Békés Megyei Népújság, 1958. december (3. évfolyam, 284-307. szám)

1958-12-23 / 302. szám

BÉKÉS MEGYEI r Világ proletárjai, MSZMP BÉKÉS MEGYE) BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA . 1958. DECEMBER 23., KEDD Ara 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM Tiltó hozzáértéssel gazdálkodjunk Irta: Sebestyén József Egynéhány évvel ezelőtt decem­bertől márciusig „holt szezon" volt a mezőgazdaságban. Ma viszont a tél a felkészülés ideje az új gaz­dasági évre. A felkészüléshez tar­tozik többek között a mezőgazda- sági szaktudás gyarapítása is. Me­gyénkben egyre több termelőszö­vetkezeti tag és egyénileg dolgozó paraszt érzi szükségét, hogy a téli papokat az újabb agro- és zoo- technikai, a korszerű nagyüzemi módszerek elsajátítására fordítsa. Megyénkben is nagyobb lehetősé­gek vannak a mezőgazdasági szak­ismeretek megszerzésére. Szarva­son, Orosházán, Gyulán mezőgaz­dasági tecnikumban, Szabad'kígyó- on állattenyésztési, Békésen ön­tözéses növénytermesztési szakis­kolában tanulhatnak a fiatalok. E- eeken , kívül egész sor különböző Rzafcosítáaú tanfolyamot, ismeret­terjesztő előadást szervezünk a Hazafias Népfronttal, a TIT-tel, a népművelési szervekkel közösen. A tanfolyamokon — érdeklődési körüknek megfelelően — növémy- . termesztési, kertészeti, állatte­nyésztési és egyéb jellegű szak­anyagot tanulhatnak a tsz-tagok és egyéniek korra és nemre való tekintet nélkül. A tenmelőszöveke- eeti elnököknek egyhónapos, köny­velőknek hathetes, tsz-tagofcnak öntözéses növénytermesztési, nö­vényvédelmi, hybridkukorica ter­jesztési és egyéb ismereteket nyújtó egy hetes tanfolyamokat tartunk. Ezeken kívül december 1-éveJ beindítottunk a megyében — szinte minden községre kiter­jedően — 81 ezüstkalászos tanfo­lyamot. Megyénk dolgozó parasztsága él a lehetőségekkel. Az ezüstkalá­szos tanfolyamokra mintegy 2500- an jelentkeztek, közöttük majd­nem másfél ezer a termelőszövet­kezeti tagok, az állami és tangaz­dasági dolgozók száma. Ez azért is figyelemre méltó, mert a múlt év- j naszkodnak, hogy nem tudnak a elnöke, Csatihó Zsigmond is, áld nagy elfoglaltsága mellett nem sajnálja a fáradságot és ő maga vezeti a szövetkezet tagjai és a községből jelentkezett egyéniek részére az ezüstkalászos tanfolya­mot. De lehet sorolni a példákat tovább: a kaszaper! Lenin, az o- rosházi Dózsa, a békéscsabai Elő­re Termelőszövetkezetben és a megyében még jónéhány helyen kiváló szakemberek, az orosházi, a szarvast technikum tanárainak, igazgatóinak, termelőszövetkezeti mezőgazdászoknak, községi gazda­sági felügyelőknek, megyei, járási tanácsi dolgozóknak vezetésével sajátítják el a mezőgazdasáigi is­mereteket az érdeklődők . A mezőgazdasági termelésben is hatalmas léptekkel haladunk elő­re, A hybridkukorica termesztés, a vegyszeres gyomirtás, a mester­séges termékenyítés, a műtrágyá­zás és még sorolhatnánk hosszan azokat a termelési és tenyésztési eljárásokat, melyek újat jelente­nek és amelyek alkalmazása meg­felelő szaktudást igényel. Szakem­bereinkre vár a feladat, hogy megismertessék és hlterjesszék e- zekel az új módszereket, A mezőgazdasági szakoktatás­ban még vannak problémák, ki- sebb-nagyobb hiányosságok. Egy néhány tennelőszövefkezetümk- ben, községünkben nem értékelik még kellően a tanulás, a tudás je­lentőségét. Dobozon a gazdasági felügyelő negyvennél több jelent­kezővel számolt az ezüstkalászos tanfolyam szervezésénél és ami­kor eljött a foglalkozások ideje, mindössze nyolcan-tíz-on jöttek össze. Gyomán viszont az Alkot­mány Tsz-ben a KlSZ-fnwalok szerveztek nagy ambícióval tanfo­lyamot, de közben annyi más jel­legű megbízatást raktak a vaduk­ra, hogy képtelenek a szakmai ta­nulásban eredményesen résztven- ná. A termelőszövetkezetek pa­A Béketanáos level« a genfi atomért ekezl ethez A magyar nép minden réte­géből nagy számban érkeztek az Országos Béketanácshoz le­velek, táviratok és aláírások. Ezekben a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetéséről tárgyaló genfi atomértekezlet eredményesebb munkáját és a probléma megoldását követe­lik. Az Országos Béketanács e- zeket a megnyilatkozásokat összegyűjtötte és eljuttatta a Genfben tárgyaló küldöttségek vezetőihez. A küldeményhez csatolt kísérőlevélben a Béke­tanács többek között a követ­kezőket mondja: — A magyar nép nagy fi­gyelemmel, érdeklődéssel és reménységgel néz Genf felé. Várjuk értékes munkájuk e- redményét, s reméljük, hogy a népek akaratának és érdekei­nek megfelelően megegyezésre jutnak az alapvető kérdések­ben. Magyarországon 198 gyűlést tartottak erről a kérdésről, mintegy kétszázezer részvevő­vel, községekből 83 000, üze­mekből 25 000, iskolákból, inté­zetekből 6500, Budapestről 103 500 dolgozó juttatta el hoz­zánk aláírását. Ezeket elküld­jük Önöknek.------------■* □ a-----------­Ú j művelődési otthont avattak Bugacon elkészült Bácis megye egyilk legszebb művelődési háza. A vasárnapi avató ünnepségen meg­jelent Apró Antal, a Miniszterta­nács első elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja is. Az országos kukoricatermesztési tanácskozás felhívása a kukoricatermelőkhöz A december 19—20-án rende­zett országos kukorlcatermcsz- tési tanácskozás résztvevői fel­hívásai fordultak az ország va­lamennyi kukoricatermesztőjé­hez. A tanácskozás megállapítot­ta, hogy az állattenyésztés fej­lesztése, a több tej, a hús, a vaj és egyéb élelmiszer előállí­tásának alapvető feltétele a ku. korioatermesztés gyors fejlesz­tése. A tanácskozás résztvevői úgy határoztak, hogy a három­éves tervben a vágómarhater­melést 4.5 százalékos, a vágó­sertés termelés 9—10 százalé­kos, a gyapjútermelés 19—20 százalékos növelését, az 1950— 195t_es évek átlagához mérten teljesítik, Illetve túlteljesítik. A tanácskozás helyesnek tart­ja, hogy már 1959-ben a szem­nek termelt kukorica vetéste­rületi előirányzatát országosan 50—80.000 holddal túlteljesít­sék és silónak termelt kukoo-ica vetésterületét pedig 100—120.000 holdra növeljék. Továbbá azt a célt tűzte ki, hogy a szemnek termelt kukorica termésátlaga 1959-ben 13.3 mázsára növe­kedjék holdanként, 1960-ra pe­dig országszerte elérje a 15 má­zsát. A silónak termelt kukori­ca termésátlaga 1960-ban or­szágosan elérje a 250 mázsát. A tanácskozás azzal a javas­lattal fordul az ország vala­mennyi kukoricatermesztőjéhez, hogy már 1959-ben általánosan alkalmazzák a kukoricater­mesztés alapvető és korszerű módszereit. A termésátlagok növelésének módját a tanácskozás az aláb­biakban jelöli meg: A legfontosabb feltétel a hybridkukorica vetőmag hasz­nálatának nagyarányú elterjesz­tése. 1959. tavaszán legalább 750000 holdon, 1960-ban 1.200.000 holdon és 1961-ben 1.800.000 holdon hybridkukorica vetőmag kerüljön a földbe. A tanácskozás javasolja, hogy az állami gazdaságok és a terme­lőszövetkezetek már 1959 tava­szán az összes kukorica vetés­területükön, viszonyaiknak leg­megfelelőbb hybridkukorica ve­tőmagot vessenek^ “* egyéni termelők pedig minél nagyobb mértékben használják fel á hybridkukorica vetőmagot. A kukorica termésátlagának növelésére a tanácskozás java­solja a kukoricatermelőknek, hogy a talaj és az időjárási ti. szonyaiknak megfelelően a je­lenlegi 9.000—12.000-es növény, szám helyett az alföldi vidéke, ken holdanként 14—18.000_es növény számmá^ a Dunántúlon pedig 16—20.000-es növény­számtral végezzék a kukoricave. tést. A termelők fordítsanak jóval nagyobb gondot a trá­gyázásra, a talaj termékenysé. gének fokozására, a talaj mély­művelésére, az őszi mélyszán. tásra. Javasolják még, hogy a talaj nedvességétől és hőmér­sékletétől függően 8—10 centi­méter mélyen vessenek és en. nél sekélyebb vetést csak az e- rősen kötött talajokon végezze, nek. A kukorica ápolásánál foko­zott gondot kell fordítani a ku. koricavetések gyomtalanításá­ra és a kukorica terméseket csökkentő kártevők és kóroko­zók elleni védekezésre. A kukorica kapálásánál meg kell szüntetni a termésered­ményeket csökkentő mélyka. palást. A kukoricaszár időbeli betakarításával és legkésőbb május elejéig történő felhaszná­lásával indítsanak általános vé. védekezést a kukoricamoly kár­tevése ellen. Fokozni kell a ku­korica-üszög elleni védekezést is és már 1959-ben szarvasmar. ha számos állatonként legalább öt köbméter silónak megfelelő silókukoricát termeljenek. Az országos kukoricatermés*, tési tanácskozás annak a meg. győzödésénők adott kifejezést, hogy ha az ország minden kn. korica termelője a Jelenleg Is. mert és a viszonyaink között általánosan bevezethető, alap. vető és korszerű kukoricater. mesztési módszereket széle* körben alkalmazza, akkor a ku. korica termésátlagokat rövid idő alatt 30—40 százalékkal növel­ni lehet. Javasolják az ország valamennyi kukoricatermelőjé­nek, hogy 1959-ben Indítsanak versenyt a holdanként! 30 má. zsa csöveskukorica és a 3^0 mázsás silókukorica termésát­lag elérése érdekében. | Örömünnep Kötegyónban ben mindössze 360 tsz-tag tanult hasonló tanfolyamokon. Miért is van olyan nagy szük­ség arra, hogy a termelőszövetke­zeti tagok tanuljanak? Erre sze­retnék Barkóczi Pálnak, a füzes- gyarmati Vörös Csillag Tsz elnö­kének szavaival válaszolni: „Termelőszövetkezetünkben már több éve dolgozik mezőgazdász. Láttuk azt. hogy hiába határozza meg a szaltember a helyes eljárá­sokat. a feladatokat végző tsz-ta­gok azonban nem látják a „miér­tet“. Így sokszor a legjobb szándék is kárbaveszett. A múlt télen az­után ezüstkalászos tanfolyamat szerveztünk a tsz-tagok részére és szakemberhiány miatt eredményes | öntözéses gazdálkodást folytatni, § ugyanakkor a Békésen működő § öntözéses növénytermesztési szak- § iskolára nem küldenek a termelő- 1 szövetkezetükből tanulót. Pedig g nyilvánvalóan ez lenne a leghe- | lyesebb és legcélravezetőbb módja | annak, hogy termelőszövetkezete- | ink megfelelő képzettségű brigád- | vezetőkkel, vagy egyéb beosztású 1 szakemberrel rendelkezzenek. Bizonyos, hogy a párt- és taná- | esi, valamint társadalmi szervek | és az odaadó munkát végző szak- | emberek, tanfolyamvezetők se- | gítségével hasznos munkát vég- | ztink a télen a mezőgazddasági 1 a nyáron magunk is meglepődve : szakoktatásban, és termelőszövet- = tapasztaltuk, mennyire másként j kezeii tagságunk, egyéni dolgozó | fogadták az intézkedéseket, érdek- parasztságunk el tudja sajátítani 1 lődcssel és hozzáértéssel végezték azokat az alapvető módszereket, | munkájukat termelöszövetkeze- szakismereteket, melyekkel haté- | tünk tagjai“. Hasonlóan véleke- j konyán lehet elősegíteni és meg- f dik és cselekszik a másik nagy fü- j valósítani a mezőgazdasági terme- S zesgyarmati tsz, az Aranykalász ' lés fejlődését, S Rég látott falai között olyan jókedvű embere­ket a kötegyáni művelő­dési otthon, mint szom• baton, december 20-án. Ezen a napon tartotta 1957—58-as gazdasági év zárszámadó közgyű­lését s a közgyűlés utá­ni szokásos vacsorát a helybeli Béke és Kos­suth Tsz. Nagy dínom- dánom volt. Az egész mulatság lakodalom fé­lének is beillett. Egy háromszázkilós bika, és négy birka húsa Totyo­gott az üstökben. Amíg a mulatság tart, nézzünk szét a terem­ben. Beszélgessünk a sarkadi járás egyik leg­nagyobb, legnépesebb szövetkezet tagjaival: Az egyik asztalnál po- harazgatás közben Nagy Eleket találjuk. — Mi a véleménye a két tsz egyesülésérőlf — Jól sikerült. A tagság, valahogy magá­ra talált és olyan jó « munkafegyelem, hogy nekem nagyon tetszik. Az ősz folyamán min­dent elvetettünk. A gépállomás traktorosai az őszi mélyszántást is befejezték, így hát jól vagyunk, mulathatunk. — És miért csak most tartják a két tsz egye­sülésének lakodalmát? — Nem tudom isme­ri-e azt a közmondást, hogy lakva ismeri meg az ember egymást, meg azt, ami a sóra vonat­kozik. Mióta a Vörös Csillagban együtt dol­gozgatunk, már meget­tünk egynéhány kiló sót. Én úgy látom, érde­mes volt egyesülni. Dol­gosak a volt Kossuth Tsz tagjai is, meg mi is megfogjuk a munka ne­hezét és megy minden, mint a karikacsapás. A kijárat mellett az egyik asztalnál a Kos­suth Tsz-bői ül né­hány ember. Javaré­szük már túl van az öt- venen. Magatartásukból ítélve ők még nem ol­dódtak fel a nagyobb közösségben. Közöttük egyetlen Béke Tsz-bell sem ül. Beszélgetnek. Latolgatják a múltat, vizsgálják a jelent, s a szövetkezetük kerül szó­ba. A két tsz egyesülé­sét még most is fenntar­tással fogadják: „Új söprű jól söpör" — mondja közülük egy. Valójában az új söp­rű jól seper, de csak ak­kor, ha jól kezelik. Ha például egy gyerek ke­zébe adják, akkor az Itt-ott elhagy egy-egy szemétdarabkát, de ha olyan ember veszi kezé­be a seprűt, akinek eb­ben a munkában már némi gyakorlata van, az sem itt, sem ott egy por­szemet se hagy el. így igyekszik a több, mint 1200 holdas közös gaz­daság tisztán tartására a szövetkezet elnöke, párt- titkára és a brigádveze­tő gárdája. A Vörös Csillag Tsz-ben szaki' tott a vezetőség azzal a tespedésesl, ami olykor- olykor az egyesült két tsz-re jellemző volt. A jó hagyományokat át­vették, a nem oda való­kat pedig kívülzárták a kapun. „Tiszta lappal és tiszta kézzel indulunk’< — ezt vallották. Aki fe­gyelmezett munkása a- kart a szövetkezetnek lenni, mögéjük állt. S ma a tagság jelentős többsége látja, a két gyenge tsz egyesülésé­nek eredményét. Hiszen a közös összefogás egyik döntő eredménye az is, hogy munkaegységen­ként 23,72 forintot oszt­hattak. És ha ezt a gaz­dasági évet ugyanolyan szorgalommal dolgozzák végig, mint ahogyan no­vember 1-től tevékeny­kedtek, akkor jövőre a zárszámadási vacsora elfogyasztásához még. egyszer annyian ülnek le, mint most. Dupsi Károly

Next

/
Oldalképek
Tartalom