Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-06 / 262. szám
BÉKÉS MEGYEI 7»** prjfcenéOH*, I« «fe! MSZMP BÉKÉS MEGYE! B!ZOTTSAGANAK IAPJA . 1958. NOVEMBER 6., CSÜTÖRT ÖK Ára 50 fillér III. ÉVFOLYAM, 302. SZÁM Öt ven éves a Békéscsabai Téglagyár Az ország legnagyobb vidéki építőanyagipari üzeme: a Békés* csabai Téglagyár ötven éves. A tíz évvel ezelőtt államosított üzemet sok millió forintos költséggel korszerűbbé alakították, dolgozói részére ezür főnél nagyobb befogadóképességű művelődési otthont, üzemi konyhát építettek az utóbbi években. A gyár dolgozói az tizem jubile urnának és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulójának tiszteletére munkaversenyt kezdeményeztek, amelynek eredményeként 7,5 millió nyerstégla, 2,5 millió nyerscserép, négymillió égetett tégla és kétmillió égetett cserép gyártásával túlteljesítették évi tervüket. fiiBiikásniodoii lS Ki ne emlékezne vissza jóleső érzéssel a felszabadulást követő fcvek munka-győzelme ive, azokra t hallatlan erőfeszítésekre, a- mivel az újjáépítésbe a szó szoros értelmében belevetette magát társadalmunk Jobbik és nagyobbik fele. Kitörőibe tétlenek a magyar nép történetéből azok az évek is, amikor már a hatalom birtokában alkotott nap mint nap újat, alakította saját arculatát és az ország gazdaságát egy jobb jövő érdekében. •Nyugaton is, meg itthon is voltak és vannak, akik az 1950— 1956 között eltelt időszakot a hibák és a tévelygések, a hiába való munka időszakának szeretnék •kikiáltani. Tettek és teszik ezt /ért. hogy továbbra is hintsék a lemondó hangulat, az érdektelenség, a cinizmus magvát. Tették és teszik, igaz, egyre kevesebb sikerrel. A munkások, dolgozó parasztok, a néphez, hazához hű értelmiségiek túlnyomó többsége ebben ez esetben inkább hallgatott és hallgat a párt. hívó szavára, saját józan eszére, mint azokra, a- kik egy icánál vízben megfojtanák népi demokráciánkat. Joggal tartották azt, hogy az eredmények a mi győzelmeink és hibáinkat is nekünk kelj kijavítani. Azokhoz senki olyanoknak nincs közük, akik ádáz és körmönfont ellenségei a népnek, a nép alkotó raun- ■ Icájának. . J Az ellenforradalom leverését követő gyors gazdasági talpraállás barátainknál messzemenő elismerést, örömet váltott ki, s ellenségeink, ha fogcsikorgatva is, de kénytelenek tudomásul venni. A magyar munkásosztály, az egész dolgozó nép élén győzelmesen vívta meg a felszabadulás óta csatáit, csakúgy, mint az ellenforradalom után. S ez utóbbiban benne van az a tény is, hogy a munkás- osztálynak van ereje ahhoz, hogy » korábbi évek hibáit, ferdítéseit megszüntetve törésmentes, egyenes vonalú politikát valósítson meg. Mindezek az eredmények, győzelmek a dolgozó népnek, mindenekelőtt pedig a munkásosztály pártba és kormányba vetett hitének talaján jöttek létre. A gazdasági építés és a kulturális é- lei feladatainak megoldása közben az új teimelési sikerek, a gazdaságosság célkitűzéseinek megvalósítása az a voks, amellyel a munkásosztály napról napra állást foglal, szavaz a párt és a kormány politikája mellett. E tekintetben megyénk munkásainak nincs szégyenkezni valójuk. Egy sor élüzem, egész kollektívák és egyes dolgozók kimagasló eredménye, a munka névtelen hőseinek mindennapos győzelme az újért — jelzik, hogy munkásaink hitvallása nem hagy kétséget ma- fea iránt. Mint arról a közelmúltban beszámoltunk, üzemeink, gyáraink dolgozói a harmadik negyedéves terv teljesítésében egy sor újabb sikert mondhatnak magukénak. Jelenleg a műszaki, technikai fejlődés kerül egyre jobban a termelő munka homlokterébe, mint a termelékenység emelésének, az olcsóbb iparcikk előállításának központi feladata. És semmi kétség, hogy a munkások, műszaki értel- mdságieik ezt a sok gonddal, fáradsággal járó célt is sikeresen elérik. A közelmúltban ültek ösz- sze megyénk műszaki értelmiségi emberei, hogy új tervekkel, új feladatokkal segítsék a hároméves terv céljainak mihamarabbi és tökéletes megvalósítását. Számottevők az eredmények, de a munkásosztály felfogásától, életétől idegen a fennhéjázás, a nagy- döbravert hűhó. Távol áll tőle, hogy állandóan és nagy haranggal tegye közhírré a munkája során elért eredményt. De amikor rendszeresen és kitartóan küzd azért, hogy'ma többet, olcsóbban adjon az országnak, mint tegnap — akkor nagyon is figyelemre méltó politikai hitvallást tesz és fémjelzett szavazatokat dob a szocialista építés választási urnájába. A tőkések nem számolhattak és nem számolhatnak a munkásszívével,, leikével, eszével. Ezt csak a munkáshatalom, az épülő szocializmus állama tudhatja magáénak. Köztudomású: az ilyen, a termelési statisztika számadataiban egyáltalán nem rögzíthető dolgok, hogy döntöttek már meg, szárnyaltak túl annyi sok tervet, célkitűzést. A munkások, így a maguk módján, a termelés frontján mondják ki állandóan az „igen‘’-t. Nálunk a munkások törekvése — most jobban, mint a korábbi években — egybeesik a párt, az állam törekvéseivel. Igen, mert nálunk nemcsak eszmei-politikai, hanem nagyon is reális anyagi a- lapja van annak, hogy a becsületbeli kötelességen túl az egyre javuló népjólét alapján érdemes is törekedni, megdönteni. a termelés •tegnapi eredményeit. A mi országunkban ennek hasznát, gyümölcsét a dolgozó nép, a munkás élvezi. Nálunk nem a tőkés, a bankár, hanem a dolgozók, minden új érték előállítói kapnak nyereség- részesedést, jobb teljesítmény u- tán magasabb keresetet, az erkölcsi és anyagi elismerés egész sorát. Nem lehet azt mondani, hogy üzemeinkben, gyárainkban már minden vezető megfelelően tud bánni, gazdálkodni a munkás szivével, leikével, eszével. Nem állíthatjuk, hogy e téren minden a legnagyobb rendiben van. De a munkások tudják és vallják, hogy ez is az ő dolguk, a mi népi demokráciánk ügye. Tudják és bizo- nyítják, hogy a munkásosztálynak van és lesz ereje ahhoz, hogy lelt üzdje ezeket a nehézségeket, fogyatékosságokat, melyek még jelenleg nehezítik a gyorsabb előrehaladást, és erről most és minden nap munkásmódon tanúbizonyságot tesz. Politikánk alapja: a nyílt beszéd, a sző és tett azonossága Marosán György beszéde a november 4-i csepeli választási nagygyűlésen — Két esztendővel ezelőtt a magyar nép életében új történelmi korszak kezdetét jelezte nálunk a rádió — mondotta bevezetőben Marosán György. Valamikor tanítani fogják ezt — a november 4- vel kezdődő — korszakot, a munkáshatalomért vívott harc hősi történetét. Ezután emlékeztetett arra, hogy az ellenforradalmárpk 1919-ben megmutatták és 1956. október 23. után is jelezték, mit tennének a nép i- gazi képviselőivel, s hová juttatnák a népet, ha még egyszer a hatalom birtokába jutnának — mondotta többek között. — November 3-án alakult meg a forradalmi munkás-paraszt kormány és november 4-ón hajnaliban lépett a világ elé. Minden feltétel megvolt ahhoz, hogy megfordítsuk az események menetét. Itt voltak a kommunisták, akik e forradalmi központ vezetésével lendültek harcba és tették meg mindazt, amire szükség volt. A forradalmi munkás-paraszt kormány mindenekelőtt felfegyverezte a kommunistákat, késedelem nélkül fegyvert a- dott az öntudatos munkásoknak. azoknak, akiknek október 23 éi november 4-e között nem jutott fegyver Segítségül hívta a szovjet fegyveres erőket is, hogy minél hamarabb felszámolhassuk az ellen- forradalmat. A fegyveres összeesküvést így szinte napok alatt szétvertük. A továbbiakban beszélt a termelés megindításáról, a bányászok, a munkások hősi helytállásáról, a munkásosztály elvi, politikai, szervezeti egységének helyreállításáról, amely záloga volt az e- gész ország előrehaladásának. Ezután emlékeztette hallgatóit, hogy a november 4-ét követő viharos napokban a nyugati rádiók és újságok hányszor jósolgatták a Kádár-kormány bukását. Marosán György ezután a párt politikájáról beszélt: — Mi jellemezte pártunk politikáját az elmúlt két évben? Mindenekelőtt a nyílt beszéd, a szó és a tett azonossága, a cselek, vés egysége! Megmondtuk az igazat mindenkinek. Szembenéztünk saját hibánkkal is és harcoltunk azok ellen. Az ellenséget elválasztottuk a félrevezetett emberektől. — Most két esztendő után — immár a választás előestéjén — elmondhatjuk, hogy bírjuk a munkásosztály, a dolgozó parasztság, a haladó értelmiség bizalmát a szocializmus építésében. — Meg- védtü'k a magyar nép becsületét, tekintélyét, hírnevét és ezután is megvédjük minden támadással szemben. Fegyvert adtunk a munkásosztály kezébe. Fegyveres erőink alkalmasak a haza s a nép vívmányainak megvédésére. A haladásért, a szabadságért, a békéért, a szocializmusért harcoló népek világszerte szeretnek és becsülnek bennünket. A szocializmus építése nemcsak új gyárakat, hidakat, lakásokat és több élelmiszert jelent, hanem az új ember erkölcsi és világnézeti formálását is. Harcba hívjuk a fiatalokat a huliganizmus, a műveletlen- ség, a helytelen nézetek ellen. Fontos feladatunknak tartjuk a nők egyenjogúságának továbbfejlesztését is. Harcolunk az ember megbecsüléséért. Gazdasági kérdésekkel foglalkozott ezután Marosán György. Ha az 1956-os nemzeti jövedelmet száznak vesszük, akkor az idén a várható nemzeti jövedelem 128.5 százalék lesz. Jövőre pedig már 135.6 százalékot irányoz elő a terv- javaslat. A szocialista ipar termelése — ha a két évvel ezelőttit száznak vesszük — idén előreláthatólag 123.6, jövőre pedig már 130.3 százalék lesz! — Hároméves tervünk első évében dolgozó népünk szorgalma o- lyan tartalékokat tárt fel, amelyek alapján jövőre nagyobb feladatokat tűzhetünk magunk elé, mint eredetileg gondoltuk — állapította meg Marosán György, s ezzel kapcsolatban beszélt a nyugdíj- rendszer tökéletesítéséről, az e- gészségíigyi dolgozók és a pedagógusok fizetésének rendezéséről és a sokgyermekesek családi pótlékáról. Marosán György a továbbiakban érintette a fiatalok nevelését, majd kitért a hazánk ellen folytatott ellenséges aknamunkára és többek között megállapította: — Hiába tűzték többször is az ENSZ napirendjére az állítólagos magyar kérdést, mi lett az eredménye? Népünk még jobban ösz- szekovácsolódott. — Derűsen, bizakodóan tekinthetünk a jövőbe — folytatta. — A szocialista tábor évről évre gyorsabban fejlődik. A Szovjetunió népe hétéves, Kína tízéves tervet tűzött maga elé. E tervek végrehajtásával a szovjet nép elhagyja Amerikát, a kínaiak Angliát. Az új világot építő népek győzelmesen haladnak előre és nem kétséges, hogy olyan boldog korszak következik az emberiségre, amilyent élénk fantáziájú költő sem tud elképzelni. De ezért dolgozni, harcolni kell. Beszéde befejező részében az értelmiségről szólt. Az értelmiségiek meggyőződhettek arról, hogy senki nem becsüli, senki nem szereti őket úgy, minit mi. Az egyetemen mondottam a professzoroknak: felnézünk Önökre, ha tudásukkal, emberségükkel, kiállásukkal támogatják a munkásosztályt és a dolgozó parasztságot. November 16-án választás lesz Magyarországon. Pártunk politikájára, az elmúlt két év . nagyszerű eredményeire is szavaz a magyar dolgozó nép. A mi népünk 107 000 jelölőgyűlésen fejezte ki véleményét. Nálunk nápha- talom van! (Hosszantartó nagy taps.) És ebben rejlik a mi erőnk. Mi a dolgozó néphez fordultunk, nálunk a munkások, a parasztok, az értelmiségiek jelöltek képviselőket. — A választások napján pedig úgy szavazzunk — fejezte be szavait —, hogy a dolgozók állásfoglalása tovább erősítse a n éphat al- niat, a szocialista tábort és a haladó erőket világszerte. (Hosszan« tartó, nagy- taps.) ♦ ♦♦♦+»♦♦♦ »♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦ ♦ ♦ ♦ * » ♦ ♦♦♦ ♦ < ►♦♦♦♦♦♦♦*« El N K Dr. SÁRÓ ANDRÁS A gyulai kórház sebészorvosa. Gyula város képviselőjétőlje KÓKAI ISTVÁN Építőipari munkás^ az Orosházi I. sz. Téglagyár munkása,. Orosháza képviselőjelöltje. LEEL-ÖSSY KÁLMÁN A Sarkad: Cukorgyár főmérnöke, a sarkadi járás pótkép- viselő jelöltje.
