Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-07 / 263. szám

1958. nov eintotr 7„ ptsitek

BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG

3

‘illővé válik a szik

Nemcsak a százfél« gond, az igazságtalan adórendszer, a bolet- tás uzsora-világ ezernyi következménye nyomta a felszabadulás e- lőtt a kisparasztok vállát a gyomai járásibain, hanem a természet mostohasága is. A végeláthatatlan pusztákon még a szamárkóró is nehezen termett meg, a szik sivársága sok családot tett szerencsétlenné.

Áz üzletemberek ég a talujjavítáfl

Huszonnyolc és fél ezer kát. hold részben teljesen hasznavehetetlen, részben igen kevés termést adó talaj szinte kizárólag a kiabiido- kosok kezén volt, akik több adót fizettek utána, mint amennyi hasznuk származott belőle.

A bátrabbak, hogy valamelyest javítsanak sorsukon, azért belevágtak a szik javításéiba. A talajjavító részvénytársaság üzletembereinek sikerült beugratniok sok kisbirtokost, s a dévaványai részen, Katalszegen, Endréd határában Varjason és még néhány helyen mintegy 800 hold sziken, illetve savanyú talajon elkezdték a javítást. A mostani pénzértékre átszámítva méregdrágába, hozzávetőlegesen tízezer forintba került egy hold terítése. Mindenféle szak- vizsgálat nélkül, egyfogatú kondés józással mindössze 10 cm mézben forgatták meg a talajt. Ezeknek a kalandoroknak nem az volt a fontos, hogy valóban termő legyen a föld, hanem hogy minél több profitjuk származzon a „javításából”. Ezért csak tessék-lás- Bék módon végezték azt és ahogy előrelátható volt, az általuk javított területek továbbra is rosszak maradtak. Költségeik azontbam sok parasztot tetteit földönfutóvá.

„ Kbben is segít a Szovjetunió A felszabadulás után, ahogy e- rcsödött népi demokráciánk, úgy tudott egyre több segítséget adni a parasztoknak is minden vonatkozásban. A gyomai járásban állami támogatással mór 1946-ban elkezdődött a szikes és savanyú ..Jajok javítása. Gvoma—Poraimon mintegy 400 hold területet félig gépesített műveléssel javítottak meg. A jó földet már baglitlIUHHtlIlllllllllltlMIII'lllí

keresett vele az osztályon. Kiesett Rozi kezéből a lekváros kenyér, valamelyik újkerti cselédgyerek felkapta és elszaladt vele. Kovács Rozi ráfogta, hogy ő vette el, de ö nem szólt. Nem tiltakozott akkor sem, amikor a tanító elővette a nádpálcát. Csak csörgött a könnye, összeszorí- totta a fogát és tűrte az ütleget és a még égetőbb piszkolódó szavakat.

Délben, milker hazament, oda- áttt anyja elé.

— Édesianyáím, adjon nekem lekváros kenyeret.

— Még kenyér sincs, nemhogy lekvár lenne — mondta az anyja szomorúan. Tudta ő azt már, hiszen tízéves gyerek sok mindent felér ésszel. De úgy megkívánta a lékváros kenyeret. Olyan jó talán semmi sincs más a világon, finom édes lekvár búzakenyéren. Tovább nyűglődött az anyjával.

— Adjon már — mondta. Az asszony ráförmedt.

— Még lisztem nincs, sütni sem tudok. Majd szombaton, ha apád meghozza a napszámot. — De ő csak tovább kérte. S már piiyergett is hozzá.

— Csak egy kicsit adjon.

— Hát nem érted, hogy nincs? •— kiáltott rá az anyja.

— De nekem kell — feleselte vissza. Az asszony most már nem bírta. Nekirontott a gyegerok emelték ki, de terítése még kézzel történt.

Nagyobb, szinte ugrásszerű lendületet akkor vett a talajjavítás, amikor a Szovjetunió ebben is segítségünkre sietett. Modern gépegységeket kaptunk a Szovjetuniótól, melyeknek segítségével komplex gépesítésűvé vált a talajjavítás, s egy hold terítése most már mindössze háromezer forintba kerül.

És 1945. óta a gyomai járásban, ahogy azt a rendelkezésire álló gépek kapacitása megengedte, teljes lendülettel megindult a munka. Azóta, és különösen az utóbbi két esztendő alatt a forradalmi munkás-paraszt kormány támogatásával 4500 kát. holdon végeztek di- gózást, 9000 hold savanyú talajon meszezéssel, ezenkívül 1900 holdon mész és gipsz alkalmazásával javították meg a földeket.

Az utóbbi két esztendőben a dévaványai Űj Világ, Rákóczi, Vörös Csillag, Szabadság, Dózsa és Hunyadi termelőszövetkezetek e- gyiittvéve 1610 kát. hold talajt javíttattak meg a Debreceni Talajjavító Vállalat szarvasi kirendeltségének dolgozóival. Gyomrán a Lenin Tsz egymaga 300, Endrődön az Egyetértés és a Bercsényi termelőszövetkezetek 700, Ecsegfal- ván a Béke és a Kossuth 460 hold sziket tettek termővé.

— Olyan támogatást nyújt ebben a forradalmi munkás-paraszt kormány, hogy bűn lenne azt nem igénybe venni — mondják a tagok.

Igazuk van. A talajjavítási költségek felére ugyanis, soha vissza nem fizetendő hitelt ad az állam, másik felére pedig 20 év alatt visszafizetendő hitelt. S hogy a

termelőszövetkezetek gazdálkodásában mit jelent a talajjavítás, arra álljon itt két gyakorlati példa.

Évente 80 millió forint

értékkel több termés

A dévaványai Űj Világ Tsz ja- vítatlan, savanyú talajú területén 3,6 mázsa lett az őszi búza átlagtermése. Ugyanilyen, de már javított talajon 8,1 mázsa őszi búzát arattak az idén holdanként.

Legjobban azonban a lucerna dívik a Javított területeken. Ecseg- falván a Kossuth Termelőszövetkezet javítatlan talajon mindö6z- sze 35 kilogramm lucemamagot csépelt egy holdról. Terített területen 110 kilogramm lett az átlagos magtermés. Tehát háromszor any- nyi, mint a javítatlanom, a szénatermés pedig éppen kétszer több. De, ami talán még ennél is fontosabb: gyakorlat bizonyítja, hogy a javított területeken kétszer nagyobb a lucerna élettartama.

Könnyű kiszámítani ezek után, hogy a szikes és savanyú talajok termővé tétele 84 000 mázsa búzával, vagy 284 000 mázsa lucernával, körülbelül 28—30 millió forint értékkel több termést biztosít a gyomai járásban. Ennyivel teszi évente gazdagabbá a földtulajdonosokat. Ezért határozott úgy a tsz-ek tagsága, a párt- és állami vezetőkkel együtt, hogy a járás hároméves mezőgazdaságfejlesztési tervében nagy súlyt helyez a rossz talajok javítására. Az a cél, hogy 1961-re a meglevő 13 000 holdból már ne legyen e- gyetlen hold szik & savanyú talaj sem a járásban. És ezeknek a terveknek megvalósítására teszik a voksot november 16-án a járás dolgozó parasztjai, termelőszövetkezeti tagjai; Varga Dezső

Teljesítették éves tervüket

A nagyszerű munka« iker rkért nemrégiben élüzem címmel tűn. tette ki a Földművelésügyi Minisztérium a Kondorost Gépállomást. Az élüzem cím elnyerése utáni napokban a traktoros brigádokban ugyanúgy beszéllek a helytállással megszerzett kitüntetésről, mint az Irodákban vagy a szere'dékben.

A pártszervezetben hosszú n ipokon át érlelődött az a gondolat, hogy s mint lehetne az élüzem címet megőrizni, az érte folyó küzdelmet pedig minden egyes gépállomást dolgozó becsületbeli ügyévé tenni. A feladatok megoldásáért együtt dobbant minden traktoros, szerelő és vezető szíve.

Nagy küzdelem bontakozott ki a traktoros brigádok között: vajon ki teljesiti elsőnek tervét? A vetélkedésben azután olyan nagyszerű eredmények születtek, mint Sáros! István zetoro- sé, aki november 1-ig 900 nor- málholdíts évi tervét 133,5 szá- za'ékra teljesítette (munkasike- re alapján a kondoroslak megyei tanácstagnak jelölték), vagy Karkus János traktorosé, aki 410 normálholdas tervét 688 norálholdru teljesítette. A tervtel jesités részeredményei az október 31-i összesítés alapján úgy alakultak, hogy a gépállomás az évi tervet november 7-e tisr/eietére 100,5 százalékra teljesítette. A munkaversenyben mindvégig Cesznák György brigádja járt az élen. A 12 685 normálholdas tervüket 105,7 százaSzületnek az új termelőszövetkezetek

a sarkadi járásban

dolgozói szinte állandóan kint voltak a területen, szervezték az újonnan alakuló vagy egyesülő termelőszövetkezeteket.

Amint mondják szinte „megmozdult a föld". Az utolsó 3 hónap alatt öt új termelőszövetkezet a- lakult, négy tsz egyesült két termelőszövetkezetté, egy termelő- szövetkezet közvetlen megalakulás előtt áll, a szervezkedés, mozgolódás jelei vannak mindenfelé.

De menjünk csalt sorjában:

A sarkadi termelőszövetkezeti csoportok hosszú időn át o- 'yan hírben álltak, hogy megrögzött konzervatív szemlélet uralkodik náluk és nehezen fognak egyről a kettőre lépni. De most ősszel megtört a jég. A kisteleki termelőszövetkezeti csoportból elhatározta hat család, hogy ha a többiek nem is járulnak hozzá, ők termelőszövetkezetet alakítanak.

Az elhatározást tett követte. Hozzájuk csatlakozott még 12 kívülálló dolgozó paraszt és 169 hold földön 18 család 26 taggal megalakította a Béke Termelőszövetkezetet.

A sarkadi Győzelem Tszcs

tagjai is számoltak. A végén oda jutottak, hogy mindenképpen job- oan járnak, ha a fejlettebb szövetkezeti formában folytatják gazdálkodásukat tovább. Ezért október 19-én este 13 család 16 taggal kimondta a döntő szót, hogy termelőszövetkezetet alakítanak. Alig telt el néhány nap és az október 25-én tartott taggyűlésre, a vezetőség megválasztása céljából már 26-an jöttek össze,

10 új belépő csatlakozott hozzájuk.

(Tudósítóinktól.)

Aki mostanában a sarkadi járási tanács mezőgazdasági osztályán járt, ritkán talált bent embereket. A mezőgazdasági osztály

imiinimiiiiiHmiK

reknek, s szíve nagy fájdalmá- | ban elkezdte ütni.

— Nesze... nesze... nesze... — i

— itt van... — Kell még? A gye- J= rek, mintha megnómult volna, § dacosan tűr e az ütlegelést. Rá- j vetette könnyel telt szemét gj anyjára, mintha így akarná = megkérdezni: miért bánt? Az g asszony egy kicsit megrémült a s szemektől, abbahagyta a verést, I majd megindult a könnye, át- j| ölelte, felnyalábolta a földről a s gyereket. 1

— Nincsen — nyögte sírás § közben, forró könnyei össze- I gyűltek a kislány könnyeivel — = Kérni nem lehet — oktatta to- g vább az asszony. — Nem szabad j kérni.

Ez jutott eszébe. És most | nem azért nem kért, mert nem g lenne miből megadni, mint ott- g hon annak idején, hanem, mert g rárontott e keserű emlék, két- 1 szer kapott ki egy darab lekvá- g ros kenyérért. Kétszer. Vlsszalé- g pett a gyerekhez, megsímogatta g fürtjeit és újra cipóval kínálta, g A gyerek mos: már elvette a § kenyeret és majszolni kezdte. g

— Várjál csak — mondta, s i

beszaladt a kamrába. Kihozott § egy üveg lekvárt. g

— Lekvárral edd kisfiam... j§ Kóstold csak, milyen Jó. — A g gyerek igent intett és mosoly g fakadt ajkán.

Szabó József e

A sarkadi Csáky - szigete»

Ifjú Gárda néven ifjúsági termelőszövetkezet van alakulóban. Egymás után Írják alá a belépési nyilatkozatot az ifjúsági termelő- szövetkezet alapító tagjai.

Ilyen eredmények után nem csoda, hogy szinte lázban vannak a többi sarkadi termelőszövetkezeti csoportok Is. A sarkadi Haladás, Kuruc, Rákóczi, Medgyesi, Űj Barázda, Űj Világ és Űj Március tagjai is erősen gondolkodnak, hogy gazdálkodási formájukat fejlettebbre mór most ne cseréljék-e fel.

Zsadánybana Búzakalász már az ellenforradalom óta mint tszcs működött. A régi tsz-tagok, mint Pásztor János járási tanácstag és még néhány társa sokáig fáradoztak azon, hogy visszaalakítsák a csoportot termelőszövetkezetté. Végül az elmúlt hónapokban fáradozásukat siker koronázta és a Búzakalász Tszcs közgyűlése 34 taggal kimondta termelőszövetkezetté való átalakulását.

Mezőgyónban az ellenforradalom vihara szétugrasztotta a termelőszövetkezetet. A községben azóta sem alakult tsz. A volt tsz központi épülete gazdátlanul, a pusztulásnak kitéve hevert. Alig egy hónappal ezelőtt azután Szőke Sándor elnökletével megalakult itt is Szabad Föld néven az első termelőszövetkezet 234 hold földön, 19 taggal. Ezt látva, ú- jabb mozgolódás van a községben. Vannak, akik mór komolyan fáradoznak egy újabb termelőszövetkezet alakításán. Az előkészítő bizottságot már meg is alakították.

Bertalan Ferenc

lékra teljesítették. Zöldi György brigádjának tagjai — főként egyéni területeken — 94,5 százalékos teljesítményt nyújtottak, ami október 31.-ig ugyanolyan kiváló eredménynek könyvelhető el, mint a gépállomás Í00 százalékos ten’teljesítő, se.

Ha a brigádok teljesítménye közötti eltéréseket vesszük szemügyre, láthatjuk: nincs nagy eltérés. A legtöbb és a l eg. kevesebb teljesítményt nyújtó brigád között 11,2 százalék a differencia, amiből arra lehet következtetni, hogy jó a gépállomás vezetése és a dolgozók munkafegyelme. Ez egyébként lemérhető abból a határtalan lelkesedésből Is, amely az éves terv teljesítésének tudatosítása után a szerelőműhelyekben és a földeken tapasztalható. A november 7 és a választások tiszteletére szervezett verseny lendülete az éves terv 15 százalékos túlteljesítéséért áthat minden embert, mert minden traktorista tudja: ettől függ, hogy megmarad-e másodszor is él- üzemnek a gépállomás vagy sem.

Hatezer normáMiod többlet- munkáról van sző, amelyet az év hátralévő két hónapjában, fő- az egyénileg gazdálkodók földjein akarnak elvégezni, mert bizony a termelőszövetkezetekben már csak Mt-ott akad egy kis szántani való. Traktoronként 115—120 normáihoid többletmunka jut, amit — kedvező időjárás ese én — két dekádban könnyen teljesíthetnek és akkor a* év befejeztével , megmarad az élüzem cím, s a fizetés mellett ott lesz az egyhónapi átlagkeresetnek megfelelő nyereségrészesedés is,

Csendes, ködtfs idő

Vénható időjárás péntek estig: csendes, párás, ködös idő, néhány helyen, főiként délen és keleten kisebb eső.

Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet a Tiszántúlon 1— 4, máshol mínusz 2—plusz 1 fok?

Legmagasabb nappali hőmérséklet pénteken általában 7—10 fok között, helyenként 7 fok a- lett. (MTI)-■ O ■Háronmiitid (eriat termelési előlegei esztottali szét nidi« a Mezőhegyes! Cukorgyár körzetében

A Mezőhegyes! Cukorgyár kör« setében a kedvezőtlen, száraz időjárás ellenére a cukorrépáié rmotok holdanként! jövedelme meghaladta a négyezer forintot, d® számos tsz és egyénileg dolgozó paraszt adott át holdanként hatezer forint értékű répát is. A jó eredmények láttán a cukorgyár körzetében eddig csaknem tizenháromezer hold cukorrépa termelési szerződést kötöttek a tsz-ek és egyéniek. A kaszaper! Lenin, a battonyai Május 1. és még számos tsz megkétszerezte a jól jövedelmező cukorrépa termelési terül e- I tét. Nem ritka a Nagykopáncs és j Kisdombegyháza községek példá- | ja ssm, ahol máris jóval túltelje- 1 síiéit ék a cukorrépa szerződéskötési tervet.

A Mezőhegyes! Cukorgyár kör- I zetében eddig hárommPMő forint '■ termelés! előleget osztottak szét,

' hogy a tsz-ek és egyéniek a lövő' év! cukorrépa szántára Mvá'ó mi-, nőségű magágyat készíthessenek..