Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-11 / 266. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai egyesülje ekl 1958. NOVEMBER 11., KEDD Ára 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 266. SZÁM Hat nappal a választások előtt Választók ezrei hallgatták vasárnap a választási nagygyűlések szónokait November 9-én, vasárnap délelőtt a borús, esős időjárás ellenére a választópolgárok széles tömegei vettek részt a Hazafias Népfront által rendezett választási nagygyűléseken. Eleken nagy érdeklődéssel hallgatták Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bi- tottsága első titkárának, országgyűlési képviselőjelöltnek a beszédét és Rédei József termelőszövetkezeti elnök, országgyűlési pótképviselőjelölt felszólalását. Orosházán Keleti Ferenc, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövete és Kókai István építőipari munkás, országgyűlési képviselőjelöltek szóltak a választópolgárokhoz. A Kunágotán megtartott nagygyűlésen dr. Kertész Márton, a mezőkovácsházi járási tanács elnöke és Tóth Balázs termelőszövetkezeti elnök, országgyűlési pótképviselőjelölt ismertették a párt és a kormány politikájával megegyező programjukat. Kondoroson Laukó György, a megyei tanács elnökhelyettese beszélt népi demokráciánk eredményeiről, a párt, a kormány bel- és külpolitikájáról, a község fejlődéséről és a lakosság feladatairól. Felszólalt Konyecsnyi György országgyűlési képviselőjelölt. Békéssámsonban dr. Árus Tibor a megyei tanács titkára, tanácstagjelölt tartott választási nagygyűlést. Békésszentandráson Hugyik András, a megyei pártbizottság munkatársa és Kruzslitz Tibor, megyei tanács ipari osztályának vezetője találkozott a választópolgárokkal. Választási nagygyűlés volt még Újkígyóson, ahol Supala Pál ismertette az elmúlt évek eredményeit, a párt és kormány politikáját, A román nemzetiségű Méhkeréken Szelezsán György országgyűlési pótképviselőjelöltet és Hankó György országgyűlési képviselőjelöltet hallgatták meg a nagygyűlés résztvevői. ) Valamennyi nagygyűlésen azt tapasztaltuk, hogy a lakosság jó hangulatban, bizakodóan ké- 'sztil a választásra, bizalommal adják szavazatukat jelöltjeikre, a párt és a kormány politikájára. A Hazafias Népfront gyule több mint hétezer A választók nagy szeretettel fogadták Fehér Lajost, az MSZMP Politikád Bizottságának tagját, Békés megye listavezető képviselőjelöltjét. Az elnökségben foglalt. helyet Sípos Károly, az MSZMP járási bizottságának titkára, Jámbor István, a városi pártbizottság titkára, Szilágyi Péter, a Magyarországon élő Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára, valamint több kiváló dolgozó. A nagygyűlést Törzsök Márton, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke nyitotta meg, 'majd Fehér Lajos mondott beszédet. Bevezetőben üdvözölte Gyula város lakosait, majd az elmúlt két év politikai és gazdasági eredményeit ismertette. — Most van két éve — mondotta —, hogy pártunkban, a Magyar Szocialista Munkáspártban megalakult az új forradalmi központ, s az által létrehívott forradalmi munkás—paraszt kormány és ellentámadásba vittük a szocializmushoz hű erőket az ellen- forradalom, a gyilkoló fehérterror ellen — a bukott urallkodóosztá- lyok maradványai, Mimdszenty, az Eszterházyak, a volt. gyárosok, bárók és mozgolódó kuláíkok ellen, akik azt hitték: itt az alkalom a gyárak, a földek visszaszerzésére. a népnyúzó korszak visz- gza állítására. A szónök méltatta a Szovjetuniónak az ellenforradalom leveréséhez nyújtott fegyveres segítségét, s ezt követően az egész szocialista tábor hatalmas anyagi és erkölcsi támogatását, ami a nemzetközi munkásosztály ösz- szefogásának soha el nem halványuló, ragyogó megnyilvánulása. Ezután hangsúlyozta: — Az ellenforradalom legfőbb tanulsága számunkra, hogy mint szemünk fényét, úgy őrizzük és szüntelenül erősítsük a munkáshatalmat. Ez állandó központi feladata szocialista építőmunkánknak. Ha van munkáshatalom, ha erős a néphatalom: van szó. cia’ izmus, nemzeti függetlenség és békéi És van minden, ami ezekkel együtt jár: kereset, Jólét, boldog jövő! i választási nagygyűlésén dolgozó vett részt Mindez elveszne, ha veszni hagynánk a népihatalmat. Ezért vallja és hirdeti pártunk, hogy központi feladatunk: a munkáshatalom állandó erősítése. A dolgozó népnek — saját hatalma érdekében — ez elsőrendű kötelessége! A továbbiakban Fehér Lajos vázolta az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésének feladatait, a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét és fejlődésének távlatait, méltatta a magyar népi demokrácia szociális és kulturális vívmányait. Országunkban nagyon sok a gyengén termő, savanyú talaj, és ebben a megyében különösen sok a szífc A hároméves tervben mintegy 1/4 millió kát. holdon irányozunk elő talajjavításit. Ezen belül 70 ezer holdnyi szikes te- rületen, A talajjavításhoz az állam nagyfokú támogatást nyújt. Az ebhez szükséges anyagokat (me- szet, gipszet, lignitport) a gazdaságokhoz legközelebb lévő vasútállomásokhoz szállítja és ingyen adja a termelőszövetkezeteknek és egyéni parasztoknak: A szikjavításhoz (digózás) szükséges költségek felét az állam viseli, másik felére a termelőszövetkezeteknek hosszúlejáratú hitelt ad. Gépállomásainkat a jövőben mind nagyobb számban szereljük fel talajjavító gépekkel; A talajjavításba befektetett beruházások igen gazdaságosak: 3 —5 év alatt teljesen megtérülnek a többtermelésből. Az állam évente eddig Is nagy anyagi erőket fordított a belvízrendezésre, különösen Békés megyében. Az első ötéves tervben az erre a célra fordított hatalmas öszegnek 1/3-át ez a megye kapta. Az állami ráfordításokból több mint 4200 km csatornahálózat é- pült ki. A második hároméves tervben a megkezdett beruházásokat 16 millió forintos költségekkel folytatjuk és befejezzük a fokközi, folyáséri, békési, malomfoki, hosszúföki és a nagytóti szivaty- tyútelepefc építését. Meg kell azonban e nagygyűlés előtt is mondanom, bogy az állam ereje egymagában nem elegendő a belvízrendezéssel kapcsolatos hatalmas munkák elvégzésére. Ehhez szükség van a parasztság nagyobb öntevékenységére: arra, hogy saját anyagi erejével tevőlegesen maga is részt vegyen ebben a munkában. Ebből a szempontból nagyjelentőségű a belvíz- veszéllyel érintett parasztgazdák ún. vízgazdálkodási társulatokba való tömörülése. Az országban eddig 80 ilyen társulat alakult. Békés megyében is alakultak Ilyen társulatok, mégpedig Mezőtúr, Kötegyán, Bélí- megyer, Köröstarcsa, Körösladány és Dévaványa községekben, mintegy 100 ezer kát. hold belvízren- dezendő területen. A társulatok elsősorban a feliszapolódott harmad-, negyedrendű csatornahálózatot, a régi gazdasági árkokat tisztíják ki. És ez igen nagy szó, jelentős mértékben megvalósítja a belvízrendezés végleges megoldását. MSint Gyomán is hangsúlyoztam, kormányunknak az az álláspontja, hogy a belvízrendezésre álló állami összegeket azoknak a községeknek adja oda, amelynek paraszti lakossága belviztársulat formájában hajlandó a maga erejéből hozzájárulni a belvízrendezési munkákhoz. A már említett 80 vízgazdálkodási társulatnál az idei kiviteli költségek 75 millió forintra rúgnak. Ehhez az állam 17 millió forint támogatást ad. Ezután a nemzetiségi kérdéssel foglalkozott! — Békés megyében nagy számban élnek nemzetiségiek — mondotta. — A török pusztítások óta sok szlovák, román és német nemzetiségi telepedett le ebben az elnéptelenedett megyében. Az őslakos magyarsággal együtt azóta már több miint két évszázada szorgalmas, verejtékes munkával fáradoznak ők is azon, hogy virágzóvá tegyék a földet, emelkedjék jólétük és kulturális színvonaluk: A nemzetiségiekkel vállvetve, együtt építjük a felszabadulás óta a szocializmust Is Együtt munkálkodunk az új paraszti éleforma kialakításán, termelőszövetkezeti mozgalmunk felvirágoztatásán. Befejezésül Fehér Lajos a közelgő választásokról beszélt. — A Magyar Szocialista Munkáspárt politikájának egyik alap(Folytatás a 2. oldalon.) Egy ember két hivatása Az 1957-es pótválasztások idején került a tanácstagok soraiba és azóta bebizonyította, hogy a tanácstagi hivatását is becsülettel ellátja. Ajtaja mindig nyitva áll azoknak, akik gyermeknevelési, tanácsi, vagy személyes ügyekben felkeresik. A kérelmeknek mindig hű továbbítója és elintézője. Sokszor keresik fel lakás-, adó- és más ügyekben, melyekben mindig szívesen és hozzáértően nyújt segítséget. Az új iskola módot ad arra, hogy a jövőben nemcsak a pedagógiai nevelés problémáiért, hanem előadásokra és a körzet fejlődése egyéb kérdéseinek megtárgyalására is ott összejöjjenek az emberek és tanácskozzanak. A közeli napokban szervezi meg az apák napját, ahol a gyermek- nevelés gondjainak igazságos elosztását beszélik meg. Ki tudná megmondani, hogy ez a pedagógiai munka, vagy éppen tanácsi. Knyi- hár János tanácstagjelölt nem is gondolkozik ezen, hogy a két dolgot szigorúan elválassza. Egyet tart fontosnak, hogy a közérdeket mindkét hivatásával a lehető legtökéletesebben és hűen szolgálja. És ez minden bizonnyal sikerül is neki. Mi történt vasárnap? Emlékkiállítás Békéscsabán A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulója tiszteletére emlékkiállítást rendezett az MSZBT és a Megyei Könyvtár november 9-én, vasárnap. A dokumentumokból, könyvekből es képekből álló kiállítást a Munkácsy Múzeumban nyitották meg délelőtt fél 12 órakor. Az ünnepélyes megnyitó beszédet dr. Südy Ernő, az MSZBT megyei elnöke mondott, majd a résztvevők megnézték a kiállított anyagokat, melyek bemutatják az orosz munkásosztály hősi útját, harcát a forradalom előtt, alatt és után. Láthatok továbbá a kiállításon szemléltető módon az utópista szocialisták első lépései, majd a tudományos szocializmus fontos állomásai és megteremtőinek munkája, Marx, Engels művei, s munkásságuk* A kiállítás nem feledkezik meg a magyar munkásmozgalom fejlődéséről sem és bemutatja kialakulásának nehézségeit, majd a harcok közben elért eredményeket. A kiállítás résztvevői legtöbb időt az orosz munkásosztály 1917 októberében elért eredményeit illusztráló dokumentumoknál időztek. Látható az 1917-es polgári demokratikus forradalom, annak céljai és vezetői, majd a két forradalom közti időnek harcai a bolsevikok vezetésével és végül a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, szervezőjével és vezeA tőjével, Leninnel. A kiállítás nézése közben kedves vendégek érkeztek a múzeumba, három szovjet vendég személyében. A szovjet nagykövetség részéről Kozlov elv társ, a kulturális ügyek intézője, továbbá egy mérnök a feleségével. Elismerően nyilatkoztak mindhárman a kiállításról. A forradalmi emlékkiállítás iránt egyébként nagy volt az érdeklődés, hisz az átlagos 30—40 főnyi látogatónak mintegy tízszerese 250—300 személy vett részt már a megnyitón, Az emlékkiállítással együtt nyitották meg a megyei képzőművészek ötödik tárlatát is, melyen szobrokat és grafikai műveket állítanak ki. Baleset Gyula és Doboz között Súlyos baleset történt november 9-én, délután 1 órakor Gyula és Doboz község közti útszakaszon. A Gyulai Erdőgazdaság tulajdonát képező tehergépkocsival Szabó Sándor sarkadi lakos, gépkocsivezető erdei munkásokat szállított. A csúszós út ellenére a tehergépkocsival nagy sebességgel közlekedett s az megcsúszott. A gépkocsi először az úttest baloldalára csúszott, majd a gépkocsivezető a volánt visszakapta s a lendület most már az úttest jobb oldalára vitte a gépkocsit és az út mellett lévő egyik cseresznyefa kihajtó ága a gépkocsi rakterűiét én ülő munkások közé csapott » többe* megsebesített. Súlyos sérülést szenvedtek Kovács Mihály éa Debreczeni Károly dobozi lakosok- Az előbbit nyílt kartöréssel szállították a gyulai kórházba. Könnyebb sérülést szenvedett Csé- csei Pál, Cs. Szatmári Sándor és J. Szabó István, mindhárman doboziak. „Duda Gyuri“ Monoron A monori KlSZ-fiatalök november 9-én mutatták be a monori olvasókör helyiségében Moliére: Duda Gyuri című kacagtató vígjátékát. Az este 7 órakor kezdődő előadásra sokan voltak kíváncsiak s az olvasóikor megtelt emberekkel. Jól szórakoztak és tapssal köszönték meg a fiataloknak a jól sikerült estét. Minden dicséret megilleti a fiatalokat, akik a nagy őszi munkák idején munkájuk után. éjjel tanulták a szerepüket. Most azt tervezik, hogy egy-két javítani való után más helyekre is ellátogatnak. Knyihár Jánost, a IX. számú (Tlhurzó utcai) általános iskolai igazgatóját, Békéscsaba VI. kerületének szülöttét a 62-es választást körzet jelölőgyűlésén a Micsurin utca és a környéke lakói jelölték városi tanácstagnak. Édesapja napszámos ember volt. Knyihár János ott nevelkedett fel a VI. kerületben. Gyermekkorában éppen azon a háromszögletű téren játszadozott, melyen ma egy új, jól felszerelt többtanter- mes iskolát épített a munkáshata- llom.
