, vagy dombos földterülettel* ami szántóföldi növények termesztésére nem kifizetődő. Magyari elvtárs előadását csak kivonatosan közöltük. Az előadást vita köve te. Ez a tanácskozás jelentős segítséget adott a megye mezőgazdasági szakembereinek ahhoz, hogy hathatósabban segítsék a megvalósulás útján pártunk és kormányunk politikáját a mezőgazdaság szocialista átszervezésében.
