Békés Megyei Népújság, 1958. november (3. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-26 / 279. szám
1958. november 26., szerda BÉKÉS MEGYE! NÉPÚJSÁG Emlékezés a dicsőséges 40 esztendőre Szerte a megyében sorra Q nnepeltéh a pártszervezeteb a K MJP megalakulásának negyvenedik évfordulóját. Egymás után érkeznek szerfcesxtóségttnkbe a> erról «zóló lelkes hangt beszámolók. Kö- lülük idézünk néhányat. IÉKÉS A járdái pártbizottság november 20-án a KMP megalakulásának 40. évfordulóján a 19-es vörösJca- tonák részére találkozót rendezett. A jól sikerült találkozón igen meleg ehrtárstea hangulat alakult ki. Az Idős elvtársak nagy érdeklődés közepette mondták el a tanácsköztársaság! időből való élményeiket. Szabó János elvtárs a megjelentek tetszésnyilvánítása közepette elszavalta az ez alkalomra int versét. Pataki István méltóképpen 'ünnepeltük. Telek elvtárs, a kézség! párttttkir ünnepi beszédében végigvezetett bennünket a dicsőséges úton, me. lyet pártunk négy évtized alatt megtett. Utána szót kért Braun elvtárs, a Sállal Termelő, szövetkezet párttttkára. Régi párt. tag, aki a Horthy érában sokat szenvedett. Megrázó szavakkal mondta el a küzdelmet, az üldöztetést, amit akkoriban a kommunisták kiálltak, — József főherceg Iá* előtt U a nőmozgalom és egyben a munkásmozgalom hűséges ! harcosai voltak. Bizony ők tudják j legjobban mit jelentett a munkanélküliség, mikor négy-öt gyerek I sirt kenyérért. Ráadásul az akkori munkás- és parasztproletárl sorban élő nőket az elnyomók a tudatlanság sötét börtönében tartották. Elmondták a vendégségbe hívott asszonyok, hogy éppen e- zért a felszabadulás után tömegesen mentek a női dolgozók ilgyéTöbben kifogásolják • •« Szerte az országban lakások, iskolák, bölcsődék és egyéb szocte ális létesítmények épülnek. A munkások örömmel veszik ezt tudói másul, hiszen a lalcásépítkezéssel sok családnak oldódik meg a la* kásproblémája. A Békéscsabai Téglagyár dolgozói számára jelenleg 24 lakás é- pül, amit 1959. májusában adnak, át a lakóknak. Nézzük meg, mb Igenek ezek a lakásokI Megfelelnek-e a téglagyár dolgozóinak? Eri re az a válasz, hogy csak szükség megoldás kép pen. Nekem az a véleményem, hogyha ml a munkásaknak a lakásproblémáját meg akarjuk oldani, akkor ne olyan lakásokat építsünk, amelyek még egy fiitól házaspár igényeinek sem felelnek meg. Hogyan felelnének meg olyanoknak, akiknek há rom-négy családjuk van. Tudniillik ezek a lakások olyan kicsik és szűkek, hogy még két személy is nehezen fér majd benne. Nem tudom, hogy azoknak, akik ezt a tervrajzot készítették és jóváhagyták, mi lenne a véleményük, ha egy-két olyan dolgozóval elbeszélgetnének, akik igényt tartanak az új lakásokra. Ezt azéri írtam meg, mert a legutóbbi szakszervezeti taggyűlés jegyzőkönyve is több olyan hozzászólást tartalmaz, amelyek a lakásokkal kapcsolatban elhangzottak. it SZARVAS A járása tanács nagytermében bensőséges ünnepség keretében zajlott le a KMP 40. évfordulója alkalmából rendezett nagygyűlés. A termet zsúfolásig megtöltő közönség előtt Hugyik elvtárs, a Megyei Pártbizottság küldötte emlékezett meg a párt nagy ünnepéről, régi harcairól és mai eredményeiről. A beszéd előtt a 3-as számú általános iskola úttörő énekkara mozgalmi dalokat énekelt. Közben dobpergés kíséretéiben, zászlóval bevonult az úttörő kül- ittség. Virággal és kedves, me- ieg köszöntő szavakkal üdvözölték a pártot és veteránjait. Ezután Litauszki András párttitkár a párt régi harcosadnak emléklapot adott, »miihez a KISZ-fiatalok egy-egy szál krizantént tűztek. A felemelő jubileumi ünnepség a tanítóképző énekkarának és az Erkel kórusnak mozgalmi dalokat tajrtaÉmaz#- feekdag műsorával zárult <*•****' Andrékovics Jánosné w ATMÓSKáMARÁS a mwP 40. évfordulóját ml, aluradal mában dolgoztunk. Bőven termet! verejtékünk árán a halai, más birtok — mondotta —, de mégis kenyérre valóra a!ig futotta. harc, a leszámolás a rothadt rend. szerrel. Bungyiné elvtársnő bólogatott, hogy így voll az. A gyere, kel majd éhen haltak. Aki ezeket az Időket nem élte át, az nem is tutija, hogy ml volt akkor és mennyivel jobb, szebb a mi életünk. Szabó elvtárs, a tanácselnök elmondta, hogy amikor a mai fiataloknak beszélt ezekről az idők. ről rém mesének tartották. A felszólalásokból és az ünnepség ha«, gulatából pártunk iránti forró sze. retet áradt és annak bizonysága, hogy Almáskamarás kommunistái és dolgozói egységesen ott állnak új életünk szervezői, a párt, a kormány mögött. Szávai Istvánná pwC&üi . o.i i OROSHÁZA Az orosházi nőtanács a 40. évforduló alkalmából ünnepségre hívta meg azokat az idősebb asz- szonyokat, akik már a feiszabaduért is mindig harcosan sikraszál- ló kommunista pártba és a férfiakkal vállvetve álltak csatasorba felépíteni az új, szabad hazát. A jelenlévők mindegyike a társadalom megbecsült tagja. Nem csoda, hogy most a nagyszerű évfordulón oly telkesen ünnepeltek velünk együtt. A BPVDSZ és a TIT előadássorozatot Indít a Magyar Tanácsköztársaság 40. évfordulójának tiszteletére. Az előadások felölelik a Tanácsköztársaságtól az MA évi ellenforradalomig terjedő Időszak nevezetesebb történelmi- politikai eseményeit. Az előadásokat országos hírű előadók tartják. A hallgatóság ájabb levéltári kutatások alapján összegezett történelmi ismeretek birtokába jut, melyeket olyan tudományos emberek tesznek közklneesé. mint Ot. Mód - Aladár egyetemi tanár, a TIT főtitkára, őr. Kanal Elek, aa Országot Levéltár munkatársa, Bánki György, a történettudományok kandidátusa. Pintér István, a Párttörténeti Intézet munkatársa, 8 all tű Elemér alezredes, a Honvéd Katonai Akadémia tanszékvezető tanára, Rlpp Géza, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, OváLevélírónk panasza alapján beszéltünk Milecz Endre elvtárssal, a Békéscsabai Téglagyár párttitkárával. Tőle tudtuk meg, hogy az új lakásokat főként a gyár lakással nem rendelkező házaspárai kapják meg. az épülő háztömbhöz, ahol megnéztük a kifogásolt lakásokat. A lakások ri Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa. Néhány előadást á témának megfelelő film vetítésével szemléltetnek. O- lyan filmek kerülnek bemutatásra a sorozatban, mint a Számonkérés (Fr&nczla Kiss Mihályról), Pusztai Ítélet, Emberek ne engedjetek!, így történt és Város, amely élni akar című filmek. »minus »mi*> *>x«v i A sorozat előadásaira már számos vidéki pedagógus Is jeWótkeüettí A* előadásokat bárki látogathatja. A belépődíj egy előadásra t Ft. Az első előadás november M-éu, csütörtökön este « órakor lesz, zz MSEMP székházában (Szabadság tér). Előadás elmei „A magyar prológ*’ (Aa mi októberi polgári demokratikus forradalom.) Előadói Kirscner Béla egyetemi tanársegéd. Zahorán Ilona, Békéscsabai Téglagyár, egy szobából, hálófülkéből, konyhából, eló-.zobából, éléskamrából, fürdőszobából áll. aak. A fiatal házaspároknak — véleményünk szerint — Igen alkalmasak, és szó sincs arról, hogy Itt nem fér meg egy ifjú házaspár. Ismereteseik az ellenforradalom kártevései. Huszonkét mii. Mrd forint károsodás érte a népgazdaságunkat. Ennek elleniére az állam gondolkodik arról, bogy lakásokat építsenek, otthonhoz jussanak a rászorultak. Ha egv kiesi! ezen is el- gomdoikozurik, akkor többen rájönnének < könnyebb követ “’ni, igényeket tfr’Wtani, iránt, aaá megvalósítani Mert Műk »dAjg nyúitózkodhaiink, ameddig A takarónk ér.------------SK02S------------J ÓKAI SZÍNHÁZ Békéscsabán ma este lé) 8 órakor: ELVESZEM A FELESÉGEM Szelvényűének, Előadás után «Utóbuazjái at. mattira marási kommunisták is Nem volt más választás, csak a Csapó Sándorné November 27-én kezdídik a KPVDSZ és TIT szabadakadémiála Szűrővizsgálat Dagassza a portás a sáros utaka., táskájában ma a levelek, újságok melleit idézések is lapulna«. No, morog is a jónép, különösen az idősebbje, ,,Minek cső- dítenek be Újkígyósra vizsgálatra? Mintha nem akadna itthon, e- lég dolgunk!'’ De mivel nagyon hivatalos ki- Aéeesű a papír, csa« bepattyognak a jelzett napon az új iskolába. Ott aztán nók, férfiak csoportra oszlana«, 6 egy levelezőlappal kezükben, amelyre személyi adataikat írták fel, bcsorakoznak a világos tornatereimbe. A lapot elveszd az orvos, a páciens meg belép egy kis. fehér szekrénybe, melynek ajtaja úgy csukódik be utána, mint az autóbuszé. Berregés, kattanás, mehet is felöltözni. — Ezért aztán kár volt ide jönni. A régi jó ,,rögŐm.yözés" legalább sötétben történt. Ott lebt' ett sóhajtozni, panaszkodni. „Doktor úr, itt fáj, ott szúr.’* De ez? Egy nagy semmi! Hát, aki nem t,udja, miről van szó, és könnyen dobá’ózik a szavakkal, annak az is. És, sajnos, abban a lázas munkatempóban, g.rn^iv cs«ik Újkígyóson körülbelül 800 ember átvizsgálása alatt fo’vt. bizony nincs idő a felvilágosításra. Az Egészségügyi Minisztérium F^lvi’áaosító Központjának kétoldalas kis nyomtatványából sem juto't mindenkinek. Pedig jó lenne tudni, mit mond 8 füzet! Azt, hogy a gümőkór fertőző betegség. S hogy ki a beteg, azt megállapítani csak az orvos tudja. A haladó orvostudomány újabban nemcsak átvilágítással végzi a szűrővizsgálatot, hanem minden, egyes dolgozó tüdejéről fényképfelvételt is készítenek. S hogy névcsere ne történhessen, a felvételre ráfény- képezik a megvizsgált személy nevét is. A filmeket a szakintézetekben levetítik és akinél betegséget találnak, azt berendelik a tüdőgondozóba. Teháit csak ennyi történik az alatt a néhány másodperc alatt, míg ot* állunk a ..szekrényben". S hogy mibe kerül a dolgozók államának 1 Mert a dolgozónak a vizs- oá'at insvencs Pontos adatok. sajnos, nem ál’nok rendelkezésemre, de hozzávetőleges számítás szerint ts százezrekről van szó! \ t-aodá’otos '*Zrp n ^záltfífást Völtsé- <*ek, orvosik, védőnők munkaidele. a öMvöteihoT sTüP-céyos anyagok stb. bizony ha ezt az összeget elosztjuk a megvizsgáltok számával syó-_Vi<s summát lenne ki az egy tore .futó átlag. Tegyük még hozzá a bateepek talált egyének gvógyfitásd költségeit, aztán gondolkozzunk. _ Szabad, e m »rkodott kijelentéseket tenni »tígo'ódmí. mert egy délelőtt elmarod* a mosás, vagy egyéb házi rnu'rvVn? Viszont egv kicsit nagyobb esészsó-íiffvi propaganda nem ártana, különösen a tanyavHAoban. ^JfljPß4(£ tCL^t megyénk festészete 4) HHIIH!« Htl 3ltí!lltHlltl)IIHItfKHtlHHtl!Htltítmitlttttlil!tlltlfl!lflílRt IlimHHfflHIlliH j* Néhány kérdés a megyei képzőművészeti kiállításhoz Minden érdekel, ami szép és minden, ami a* emberi alkotást tükrözi. Ezért néztem meg a megyei képzőművészeti kiállítást is — gondolván, hogy megyei művészeink legszebb alkotásait élvezhetem. Tévedtem. Nem vagyok művész, sem mükritikus, laikus szemmel néztem a kiállított műveket, de mégis van valami, amivel egyénileg nem tudok egyetérteni, legalább Is addig, amíg meg nem győznek az ellenkezőjéről. Hogy mivel? Azzal a néhány nyakatekert művel, amelyet kiállítottak. Láthatók ott olyan képek, amelyekről nehéz megállapítani, mit ábrázolnak. (Szerencse, hogy aláírták). Amikor néztem például a „Vásártér" című képet, vagy a „Falusi lóverseny" címűt, ugyanazok a gondolatok ébredtek bennem, mint amikor egy jampj fiatalembert látok csőnadrágban, ízléstelen nyakkendővel. Nem tudom, mi ezekben a müvekben szocialista és ml a realista. Ügy tudom, hogy a mi szocialista művészetünk tartalmában szocialista, formájában nemzeti. A mi magyar képzőművészeink: Szinyei, Munkácsy ezt hagyták ránk örökségül? Mit szólnak azok & munkások, akik megnézik ezt a kiállítást? Vagy van-e olyan egyszerű, a művészethez laikus dolgozó, aki azt mondaná ezekre a képekre, hogy szépek, és hajlandó lenne lakását a kiállított művekkel ottho-^sabbá tenni? Vagy talán más célja van a mi képzőművészetünknek? Nem az a cél, hogy dolgozó népünk mindennapi munkáját, eredményeinket, az élet apró szépségét formálják müveikben? Nem a dolgozó tömegeknek, hanem a múzeumnak festenek? S még egy kérdés. Gondoltak-e arra a bíráló bizottság tagjai, hogy mit szólna Munkácsy Mihály, kinek nevét a kiállítást magábazáró múzeum a homlokán viseli, ha látná ezt a kiállítást? Ügy gondolom, az lenne a véleménye, amit annak idején Párizsban mondott egy hasonló irányzatú kiállításon: — „Miért bántják az életet?" Tévedés ne essék, nem vagyok ellensége a színek harmóniájának. Hogy mennyire így van, ezt éppen a megyei kiállításon látottakkal igazolom: nagyon tetszett Pata} Mihály Hídépítők című festménye, Mokos Olasz városrészlet című müve és még sok más kép, amelyek nincsenek agyon- dolgozva, a színek játéka, a mondanivaló harmóniája az, ami széppé teszi képeiket, ami kielégíti esztétikai igényeimet. Vagy nézzük egy másik oldalról; a Hajnal antikvár üzlet kirakatában láttam Miklós „Tájkép“-ét, amely egy gyárrészteget ábrázol. Nagyon megnyerte tetszésemet. A színek s a mondanivaló képzőművészeti kifejezése a dolgozók ízlésével találkozik. Abban a szerencsében részesültem, hogy láthattam a szovjet festőművészek legjelentősebb és legújabb alkotásait Kijevben, Leningrádban, Moszkvában. Az ő művészetük forradalmi! Alkotásaik a szocialista társadalom harcát, a mindennapi élet legszebb epizódjait tükrözik. Miért ne-rn követjük ezt az utat és miért a kiállításon tapasztalható irányzatot? Ügy vélem, ami a megyei kiállításon látható, talán Londonban, vagy Madridban beVtene a társadalmi életbe, de a miénkbe nemi Vagy talán a festészetnek is van egy karikaturista oldala, amiről eddig nem hallottam és a kiállításon ezt akarnák bemutatni? Merre tart hát a. mi megyei képzőművészetünk? Bizonyára mások is megírják még véleményüket, szívesen venném, ha meg tudnának győzni egyszerű emberek és művészetben jártasabbak arról, hogy helytelenül gondolkodom. Mizó Mihály pedagógus.
