Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-30 / 283. szám

6 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1958. november 30., vasárnap Elvállalták innen a kofák...“ Beszélgetés egy baromfifelvásárlóval Zárva volt a Gyulai Földmű- vesszövetkezet baromi! felvásárló helyisége. Már éppen tovább a- fcartam menni, amikor megláttam a tol és bőr felvásárlót, aki ér­deklődésemre elkiálitotta magát: Zöld kartárs. A kiállásra előkerült Zöld Ist­ván a szembelévő trafik bódéból, 8 elmerültünk a baromfi és tojás felvásárlás szám tengerébe. Pedig csak azt sorol.a, hogy hány mázsa baromfit vásárolt fel negyedma­gával ebben a hónapban. A leg­utóbbi (november 25-i) piacon 19 87 mázsát, ami darabszámra 4364 volt — Ez kérem szépen a gyenge napok közé tartozik. Látta vol­na, mi volt itt november 18-án, a- mikor 30,54 mázsa, vagy 7-én, a- mikor 51,30 mázsa baromfit vá­sároltunk fel. — De hiszen ez rengeteg súly­ra is, meg darab számira is. A gyulai és környékbeli termelők ta­lán nem is ácsorognak vele a pia­con, hanem egyenesen ide hoz- sák? — Dehogynem ácsorognak, csakhogy kérem szépen engemet már ismernek, mert 4 év óta va­gyok felvásárló, s ha végigme­gyek a soron, nem sokat kell ve­lük alkudozni, hozzák, mérjük, az. tán fizetjük. Az egyik asszonyinak mondtam a mérlegelés után: — Látja, ha szerződést kötött volna a pulykára, most nem 15, hanem 17 forintjával fizetnénk kilójáért. — Ha tudtam volna, leszerződ­tem volna — mond. a az asszony tetetett sajnálkozással. — Nagyon ts jól tudta ő, hogy lehet szerző­; dést kötni, de hát azt hitte, hogy , szabadon magasabb áron adja el, : Tévedett. Nem mondom, ha a ko­riak rendszeresen elözÓnférféic' á , piacot, akkor esetleg többet kap­na érte. De ide nem járnak pesti és egyéb kofák, kérem szépen. Elvadultak innen az évék folya­mán, mivel a földművesszövetke­zet mindig tisztességes árat űze­tett a baromfiért. A szerződésesért meg különösen. Le is szerződtet­tek kérem szépen... mindjárt elő­veszem a feljegyzéssket, mert a? írás pontosabb, mint az emléke­zet. Itt van. kérem szépen... Erre az évre szerződést kötöttek 12 600 csirkére, 864 pulykára, 582 kövér lábára és — bár ez nem hozzám tartozik, de tudom — 830 májlá­bára. Hát így vagyunk. — Míg el nem felejtjük, nézzük 2 csak, mennyi volt ebben a hónap, ban a felvásárlás? — Tételenként lediktálom, ké­rem szépen, aztán összeadjuk. Te­hát: 1712 kg, ezért fizettünk 30 163,40 forintot... összesen 14 tételt diktált le. Ebben a hónapban felvásároltak! 22i2 mázsa 15 kiló baromfit s ki­fizették érte 375 877 forintot. Ren­geteg baromfi és rengeteg pénz. S örvendetes, hogy az idén sok baromfit neveltek és adtak el a földművessaövetkezetneik a tsz-ek is. Különösen sokat vásárolt meg Zöld István, a gyulai Rákóczi és Alkotmány Tsz-ekből, napos íácánhajtás A körösladányi vadásztársa­ság által rendezendő kétnapos fácánhajtásra 5 nyugatnémet vadász érkezik. A ladányi va­dásztársaság régebb óta készül erre a fácánhajtásra. Már a korábbi hónapokban szoktató etetéssel az erdő környékén lé­vő fácánokat az erdőbe szoktat­ták. A kétnapos fácánhajtás va­sárnap, november 30-án kezdő­dik. Az öt nyugat-német va­dászvendég nagy reményeket fűz a vadászathoz. s A jő fűtermés nem takar el mindent A gyomai legeltetési bizottság j valamint érő parlag földeket mind megyénk egyik legnagyobb legelő- ! birtokba vették, azokat éveken területén gazdálkodik. Hogy mek- ; át hasznosították, de arról megfe- kora az a föld, amelyik kezelésük. | ledkeztek, hogy közteher, — adó is nem tudják, csak • be tartozik, úgy ..saccra”, 250© lik. Természetes, ez a két és fél­ezer hold nem mind legelő. Van ott szántóföldi művelés alá vont terület is jócskán, no, meg feles bolgárkertészet Is a Körös árte­rületén. A bizottság élén 1955 óta há­rom elnök ügyködött, akik a Földművelésügyi Miniszter 40-es utasításának csak egyik, a szá­mukra jobbik oldalát Ismerik. Is­merték az utasítás jobbik oldalát, hiszen a község határában lévő, — létezik. A földet pedig harma- holdra becsű- dósokkal, vagy felesekkel szerző- j dés, vagy egyéb dokument nélkül ! műveltették. Nem ismerték se ^ szerit, se számát jószágaiknak, így gazdálkodtak és gazdálkodná­nak a jövőben is, ha a Népi Ellen, őrzés Megyei Bizottsága nem fedi fel a társadalmi tulajdon Hűtlen kezelését. Méhkerék .jövője A Magyar és a Romáin Népköz­társaság határvonalához simul Méhkerék. A bel- és külterülete alig óii el a háromezer holdat. La­kosainak száma 2800. A megyében nem igen van még egy ilyen né­pes község, ezért felvetődik a kér­dés: hogyan élnek az itteni embe­rek? Ellátja-e élelemmel, a meg­élhetéshez szükséges jövedelem­mel az a kis darabka föld az itte­nieket? Ahol a föld és a lakosság ará­nya ilyen, mint Méhkeréken, még- inkább belterjes gazdálkodást té­telezünk fel. Ez íratlan törvénye a megélhetésnek, az élni akarás­nak. Méhkeréken azonban nem így van. A közsógbelieik n'agyrésze nem odahaza, hanem a megye, vagy-az‘ ország állami .gazdaságai­ban keresi a megélhetés forrását. Vállalják ezek az emberek a csa­ládtól való távollétet, csak párká­ny ós-abb földbe kelljen a kapát vágni, mint az otthoni. Azt nem lehet rájuk mondani, hogy nem dolgosak, mert hiszen a Mezőhe­gyest Állami Gazdaságban évek óta önálló méhkeréki munkacsa­pat dolgozik, még hozzá úgy, ■hogy az ottani vezetők meg van­nak velük elégedve. A község vezetőit régóta foglal­koztatja az a gondolat; hogyan tudná a háromezer hold eltartani a 2800 lakost? Ma még ez me­rész gondolatnak tűnik, de meg­valósítható, csupán akaraterőre van szükség S ha pedig a méhkerékiek vala­mennyien a saját fészkükben ke­resik a megélhetést, akkor ez a dolog feltétlenül sikerül. A természet erőivel szemben búza (átlag holdanként) árpa (átlag holdanként) zab (átlag holdanként) kukorica (átlag holdanként) cukorrépa (átlag holdank.) gyapjú (átlag juhonként) Aki elgondolkozik ezeken a szá­mokon, egyből látja, mennyi jö­vedelemtől fosztották meg magu­összefogással sikeresebben vívhat­ják küzdelmüket, mint az apró és szétszórt egyéni próbálkozásokkal. Hogy ez mennyire így áll, itt van bizonyságul a helybeli Kossuth Tsz 22 tagjának úttörő munkája. A szövetkezetbe tömörült parasz­tok az idei aszályos időjárás elle­nére kitettek magukért. Az egyé­niek maradtak alul a termelésiben. De lássuk az eredményeket: egyéni 2,2 q 1,7 q 1,5 q 9.0 q 60,0 q 3.1 kg tsz 5.9 q 7,8 q nem volt 18.0 q 90.0 q 4,2 kg vezetői egy csapásra szerették volna megvalósítani! a nagyüzemi gazdálkodást. A szövetkezetek e­kat az egyéniek, s az egész köz- | rejüket meghaladó hiteleket vét­ségét. A Kossuth Tsz-ben elért e- redmények, kezdeti sikerek. Sok községbelit mégis elgondolkoztat­tak ezek az eredmények. Ennek következtében egyre jobban bon­takozik ki Méhkeréken is az ösz- szefogásban rejlő erő, amely se­gítségével megoldható és meg is oldják az itteni emberék saját problémájukat. Manapság azonban többen még idegenkednek a közös gazdálkodás gondolatától. Idegenkednek, mert az ellenforradalom előtti évek­ben a szövetkezet erőszakos szer­vezése ebben a községiben nagy méreteket öltött. A község akkori tek fél. A pénzt vályogistálló és hodályok építésére fordították. A nedves, vizenyős talajon évről- óvre egyre több kár keletkezett az épületekben. Az emberek elve­szítették önbizalmukat, s ekkor jött Nagy Imre. A közös jövedel­méből házat épitett parasztok jórésze hátat fordított a szövet­kezetnek. 1957-ben alig marad­tak 15-en, akik a termelőszövetke­zet mellé tették le a garast. A szövetkezeti tagok nagy jö­vőt látnak a közös gazdálkodás­ban, hiszen az idei aszályban WWVWMVWWWWMVHWVMWWWWWWWWWMMMWWMMWWWWMWWWW mindenből többet termeltek, mint | az egyéniek. És ha jövőre valóra Mindent a maga helyén önfeledten játszó gyermekek kipirult arca szívderítő látvány nemcsak a szülőknek, de az idegenek számára is. Csak fut­kossanak, játszanak, kiabálja­nak a gyerekek, örüljenek az é- letnek, gondtalan gyermekség Büknek! Igen, futkossanak, kia­báljanak— de hol? A lakásuk­ban, az udvarukon, a játszóte­reken, és semmi esetre sem a vendéglőkben, eszpresszókban, és más, felnőttek számára be­rendezett „játszóhelyeken". Ebéd után a Csaba eszpresz- szóban beszélgetnénk a társasá­gunkkal, ha lehetne. De két a- ranyos 5—6 éves fiúcska meg- únva szüleik társaságát, előbb a korláton mutatnak be nyaktörő mutatványokat, majd a lezárt zongorát pűfölik,, nyitogatják, motorbiciklit játszanak; berreg­nek, puffognak, és száguldoz­nak az asztalok között. Nem baj, ha kilöttyen a kávé, a szü­lők elbűvölt mosollyal nézik csemetéiket. A vendégek azon­ban kevésbé boldogok. A pin­cér időnként szépen megkéri Ferikét, maradjon csendben. De 6 szószerint „fütyül'’ a fi­gyelmeztetésre, Apuka meg a pincérre mérges. Ennél csak az kellemesebb, ha moziban a há­tunk mögé gyermekes család ül. A gyerek lába a székünk ü- lőkéjén, csokoládés keze a Pál­iunkon, és időnként elkíáltja magát: Anyu, mit csinál az a bácsi? Anyu, az a néni miért sir? S ha az ember csendet kér vagy tiltakozik a csokoládés ujjlenyomatok ellen, odavágják neki: Menjen a 10 órási elő­adásra, ne a 6-osra! — Még az a jó, hogy nem máshová küldik az embert, A szakácsnőnek mi jutott? A minap egy asszonyka kere­sett fel a szerkesztőségben és letett az asztalomra egy papírba burkolt valamit. Amikor kibon­totta, akkor láttam, hogy egy kakasnak a feje némi nyakkal körítve. — Ezt kaptuk a megyei tanács konyháján egy adag rántott csirke gyanánt — mondotta és rámnézett kérdően. — Persze eredetileg nagyobb volt — foly­tatta —, mert volt rajta egy jó­adag tojáshabarék. Ügy nézett ki, mint egy comb... Jobban megnéztem az „ada­got”' és azt is felfedeztem, hogy nincs tisztességesen megpucolva. A tollgyökerek gusztustalanul merészen ékeskedtek rajta. — öten kaptunk ilyen adagot — mondotta az asszony, hogy jobban érzékeltesse panaszának közérdekűségét.,. És vajon a szakácsnő milyent evett? Szúr Kálmán váltják terveiket, akkor eredmé­nyeik még vonzóbbak lesznek, s egyre több egyéni kéri majd kö­zéjük a felvételét. Az érdeklődés a tsz-be lépés iránt mégis megvan, bár az egy munkaegységre jutó részesedés 20 forint alatt maradt, mégis több az egy esztendőre ju­tó átlagjövedelmük a szövetkezeti parasztoknak a háztáji gazdaság jövedelmével együtt, mint az e- gyéni parasztok átlagjövedelme. S a Bocskai és az Üj Élet Tszcs-ben' többen foglalkoznak a Kossuth Tsz-be lépés gondolatával. Sőt a Mezőhegyesen dolgozó munkacsa­pattól is érkeztek jelzések, hogy jövőre odahaza, a saját községük felvirágoztatásáért dolgoznak. Van tehát lehetőség, hogy ez az Igen népes község a maga terüle­tén megtalálja a szebb holnapot. Sok jó példa akad erre. Igen biz­tató az a lelkesedés, amely ezer­nyi nehézségen át egy-két év le­forgásán belül révbe segíti a kö­zös gazdaság útján járókat, akik ugyan ma még kevesen vannak, de számuk a példamutató munka eredményeként nap, mint nap egyre több. öupsi Károly A közelmúltban két ellenőrző-' csoportot látott falat között a le. gelteiési bizottság irodája. Ket­tőt, mert az egyik által felderített hibákat — a bűnös mulasztások nagyságánál fogva — kétségé nek vélte Llpták Pál elvtárs, a NEB megyei elnöke. Arra gon ’olt, hogy az ellenőrzést végző evtársak túl borúlátóak voltak, hiszen a gyo­mai legeltetési bizottságról a* utóbbi években — szerte a me­gyében — csak jó hírek keltek szárnyra. És a második vizsgá­lat egész adathalmazával meg­erősítette az elsőt. Egyik percről a másikra vétkes mulasztások lát­tak napvilágot: az alapbizonyla­tok hiánya, a készletek nem, vagy pontatlan nyilvántartása, a hiá­nyos adminisztráció, a társada vagyon hűtlen kezelése és még egy sor hiba, ami az ellenőrzés el­ső napján az ellenőrök előtt ol­dott kéveként kibomlott. Ezek szerint hiába állt a bizottság élén egy mindenért felelős elnök. De hiába volt ott a könyvelő is, mert Gyarmati Albert, Kiss Károly, Szatmári László zseb bői? irá­nyította s tartotta nyilván az anyagokat, nem sokat törődtek Dávid Vend élné — a könyvelő — bajlódásával. Ügy voltak vala­mennyien, mint Szatmári László, amikor átvette az elnöki tisztet: ,,Mindent úgy csinálunk, mint ed­dig, mert Albert bácsi jól, okosan, a felsőbb szervek elismerésé^;*1 gazdálkodott." És az élet a ; medrében, az anyagi fegyele züllése útján haladt tovább. Íj S hol maradt az ellenőrzés? H rom év óta elsőnek az idén Bíró Béláné, — a községi tanács költségvetési előadója — nyitott be Irodájukba ellenőrzés céljából, S az ellenőrzés abban merült ki, hogy a kartonokra felvezették » készleteket, s azok számszaki szempontból egyeznek-e? A köny. velésben és a valóságban meglevő anyagok egyeztetése még csak szóba sem került. Ugyanígy el­lenőrzött egy másik pirosceruzáa ember is a járási tanács pénzügyi osztálya részéről, aki ellenőrzése során mindent a legnagyobb rend­ben talált, (jegyzőkönyvet ugyan­is nem vett fel az ellenőrzésről, a. mibe tapasztalatait, a hibák meg­szüntetésére tett javaslatait rög­zítette volna). Ezek után nem csoda, ha a gaz. dálkodásért az elnökök és Dávid Vendeiné nem éreztek lelkiismereti furdalást. Nyúzta, vitte boldog, boldogtalan a legeltetési bizottság vagyonát. Senki nem törődött semmivel, felelősséget semmiért nem vállaltak. S a nagy nemtö­rődömség vészes hullámai most mint viharfelhők csaptak össze fejük felett. A Népi Ellenőrzés megállapította a hibákat, s a mu. laszí ások felelőseit, s nem kendő­zi el a dolgot, mert a gyomai le­geltetési bizottság tulajdona nem egyenlő a csákl.szalmájával.-sík-

Next

/
Oldalképek
Tartalom