Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-04 / 260. szám

1958. november 4.. kedd békés megyei népújság 3 Megyénk legnagyobb kettős hasznosítású i < vízgazdálkodási társulása alakult meg Szarvason «* békéscsabai vasutasok őszi forgalom sikeréért A napokban Szarvason megala­kult megyénk legnagyobb kettős: hasznosítású vízgazdálkodási tár­sulása. Megalakulását a község | gazdálkodói és szocialista szekto-1 ránalo dolgozói kezdeményezték. A társulás 8200 katasztrális hold területre terjed ki, mely 300 gaz­dálkodó, 3 állami gazdaság, 2 ter­melőszövetkezet és 2 szakcsoport tulajdonát képezi. Mj késztette e terület tulajdo­nosait arra, hogy ilyen, nagyará-1 nyű társulást alkossanak? A meg- | fontoltság, a józan számítások e- . gész sora. Nem utolsó sorban pe- I dig azok az eredmények, melyeket a község alig 3 éve alakult kísér­leti halgazdasága meggyőző érv­ként fel tud mutatni. A kísérleti telep 120 holdjából 95 holdon rizst termelnek, mely­nek érlelő vizében haltenyésztés f :lvik. Ez a rizsföld azelőtt igen rossz minőségű terület volt, sok­éves búzaátlaga nem haladta túl a 3 mázsát. Itt 95 hold egy év a- lat mindössze 74 ezer forintot jö­vedelmezett. Most az öntözéses rendszerrel csak a rizstermés u- tán 1 800 000 forint bevétel szár­mazott erről a földről, valamint a halászatból és a felnevelt 4500 kacsából származó jövedelem. hogy a vízügyi igazgatóság által állami beruházással már megkez­dett magasvezetésű öntöző főcsa­torna továbbépítésével az öntö­zésbe még körülbelül 2 ezer hold területet kapcsolnak be, amely­ből ezer hold .rizstelep, másik fe­le pedig mezőgazdasági öntözéses terület lenne. A rizstelepről köze­pes átlagot véve alapul, 20 ezer mázsa termés érhető el évente, a- mely 6 millió forint jövedelmet je­lent. Öntözéses gazdálkodással a jelenlegi termés két és félszerese érhető el szakbecslések szerint. Azaz holdanként várható többlet- jövedelem 2400 forint, ezer holdra számítva pedig 2 400 000 forint, összesen tehát csak a kétezer hold rizstelepről, illetve öntözéses terü­letről egy év alatt 4 800 000 forint lesz a többletjövedelem. Az évi ráfordítás a csatornahálózat kar­bantartására és egyebekre 370 ezer forint. A szarvasi lakosok, de az egész megye szempontjából rendkívül nagy jelentőségű dologba vágtak a társulás tagjai. Saját jövedel­mük fokozása mellett községük és a szomszédos városok, közsé­gek zöldség- és rizsellátásához já­rulnak majd komoly mértékben hozzá. tagjai hozzájárulnak. Együttesen határozták el, hogy katass* éri hol­danként 375 forintot adnak évente a főcsatorna, valamint a hozzátar­tozó művek létesítésére, hogy az minél előbb elkészülhessen. A belvízcsatornák fenntartás költ­ségére kát. holdanként 6 forintot, az öntözéses rendszer fenntartásá­ra (800 kh-ra számítva) pedig 88 forintot fizetnek be. Az állami támogatással együtt hozzávetőlegesen 10 millió forint­ba kerül e 8200 hold terület bpven termő kertté varázslása és mint fentebb említettük, ebből csak 2 e- zer hold évente 4 800 000 forint jö­vedelmet biztosít. A Vízügyi Igazgatóság folytatja a csatornahálózat építését, ugyan­akkor készülnek a tervek az ú- jabb beruházások megvalósítására is. A társulás tagjai bizakodva néznek a jövőbe. Állami támoga­tás nélkül — ami 6 millió forintot tesz ki összesen — sohasem jut­hattak volna ilyen előnyökhöz. A forradalmi munkás-paraszt kor­mány intézkedései biztosították számukra is, hogy a legjövedel­mezőbb formában hasznosítsák földjeiket. Novemberben történelmi neve­zetességű napokat ünnepiünk: a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 42. és a Kommunistáik Ma­gyarországi Pártja megalakulásá­nak 40. évfordulóját. November 16-án pedig jelöltjeinkre adjuk le szavazatainkat. A pályafenntartá­si, a forgalmi, a kereskedelmi, a vontatási és a szertári szolgálat e- gvüttes erőfeszítéssel akarja eze­ket az évfordulókat termelési e- redményeivel méltóan ünnepelni. A szolidaritás hetében elért e- redményekre tovább lehet építeni. A pályaíenntartásnál Szűcs Pál főnök elvtárs irányításával to­vábbi vállalásokat tettek vasutasa­ink. Eddigi vállalásaikat a vá­gányszabályozásnál 106 százalékra teljesítették a XXIII. szakaszon, ugyanakor a Békéscsaba főutcáján átmenő kisvasút vonalának felúj í- j lását a tervezettnél hamarabb be­fejezték. Újítás tekintetében Bánfi Ádám 'ét és félszer nagyobb lesz a terméseredmény A helyi tanács mezőgazdasági csoportja gondoskodott arról, hogy a termelők megismerjék a kísér­leti gazdaság eredményeit és ked­vet kapjanak az öntözéses gazdál­kodásra. Kiszámították, hogy az érintett 8200 hold területen a belvízkárok miatt évente körül- belüHM 'tteer forint értékű a ter­méskiesés. A vízlevezető csatorna- hálózat kiépítésével és karbantar­tásával ennyi értéket tudnának megmenteni. De tervbe vették, S hogyan akarják megvalósíta­ni mindezt? Az állam 6 millió forint kölcsönt ad Első közgyűlésükön elhatároz­ták, hogy közép- és hosszúlejára­tú kölcsönt kérnek az államtól, mert évi 1 millió forintos beruhá­zással akarják építeni a magas­vezetésű főcsatornát, valamint a hálózatot. Az állam ad kölcsönt, ha látja, hogy az érdekeltek is hozzájárulnak a tervek megvaló­sításához. Természetesen a Ma­lom-zugi vízgazdálkodási társulás Jelentkezik a tsz-ek zárszámadásában a 3004-es rendelet hasznossága Megyéikben 205 mezőgazdasági termelőszövetkezet készül a zár­számadásra, melynek gyakorlati része ebben a hónapban zajlik le. Előzetesen ötnapos tanfolyamon vettek részt Orosházán a t-Z'köny­hogy az érvényben lévő kormány­határozatoknak s az alapszabály pontjainak szellemében készítsék tlő a zárszámadást; ennek meg­felelően biztosítsák a jövő évi szükségletekhez elegendő vetőma­velök, ezenkívül a járási tanácsok ! f** takarmányalapot, a tsz gaz­dasági továbbié jlesztese érdeké­mezőgazdasági osztályain külön egynapos megbeszélést tartottak az elnököknek. E megbeszélések ! ben jövő évi beruházásaikra a ta- I gok részesedésének legalább 5 ; százalékát tartalékolják. Aláhúz- azt célozták, f ák a megbeszélések azt is, hogy wnwnwnwwMm mwwvmwnwwMWMWTOmumwwvwwvwvwmw feladatuknak tekintsék ater­Biztos ezek a rühes kommunis­ták most már megint ott van­nak a pártházban és tárgyalnak. Nem tévedtek. Ott vol a párt ' —.hegyei székházában Tarr La­jos, Lestyán János traktorista is. Ott volt K. Nagy István, Barna Pál, Rusznák János, Kla- ukó Mátyás, Hugyik András, Benkó Pál, Molcsón János, Ko­vács Ferencné, Csatári Béla, Rccskár János, Baukó Mihály, Nász tor Sándor, Pribolyszki Mátyás és sokan mások. Tár­gyaltak, hogy és mint tovább. Arról, hogy harcba kell szólíta­ni a kommunistákat és minden becsületes embert, aki a népi demokráciát és annak vívmá­nyait meg akarja védeni. Mind­azokat, akik nem kívánják a csendőrök, szolgabírák, földes- urak, gyárosok uralmát. Min­den hívó szó nélkül mentek: Itt vagyunk, ahol szükség van ránk, oda megyünk. És a Mindszenty által már eltemetett rend ka:o- rái elindultak hódító útjukra... — Elvtársak! Ki kell adni most már a párt lapját — hang­zott az egyik intézkedés. De hallgattak a nvomdagépek, nem kattogott a távírógép, s ezen a napon, vasárnap, a párt megyei szerve nem tudta hallatni a hangját az egész megyében. Másnap, november 5-én reg­gel Kaskötőék — igaz, Kaskötő nélkül — megkezdték a szima­tolást. Köles rendőrszázados sem remegett már. Nem történt meg az, amit vártak, hiszen ők a kommunistákat minden faluban a piactéren akarták felaggatni, mint Békésen B. Szabó. Ebben csak november 4.-e akadályozta meg őket. De ha nem történt semmi, hát' gyerünk. Majd azt mondjuk: mi nem akartuk a népi demokráciát megdönteni, csak egyes személ.yek bemocs- koltáik mozgalmunkat. S Köles a rendőrségre, Tóth alezredes a honvédségre settenkedett vissza. A többiek meg máshová. Szima­toltak, igazodtak. Kiss Béláék is lassan beszállingóztak a betil­tott megyei pártlap, a Viharsa­rok Népe szerkesztőségébe. Csak susmorogtak egymás közt, hi­szen nemcsak elkergették a párthoz hű újságírókat, hanem a párt lapja vagyonát is elorozták. De hát Mindszenty beszéde nem­rég hangzott még el, B. Szabó István is megvan még, és jö­hetnek még az ENSZ-csapatok is. Szóval, jó lesz valami köz­bülső utat választani. Olyat, hogy Festetics gróf se őrről jón rájuk. Mert ugyebár úgysem lesz az egész Kádár-féle dolog tartós, hiszen a Szabad Európa rádió ezt mondja. Nagyon sza­lonképes most a nép akaratára hivatkozni, s ha így teszünk, ak­kor folytathatjuk ott, ahol abba­hagytuk. Rocskár János, a népfront me­gyei irodájának akkori titkára is odament a betiltott Viharsarok Népe elkergetett munkatársá­val és hát kifejtették, hogy aki pártlapot akar csinálni, álljon melléjük. — Pártlapot? Mi függetlenek akarunk továbbra is maradni minden párttól, így akarjuk szol­gálni a népet — rándította meg a vállát Kiss Béla. — Ne irá­nyítsa senki a toliunkat! — Mi az? Talán Mindszenty kellene nektek? — Nekünk nem kell Mind- . szenty — adta a felháborodottat Tóth Gyula. — De az sem kell, amit ti akartok! — Mi azt akarjuk, amit Ká­dár és Münnich. — Ti akartok valamit!? — e- melkedett fel ültéből Tóth Gyu­la. — Hiszen még a rádiótok sem szól. Csak Szolnok és Bu­karest nyekereg. Kiss Béla észre sem vette, hogy Tóth Gyula eldobta a suly­kot, ő is felállt s a többiek is követték. — Mi szabad sajtót akarunk. Keletről, Nyugatról jön a hír, tetszésünk szerint akarjuk kö­zölni. — Azt, hogy éljen Mindszenty, le a kommunistákkal? — Ti szektában ítéltek meg mindent! — nézett Kiss Béla Rocskár Jánosa. — Mi függet­len sajtót akarunk szerkeszteni — fordult K. Nagy István felé, aki szintén részt vett a tanács­kozáson. — Mi arról beszélünk, hogy kommunista lapot, néplapot kell szerkeszteni — jelentette ki K. Nagy István. — Aki ilyenre haj­landó, az kezdje meg a munkát. Kiss Béláék elmentek, s a párt lapja még aznap délután, november^ 5-én megjelent. Elvo­nult a köd... (Vége.) rnelőszövetkezetek az állammal és más szervekkel szemben fennálló esedékes kötelezettségeik teljesí­tését, továbbá a földjáradék ki­fizetését. Ez utóbbiról (külön ren­delet intézkedik, de az alapsza­bály is kötelezően írja elő. A zár­számadás előtti közgyűlések tehát nem mellőzhetik ezt a kérdést, csupán afelől vitázik majd a tag­ság, hogy a kiosztható részesedés­nek hány százalékát fizessék ki fötdjáradékra. A zárszámadásokkal egy időben készítik a termelőszövetkezetek jövő évi terveiket, melyek beru­házásait már figyelembe veszik a zárszámadáskor. Ezúttal lesz elő­ször érezhető a tagok részesedé­sénél és általában a közös jövede­lemnél az a sok kedvezmény, me­lyet a 3004-es kormányrendelet biztosított a jól dolgozó termelő­szövetkezeteknek. Az építkezések, nél 30 százalékos kedvezményben részesülnek az érintett tsz-ek. A műtrágya felhasználás 130 terme­lőszövetkezetnek összesem 2.5 mil­lió árengedményt jelent. Békés­csabán 8 közül 7 tsz részesül mű­trágya kedvezményben. Az Előre 40. a Kossuth 50 ezer forint ér­tékű műtrágyához jutott ingyen, mert felhasználta a rendelet nyújtotta lehetőségeket. Az áru­értékesítési kedvezményt a ter­melőszövetkezetek csak 60—80 százalékban tudták maguknak biztosítani a kedvezőtlen időjárás miatt. De, ahoi teljesítették a fel­tételeket, ott 30—50 százalékos közép- és hosszúlejáratú hitel el­engedésben részesülnek. A bank­fiókok zárszámadásig elszámolják a termelőszövetkezetekkel a 3004- es rendelettel kapcsolatos köve­teléseket és kedvezményeket. intéző érdemel ‘dicséretet, aki 34 újításával 27 549 forintot takarí­tott meg népgazdaságunknak. Mű­szaki vonatkozásban Türkö&si At­tila mérnök, Hortobágyi Adám műszaki és Kesjár Mihály adott a. munkákhoz legtöbb segítséget. Rajtuk kívül szorgalmas munká­jáért dicséretet érdemel Szabó- András, Oláh István, Frankó And­rás, Túrák Pál, Krizsán Demeter,. Bói József, Szák K. Pál és Mol­nár István, valamint a KISZ-fia- talok. A forgalomnál is igyekez­nek továbbra is úgy dolgozni, hogy eredményeikkel továbbra is tart­sák az élüzem szintet. A menet­rend szerinti indítást és az utazó- közönség kényelmes utazását min­den esetben igyekeznek biztosí­tani. A rakodási főnökségnél to­vábbra is élenjárnak az egyes, a kettes és a hármas brigád tagjai. A nagyfűtóház dolgozói —-„mint eddig is — országos viszonylatban akarják ismét bebizonyítani, hogy méltók az élüzem kitüntetésre. Fehér Gyula mozdonyvezető éa Hídvégi András 20 perc késést ho­zott be 46 százalékos szénmegtaka- rítással a kisfűtőháznál. A nagy- fűtőház dolgozói közül kiemelke­dő eredményt ért el Morvái Má­tyás, Forrás Mihály, Saikadj Mi­hály, Szeles István és brigádja. Az első kettő KISZ-fiatal, akik az idősebbektől tanulva sajátítják el a munka fortélyait. A kisfűtőház­nál Gulyás János, Ungor Gábor, Ásványi László tűntek ki munká­jukkal. u Vasutasaink tudják: eddigi e- redményeinkről nem beszélhet­nénk, ha-nem lett volna a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, ha nem születik meg a Kommu­nisták Magyarországi Pártja. Boldizsár Gyula levelező.------------—♦.......... K étezerkétszáz tenvészjuhot vettek át a tsz-ek Számos termelőszövetkezet vet­te tervbe, hogy a következő gaz­dasági évben továbbfejleszti ál­latállományát és rátér a juhte­nyésztésre is. Nemcsak a gyapjú­eladás s az ürühízlalás hasznára számítanak ezek a tsz-ek, hanem az eladott gyapjú után kapott kár­tolt fonalra is, amelyből házilag meleg holmikat készíthetnek a tél folyamán saját szükségletük­re' vagy eladásra. A termelőszö­vetkezetek ugyanis a leszállított gyapjú ellenértékének 10 százalé­kát fonalban kapják meg. Az el­múlt évben 10 mázsa fonalat vet­tek át a megyében, ez évben — mivel a gyapjú átvételi árát 33 forinttal emelték — többre lehet számítani. A gyapjúforgalmi vállalat me­gyei kirendeltsége további állami támogatással segíti a juhállomány fejlesztését. Az utóbbi hónapok­ban 2200 anyajuhot adtak át azok­nak az igénylő termelőszövetke­zeteknek, amelyekben eddig nem volt juhtenyésztés. Most kapott 100 darabos jerke-íoklyó állo­mányt a csabai Előre, az eleki Villám, a kertészszigeti Haladás, a dombegyházi Békeharcos és az ez évben alakult zsadányi Szabad­ság Termelőszövetkezet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom