Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-05 / 261. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NEPOJSAG 1958. november 5., szerda „Képviselők“ a Horthy-rendszer parlamentiében Budapest legszebb építészeti al. kotása, a parlament épülete több mint ötven esztendeje áll a duna- parton. Ülésterme {élszázados története során számos országos e- #eimény néma tanúja volt. A Horthy-rendszer 25 esztendős fennállása alatt — 1920 és 1939 között — hat alkalommal rendeztek „választásokat“, hogy az a- ranydíszes parlamenti üléstermet benépesítsék a képviselők. Itt tar- P.ácskoztak és döntöttek a magyar nép sorsáról, törvényeket hoztak, jogról és igazságról fecsegtek s u- gyanakkor a legsötétebb mélységbe taszították a magyar népet. Alkotmányosságról szónokoltak, „titkos“ választójogról, de a valóságban a jogtalanság volt az osztályrésze a magyar nép hatalmas tömegeinek. Példa erre, hogy 1922- ben, amikor az ország lakosainak száma 8 136 836, a választásra jogosultak száma viszont csak 2 381 598 volt. A szép szavakból, ígéretekből nem volt hiány. S jól cirkaimazott tankönyvek oktatták már a zsenge ifjúságot mindarra, amit az uralkodó osztály szeretett — ha felnőtt férfi is gondolkodás nélkül tudomásul vesz és belenyugszik — a megváltoztathatatlan „ezeréves” jogszokásokba és törvényekbe. Az úgynevezett „Alkotmánytan könyv" (amelyet minden közép-és' felső iskolában tanítottak) így szögezte le például, hogy mit kell érteni az alkotmány fogalmán: „...azokat a szabályokat, amelyek megállapítják, hogy az ál- lamhata’mat kik és hogyan gyakorolják, együttesen az állam alkotmányának nevezzük...” De kik gyakorolták a hatalmat? Erre a kérdésre is választ ád a nevezetes tankönyv ilyenképpen: „...a nemzetet a törvényhozó hatalom gyakorlásában az ország- gyűlés képviseli... Az ország- gyűlés két részre oszlik, úgymint a képvisélöházra és a felsőházra...” Meg kell jegyeznünk ugyanis, hogy az 1926/22-es számú rendelet visszaállította az alsó-és felsőházat. Kik lehetnek tagjai a felsőháznak? — tevődik fel a kérdés. Forduljunk felvilágosításért a bizonyos „Alkotmánytan könyv“- höz. A könyv így válaszol kérdésünkre: ,,..4i felsőháznak négyféle jogcímen lehet valaki tagja: I. születése révén, II. mé’tósága vagy hivatala a_ lapján, III. választás révén, IV. kinevezés alapján....“ Születési jogon tagjai voltak a felsőháznak a Habsburg-Lotharin- glai család ama férfi tagjai, akik 24. életévüket betöltötték és állandóan az ország területén laktak. Méltóságuk, vagy hivataluk alapján tagjai voltak a felsőháznak az államhatalom legfőbb képviselői (a m. kir. Kúria elnöke, a budapesti ítélő tábla elnöke, a koronaügyész, a honvédség főparancsnoka és a Magyar Nemzeti Bank elnöke). Méltóságuk, vagy hivataluk a- lapján a különböző egyházi méltóságok voltak tagjai a felsőháznak. A választott tagokat pedig az örökös főrendiházi tagsággal felruházott főnemesi családok nagykorú férfi tagjai választották maguk közül, valamint a mezőgazdaságnak, iparnak és kereskedelemnek, tudománynak, művészetnek és az egyes élethivatásnak szervei. Ilyen szervezetek voltak a mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi, ügyvédi, közjegyzői és mérnöki kamara, a Magyar Tudományos Akadémia, a főiskolák, a Vitézi Szék, valamint a Budapesti Áru és Értéktőzsde. Felsőházi tagot az államfő a kiválóan érdemes állampolgárok közül is kinevezett. Természetesen a „kiválóan érdemes“ állampolgárok alatt a Horthy-rendszer leghívebb kiszolgálóit kell érteni. Ez a díszes társaság ügyelt tehát arra, hogy a parlamentben hozott törvények csak és kizárólag az u- ralkodó osztály érdekeinek megfelelőek legyenek. Ugyanis minden törvényjavaslat csak akkor e- melkedett törvényerőre, ha a legmagasabb egyházi és állami személyiségekből, az arisztokrácia legfelsőbb rétegeiből, a legnagyobb földbirtokosokból és nagytőkéseikből összeválogatott társaság js jóváhagyta azt. Bethlen miniszterelnök 1922- ben rendeleti úton szüntette meg a titkos szavazást és az ország nagy részében nyílt szavazási rendszerre tértek át. így a válasz- tójogosultak száma alig volt 2 300 000, Az 1925/26. sz. választójog! törvény tovább szűkítette a választásra jogosultak számát és különféle kizárási feltételeket állapított meg. Néhány jellemző pontja ennek a választójogi törvénynek: korhatár férfiaknál 24, nőknél 30 év. Feltételek, férfiakat Üégf/ 'fíőkttél hat elemi elvégzése, kétévi helybenlakás Xtöryéhyhaíósági ' ' Választás 'esetében hatévi helybenlakás). A nagyvárosokat (Budapest, Győr, Szeged, Pécs, Debrecen) kivéve a szavazás mindenütt nyíltan történt. Az úgynevezett ajánlási rendszer azonban még a nagyvárosokban is lényegében nyílttá tette a szavazást, hiszen egy-egy képviselő csaik akkor indulhatott választókerületében, ha a választók legalább öt százaléka nyíltan, aláírásával ajánlotta. Az akkori terror Idején az ellenzéki képviselőket persze senki sem merte nyíltan, papíron leírva ajánlani, ezért, egy sor kerületben nem is volt választás, mivel a kormánypárti képviselő, ellenjelölt hiányában, egyszerűen megkapta mandátumát. A választójogosultság leszűkítését bizonyítják a következő számadatok: 1920-ban 39,7 százalék 1922-ben 29.8 százalék 1926-ban 26.6 százalék 193t-ben 29,4 százalék 1935-ben 33.8 százalék volt a választásra jogosultak százalékaránya az ossz. lakossághoz viszonyitva. 1931-ben 246 képviselőt választottak meg. M°g-sz’ások a következő volt: 84 földblrfkos, 41 állami főtiszt,viselő. 15 bankár, 5 gyáros, 37 ügyvéd, 12 nap, 14 katonatiszt, 19 gróf, 9 báró. Ehhez kommentár sem kell. (Folytatjuk) újSÓCf a futqyirtéacftf&K November 15-ére megjelenik a Ködös napok Mint már hírt adtunk róla, könyvalakban Is megjelenik a Ködös napok című riportsorozat. A nyomda tájékoztatása szerint a szedéssel már elkészültek s ma, november 5-én kezdik meg a nyomását. A könyvben helyet kaptak többek között a Békésszentand- rásról, Dobozról, Ecsegfalváról és Mány Erzsébetről szóló riportok is, továbbá több fénykép és illusztráció, melyeket a Népújságban nem olvashatott a közönség. A 194 oldalas ízléses könyvet megyénk jó nevű nyomdája, a Békési Nyomda készíti, s előrelát iatóan november 15“ére lesz kész. A Dán Kommunista Párt XX. kongresszusának politikai határozata A Land og Folk című lap közli Dán Kommunista Párt ezzel kapcsolatban elhatárolja magát a jugoszláv programtól, amely a moszkvai nyilatkozatot próbálja ellensúlyozni, s amelynek legfőbb pontjai helytelenek és antifnarxisták. — Vitáink során mi is hasonló revizionista áramlatokkal találkoztunk, amelyek a „bírálat szabadságának" és az „önállóságnak” jelszavával próbálták leplezni magukat. Aksel Larssen „emlékirata" határozottan támogatta a törekvéseket, s a pártviták során ő maga is felszólalt mellettük. A revízió- nizmus elleni harcot össze kell kötni a dogmatizmus elleni küzdelemmel, mert ez is terjed a párton belül. A genfi értekezlet hétfői üléséről A Szovjetunió, az Egyesült Ál-» lamok és Anglia képviselői Géniben megtartották második zárt ü- lésüket. A hétfői ülésen Ormsby- Gore, Anglia képviselője elnökölt« A mintegy kétórás ülés után kiadott közlemény rámutat, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok által beterjesztett napirendi javaslatokat vitatták meg. Ezután a tárgyaló felek áttértek az atom- és hidrogénfegyver-kísérletek megszüntetéséről szóló és az október 31-i ülésen előterjesztett szovjet egyezmény megvitatására. A három hatalom képviselői megállapodtak, hogy a jelenlegi értekezletet a következőképpen nevezzék: „A nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésével foglalkozó háromhatalmi értekezlet.’5 A következő ülést november 4- én tartják. a Dán Kommunista Pért XX. kongresszusának politikai határozatát, amely összegezi az ideológiai vita eredményeit. A határozat megállapítja, hogy a munkásosztály és a nép harca csak akkor vezethet sikerre, ha a harcot a párt lelkesíti és irányítja. A béke megóvása az emberiség életérdekeinek legfontosabb biztosítéka. A munkásosztály és a kommunista pártok nemzetközi testvérisége és szolidaritása Dánia nemzeti függetlenségének legjobb záloga. Ezért a párt visszautasít minden olyan vádaskodást, amely szerint az internacionalizmus megfosztja önállóságától a Dán Kommunista Pártot. A határozat ezután a következőket mondja: A kommunista pártok egysége a marxista-leninista elméleten alapuló vélemény-azonosságon nyugszik. A nézeteknek és a feladatoknak azonosságát a kommunista és munkáspártoknak 1957. novemberében aláírt nyilatkozata fejezi ki: e nyilatkozathoz a Dán Kommunista Párt Is csatlakozott, s a nyilatkozatot politikájának a- lapjává tette. ■ — A párt nyíltan és határozottan harcol ’ mindén olyan irányzat és törekvés ellen, amely gyengítheti és megbonthatja a nemzetközi kommunista mozgalom egységét és erejét. Az efféle irányzatok a mai retvizionlzmus szerves részei. Ere- vizionizmus a legutóbbi években nemzetközi áramlatként jelentkezett, s zavart akar kelteni a nemzetközi munkásmozgalomban. A VVVWVVVVVVWVWVVVVVW/VVVVVVVVVVVVVW>rtAAV\'VW\V«VUVWWWVAAA«A Anglia továbbra is kitart amellett, hogy nem szűnteti be a nukleáris fegyverekkel végzett kísérleteit Az Angol Külügyminisztérium az angol kormány ezzel kapcso* hétfői sajtóértekezletén megkér- latos további kijelentéseire, ame* dezték a külügyminisztérium kép- jyek _ mlnt ismeretes _ a kf„ viselőjét, vajon a genfi érteke*-j ^ egy es2ten(Je. M let megkezdése óta nem követke- fuggesztésére zett-e be valami változás az angol kormány álláspontjában a kísérletek beszüntetését illetően, egy esztendei vonatkoznak. Az angol kormány ezt is olyan feltételekhez köti, amelyek Végered«' vagyis, hogy az angol kormány, ínyben lehetövé teszik számára, mint a múltban, most is elutasít- i hogy a kísérleteket újra kezdj»* ja a Szovjetuniónak azt a javasla-, akkor, amikor neki tetszik, tát, hogy a nukleáris fegyverek- | Tekintélyes angol körökben kel végzett kísérteteket azonnal | „nem hivatalos formában" kije- és végérvényesen szüntessék be.| lentették, hogy a kísérletekbe» szüntetésének kérdését Anglia az Az Angol Külügyminisztérium képviselője erre a kérdésre válaszolva világosan értésül adta, hogy az angol kormány álláspontjában nem következett be semmiféle változás. Hivatkozott eddigiekhez hasonlóan továbbra is a legszorosabban összeköti az e’ lenőrzés kérdésével és hallani sei.. akar arról, hogy ezt a kérdést külön vizsgálják meg. MOSZKVA ahogy én láttam... A nemrégiben a Magyar-Szovjet Baráti Társaság 50 aktivistába járt a Szovjetunióban, hogy megismerje a szovjet nép életét, alkotó munkájúit. Köztük volt Szabó László, a Békéscsabai Sz<3- nyegház MSZBT-körének vezetője Is, aki a következő riportokban örökítette meg szovjetunió beli élményeit: Robog a budapest-záhonyi gyorsvonat ötven MSZBT aktivistával kelet felé. Nézem a határt: jobbról-balról rőt fák, imátt-amott lankák, beljebb bizonyára hangos a táj a víg szü- retelőktől. Régen nem volt ilyen szelíd az ősz. Október hetedike van már, de meleg, déli szelek fújnak és az ősz édes tréfákat csinált: felébresztette az alvó ibolyákat, kikaparta őket a száraz haraszt alól. Ki kellett nyitni sötétkék szemüket és beszélni ok kellett... és ők finom illatukkal beszéltek. Utunk célja Moszkva, de még az édes hazai tájban robogunk. Moszkva... Moszkva... Moszkva... — dübörgi a csattogó vonatkerék és mindannyian hallgatunk. A pillanat áhítata ez a csend és az emlékezésé. Én is emlékezem... Kilencen voltunk testvérek, apám szegény gazdasági cseléd volt, ma nyolcvan esztendős koráiban is csak keserűséggel hangjában beszél azok- * ról az Időkről, amikor még e- gyik tanyáról a másikra sodorta a sanyarú cselédsors. Soha nem voltam még külföldön, hazám határait még át nem léptem. Szabó Teréz KISZ-titkár a megmondhatója, hogy milyen gyanúsan fénylett a szemem, amikor megtudtam, hogy rövidesen láthatom Moszkvát. De anyám szeme Is csillogott ám veszedelmesen, amikor elmondtam neki, hogy hová készül „rossz" fia. — Vigyél sok jó meleg holmit.... — mondta feleségem. — Nézz körül Jól Moszkvában, csakugyan olyan tiszta-e« mint ahogyan az újságok írják... — mondták az üzemben a mindennapos munkák névtelen hősei. — Nyisd ki jól a szemed... vigyázz, le ne ess a repülőgépről, vigyél egy szál csabai kolbászt... meg ne fagyj... — kaptam a jó tanácsokat ettől is, at-, tói is, s megkértek: ha majd hazatérek, mondjam el nekik nemcsak azt, ami tetszett Moszkvában, de azt is, ami nem. Megígértem mindent, megfogadtam mindent, úgy nekikészültem, mintha csak a geofizikai év keretében az Északi-sarkra mennék. Különben 20 fok meleg van kint. Még egy-két óra, s átlépjük a határt. Addig is azzal szórakozunk, hogy ki mennyit tud Moszkváról. őszinte legyek? Nem sokat... Csak annyit, hogy kb. hatmillió lakosa van, rtt van a Lomonoszov Egyetem, Metrója van. állandó jellegű mezőgazdasági kiállítása... lassan vége, a kör bezárul és emlegetjük még a Vörös teret, a Mauzóleumot, a Kremlt, de lassan kifogyunk mindenből. Nem vagyunk már fiatalok, negyven felé járunk, a többség még idősebb. Minket még a Horthy—Hóman-világ tömött ostoba mesékkel, mesterségesen