Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-29 / 282. szám

1958. november 29., soombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 8 A talajm&velés kérdéseiről tanácskoztak az állami gazdaságok termelési ankétjén Nagy sikere tolt az ős tarsorán a k Általában 50 adag vacsora fogy el esténként a békéscsabai Ha­lászcsárdában. A november 27-én megrendezett őzvacsorán ez a szám 124-re emelkedett. A figyel­mességükért már többször megdi­csért pincérek ugyanis 11 őzge­rinc, 19 őzvadas-, 60 őzpörkölt- és 34 adag hal ételt szolgáltak fel. Volt olyan vendég — mint példá­ul a Zelenyánszki házaspár —, aki őzpaprikást is, tűzdelt őzge- rincet is fogyasztott.. Zelenyánszki Jenő elmondotta, hogy gyerekko­rában többször volt az úri vadá­szok hajtója, de őzhúst csak most evett először. Gyulán benyitottam az állatfo»; gaími vállalat kirendeltségének Irodájába. Schneiter Nándor csak­hamar megértette, hogy mire va­gyok kíváncsi, és sorolta az ada­tokat: — Az 1957—58-as szerződtetési tervet 100 százalékra teljesítettük. A gyulai állattartó gazdák 6700 sertésre szerződtek. Most az... — Egy pillanatra: mindenki e- leget tett a szerződésben vállalt otelezettségének? — Sajnos, nem. Vagy 30 serlés­nek a színét se láttuk a szerződés megkötése után. Egyrészt elhul­lott, másrészt a spekuláció vitte 1 el. Az egyik szerződő például útle­velet kapott külföldre s örömé­ben eladta a lekötött sertést a piacon. Vele is, és a többi szerző­désszegővel is, a bíróság beszéli •meg a dolgokat. — És most hogyan, halad a szerződtetés? *— Most, az 1959. évi akció si­kerén fáradozunk. A terv ’4 ezer, de még csak 2 ezer körül tartunk. A gazdák egy részének még szo­katlan az új sertésár, másrészük pedig csak nyárára és őszre akar szerződni. Azért nem csüggedünk; megoldottunk mi már nagyobb ladatot is. — Hát a szarvasmarha-hízlálási szerződésnél mi újság? — Erre az évre 400 bikát, tinót, üszőt kötöttek le a gyulai gazdák. — És a járás községeiben? — Erre a belső Irodában adnak választ. Beléptünk a belső irodába s Bogdány Imre, -a kirendeltség ve­zetője előszedte a gondosan ve­zetett kartonokat, amelyekről ki­tűnt, hogy a kirendeltséghez tar­tozó 13 község (5 községet a sar- kadi járásból csatoltak) termelői július 18-a óta 757 bikát, és tinót, 417 üszőt, szeptember 3-a óta 442 felnőtt marhát és 6669 sertést kö­töttek le. (A dátumok az akciók beindításának időpontjai.) — Ezeket egyéni termelők kö­tötték le? — kérdezzük. Kevés a tároló edény A gyomai tanács szeszfőzdéjé­ben szeptember 8-a óta megállás nélkül folyik a kisüsti pálin­ka. Eddig 12 072 litert főztek. Az ■állam részére visszatartott. pálin­ka mennyiség a szeszfőzde össze» tároló edényeit lefoglalja s ha néhány napon belül nem szállíts ják be a központi gyűjtőibe a visz. Bzabartott szeszt, akikor le kell állni a pálinkafőzéssel. A napok­ban hozzáláttak a gyomai Űj Élet Termelőszöve'ikezet egy vagon szilva cefréjének a főzéséhez. A szeszfőzde vezetője — Papp Jó­zsef — az igen jól kezelt cefréből mintegy 800 liter pálinkát vár. Csütörtökön és pénteken folytatták az állami gazdaságok termelési ankétjét a : Bábolnai Állami Gazdaságban. Géczi Ká-i roly, a Tóina megyei Állami Gazdaságok főagronómusa vita­indító előadása a talajvíz gaz­daságosságáról, a'talajerő kon­centrációjáról és a vetőmagfaj­tákról szólt. A vitában az állami gazdasá­gok szakemberei és a mezőgaz­dasági tudományok képviselői — Jó részét a termelőszövetke­zetek. Például a sarkadi Lenin Tsz a múlt hónapban 119 hízott marhát szállított le s most, no­vember 29-én ismét szállít hu­szonhetet. Egyébként a sarkadi Lenin Tsz 300 sertésre is szerző­dött, s azt tervezi, hogy a jövő évben 400 szarvasmarhát hizlal meg szerződésre. — Ejha, Gyula összes állatte­nyésztőjén túl tesz. — A lőkösházi Május 1 Tsz 100, a gyulavári Felszábadítói* Hagya­téka 200 szarvasmarha hizlalását vette tervbe. Nem kérkedésből mondom, hanem azért, mert ez a valóság: a Békés megyei Állatfor­galmi Vállalat a gyulaváriaktól kapja a legjobb minőségű hízott szarvasmarhát. Több olyan egyéni gazda van, mint Dobra Lajos és Antal László, akik 3*—3 bikára kö­töttek Szerződést. — Ezek- szerint bőven lesz Sós jövőre is. sok oldalról vizsgálták a talaj­erőgazdálkodás kérdését.--------------------------------­E gy tollvonás A Földművelésügyi Minisztéri­um 19/1958-as utasítása alapján céljutalmat kapnak azok a mező- gazdasági szakigazgatási szervek, amelyek az utasításban megsza­bott termelési feltételeket köz- igazgatásuk területén teljesítik, illetve túlteljesítik. A céljutalom kitűzése rendkívül felvillanyozta a megye valamennyi mezőgazdasági szakemberét. Ehhez elegendő megemlíteni, hogy Békés inegye az állattenyésztési tervét az FM utasításában meghatározott érté­kelés szerint 585,2 ponttal túltel­jesítette. A terv ilyen nagyarányú túlteljesítése óriási munkába, sok álmatlan éjszaka átvirrasztásába került. Szakembereink fáradságot nem ismerve, a tőlük telhető leg­többet elkövették, amíg me­gyénk állattenyésztésének színvo­nalát a jelenlegire növelték. És amikor az FM-ben értékelték az eredményeket, egy bűvös kéz áthúzta az állattenyésztési e- redményekért megyénket jo­gosan megillető S85(2 pont előnyt azzal, bogy a Mező- gazdasági Értesítő március 19-i számában tévesen közölték — úgy látszik, speciálisan Békés me­gye részére t- a versen yértéke. 1 léshez szükséges mutatószámúkat, (az FM utasítása az egész ország területére, a benne meghatározott csoportokra egyaránt vonatkozik). Hát nem érdekes? Dehogynem! •Csak azt nem «tudják a megyei ta^ nács mezőgazdasági osztályán, mi­ért csak .most veszik észr^ az FM- ben is a hibát, amikor Békés me­gye az állattenyésztés fejlesztésé­ben 585,2 ponttöbbietre tett szert? K. I. . ' i ....—.... T ERMELŐSZÖVETKEZETEINK ÉLETÉRŐL A tiszta vagyon: 1418 000 forint Az eleki József Attila Tsz december 2-án tartja zárszámadási közgyűlését. A járási tanácsnál meegerősftésre váló zárszámadás adatai a tsz nagyszerű fejlődését, a tagok megelégedését bizonyít­ják. A tiszta vagyon 1 millió 418 ezer forintra emelkedett s mun­kaegységenként 21,50 forint készpénz s 20,50 forint természetbeni •érték jut. A >sz'olyan tervet készít most a zárszámadás után, hogy tovább növekedjen a közös vagyon és a tagok jövedelme. Gondos­kodnak .a megfelelő talajerő utánpótlásról, a trágya termelésről. A tsz-ben minden száz holdra 16 sza rvasmarha, ezen belül hat tehén jut. Megkétszereződött a tagok létszáma a lőkösházi Május 1 Tsz-ben A zárszámadással egyidöben készül a jövő évi terv a tökös­höz! Május 1 Tsz-ben. A zárszámadási közgyűlésen hatalmas fejlő­désről adhat számot a tsz vezetősége. Ebben az évben 45 új tag lépett be, ezenkívül nemrég csatlakozott hozzájuk 11 taggal és 251 hold földdel, a helyi Vörös Csillag Tsz. A tagok létszáma a tavalyi 59-ről 115-re, a földterület 793 holdról 1250 holdra növekedett. Sokat növekedett a tsz állatállománya is. Tavaly ilyenkor mindösz- sze 47 szarvasmarhájuk és 250 sertésük volt, most 104 szarvas- marhájuk (ezen belül 47 tehenük van, amelyektől ez évben átlag 2983 liter tejet fejtek áttervezett 2600 liter helyett) és 308 sertésük, A hatalmasat fejlődött tsz 35 forint értéket oszt munkaegységen­ként. A jövő évi tervéből csak egy Példát ragadunk ki: befejezi egy modern, egyedi takarmányozásra alkalmas, önitatós, 100 férőhelyes istálló építését, amelyben a fejest 3 új fejőgéppel végzik majd. Ugrásszerűen fejlődött a kétegj házi Béke Tsz gazdasága Ez az esztendő az elemi csapások ellenére kimozdította egy hely­ben topogójából.a kétegyházi Béke Tsz-t. Ezt a gazdasági évet mindössze 7 lóval és 302 birkával kezdték, s úgy végzik, hogy 52 szarvasmarhájuk, 188 sertésük, 150 jithuk, 13 lovuk van. Munka­egységenként 36 forint érték jut, pedig a jószágállomány megnöve­lésén túl egy 20 férőhelyes fiaztatót, egy 100 férőhelyes hizlaldát építettek (amelyben 94 hízott sertés vár elszállításra), s 80 000 fo-. rirnt költséggel ártézi kutat fúrattak. A gyors fejlődésnek Indult tsz-be a legutóbbi közgyűlésen négyen léptek be.--------------------------------------------------;----------------­J övőre 400 szarvasmarhát hizlal a sarkadi Lenin Tsz Szerelnének az Idén elsők lenni Körúton a csabai rizshántol óban Hűvös szél cibálja a fák kopasz ágait. Az őszutó hideg lehel! etével már a közelgő telet sejteti. Békéscsabán, a Jókai utcában éppen piac van. Tarka sokaság hullámzik. Áll a piac: mindenfe­lé nagy a tolongás, a káposztával megrakott szekerek körül sok a vevő. Veszik, viszik a káposztát, mert nemsokára itt lesz a disz­nótorok ideje. Erről jut eszembe, hogy vajon lesz-e elegendő rizs a hurkához, töltöttkáposztához. Mindjárt ez is kiderül, s máris indulok az Erzsébet Malomba. Mert, ha nem tudnák, tulajdon­képpen nem búzát őrölnek itt, ha­nem rizst hántolnak, A tekergős utcákon jó húsz perc után odaérek a malomhoz. Már messziről látom a füstöt eregető kéményt, hallom a gépiek zakato­lását. Molnár Lajos üzemvezető, akivel először találkozom, azonnal befelé tessékel az irodába. — Szeptember 22*én — tájékoz­tat az üzem munkájáról — kezd­tük meg a környék állami gazda­ságaitól, termelőszövetkezeteitől és szakcsoportjlai tói kapott rizs hóntoiását. Mi csak belföldi fo­gyasztásra dolgozunk, ugyanis nincs fényező berendezésünk, s ezért a rizst nem exportálhatjuk. A rizs azért szép és minőségileg Korszerűen felszerelt zöldségeilátó övezeteket létesítenek a nagyvárosok és ipari központok körül A megyei tanácsok főkertészei- nek pénteken a Földműveíésugyi Minisztériumban rendezett orszá­gos tanácskozásán a nagyvárosok és ipari központok zöldségellátá­sának megjavításáról tárgyaltak. Tiborcz György, a Földművelés- ügyi Minisztérium zöldségter­mesztési igazgatóságának vezető­je elmondotta: Rövid idő alatt gyökeresen megjavítják a városok és ipari központok zölriíégellátá- sát. Tervek szerint 1962-re a zöldségigények 25 százalékát az állami gazdaságok, 50 százalékát pedig a termelőszövetkezetek elé­gítik ki. A városellátó övezetek­ben 15—20 minta zöldségtermesztő üzemet létesítenek. A mintaüzemek beruházási költségeiről a három­éves tervben külön gondoskodnak. A beszámolót a megyei küldöt­tek felszólalásai követték. A betervezett 4?. 97 forint helyett j 50.33 forint A körösladányi Május 1. Ter­melőszövetkezetben az egy mun­kaegységre tervezett 43,97 forint helyett 50,33 forintot értek el. A termelőszövetkezet a zárszámadó közgyűlését november 28-án, pénteken délután tartotta meg. Mint új termelőszövetkezet az elmúlt évben jól gazdálkodott, a tagok munkához való viszonya jó. A tsz terven felül állított be 136 juhot. A termelőszövetkezet 105 348 forint jövedelemmel zárt. A kötelező legfeljebb 10 százalé­kos tartalékolásnak megfelelő 45 590 forint összeggel szemben a tsz 69 870 forint összeget tarta­lékoltak, illetve ennyit ruházott be saját erőből. is megfelelő. Erről különben meg­győződhet. — Nem is mulasztom el! —szó­lok közbe. Majd arról érdeklő­döm: naponta mennyi rizát hán­tolnak? — Az a rizs minőségétől függ. Napi két műszak alatt kettő­száznyolcvan mázsát ’hántolunk,, de volt rá eset, amikor három­száz mázsát is. A mi kis üzemünk adottságaihoz képest jó eredmény ez — mondja minden dicsekvés nélkül, — Karcagon a legutóbbi megbeszélésen, amikor az ország rizshántolóinak eddigi eredmé­nyeit értékelték, meg voltak elé­gedve munkánkkal. Az értékelés szerint mind mennyiségileg, mind minőségileg ott voltunk az elsők között. — Hová szállítják a rizst? — Egy része itt marad a me­gyében, de jut belőle Pest, Zala, Győr, Baranya, Szabolcs-Szatmér megyóbe is, ahol a Füszértek olt­ják ki az üzleteknek. De talán jó lenne, ha az üzemben is szétnéz­nénk — indítványozza. Örömmel elfogadom a meghí­vást, először is a kazánházba né­zünk be. Itt is akad látnivaló, méghozzá nem is akármilyen. A kazánt nem szénnel, hanem rizshéjjal fűtik Molnár Lajos üzemvezető, Kovács Pál főgépész és Zsíros János mol­nár kísérletezték ki > ezt az új el­járást.. Az ellenforradalom után, amikor szükitoen voltunk a szén­nek, megpróbálkoztak, hogyan le­hetne az eddigi hulladéknak szá­mító riashéjat tüzelésre felhasz­nálni. Alakítottak, tettek-vettek, végül sikerült az újítás. Azóta teljésén erre a fűtési módszerre tértek át, < ezzel pedig havonta tizenkét vagon szenet takarítanak meg. — A rizsihéj tüzelés — mondja az üzemvezető — azért is előnyös, mert korábban gondot és felesle­ges kiadást jelentett a rizshéj el­szállítása. Most azonban a hamuja sem vész kárba, ugyanis az állami gazdaságok és a tsz-ek örömmel eüihondják a szikes tala jok javítá- ^sára, amire kiválóan alkalmas. Bent az üzemben Szarvas And­rás főmolnár kalauzol tovább, vezet ■ végig a különféle élőkésziftő, koptató, osztályozó berendezések között A szakma régi szakembe­re ő, tavaly ^Kiváló dolgozó" -jel­vényt és kétheti fizetést kapott jó munkájáért. Amikor a mázsáihoz érünk, egy marék rizst vesz ki a zsákból. — Ugye szép, meg lehetnek eié- gedve a vevők? — Igen — válaszolom—, mert valóban nem lehet kifogást találni, olyan szép a rizs A FŰSZERT vállalatok sem talál­tak, eddig még nem érkezett mi­nőségi reklamáció. S amikor sé­tánk végére értünk, még annyit jegyez meg: — Nem titkoljuk, hogy a rizs-' hárrtolók közötti versenyben sze­retnénk az idén elsők lenni. Azután azt is meg:udom még, hogy december végén befejezik az idei rizstermés hántolását. De azután is lesz munkájuk, mert a jövő év elején — az üzemben elő­ször — a köles hántolásával is megpróbálkoznak, s ezzel is több munkaalkalmat teremtenek az it­teni dolgozóknak. Jöhetnek a disznótorok, lesz rizs a burkába, töltő-.tfcápósztá- ba P. P.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom