Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-29 / 305. szám

IMS. december St., héttő BÉKÉS MEGVET NÉPCJSAG Négyszázharmmcezer személyt érint a nyugdíjemelés A Munkaügyi Minisztériumtól kapó t tájékozta! ás szerint mély­reható tanácskozások előzték meg az új nyugdljrendelet végiege* kidolgozását. A tanácskozásoké» a Munkaügyi Minisztériumon kí­vül a SZOT, az Igazságügyi Mi­nisztérium, a Pénzügyminisztéri­um és több más szervünk is részt vett. Figyelembe vették a mun- fcásgy üléseken és a dolgozók egyéb tanácskozásain elhangzott javas­latokat. Sok ezer javaslattevő kí­vánsága teljesül, amikor csökken \a régi és az új nyugdíjak közötti aránytalanság, növekszik a régi törvények alapján megállapított nyugdíj és figyelembe veszik az 1929—1945 közötti munkában el­töltött éveket. A nyugdíjemelés mintegy 430 000 személyt érint. A SZOT tájékoztatta a szak- szervezeti aktivistákat az új ren­delkezésről. A tájékoztató hang­súlyozza, hogy az ellenforradalom okozta súlyos anyagi károk után »»épgazdaságunk ma már elég: erős ahhoz, hogy vállalhassa több százezer nyugdíjas anyagi helyze­tének évi több mint hatszázmi'lió forintos költségtöbblettel járó ja­vítása . A tájékoztató választ ad több kérdésre. A szolgálati idő emelé­iek szükségességéről szólva hangoztatja: az 1954-ben megje­lent nyugdíjtörvény értelmében tíz évi szolgálati idő után váltak jogosulttá a dolgozók a nyugdíj­ra. E feltételek szinte egyedülál­lók voltak világviszonylatban. A rövid szolgálati idő megállapításá­ra annak idején azért volt szük­ség, hogy a Hortíiy-rendszerben gyakran munkanélküli vagy feke­telistán szereplő dolgozók is meg. fzerezj);e^k ,v.,a nyugdíjazáshoz' szükséges időt. A felszabadulás j óta azonban már több mint tizen, j három esztendő telt el, így a je- 1 leni égi rendelkezések alapján is megfelelő nyugdíjban részesülhet­nek azok, akik a felszabadulás u- tátn kezdtek dolgozni. Ugyanak- ' kor a teljest nyugdíjra jogosító , »gálati idő fokozatos felemelé­se vél magasabb nyugdíjat biztosí­tanak a hosszabb munkaviszony- nyal rendelkezők részére. Változás a nyugdíj összegének kiszámításánál A nyugdíj összegének kiszámí­tásánál eddig a nyugdíjigény be­j jelentését megelőző évi átlagos keresetet vették figyelembe. Ez | a módszer »ok dolgozó részére sé- , relmes volt, mert a nyugdíjazást . megelőző évben közülük számo- | san öregedés vagy ba:egség kö- I vetkeztében kisebb teljesítményt j nyújtottak_ kevesebbet kerestek, j Ezért 1959-ben az utó’só két év, 1960-ben három, 1961-ben négy, a továbbiakban p:dig a nyugdíja­zást megelőző öt év átlagát veszik figyelembe. Ezzel a nyugdíjalap sokkal reálisabb a réginél. ^ Nyugdíj folyósítása kereső foglalkozás esetén Az 1954-es nyugdíj törvény a dolgozó nyugdíjasnak attól tette függővé a nyugdíj összegét, hogy a nyugdíjas hány munkanapot dolgozott egy hónapban. Ez a rendszír sok vitára adott okot. Nyugdíjat ezentúl korlátozás nél­kül folyósítanak munkaviszony e. setén azoknak a személyeknek, a. kiknek a keresete nem haladja meg a havi ötszáz forintot. Nem folyósítható azonban nyugdíj an­nak, aki iparengedéllyel vagy I hasznot hajtó jogosítvánnyal ren- I delkezik, kisipari szövetkezet tag­ja, magánmérnöki vagy ügyvédi gyakorlatot foly tat, öt holdnál na. gyobb ingatlanon gazdálkodik. Hogyan kell nyugdíjat igényelni ? Akik már nyugdíjban vannak, azoknak az új rendelkezéssel kap­csolatban nem kell semmit ten­niük. Illetékes szervek a megfe­lelő módosításokat végrehajtják. Akik ezután kérik nyugdíjazásu­kat, azoknak igényüket a lakó­helyük szerint illetékes SZTK- alközpontnál, kirendetségtnél kell j személyesen vagy levélben beje­lenteni. MÁV-dolgozók szolgálati főnökségüknél jelentik nyugdíj- igényüket. Az öregségi korhatár elérését férfiaknál hatvan év, nőknél 55 évet, születési anya­könyvi kivonattal, vagy személyi igazolvánnyal lehet igazolni. A dolgozó nyugdíj igénylésekor a birtokában lévő összes munkavi­szony igazolást adja be az SZTK- hoz. A szolgálati idő a régi vagy az új munkakönyv adataival, vagy egyéb okmánnyal igazolható. Ha az összes munkaviszonyra vonal kozó bizonyítékok nincsenek meg, az igénybejelentő lapon fel kell tüntetni, hogy hol és mennyi ideig dolgozott. Az SZTK a társadalom­biztosítási nyilvántartásokból meg tudja állapítani a munkaviszo­nyok időtartamát. Fontos érdeke mindenkinek, hogy még munkaviszonyának megszüntetése élőét győződjön meg arról, tudja-e igazolni a szükséges szolgálati időt így nem fordulhat elő, hogy a dolgozó — saját hibájából — egy ideig kere­set és nyugdíj nélkül maradjon. A nyugdíj megállapítását gyorsítja, ha a dolgozó munkáltatójától az utolsó két évre vonatkozó kereset- kiszámítást kér és azt nyugdíjigé­nyével együtt benyújtja, öregségi nyugdíj igénylése esetén az iratok­hoz mellékelni kell lakóbizottsági, vidéken pedig tanácsi igazolást arról, hogy az igényló nem áll munkaviszonyban és nem folytat kereső foglalkozást. A nyugdíj megállapítást, esetleg elutasítását az SZTK, illetve az Országos Nyugdíjintézet indokolással e- gyütt, írásban közli az igénylővel. Ha az igénylő, a határozattal nem ért egyet, a társadalombiztosítási bizottságnál és a járásbíróságnál fellebbezheti--<t\ MS09*i«SHfV> j>SEtrruvm » Változékony M6 Várható időjárás hétfő estig: Ma országszerte eső, havaseső, a hegyekben havazás. Élénk nyu­gati, később északi széllel. Hol­nap felhőáitvonulások, kevesebb csapadék, mérséklődő szél. A hő­mérséklet csökken. Várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet mínusz 2, plusz 1, legmagasabb nappali hőmérsék­let hétfőn plusz 1—plusz 4 fok között. Távolabbi kilátások: hide­gebb idő. Új film Békéscsabán Fehér éjszakák — Olasz film — Egy magányos fiatalember ta­lálkozik egy lánnyal, aki látszólag ugyanolyan társtalan, mint ő. Sze­relemre gyullad a kedves teremtés iránt, s ekkor megtudja, hogy vá­lasztottja szenvedélyes szerelem­mel szeret egy másik férfit, aki elhagyta azzal az ígérettel, hogy majd visszatér hozzá. S a lány most várja... Talán kitalálták már olvasóink, hogy a világiroda­iam egyik gyöngyszeméről, Doszto­jevszkij Fehér éjszakák című köl­tőd elbeszéléséről van szó. Az 1848-ban íródott novellát Juchino Visconti, a neves olasz filmrende­ző avatott tolmácsolásában lát­hatjuk. A. cselekmény napjaink­ban, egy képzeletbeli városban ját­szódik. Talán a Néva, az Amo, a Themze, a Duna partján terül el az a város, ahol Mario és Natalia találkoztak, de történetük bárhol a világon lejtászódhat. Az egyedüllét hajtja Martot és Natáliát egymás felé. Mario ki­utat keres kínzó magányából, tár», ra vágyik, Natalia remegő, szerel­mes szívét akarja megnyugtatni! A férfit megragadja Natalia ked­vessége és tisztasága, s baráti oda­adással hallgatja a lány különös szerelmének történetét. Igyekszik rávezetni arra, hogy hiú reménye­ket táplál, de a lány nem hisz sza­vainak. S egy napon Natalia rá­döbben, hogy becsapták, legszebb érzését gúnyolták kl. S ekkor e- gész megtört szívével felismeri, hogy Mario különb ember volt sze­relmesénél. „Én szerettem őt — mondja sírástól elcsukló hangon —, de ez elmúlik... Már múlófél­ben is van, érzem... mert ő biz­tosan nevetett rajtam akkor, ami­kor maga itt velem együtt sírt, mert maga nem dobott volna félre engem, mint ő, mert maga szeret engem..." Ám a lány hirte­len jött lángolása hamar kialszik,- amikor a kis hídon meglátja ked­vesét, akiért elhagyja Martot. Három nagy művész: Maria Schell, Marcello Mastroiannd és Jean Marais játsszák a főszerepe­ket. (A Brigád Mozi mutatja be.) IC': .UilVt J i dWÍ1 U GERGELY SÁNDOR: Pereg a dob S««-Q*ly Modor «reképe. Gergely Sándor az 1930-as év e- lején írta ezt a regényt, és a Horthy-korszak parasztságának ,0190 Jl életét ábrázolja benne. Magja egy valóságos eset: a pacsai csendőr- sortűz. A Szovjetunióban a mű több kiadásban látott napvilágot Magyarul most jelenik meg elő­ször. KALMÁR GYÖRGY; Jónapot, Moszkva A mindennapok eleven, kézzel­fogható Moszkváját tárja ifjú ol­vasói elé a szerző, aki hosszabb időt töltött Moszkvában és részt- vett a tavaly megtartott Világi ifjú­sági Találkozón is. Falatozás közben a dűlőút mentén BÉLMEGYER egyik végtelen­be nyúló dűlőútja mentén fris­sen terített salakjárda kígyózik. A járda mellett micisapkás, kucsmás paraszt bácsik és fiata­lok. A salakot planírozz&k. Nem pénzért, csak úgy — társadalmi munkában. A kövesútról kocsik fordulnak be, a salakot hozzák. A lovak erősen beledőlnek a hámba. Az agyagszerű sár gom­bócokban potyog le a kerékről. A bakon ülő kocsisok sűrűn pat­togtatják az ostort. — Ne te Rigó!... Az emberek vállai dőlnek a kocsiknak. Majd fellépnek és la­páttal hányják a salakot, aztán a kocsik visszafordulnak, hogy újabb rakományt hozzanak. Egy aprótermetű, kopottas kucsmájú bácsi öreg zsebórát húz elő a mellényzsebéből. — Dél van emberek, ebédel­jünk. Lerakják a szerszámot és lete­lepedőnek az árokoldialra. A ta­risznyákból kenyér, szalonna, kolbász kerül elő. Falatozás köz­ben megeresztenek egy-egy vic­cet, vagy valami régi történetet. — A fene emlékszik ilyen idő­járásra — törli meg bajuszát az egyik, aki egy tuskán ül, s lá­bát ide-oda rakosgatja, sehogy sem kényelmes neki az ülés. — Volt már üyen, én emlék­szem rá — vélekedik a másik. A harmincas években kará­csonykor mezítláb jártunk. — Azt se hiszem — néz rá a tuskán ülő úgy, mintha hazugsá­gon kapná a másikat. — PEDIG ÜGY VOLT!... Ha­tan voltunk testvérek, és egy pár csizmánk volt. Azt pedig kará­csony tiszteletére a nagyobbik bátyám húzta fel. Kacagnak, de aztán elkomo­lyodnak. — Kutya idők jártak akkor — fűzi tovább a szót a tuskán ülő. — Volt egy malacom, amit kará­csonykor vágtam le. De olyan kicsi volt, hogy majdnem meg­ettük disznótorkor as egészei. Apám azzal vigasztalta anyámat, hogy -ne búsuljon, legalább egy­szer jóllaktunk istenigazában. Halkan elve vetik magukat. De csak úgy csendesen, hiszen mindnyájuknak keserves volt a múlt. A DÜLÖŰTRA egy csizmás férfi fordul be, egyenesen ide­tart. — A tanácselnök — pislog e- gyet Kovács bácsi. — Adjomtsten emberek, no, halad a munka? — Ha csináljukI Üljön le ide közénk — kínálják az elnöknek a helyet. Az közéjük telepszik, o- da, az árakoldalra. — Most néztem — veszi elő cigarettáját az elnök —, hogy a következő dűlőúton is kell egy üyen járdát csinálni. Több mint 15 gyerek jár ormon is iskolába, s ha beáü az idő, bokáig érő lesz a sár. — A faluban már befejezték a járdaépítést? — kotorja elő a gyufáé dobozát a tuskán ülő. — Igen, 800 métert már befe­jeztünk. Az jó járda lesz, azt úgy öntöttük helybe — fújja ki a füstöt az elnök. •— Nem tudja, elnök elvtárt —• dil fel hirtelen az egyik legény- | ke —, milyen műsor lesz Szil- § poszterkor? — Talán már viszket a tál- j pad? — nevet az elnök. — A kul- 1 túrházban lesz a műsor, ott lesz § a malacsorsolás is, meg tánc is. | A meghívót megkaptad — sze- | gézi mellének a kérdést. •-— A KlSZ-gyűlésre? — Arra. Muszáj már rendet f csinálni közietek. Később válaszol a legényke. | — Az a baj, hogy van köz- | tünk egy pár nagyszájú, mint a | Faragó Sanyi, meg a Kutas Sa- j nyi, akik csak bolondoznak, meg | hátráltatják a KISZ munkáját. | A Szőke Juli, a titkárunk meg | gyenge oda, nem igen hallgatnak j rd. 1 — Ez igaz — állt fel az el- § nők —, de most újjászervezzük I a KISZ-t. | — No, még másfelé is dől- | gom van — nyújtja búcsúzára g kezét a tanácselnök. — Kezdjük mi is, emberek! — = áll fél Kovács bácsi is. FELVESZIK A SZERSZÁ- § MÓKÁT és megindulnak, hogy I a még hátralevő salakot estig el- I planírozzák. § J. T. “ TAKATS GYULAt Rózsára lett róka A vidéken élő, saéptoliú, finom ízlésű költőnek több gyermekver­se jelent már meg különféle fo­lyóiratokban és gyűjteményekben. Ezeket a verseket a fiatal olvasók nagy szeretettel fogadták és egy* kétszeri hallásra könnyen megta­nulták. Belőlük és más hasonló versekből állított össze a Móra Könyvkiadó egy kis kötetre valót. A kötetet Szántó Piroska ötletes, színes rajzai díszítik. SZTRÖKAY KÁLMÁN: A technika ábécéje „A technika korában élünk. Bárhová tekintünk, mindenhol azt tapasztaljuk, hogy valamilyen gép dolgozott, avagy dolgozik, még ha nem is látjuk közvetlenül. Ha is­merni akarjuk a technika világát ás magunk is részt akarunk ven­ni további fejlesztésében, először is tájékozódnunk kell benne!” — írja a szerző könyvéhez írt elősza­vában, amellyel az a célja, hogy a nem mérnök embert is megis­mertesse a technika fontosabb á- gaival, ahogy ő nevezi, a Technik» ábécéjével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom