Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-30 / 283. szám

DfiKfiS MEGYEI Világ proletárjai, egyesülj*:««! A verseny győztesei MSZMP B EKES MEGYE/ B 120 TTSÁGÁNAK ÍAPJA. 1958. NOVEMBER 80., VASÁRNAP Ara 60 fillér III. ÉVFOLYAM, 283. SZÁM Az 1957/58-as gazdasági évre osztálya a termelőszövetkezetek k többtermelésért folytatott verseny csolódot't be. A megyei tanács ver termelési eredmények alapján me nek sorrendjét. így az első félévb jában a nagybánhegyesi Zalka M terjedő közös gazdaságok verseny az ezer holdon felüli szövetkezete oln Tsz lett a győztes. A termelési kezeteknek a megyei tanács mező könyvben adta át az öt, a tíz, Illet talmat. a megyei tanács mezőgazdasági özött munkaversenyt hirdetett. A be megyénk tsz-ei közül 33 kap. senybizottsága az augusztus 20-i gállapította a verseny győztesei­én a 400 holdas tsz-ek kategóriá- áte Tsz, a 400 holdtól 1000 holdig ében a békéscsabai Május 1 Tsz, k versenyében a nagyszénási Ló­versenyben kitűnt termelőszövet­gazdasági osztáJya takarékbetét­ve a tizenötezer forintos pénzju­Kélsoprony nem az évszázados községek egyike, de még csak nem is évtizedes. A legújabb kor legfiatalabb községei közé tartozik. Valamikor ez a tanyai település Békéscsabához tartozott. Bizony sokat kellett az ottlakóknak gyalogolni, néha 1.5—20 kilométert, sőt még ennél is többet, hogy ügyes-bajos dolgaikat a tanácsnál el tudják intézni. 1952-ben azonban önálló község lett Két- soprony. Azóta kétszer választottak tanácstagokat. Az új község gondjait-bajait most már az ottla­kó dolgozók intézik. A november 16-án megválasztott tanácstagok november 28-án jöttek össze első alkalommal. A tanács alakuló ülését 9 órára tiizték ki. A tagok többsége már jóval 9 óra előtt ott tisztogatta a csizmáját a szép, új tanácsháza udvarán, de voltak akikre várni is kellett egy pár percet, hiszen nem lehet kiszámítani percnyi pontossággal, hogy azt a 6—7 kilométert mikorra lehet megtenni. Hiszen Bielik Mihály és Fogarasi György is 4—5 kilométert taposta a dűlöút tapadó sarát, de Tóth János, Rivnák György még ezeknél is távolabbról jött a tanácsülésre. A cserzett kezű, napbarnított arcú termelőszövetkezeti tagok, egyéni parasztok úgy hallgat­ták a korelnök bejelentéseit, mintha saját sorsukról, egyéni problémáikról volna szó. Csak helye­seltek, fejükkel bólogattak, amikor a végrehajtó bizottság tagjaira tettek javaslatot. Helyes, jól van, meg vagyunk velük elégedve, ezt olvastuk ki az érdeklődő szemek bői, amikor bejelentették, hogy Seres Dániel elnök marad, Tóth Mihály elnökhelyettes és Viczián Pálné titkár, ök voltak azelőtt is a tanács vezetői a tanácstagok, és a választók bizalmából. A bizalommal nem éltek vissza, min­dent megtettek a tanácstagokkal egyetértésben, ami csak tőlük tel lett. Rövid pár év alatt szinte Tá pról napra új arcot öltött a kis község. Egy gyönyörű szép iskolát építettek — amelyet bármelyik városi tanár vagy gyerek is megirigyelhetne — több mint fél millió költséggel. A tanyasi gyerekek a szép világos termekben szobacipőkben, gyékénypapucsokban tanulnak. A sáros csizmákkal nem le­het a szép parkettás termekbe belépni. A szép iskola mellett ott van a két orvosi lakás, autógarázs, nevelőlakás. Árkosítják az utcát is, igaz, hogy még egy utca két házból áll, de már tavaszkor újabb három sorakozik mellé. Járda és még új kút is lesz a most épülő kis községben. Sok a tervük az új tanácstagoknak, g a tervek valósággá válnak, hiszen olyan tanácstagokat választott Kétsop- rony dolgos népe, akik minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy boldogabb holnap köszöntse a kis község lakóit. — Csepkó — Gyarapszik m jsihtenyésztő ts*-ek száma November második felében a Békés megyei Tenyészállatforgal- mi Iroda kirendeltségének dolgo­zói 520 juhot vásároltak az állami gazdaságoktól és k ist eny ész tőktől ', termelőszövetkezeti' - igérvylégek alapján. A Kiskunsági Állami Gazdaság elit állományának utó­daiból a sarkadi Lenin 120, a ka­szaper! Lenin 150 nagy tenyészér- tékkel bíró jerkéket kapott. A tarhosi Kossuth, az endrődi Hala­dás, a dombegyházi Békeharcos, a nagykopáncsi Győzelem Termelő­szövetkezetekbe szintén Jó minő­ségű, továbbtenyésztésre kiválóan alkalmas anyajuhaltat szállítottak. ■ ............ ......... 4"^ Te rmelők látogatása a Mezőhegyesi Cukorgyárban Munkaegységenként 46*73 forintot osztottak A kunágotai Bercsényi Termelő- szövetkezetben november 27-én zarszámadó közgyűlés volt. A köz­gyűlésre 10 egyénileg gazdálkodót, a község vezetőit, és a helybeli re­formátus papot is meghívták, A községi tanács elnöke ez alkalom­mal kérte felvételét a szövetkezet­-SS3U 190 holdon öntözéses gazdálkodásba kezdenek A békéscsabai Vörös Október Termelőszövetkezetnek a fényed részen 190 hidd szántóföldje van. Az említett területen 100 ezer fo­rintos beruházással öntözéses gaz­dálkodásra rendezkednek be. Már dolgoznak a mérnökök, szinteznek és kijelölik a csatornák helyét. A termelőszövetkezet vezetősége a 190 holdon 10 in‘Idas táblákat sze­be. A jó eredmények késztették erre, mert ebben a szövetkezetben munkaegységenként 46.73 forintot osztottak. Egy átlagosan dolgozó növénytermelő, mint például Hor­váth György 334 munkaegységet szerzett, s erre 15 607 forintot ka­pott a háztájin kívül. Veszprémi József állattenyésztő 521 munka­egységet teljesített, így a közös gazdaságból 24 346 forint jövede­lemhez jutott. Az egy munkaegy­ségre eső értékből a tagok kész­pénzben 27.09 forintot kaptak. Befejeződött a vetőmagcsereakció Szombaton a mezőkovácsházi járás cukorrépatermelői, s a föld­művesszövetkezetek képviselői ta­pasztalatcserét tartottak a Mező­hegyesi Cukorgyár vezetőivel Me­zőhegyesen. A résztvevőik megte­kintették a cukorgyárat, majd megtárgyalták a cukorrépa átvé­tel eddigi tapasztalatait, az új ré- patermelétsd módszereket, a szerző­déskötéseket. Több község képvi­selője szóvátette, hogy nem jutnak elegendő műtrágyához, főleg szu­perfoszfát nincs a községekben. Az elhangzott észrevételek alapján Dombegyházán új répaátvevő ál­lomást állítanak fel közös egyetér­tésben az fmsz-szel és a tanács­csal. A tapasztalatcserén vált is­meretessé, hogy Dombegyházán hatvan, Kisdombegyházán pedig 16 holdnyival több területre szer­ződtek cukorrépatermesztésre a termelők. Megyénk állatorvosai is megvitatják az országos ankéton elhangzottakat A Magyar Tudományos Akadé­mia Agrártudományok Osztályá­nak Állatorvos Tudományi Bizott­sága és a Közalkalmazottak Szak- szervezetének Állatorvosi Szakosz­tálya november 28-án Budapesten a Tudományos Akadémia díszter­mében ankétot rendezett a szarvasmarha gümőkór elleni vé­dekezés szervezéséről, illetve irá­nyításáról. Az országos ankéton elhangzottakat megyénk állator­vosai december első felében szak­mai értekezleten vitatják meg. Ankét a mezőgazdasági szakemberek feladatáról A Békés megyei TIT agrárszak- osztálya dec. 6-án a békéscsabai Szabadság Filmszínházban 700 mezőgazdasági szakember részvé­telével ankétot rendez. A tanács­kozáson Keserű elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának mezőgaz­dasági osztályvezető helyettese tart előadást. A szakemberek szerepe és feladata a mezőgazda­ság szocialista átszervezésében, valamint a terméshozamok növe­lésében címmel, Az előadást vita követi, A résztvevők & gyár művelődési termében megnézték a budapesti és a pozsonyi televíziós közvetí­tést is. Békés megye területén befeje­ződött az őszi vetőmagcsereakció. Amíg a múlt évben őszi árpából j mindössze 29 vagonnal cseréltek j ki a termelők, addig az idén 83,2 I vagon minőségi vetőmagot vetet- retne kialakítani. A tervek szc- ' tek el. őszi búzából összesen 610 rÍn‘ * csatornapartokra gyű-1 vagonnal cseréltek, s ez a molcsfakat ültetnek. Ugyancsak a ( vetésterület egyharmadára te- fenyesi részén herei a tsz 50 hol. das legelőt is, amelyet jövőre szin- | dezi a vetőmagszükségletet. Me­téli öntözni szeremének. Az öntő- j SJ’énk szövetkezetei és az egyé* ző barázdák és árkok kiépítésére1 oiek eleget tettek a Földművelés- Sztalinyee- traktorok által vonta- ügyi Miniszter felhívásának, a* tett árokhúzó ekét állítanak majd ( mely szerint minden évben a ve- munkába a gépállomások megyei, tésterület 25 százalékán nemesített Igazgatósága közreműködésével, j vetőmagot kell elvetni. Jövőre 900 háromrészes, fényezett kombináltszekrényt gyártanál lesz-e va amilyen ujoonsá­itt Az utóbbi éveikben sokat fejlő­dött a Gyulai Bútoripart Vállalat. A múlt év áprilisában lett kész a korszerű szárító, amelynek építé­sére és berendezésére 180 ezer forintot költöttek. A szárító létesí­tésével lényegesen javult a gyárt­mányok minősége, » ma már or­szágszerte nagy keresetnek örvend a vállalat készítménye: a fénye­zett „Gyula" hálószobabútor. A vállalatnak pillanatnyilag há­rom részlege van. A tervek sze­rint ezeket egy helyre, a Zrtnyi- tér 5 szám alatti, egyik jelenlegi telepükre vonják össze, amivel nemcsak a vállalati gazdálkodást, hanem a munka szervezését és ellenőrzését is megjavítják. En­nek megvalósításához már meg is tették az első lépéseket. Május 1-re felépült a telepen a fényező­pácoló részleg új helyisége, ahol már hónapok óta dolgoznak. Az építkezésre mintegy 220 ezer fo­rintot költött a vállalat. Az üzem jövőbeni fejlesztéséről érdeklődtünk Pomucz elvtársitól, a vállalat igazgatójától. — Jövőre — tájékoztatott ter­veikről — tovább folytatjuk az é- pítkezést itt a Zrínyi-téri telepen. Ehhez SS8 ezer forint beruházást kaptunk, amiből — többek között — egy új üzemépületet is é- pítünk. Itt helyezzük el majd a kéziműhelyt, a szabász­részleget. Ebből az összegből é­pítjük fél továbbá a gépházat, az anyagraktárt és az anyagtároió szint. Természetesen a szociális létesítmények sem maradnak ki a tervből, egy 80 személyes ebédlőt, valamint fürdőt, öltözőt építünk a dolgozóknak. ■— Mikorára tervezik a vállalat részlegeinek összevonását? — Ezt 1960 szeptemberére sze­retnénk megvalósítani. Reméljük, hogy sikerül is, ugyanis a Köny- nyűipari M misztériummal is tár­gyal gattunk már ebben az ügyben, mért ehhez még néhány száz­ezer forint kellene. Ha minden jól megy, akkor valószínű, hogy még ezt is megkapjuk.-- Ezt az összeget mire költik? «— Annak is lesz helye, mert akkor bővítjük a fényezőmű­helyt, azonkívül pedig szerelőmű­helyt építünk és még természete­sen más helye is lesz ennek az összegnek. Ezzel nagyjából meg­oldódna mostani gondunk. Egy helyen lenne a ráValat minden részlege Egyedül a Corvim-utcai üzemrész maradna külön, amelyet január 1- től már tanműhelynek alakítunk át, s itt kimondottan csak az ipari tanulók képzésével foglalko­zunk. Szükséges ez azért is, mivel vállalatunknál jelenleg is 27 tanulót képezünk. — Szeretnénk valamit arr.ól is hallani, hogy jövőre mit gyár­tanak, g uik? ’ — Az első negyedévben még „Gyula" hálószobabútort készí­tünk, körülbelül 160 garnitúrát. Azután pedig a Budapesti Bútor­értékesítő Vállalat kérésére tek jesen áttérünk a háromrészes, fé- nyezett kambináltszekrények gyár­tására. Az a helyzet ugyanis, hogy ez rendkívül keresett cikk, s ép­pen a piac- és közvéleménykuta­tás alapján bíztak meg ezzel ben­nünket, — Megkezd ték-e már az előké­születeket? — Hogyne. Mi magunk készít­jük el az új gyártmány prototípu­sait. Ehhez a vállalat dolgozóinak ötleteit, segítségét is kértük. A pályázatra 27 tervet kaptunk Ezeknek hasznosításával készít­jük el még az idén a három proto* . típust, amiből majd azokat gyárt­juk, amelyek legjobban megnyerik a vásárlóközönség és a bíráló bi­zottság ízlését. — Az új gyártmányból, a kom- bináltszekrényből mennyit készí­tenek a jövő évben? — összesen kilencszázat, A má- sőd.ik negyedévben körülbelül 250« et,% harmadikban 280-at, a ne- gyecffkrtiegyedévben pedig 370-et, Az ára? Szeretnénk, minél ol­csóbban előállítani. RemélJűk^«taftikerttlni is fog. P. I*

Next

/
Oldalképek
Tartalom