Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-16 / 271. szám

4

BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG

1958. november 18., vasárnap

Mire szavaznak i

tótkomlósiak

Ahány választás volt a felszabadulás után, Tótkomlós dolgozóira mindig büszke lehetett a Viharsarok. Nemcsak egyember- ként szavaztak megváltozott életükre, hanem a megyében elsők között fejezték be mindig a szavazást.

— Mert minden választással a múlttól kerülünk messzebb, azokra régi keserves időkre borítunk szemfödelet — vélik a komlósiak.

De ha így van is, éppen az új választások juttatják eszükbe mindig azt a keserves múltat. Hogyan is lehet elfelejteni a sok megaláztatást, botütést, melyben a község szegényembereinek volt részük a virilista Magyarországon. Kétszeresen elnyomták őket, szlovák ajkúakat, s hiába lázadoztak az elnyomás ellen — még nagyobb terror volt a felelet.

Elmúlt az az idő — erre szavaznak most a komlósiak. Arra, hogy csak gyászos történelem már az 1926-os választás emléke is. Dénes István képviselőre akarták akkor adni a voksot a község agrárproletárjai, de a csendőrök e- rőszakkal verték szét a tüntető tömeget. Több század géppuskás vonult fel ellenük. És milyen nagy volt a csalódás, amikor a korrupt Dénes 12 ezer pengőért eladta mandátumát.

Árra szavaznak, hogy megszűnt a virilista világ, a régi képviselőtestület. Hiába voltak az elnyomottak többségben, a helyi képviselőtestület 70 százaléka ku- lák és egyéb tőkés elem, 18 százaléka vitéz és más Horthy-bé- renc volt. S csak 12 százaléka kisember, kiket viszont minden fontos kérdésben leszavaztak.

Most majd ők szavaznak arra, hogy nincS többé 80 filjére$ napszám, tízpengős búzaérték, amelynek 4—6 pengő bolettájával vásárolni nem lehetett, csak adót fizetni ; hogy nincs már inségmunka, a- melyben a 12 ezer lakosból kétezren vettek részt, egy kiló lisztért, és két kiló krumpliért; hogy S múlté már az emberpiac, a 8—9 íves gyerekek munkába hajszolása., a bentkoszt; hogy ember lett az 1500 cseléd, 2500 földmunkás, akik batyukkal hátukon kétség- beesetten járták az országutakat munka után. S hogy kijózanító lázkép már a kukorica kapálás negyedében, az aratás tizenkettesében végzése is, amiből soha sem akart engscl-ni a község 95 kulák- i*ök gazdálkodtak a község 7800 hold szántójának 28 százalékán, s hogy biztosítva legyen további jó életük, ezért kétszer is háborúba hajszolták a nincsteleneket. Az elsőben. 342, a másodikban 146 ember pusztult el Tótkomlósról. Hatvannégy hadiözvegyről és 96 hadirokkantról gondoskodik most a népi demokrácia.

Azt mondják ez a humanitás. Igen, de a szocializmus, amelyet meg akarunk valósítani, a legmesszebbmenőkig gondoskodik minden emberről, aki részt vesz az építésben. Ez a gondoskodás úgy kezdődött, hogy amíg a párt egyik kezében fegyver volt, másik kezével a polgári pártok ellen vívott nagy harcokban megvalósította a földreformot. Ennek során 778 földigénylő elégült ki ebben a községben és 1200-an kaptak egy-egy hold telket.

S azóta a mindennapok tettein érzik a változást a komlósiak. Sokszor száraznak tűnnek a számok, de mégis a számok érzékeltetik leginkább a megváltozott é- letet. Csak 1956 óta 20 kilométer betonjárda épült a községben. Ne kezdjük azonban 1956-nál! Kom- lós a felszabadulás óta a megye e- gyik ■ legcsinosabb községe lett. Országos hírű fürdőt létesített itt az állam, újjáépítette a híres Komló Éttermet és Szállodát. Három millió forint költséggel modern, több emeletes gabonaraktár épült s az egész községet behálózza már a vezetékes rádió, a villany. Üj gépek, kombájnok egész sora jelent meg a táblásítot földeken. Gépállomás 6 millió forintos gépparkkal, három termelőszövetkezet 10 milliós vagyonnal változtatta meg a község régi arculatát. E három termelőszövetkezet holdanként 3.4 mázsával adott több búzát az országnak, mint a kis- oazdasáaok.

Van mit védelmezni a komló- siaknak is november 16-án. Hadd soroljuk ennek bizonyítékait tovább. A rádióelőfizetők száma a felszabadulás előtti 420-ról 2233- ra emelkedett. Kerékpár ma már minden házban van, s amíg 1945 előtt csak 12 motorkerékpár-tulajdonos volt, ma 350. Mindezeket és jjok mást huszonnégy korszerűen berendezett boltegységben szerezték be <a községbeliek.

Hó* lett az idősebb korosztály — és megváltozott a fiatalok élete is. Rendszeres színelőadások vannak Komlóson, s ilyenkor mindig telt ház előtt játszanak a színészek. A könyvolvasók száma 330 százalékkal nagyobb, mint 10 évvel ezelőtt. Üjra működik a községi dalárda. S a cselédsorsot korán megismerő gyermekek, akik akkoron 402-en jártak iskolába, most pótolják az elmulasztottakat: a dolgozók iskolájában tanulnak tovább. És ma 1074-en járnak általános iskolába, mert 14 évig kötelező a tanulás.

S a jövő? A jelennel szépül tovább. Már elkezdték a szélesvásznú új mozi építését, már két televízió működik, építik az új 4' és' fél' kilófnétetés hiézőhegyesi utat, tovább bővítik a villamosítást. ■

Az országnak 80 vezetőt adtak a tótkomlósiak, akik az államigazgatás különböző szintjén, az oktatás területén, fegyveres testületeknél, minisztériumokban vagy pártvonalon küzdenek a még jobb életért.

Saját magára szavaz majd ez a harcosmúltú község, melynek lakosai úgy mondják: „A megyében ezúttal is elsőként fejezzük be a szavazást.’*

Varga Dezső

Kombinál! szekrényeket is

gyárt főváré

a Gyulai Bátoripari Vállalat

A Gyulai Bútoripari Vállalat a avalyi nyár óta gyártja a „Gyula“ elnevezésű, fényezett háló bútort, amely jó hírnevet szerzett a vállalatnak. Eddig mintegy hatszáz garnitúrát adtak el országszerte a tetszetős alakú, fúmiro- zott, igen szép fényű, diószínű bútorokból.

Jelenleg ké'százötven íróasztalt is készítenek az OTP vidéki fiókok berendezésére. A jövő első félévben pedig megkezdik a háromféle kocmjxfnált szekrény sorozatos gyártását.

A Román Népköztársaságba készítenek tejport Gyulán

A Hajdú-Bihar megyei Tejipari Vállalat gyulai tejpor gyárában — Közép-Európa egyik legelső ilyen üzemében — havonként 450 mázsa kitűnő minőségű tejport készítenek, nagyobb részt budapesti, valamint németországi megrendelésre. A nyár óta a Román Népköztársaság részére is dolgoznak, havonként két vagon tejport készítenek a szomszédos onszág száméra.

SO TBtTójékozlató a lottónyereményekről

A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztató jelentése szerint a lottó 46. játékhetére 2 596 023 szelvényt küldtek be a fogadók. tHcalálaios saelvény ezúttal sem akadt. Négy találatot 13 fogadó ért el, nyereményük egyenként 149 804 forint, három találatot 1233-an értek el, nyereményük 789 forint. A* 51 879 kéttalálatos szelvényre egyenként 18,78 forinHírek

E

SEMI? NYÉK

November 16

November 16, a választások napja. Sok millió ember indul el ma reggel, hogy szavazatával hitet tegyen a néphatalom, a párt mellett. Az ünnepidbe öltözött emberek nyugodtan, ahogy a szívük és lelkiismeretük diktálta, úgy szavaznak. A nép maga választja ma jelöltjét. Egyszerű munkásokra, volt cselédekre szavazunk. Ma tudja minden becsületes dolgozó, hogy a népfront jelöltje a békéért, a jóiéiért s a párt célkitűzésé nefc megvalósításáért harcok

NÉGY KILO BtZAT. négy kiló tengerit és 25 forint készpénzt osztanak egy munkaegységre a kant úti Rákóczi Termelőszövetkezetben. A sárszámadási bizottság már befejezte a leltározásokat és úgy számolják, hogy december 1- re befejezik a zárszámadást és a kiosztásra kerülő terményeket, valamint a pénzbeli részesedést a tagok megkapják,

IFJÚ MEZŐGAZDÁSZOK TANFOLYAMA

A sarkadi járásban az ifjú mezőgazdászok részére több helyen tartanak előadást. Sarkadon az V. és VI. kerületi Hazafias Népfront olvasókörében, Okányban, Körös- nagyharsányban és Zsaddnyban a községi művelődési kázban. Az e- lőadásohat több helyen filmvetítéssel kísérik.

ÉRTEKEZLETET TARTANAK az ezüstkalászos tanfolyam vezetői részére november 18-án, délelőtt 9 órakor Békéscsabán, az Irodaház kultúrtermében. Az értekezleten megbeszélik a műsorpolitika irányelveit, az oktató, nevelő munka gyakorlati kérdését és az ezüstkalászos tanfolyam szervezeti problémáit. Az értekezletet filmvetítés követi.

EMLÉKEST

A Magyar Kommunista Párt 40, évfordulója alkalmával november 19-én, este 6 órakor a Balassi Művelődési Otthonban emlékestet rendeznek. Az ünnepi beszéd u- tán kultúrműsormi emlékeznek meg az évfordulóról, ahol fellép a Békéscsabai Munkás Dalkör, a Zeneiskola, és a Békés megyei Jókai Színház művészei.

MARI NÉNI ÉS GERGELY BÁCSI című vidám műsort mutatják be a budapesti vendégművészek fellépésével, november 16-án, vasárnap este 7 órakor a battomyai művelődési otthonban, november 17-én pedig Békéscsabán, a Jókai Színházban;

IDŐS HARCOSOK ÜNNEP.

LÉSE

A szeghalmi nőtanács tagjai az idős harcosok ünneplésére készül, nefc a KMP megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. November 20-án. csütörtökön az Idős veteránokat, Bálint Istvánt, Mészár ros Ferencet. Gebei Sándort és Hegyesi Gyulát a nőtanács tagjai lakásukon keresik fel és szerény kis ajándékcsomagokat adnak át valamennyiüknek. Az ajándékokat a nőtanács tagjai a különböző rendezvények árából vásárolták meg. A KMP régi harcosalva elbeszélgetnek s felelevenítik az 1918-as évek emlékeit.

SÜTÉS-FŐZÉS SZABÄS-VAR. RAS TANFOLYAMOKAT REN.

DEZNEK

Szeghalmon ebben az évben is megrendezik az asszonyok, lányok részére a sütés-főzés, kézimunkái szabás-varrás tanfolyamokat. A. tanfolyamok november 17-én, hétfőn este 6 órakor indulnak be, mélyeket 3 hónaposra terveznek. Hetenként két alkalommal, hétfőn és csütörtökön tartanak a hallgatók részére előadást A sü. tés-főzés és kézimunka tanfolyamon dr. Pásztor Józsefeié tanárnő, a szabás-varrás tanfolyamon pedig VLkár Istvánná tanítónő fog előadást tartani;

A tanfolyamok résztvevőinek a helyi pedagógusok és orvosok e- gészségügyi és más ismeretterjesztő előadást is tartanak.

tot fizetnek. (MTI)

uwMMtwwuwwuwuuwvwmwuwwwwuw mVVVVmWWMMUWWWWVVVVWWWWWMWWWWWUUMt

w

Jüvt ahogy mondani szokták, született körösladá- nyi Végh Mihály. Még csak a negyedik évtized küszöbén jár, de az évek gomdja-baja barázdákat ráncolt arcára. Tekintélyt növelő ősz haja a sok szenvedésnek, hányatásTiak, bizonysa, lanságnak Jele. Arcának játéka, ráncolt halántéka és fürgén mozgó szeme szavak nélkül is árulkodnak, beszélnek. Ha a múltról beszél, mintha éveket öregedne — ha a jelenről, a mai életről mond szót, kisimulnak a ráncok, fiatalossá, frissebbé válik beszéde. Az életről, a munkájáról beszélgettünk a minap ezzel az örökké fiatal tanítóval.

— Egy egész történelmi kor, egy egész társadalmi rend választ el attól a naptól, amikor kezembe kaptam a tanítói oklevelet. Tele bizalommal, fiatalos lendülettel, tanítási vággyal indultam az életnek. 1940-et írtak akkor — emlékszik vissza. — Akkor egy-egy tanítói állást meg kellett pályázni. Jelesen végzett tanulmányaimban bíztam, hogy sikerül. De a 17 helyre beadott pályázat mind visz- szajött, nem sikerült...

Így kezdte el a visszalapoz1 gatást az életébe, a múltba. Igen, a lapozgatás. És, hogy bizonyítsa az elmondottakat, könyvet s leveleket vesz elő.

A tanító 1958-ban

Igaz, nem a saját életének bizonyítékai azok, mert a már sárguló papíron 1881-es dátum van.

— Az évszázados elnyomásnak bizonyítékai ezek a levelek,

— ?

— Egyik ősömnek írta egy barátja, aki szintén tanító volt, A kissé szokatlan írás nehezen olvasható. Tartalma pedig egyenesen megdöbbentő. Az 1880-as évek nyomorúságát, a kizsákmányolás mérhetetlenségét, a munkanélküliség borzalmait olvashatjuk benne.

„—temérdek a dolgom, alig van cry-két szabad órám naponta. 160 növendékem van. Délelőtt 8 órától 12-ig és délután fél kettőtől 5 óráig tanítok és ez így megy minden nap...” „...borzasztóan kimerültén hagyom el az iskolát. Kürtre való pályázásról mondj le, ugyanolyan nyomorúságért kéíannyi sokat magadra vállalni nem volna ésszerű dolog. Mert egy és öt osztály tanítása óriási különbség. Méehozzá vasárnap is és ezért csak tíz forintot adnak. Valóságos kigúnyolása ez a tanítói hivatalnak.”

Ilyen és ehhrz hasonló levelek váltották egymást egy évszázaddal ezelőtt. A nyomorúságról, nincstelenségről számol

be valamennyi. De nemcsak a tanítókéról, hanem a zsellér gyerekéről, a falvak népének szegénységéről is.

„...egy-két jobb módú ember házán kívül még kerítéses udvar sincs az egész faluban..."

Tiszakiirtről volt Rt szó, de valamennyi községre, falura találó ez. A rongyos, vézna, csemevész gyerekek közt pusztított a járvány. Diplomával rendelkező emberek havat lapátoltak, napszámba jártak a jégvágáshoz. ,,Áldatlan állapot u- ralkodik” — olvashatjuk a levélben.

A mai Körösladány tanítója ” Végh Mihály felnéz a levélről s mintha a messzeségbe nézne, mintha nyitott könyvből olvasna, úgy mondja:

— De az 1940-es évek elején sem volt különb a helyzet. Az évszázados elnyomás, nyomorúság utolsó nyomait, terheit én is éreztem. Nem kaptam állást. Ingyen kezdtem el tanítani. A- mikor pedig sikerült, 30 pengőt adtak. Akkor az átlagos havi fix 200 pengő volt. Éhbémék neveztük a 30 pengőt s nem Is volt más.

Éjjel-nappal dolgozott, hogy megéljen. Életének latolgatása közben nem feledkezik meg

szülőfalujának fejlődéséről sem, hisz igazán, s emberin csak tizenhárom éve él, fejlődik. Az 1940-es évek eleién meglévő felekezeti iskolák 19 tanítóját felváltotta a ma: az általános iskolák 36 tanítója,

— Nem kell ma megpályázni a tanítói állást. Még kezükbe sem kapják az oklevelet s máris meg van a kihelyezésük.

LAegszüutek a rongyos ru- hókban járó gyerekek. A vézna testű, beteges apróságok helyében életvidám, pirospozsgás lurkók hancúroznak az iskolákban. Nem tanul külön a katolikus, a református, a zsidó, nem tanít magán, tani tó a grófi kastélyban. Mindez a múlté. A megváltozott, eleven, emberibb élet lüktetését látja az ember, bármerre néz. 1 És míg így közösen latolgatjuk az élet fortélyát, eljutunk a mához és szóba kerül a jövő. Tanácstag. Most is jelölték. A tanítás mellett ma jut ideje választóinak ügyes-bajos dolgai intézésére. Üttörővezető. Szobája szépen rendezett. Több mint száz kötet könyve, bét szép családja, megalapozott é'ete, reményteli jövője van. És mindez egy egyszerű tanítóé Körösia- dányban.

Igen, egy egyszerű tanítóé 1 1958-ban.

Majnár József