Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-06 / 262. szám

BÉKÉS MEGYEI 7»** prjfcenéOH*, I« «fe! MSZMP BÉKÉS MEGYE! B!ZOTTSAGANAK IAPJA . 1958. NOVEMBER 6., CSÜTÖRT ÖK Ára 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM Öt ven éves a Békéscsabai Téglagyár Az ország legnagyobb vidéki építőanyagipari üzeme: a Békés* csabai Téglagyár ötven éves. A tíz évvel ezelőtt államosított üze­met sok millió forintos költséggel korszerűbbé alakították, dolgozói részére ezür főnél nagyobb befogadóképességű művelődési otthont, üzemi konyhát építettek az utóbbi években. A gyár dolgozói az tizem jubile urnának és a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 41. évfordulójának tiszteletére munkaversenyt kezdeményeztek, amelynek eredményeként 7,5 millió nyerstégla, 2,5 millió nyerscserép, négymillió égetett tégla és kétmillió égetett cse­rép gyártásával túlteljesítették évi tervüket. fiiBiikásniodoii lS Ki ne emlékezne vissza jóleső érzéssel a felszabadulást követő fcvek munka-győzelme ive, azokra t hallatlan erőfeszítésekre, a- mivel az újjáépítésbe a szó szo­ros értelmében belevetette magát társadalmunk Jobbik és nagyob­bik fele. Kitörőibe tétlenek a ma­gyar nép történetéből azok az évek is, amikor már a hatalom birtokában alkotott nap mint nap újat, alakította saját arculatát és az ország gazdaságát egy jobb jö­vő érdekében. •Nyugaton is, meg itthon is vol­tak és vannak, akik az 1950— 1956 között eltelt időszakot a hi­bák és a tévelygések, a hiába való munka időszakának szeretnék •kikiáltani. Tettek és teszik ezt /ért. hogy továbbra is hintsék a lemondó hangulat, az érdektelen­ség, a cinizmus magvát. Tették és teszik, igaz, egyre kevesebb siker­rel. A munkások, dolgozó parasz­tok, a néphez, hazához hű értel­miségiek túlnyomó többsége eb­ben ez esetben inkább hallgatott és hallgat a párt. hívó szavára, sa­ját józan eszére, mint azokra, a- kik egy icánál vízben megfojtanák népi demokráciánkat. Joggal tar­tották azt, hogy az eredmények a mi győzelmeink és hibáinkat is nekünk kelj kijavítani. Azokhoz senki olyanoknak nincs közük, akik ádáz és körmönfont ellensé­gei a népnek, a nép alkotó raun- ■ Icájának. . J Az ellenforradalom leverését kö­vető gyors gazdasági talpraállás barátainknál messzemenő elisme­rést, örömet váltott ki, s ellensé­geink, ha fogcsikorgatva is, de kénytelenek tudomásul venni. A magyar munkásosztály, az egész dolgozó nép élén győzelmesen vív­ta meg a felszabadulás óta csa­táit, csakúgy, mint az ellenforra­dalom után. S ez utóbbiban benne van az a tény is, hogy a munkás- osztálynak van ereje ahhoz, hogy » korábbi évek hibáit, ferdítéseit megszüntetve törésmentes, egye­nes vonalú politikát valósítson meg. Mindezek az eredmények, győzelmek a dolgozó népnek, min­denekelőtt pedig a munkásosz­tály pártba és kormányba vetett hitének talaján jöttek létre. A gazdasági építés és a kulturális é- lei feladatainak megoldása köz­ben az új teimelési sikerek, a gaz­daságosság célkitűzéseinek meg­valósítása az a voks, amellyel a munkásosztály napról napra ál­lást foglal, szavaz a párt és a kormány politikája mellett. E te­kintetben megyénk munkásainak nincs szégyenkezni valójuk. Egy sor élüzem, egész kollektívák és egyes dolgozók kimagasló ered­ménye, a munka névtelen hősei­nek mindennapos győzelme az újért — jelzik, hogy munkásaink hitvallása nem hagy kétséget ma- fea iránt. Mint arról a közelmúltban be­számoltunk, üzemeink, gyáraink dolgozói a harmadik negyedéves terv teljesítésében egy sor újabb sikert mondhatnak magukénak. Jelenleg a műszaki, technikai fej­lődés kerül egyre jobban a terme­lő munka homlokterébe, mint a termelékenység emelésének, az ol­csóbb iparcikk előállításának köz­ponti feladata. És semmi kétség, hogy a munkások, műszaki értel- mdságieik ezt a sok gonddal, fá­radsággal járó célt is sikeresen elérik. A közelmúltban ültek ösz- sze megyénk műszaki értelmiségi emberei, hogy új tervekkel, új feladatokkal segítsék a három­éves terv céljainak mihamarabbi és tökéletes megvalósítását. Számottevők az eredmények, de a munkásosztály felfogásától, éle­tétől idegen a fennhéjázás, a nagy- döbravert hűhó. Távol áll tőle, hogy állandóan és nagy harang­gal tegye közhírré a munkája so­rán elért eredményt. De amikor rendszeresen és kitartóan küzd azért, hogy'ma többet, olcsóbban adjon az országnak, mint tegnap — akkor nagyon is figyelemre méltó politikai hitvallást tesz és fémjelzett szavazatokat dob a szo­cialista építés választási urnájába. A tőkések nem számolhattak és nem számolhatnak a munkásszí­vével,, leikével, eszével. Ezt csak a munkáshatalom, az épülő szo­cializmus állama tudhatja magáé­nak. Köztudomású: az ilyen, a ter­melési statisztika számadataiban egyáltalán nem rögzíthető dolgok, hogy döntöttek már meg, szárnyal­tak túl annyi sok tervet, célkitű­zést. A munkások, így a maguk módján, a termelés frontján mondják ki állandóan az „igen‘’-t. Nálunk a munkások törekvése — most jobban, mint a korábbi években — egybeesik a párt, az állam törekvéseivel. Igen, mert nálunk nemcsak eszmei-politikai, hanem nagyon is reális anyagi a- lapja van annak, hogy a becsület­beli kötelességen túl az egyre ja­vuló népjólét alapján érdemes is törekedni, megdönteni. a termelés •tegnapi eredményeit. A mi orszá­gunkban ennek hasznát, gyümöl­csét a dolgozó nép, a munkás él­vezi. Nálunk nem a tőkés, a ban­kár, hanem a dolgozók, minden új érték előállítói kapnak nyereség- részesedést, jobb teljesítmény u- tán magasabb keresetet, az erköl­csi és anyagi elismerés egész so­rát. Nem lehet azt mondani, hogy üzemeinkben, gyárainkban már minden vezető megfelelően tud bánni, gazdálkodni a munkás szi­vével, leikével, eszével. Nem ál­líthatjuk, hogy e téren minden a legnagyobb rendiben van. De a munkások tudják és vallják, hogy ez is az ő dolguk, a mi népi de­mokráciánk ügye. Tudják és bizo- nyítják, hogy a munkásosztálynak van és lesz ereje ahhoz, hogy le­lt üzdje ezeket a nehézségeket, fo­gyatékosságokat, melyek még je­lenleg nehezítik a gyorsabb előre­haladást, és erről most és minden nap munkásmódon tanúbizonysá­got tesz. Politikánk alapja: a nyílt beszéd, a sző és tett azonossága Marosán György beszéde a november 4-i csepeli választási nagygyűlésen — Két esztendővel ezelőtt a ma­gyar nép életében új történelmi korszak kezdetét jelezte nálunk a rádió — mondotta bevezetőben Marosán György. Valamikor taní­tani fogják ezt — a november 4- vel kezdődő — korszakot, a mun­káshatalomért vívott harc hősi történetét. Ezután emlékeztetett arra, hogy az ellenforradalmárpk 1919-ben meg­mutatták és 1956. október 23. után is jelezték, mit tennének a nép i- gazi képviselőivel, s hová juttat­nák a népet, ha még egyszer a hatalom birtokába jutnának — mondotta többek között. — November 3-án alakult meg a forradalmi munkás-paraszt kor­mány és november 4-ón hajnaliban lépett a világ elé. Minden feltétel megvolt ahhoz, hogy megfordít­suk az események menetét. Itt voltak a kommunisták, akik e for­radalmi központ vezetésével len­dültek harcba és tették meg mind­azt, amire szükség volt. A forradalmi munkás-paraszt kormány mindenekelőtt fel­fegyverezte a kommunistákat, késedelem nélkül fegyvert a- dott az öntudatos munkások­nak. azoknak, akiknek októ­ber 23 éi november 4-e között nem jutott fegyver Segítségül hívta a szovjet fegyve­res erőket is, hogy minél hama­rabb felszámolhassuk az ellen- forradalmat. A fegyveres összees­küvést így szinte napok alatt szétvertük. A továbbiakban beszélt a ter­melés megindításáról, a bányászok, a munkások hősi helytállásáról, a munkásosztály elvi, politikai, szervezeti egységének helyreállí­tásáról, amely záloga volt az e- gész ország előrehaladásának. Ezután emlékeztette hallgatóit, hogy a november 4-ét követő vi­haros napokban a nyugati rádiók és újságok hányszor jósolgatták a Kádár-kormány bukását. Marosán György ezután a párt politikájáról beszélt: — Mi jellemezte pártunk poli­tikáját az elmúlt két évben? Mindenekelőtt a nyílt beszéd, a szó és a tett azonossága, a cselek, vés egysége! Megmondtuk az iga­zat mindenkinek. Szembenéztünk saját hibánkkal is és harcoltunk azok ellen. Az ellenséget elválasz­tottuk a félrevezetett emberektől. — Most két esztendő után — immár a választás előestéjén — elmondhatjuk, hogy bírjuk a mun­kásosztály, a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség bizalmát a szocializmus építésében. — Meg- védtü'k a magyar nép becsületét, tekintélyét, hírnevét és ezután is megvédjük minden támadással szemben. Fegyvert adtunk a mun­kásosztály kezébe. Fegyveres erő­ink alkalmasak a haza s a nép vívmányainak megvédésére. A ha­ladásért, a szabadságért, a békéért, a szocializmusért harcoló népek világszerte szeretnek és becsül­nek bennünket. A szocializmus építése nemcsak új gyárakat, hidakat, lakásokat és több élelmiszert jelent, hanem az új ember erkölcsi és világné­zeti formálását is. Harcba hívjuk a fiatalokat a huliganizmus, a műveletlen- ség, a helytelen nézetek ellen. Fontos feladatunknak tartjuk a nők egyenjogúságának to­vábbfejlesztését is. Harcolunk az ember megbecsüléséért. Gazdasági kérdésekkel foglal­kozott ezután Marosán György. Ha az 1956-os nemzeti jövedelmet száznak vesszük, akkor az idén a várható nemzeti jövedelem 128.5 százalék lesz. Jövőre pedig már 135.6 százalékot irányoz elő a terv- javaslat. A szocialista ipar terme­lése — ha a két évvel ezelőttit száznak vesszük — idén előrelát­hatólag 123.6, jövőre pedig már 130.3 százalék lesz! — Hároméves tervünk első évé­ben dolgozó népünk szorgalma o- lyan tartalékokat tárt fel, amelyek alapján jövőre nagyobb feladato­kat tűzhetünk magunk elé, mint eredetileg gondoltuk — állapítot­ta meg Marosán György, s ezzel kapcsolatban beszélt a nyugdíj- rendszer tökéletesítéséről, az e- gészségíigyi dolgozók és a pedagó­gusok fizetésének rendezéséről és a sokgyermekesek családi pótlé­káról. Marosán György a továbbiakban érintette a fiatalok nevelését, majd kitért a hazánk ellen folyta­tott ellenséges aknamunkára és többek között megállapította: — Hiába tűzték többször is az ENSZ napirendjére az állítólagos magyar kérdést, mi lett az ered­ménye? Népünk még jobban ösz- szekovácsolódott. — Derűsen, bizakodóan tekint­hetünk a jövőbe — folytatta. — A szocialista tábor évről évre gyorsabban fejlődik. A Szovjet­unió népe hétéves, Kína tízéves tervet tűzött maga elé. E tervek végrehajtásával a szovjet nép el­hagyja Amerikát, a kínaiak Ang­liát. Az új világot építő népek győzelmesen haladnak előre és nem kétséges, hogy olyan boldog korszak következik az emberiség­re, amilyent élénk fantáziájú köl­tő sem tud elképzelni. De ezért dolgozni, harcolni kell. Beszéde befejező részében az értelmiségről szólt. Az értelmisé­giek meggyőződhettek arról, hogy senki nem becsüli, senki nem sze­reti őket úgy, minit mi. Az egye­temen mondottam a professzorok­nak: felnézünk Önökre, ha tudá­sukkal, emberségükkel, kiállásuk­kal támogatják a munkásosztályt és a dolgozó parasztságot. November 16-án választás lesz Magyarországon. Pártunk politi­kájára, az elmúlt két év . nagy­szerű eredményeire is szavaz a magyar dolgozó nép. A mi né­pünk 107 000 jelölőgyűlésen fejez­te ki véleményét. Nálunk nápha- talom van! (Hosszantartó nagy taps.) És ebben rejlik a mi erőnk. Mi a dolgozó néphez fordultunk, nálunk a munkások, a parasztok, az értelmiségiek jelöltek képvise­lőket. — A választások napján pedig úgy szavazzunk — fejezte be sza­vait —, hogy a dolgozók állásfog­lalása tovább erősítse a n éphat al- niat, a szocialista tábort és a ha­ladó erőket világszerte. (Hosszan« tartó, nagy- taps.) ♦ ♦♦♦+»♦♦♦ »♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦ ♦ ♦ ♦ * » ♦ ♦♦♦ ♦ < ►♦♦♦♦♦♦♦*« El N K Dr. SÁRÓ ANDRÁS A gyulai kórház sebészorvosa. Gyula város képviselőjétől­je KÓKAI ISTVÁN Építőipari munkás^ az Oros­házi I. sz. Téglagyár munká­sa,. Orosháza képviselőjelöltje. LEEL-ÖSSY KÁLMÁN A Sarkad: Cukorgyár főmér­nöke, a sarkadi járás pótkép- viselő jelöltje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom