Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)

1958-11-26 / 279. szám

1958. november 26., szerda BÉKÉS MEGYE! NÉPÚJSÁG Emlékezés a dicsőséges 40 esztendőre Szerte a megyében sorra Q nnepeltéh a pártszervezeteb a K MJP megalakulásának negyvenedik évfordulóját. Egymás után érkeznek szerfcesxtóségttnkbe a> erról «zóló lelkes hangt beszámolók. Kö- lülük idézünk néhányat. IÉKÉS A járdái pártbizottság november 20-án a KMP megalakulásának 40. évfordulóján a 19-es vörösJca- tonák részére találkozót rendezett. A jól sikerült találkozón igen meleg ehrtárstea hangulat alakult ki. Az Idős elvtársak nagy érdek­lődés közepette mondták el a ta­nácsköztársaság! időből való él­ményeiket. Szabó János elvtárs a megjelentek tetszésnyilvánítása közepette elszavalta az ez alka­lomra int versét. Pataki István méltóképpen 'ünnepeltük. Telek elvtárs, a kézség! párttttkir ün­nepi beszédében végigvezetett bennünket a dicsőséges úton, me. lyet pártunk négy évtized alatt megtett. Utána szót kért Braun elvtárs, a Sállal Termelő, szövetkezet párttttkára. Régi párt. tag, aki a Horthy érában sokat szenvedett. Megrázó szavakkal mondta el a küzdelmet, az üldöz­tetést, amit akkoriban a kommu­nisták kiálltak, — József főherceg Iá* előtt U a nőmozgalom és egy­ben a munkásmozgalom hűséges ! harcosai voltak. Bizony ők tudják j legjobban mit jelentett a munka­nélküliség, mikor négy-öt gyerek I sirt kenyérért. Ráadásul az akko­ri munkás- és parasztproletárl sorban élő nőket az elnyomók a tudatlanság sötét börtönében tar­tották. Elmondták a vendégségbe hívott asszonyok, hogy éppen e- zért a felszabadulás után tömege­sen mentek a női dolgozók ilgyé­Többen kifogásolják • •« Szerte az országban lakások, iskolák, bölcsődék és egyéb szocte ális létesítmények épülnek. A munkások örömmel veszik ezt tudói másul, hiszen a lalcásépítkezéssel sok családnak oldódik meg a la* kásproblémája. A Békéscsabai Téglagyár dolgozói számára jelenleg 24 lakás é- pül, amit 1959. májusában adnak, át a lakóknak. Nézzük meg, mb Igenek ezek a lakásokI Megfelelnek-e a téglagyár dolgozóinak? Eri re az a válasz, hogy csak szükség megoldás kép pen. Nekem az a véleményem, hogyha ml a munkásaknak a lakásproblémáját meg akarjuk oldani, akkor ne olyan lakásokat építsünk, amelyek még egy fiitól házaspár igényeinek sem felelnek meg. Hogyan felelné­nek meg olyanoknak, akiknek há rom-négy családjuk van. Tudniil­lik ezek a lakások olyan kicsik és szűkek, hogy még két személy is nehezen fér majd benne. Nem tudom, hogy azoknak, akik ezt a tervrajzot készítették és jóváhagyták, mi lenne a véleményük, ha egy-két olyan dolgozóval elbeszélgetnének, akik igényt tartanak az új lakásokra. Ezt azéri írtam meg, mert a legutóbbi szakszervezeti taggyűlés jegyzőköny­ve is több olyan hozzászólást tartalmaz, amelyek a lakásokkal kap­csolatban elhangzottak. it SZARVAS A járása tanács nagytermében bensőséges ünnepség keretében zajlott le a KMP 40. évfordulója alkalmából rendezett nagygyűlés. A termet zsúfolásig megtöltő kö­zönség előtt Hugyik elvtárs, a Me­gyei Pártbizottság küldötte emlé­kezett meg a párt nagy ünnepé­ről, régi harcairól és mai eredmé­nyeiről. A beszéd előtt a 3-as szá­mú általános iskola úttörő ének­kara mozgalmi dalokat énekelt. Közben dobpergés kíséretéiben, zászlóval bevonult az úttörő kül- ittség. Virággal és kedves, me- ieg köszöntő szavakkal üdvözöl­ték a pártot és veteránjait. Ez­után Litauszki András párttitkár a párt régi harcosadnak emlékla­pot adott, »miihez a KISZ-fiatalok egy-egy szál krizantént tűztek. A felemelő jubileumi ünnepség a tanítóképző énekkarának és az Erkel kórusnak mozgalmi dalokat tajrtaÉmaz#- feekdag műsorával zá­rult <*•****' Andrékovics Jánosné w ATMÓSKáMARÁS a mwP 40. évfordulóját ml, al­uradal mában dolgoztunk. Bőven termet! verejtékünk árán a halai, más birtok — mondotta —, de mégis kenyérre valóra a!ig futotta. harc, a leszámolás a rothadt rend. szerrel. Bungyiné elvtársnő bólo­gatott, hogy így voll az. A gyere, kel majd éhen haltak. Aki ezeket az Időket nem élte át, az nem is tutija, hogy ml volt akkor és mennyivel jobb, szebb a mi éle­tünk. Szabó elvtárs, a tanácselnök elmondta, hogy amikor a mai fia­taloknak beszélt ezekről az idők. ről rém mesének tartották. A fel­szólalásokból és az ünnepség ha«, gulatából pártunk iránti forró sze. retet áradt és annak bizonysága, hogy Almáskamarás kommunis­tái és dolgozói egységesen ott áll­nak új életünk szervezői, a párt, a kormány mögött. Szávai Istvánná pwC&üi . o.i i OROSHÁZA Az orosházi nőtanács a 40. év­forduló alkalmából ünnepségre hívta meg azokat az idősebb asz- szonyokat, akik már a feiszabadu­ért is mindig harcosan sikraszál- ló kommunista pártba és a férfi­akkal vállvetve álltak csatasorba felépíteni az új, szabad hazát. A jelenlévők mindegyike a tár­sadalom megbecsült tagja. Nem csoda, hogy most a nagyszerű év­fordulón oly telkesen ünnepeltek velünk együtt. A BPVDSZ és a TIT előadássoroza­tot Indít a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójának tiszteletére. Az elő­adások felölelik a Tanácsköztársaság­tól az MA évi ellenforradalomig ter­jedő Időszak nevezetesebb történelmi- politikai eseményeit. Az előadásokat országos hírű előadók tartják. A hallgatóság ájabb levéltári kutatások alapján összegezett történel­mi ismeretek birtokába jut, melyeket olyan tudományos emberek tesznek közklneesé. mint Ot. Mód - Aladár egyetemi tanár, a TIT főtitkára, őr. Kanal Elek, aa Országot Levéltár munkatársa, Bánki György, a törté­nettudományok kandidátusa. Pintér István, a Párttörténeti Intézet munka­társa, 8 all tű Elemér alezredes, a Hon­véd Katonai Akadémia tanszékvezető tanára, Rlpp Géza, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának munkatársa, Ová­Levélírónk panasza alapján beszéltünk Milecz Endre elv­társsal, a Békéscsabai Tégla­gyár párttitkárával. Tőle tud­tuk meg, hogy az új lakásokat főként a gyár lakással nem ren­delkező házaspárai kapják meg. az épülő ház­tömbhöz, ahol megnéztük a ki­fogásolt lakásokat. A lakások ri Miklós, az MSZMP Központi Bizott­ságának munkatársa. Néhány előadást á témának megfe­lelő film vetítésével szemléltetnek. O- lyan filmek kerülnek bemutatásra a sorozatban, mint a Számonkérés (Fr&nczla Kiss Mihályról), Pusztai Íté­let, Emberek ne engedjetek!, így tör­tént és Város, amely élni akar című filmek. »minus »mi*> *>x«v i A sorozat előadásaira már számos vidéki pedagógus Is jeWótkeüettí A* előadásokat bárki látogathatja. A belé­pődíj egy előadásra t Ft. Az első előadás november M-éu, csü­törtökön este « órakor lesz, zz MSEMP székházában (Szabadság tér). Előadás elmei „A magyar prológ*’ (Aa mi októberi polgári demokratikus for­radalom.) Előadói Kirscner Béla egye­temi tanársegéd. Zahorán Ilona, Békéscsabai Téglagyár, egy szobából, hálófülkéből, konyhából, eló-.zobából, élés­kamrából, fürdőszobából áll. aak. A fiatal házaspároknak — véleményünk szerint — Igen al­kalmasak, és szó sincs arról, hogy Itt nem fér meg egy ifjú házaspár. Ismereteseik az ellenforrada­lom kártevései. Huszonkét mii. Mrd forint károsodás érte a népgazdaságunkat. Ennek elle­niére az állam gondolkodik ar­ról, bogy lakásokat építsenek, otthonhoz jussanak a rászorul­tak. Ha egv kiesi! ezen is el- gomdoikozurik, akkor többen rá­jönnének < könnyebb követ “’ni, igényeket tfr’Wtani, iránt, aaá megvalósítani Mert Műk »dAjg nyúitózkodhaiink, ameddig A takarónk ér.------------SK02S------------­J ÓKAI SZÍNHÁZ Békéscsabán ma este lé) 8 órakor: ELVESZEM A FELESÉGEM Szelvényűének, Előadás után «Utóbuazjái at. mattira marási kommunisták is Nem volt más választás, csak a Csapó Sándorné November 27-én kezdídik a KPVDSZ és TIT szabadakadémiála Szűrővizsgálat Dagassza a portás a sáros uta­ka., táskájában ma a levelek, új­ságok melleit idézések is lapul­na«. No, morog is a jónép, külö­nösen az idősebbje, ,,Minek cső- dítenek be Újkígyósra vizsgálat­ra? Mintha nem akadna itthon, e- lég dolgunk!'’ De mivel nagyon hivatalos ki- Aéeesű a papír, csa« bepattyognak a jelzett napon az új iskolába. Ott aztán nók, férfiak csoportra oszlana«, 6 egy levelezőlappal ke­zükben, amelyre személyi adatai­kat írták fel, bcsorakoznak a vi­lágos tornatereimbe. A lapot el­veszd az orvos, a páciens meg be­lép egy kis. fehér szekrénybe, melynek ajtaja úgy csukódik be utána, mint az autóbuszé. Berre­gés, kattanás, mehet is felöltözni. — Ezért aztán kár volt ide jönni. A régi jó ,,rögŐm.yözés" legalább sötétben történt. Ott le­bt' ett sóhajtozni, panaszkodni. „Doktor úr, itt fáj, ott szúr.’* De ez? Egy nagy semmi! Hát, aki nem t,udja, miről van szó, és könnyen dobá’ózik a sza­vakkal, annak az is. És, sajnos, abban a lázas munkatempóban, g.rn^iv cs«ik Újkígyóson körülbe­lül 800 ember átvizsgálása alatt fo’vt. bizony nincs idő a felvilá­gosításra. Az Egészségügyi Minisztérium F^lvi’áaosító Központjának két­oldalas kis nyomtatványából sem juto't mindenkinek. Pedig jó len­ne tudni, mit mond 8 füzet! Azt, hogy a gümőkór fertőző betegség. S hogy ki a beteg, azt megállapí­tani csak az orvos tudja. A haladó orvostudomány újabban nemcsak átvilágítással végzi a szűrővizsgá­latot, hanem minden, egyes dolgo­zó tüdejéről fényképfelvételt is készítenek. S hogy névcsere ne történhessen, a felvételre ráfény- képezik a megvizsgált személy ne­vét is. A filmeket a szakintézetek­ben levetítik és akinél betegséget találnak, azt berendelik a tüdő­gondozóba. Teháit csak ennyi történik az alatt a néhány másodperc alatt, míg ot* állunk a ..szekrényben". S hogy mibe kerül a dolgozók álla­mának 1 Mert a dolgozónak a vizs- oá'at insvencs Pontos adatok. saj­nos, nem ál’nok rendelkezésem­re, de hozzávetőleges számítás szerint ts százezrekről van szó! \ t-aodá’otos '*Zrp n ^záltfífást Völtsé- <*ek, orvosik, védőnők munkaide­le. a öMvöteihoT sTüP-céyos anya­gok stb. bizony ha ezt az összeget elosztjuk a megvizsgáltok számá­val syó-_Vi<s summát lenne ki az egy tore .futó átlag. Tegyük még hozzá a bateepek talált egyé­nek gvógyfitásd költségeit, aztán gondolkozzunk. _ Szabad, e m »rkodott kijelentéseket tenni »tígo'ódmí. mert egy délelőtt el­marod* a mosás, vagy egyéb házi rnu'rvVn? Viszont egv kicsit nagyobb esészsó-íiffvi propaganda nem ár­tana, különösen a tanyavHAoban. ^JfljPß4(£ tCL^t megyénk festészete 4) HHIIH!« Htl 3ltí!lltHlltl)IIHItfKHtlHHtl!Htltítmitlttttlil!tlltlfl!lflílRt IlimHHfflHIlliH j* Néhány kérdés a megyei képzőművészeti kiállításhoz Minden érdekel, ami szép és minden, ami a* emberi alkotást tükrözi. Ezért néztem meg a me­gyei képzőművészeti kiállítást is — gondolván, hogy megyei művészeink legszebb alkotásait él­vezhetem. Tévedtem. Nem vagyok művész, sem mükritikus, laikus szemmel néztem a kiállított műveket, de mégis van valami, amivel egyénileg nem tudok egyetérteni, legalább Is addig, amíg meg nem győznek az ellenkezőjéről. Hogy mivel? Azzal a néhány nyakatekert művel, amelyet kiál­lítottak. Láthatók ott olyan képek, amelyekről nehéz megállapítani, mit ábrázolnak. (Szerencse, hogy aláírták). Amikor néztem például a „Vásár­tér" című képet, vagy a „Falusi lóverseny" címűt, ugyanazok a gondolatok ébredtek bennem, mint amikor egy jampj fiatalembert látok csőnadrág­ban, ízléstelen nyakkendővel. Nem tudom, mi ezekben a müvekben szocialista és ml a realista. Ügy tudom, hogy a mi szocialista művészetünk tartalmában szocialista, formájában nemzeti. A mi magyar képzőművészeink: Szinyei, Munkácsy ezt hagyták ránk örökségül? Mit szólnak azok & munkások, akik megnézik ezt a kiállítást? Vagy van-e olyan egyszerű, a művészethez laikus dol­gozó, aki azt mondaná ezekre a képekre, hogy szépek, és hajlandó lenne lakását a kiállított mű­vekkel ottho-^sabbá tenni? Vagy talán más cél­ja van a mi képzőművészetünknek? Nem az a cél, hogy dolgozó népünk mindennapi munkáját, eredményeinket, az élet apró szépségét formálják müveikben? Nem a dolgozó tömegeknek, hanem a múzeumnak festenek? S még egy kérdés. Gondoltak-e arra a bíráló bi­zottság tagjai, hogy mit szólna Munkácsy Mihály, kinek nevét a kiállítást magábazáró múzeum a homlokán viseli, ha látná ezt a kiállítást? Ügy gondolom, az lenne a véleménye, amit annak ide­jén Párizsban mondott egy hasonló irányzatú ki­állításon: — „Miért bántják az életet?" Tévedés ne essék, nem vagyok ellensége a szí­nek harmóniájának. Hogy mennyire így van, ezt éppen a megyei kiállításon látottakkal igazolom: nagyon tetszett Pata} Mihály Hídépítők című festménye, Mokos Olasz városrészlet című müve és még sok más kép, amelyek nincsenek agyon- dolgozva, a színek játéka, a mondanivaló harmó­niája az, ami széppé teszi képeiket, ami kielégíti esztétikai igényeimet. Vagy nézzük egy másik ol­dalról; a Hajnal antikvár üzlet kirakatában lát­tam Miklós „Tájkép“-ét, amely egy gyárrészteget ábrázol. Nagyon megnyerte tetszésemet. A színek s a mondanivaló képzőművészeti kifejezése a dol­gozók ízlésével találkozik. Abban a szerencsében részesültem, hogy lát­hattam a szovjet festőművészek legjelentősebb és legújabb alkotásait Kijevben, Leningrádban, Moszkvában. Az ő művészetük forradalmi! Alko­tásaik a szocialista társadalom harcát, a minden­napi élet legszebb epizódjait tükrözik. Miért ne-rn követjük ezt az utat és miért a kiállításon ta­pasztalható irányzatot? Ügy vélem, ami a megyei kiállításon látható, talán Londonban, vagy Mad­ridban beVtene a társadalmi életbe, de a miénk­be nemi Vagy talán a festészetnek is van egy karikaturista oldala, amiről eddig nem hallot­tam és a kiállításon ezt akarnák bemutatni? Merre tart hát a. mi megyei képzőművészetünk? Bizonyára mások is megírják még véleményü­ket, szívesen venném, ha meg tudnának győzni egyszerű emberek és művészetben jártasabbak arról, hogy helytelenül gondolkodom. Mizó Mihály pedagógus.

Next

/
Oldalképek
Tartalom